Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-29 / 75. szám, péntek

Napirenden a csehszlovák-NSZK szerződés ratifikálása Bonn — A nyugatnémet szö­vetségi parlament a Csehszlo­vákia és a Német Szövetségi Köztársaság közötti szerződés ratifikációjáról szóló törvény- javaslatot szerdán éjszaka az illetékes bizottságok elé ter­jesztette. Ezzel befejeződött a ratifikációs törvényjavaslat úgynevezett első olvasása. A bizottságokban való megtárgya­lás után a javaslat zárószava­zás céljából visszakerül a szö­vetségi parlament plénuma elé. A szerdai vitában a késő éj­szakai órákban a csehszlovák —nyugatnémet szerződés rati­fikálása ellen szólalt fel Wal- ler Becher, bajor klerikális képviselő, a szudétanéinet re- vansisták vezetője, Günther Metzker (SPDj és Uu)e Ronne­burger (FDP) a kormánykoalí­ció pártjainak képviselői elítél­ték a klerikális ellenzék (CDU/ CSU] elutasító állásfoglalását a szerződéssel szemben. Ronne- burger megállapította, hogy még sok a teendő a Német Szövetségi Köztársaság és ke­let európai szomszédai kölcsö­nös kapcsolatainak normalizá­lása érdekében. A vita végén ismét Wulter Scheel szövetségi külügyminisz­ter szólalt fel. Elutasította a CDU/CSU ellenvetéseit és saj­nálkozását fejezte ki afölött, hogy a klerikális ellenzék a csehszlovák—NSZK szerződés­sel kapcsolatos vitában vissza­tér az ötvenes és a hatvanas évek hangneméhez. SZADAT JUGOSZLÁVIÁBAN Brioni — Csütörtökön „bará­ti munkalátogatásra“ Brioni szigetére érkezett Szadat egyip­tomi államfő, hogy tárgyaláso­kat folytasson Tito jugoszláv elnökkel. A háromnapos tárgyalássoro­zat napirendjén a közel-keleti helyzet fejleményei, az el nem kötelezett országok tevékenysé­ge, valamint a kétoldalú kap­csolatok fejlesztésének kérdé­sei szerepelnek. ELHALASZTOTTÁK POMPIDOU BONNI LÁTOGATÁSÁT A francia—nyugatnémet szer­ződés értelmében esedékes kon­zultációs csúcstalálkozóra ápri­lis elején került volna sor. Pompidou elnök látogatását április 4-re, 5-re várták a nyu­gatnémet fővárosban, éspedig a szokásosnál is nagyobb érdek­lődéssel, tekintettel a NATO- ban folyó vitákra. A nyugatnémet kormány szó­vivője bejelentette, hogy Pom­pidou látogatását elhalasztották ős diplomáciai úton megkezd­ték az új időpont keresését. Feltehető, hogg a francia elnök május elején tesz eleget látoga­tási kötelezettségének. Az el­halasztás következtében vi­szont kétségessé vált, vajon si­kerűbe még az év első felében megtartani a kilenc közös pia­ci ország tervezett csúcsérte­kezletét. Pompidc?« látogatásának el­halasztásáról az NSZK-kor- mány szóvivője nem volt haj­landó érdemi magyarázatot ad­ni. A „KILENCEK” FOLYTATJÁK TANÁCSKOZÁSUKAT Brüsszel — Hétfőn Luxem­bourgban ül össze a Közös Pi­ac Miniszteri Tanácsa. A ki­lenc állam külügyminiszteré­nek értekezletén forma szerint gazdasági kérdéseket kellene megtárgyalni. Brüsszeli diplo­máciai körök értesülése szerint azonban a miniszterek ez alka­lommal a politikai kérdéseket helyezik előtérbe, tárgyalnak Nagy-Britannia és a Közös Piac viszonyáról, sőt az Egyesült Ál­lamok és a kilencek között tá­madt feszültségről is. A miniszteri tanács elnöke Scheel nyugatnémet külügymi­niszter, aki a közelmúltban tárgyalt Kissingerrel az Egye­sült Államok és a Közös Piac közötti feszültségről. A bonni külügyminisztérium korábban már tájékoztatta a többi tag­állam nagykövetét ezekről a megbeszélésekről, de nem kér­te, hogy a témát külön politi­kai konzultációkon vitassák meg. A kilenc külügyminiszter­nek az eredeti tervek szerint csak május második felében kellene összeülnie politikai ta­nácskozásra, hogy előkészítse EMBERRABLÁS MEXIKÓBAN Mexikóváros — Amerikai hi­vatalos forrásból csak tegnap közölték, bogy ismeretlen sze­mélyek az elmúlt hét péntekjén elrabolták John Pattersont, Hermosillo mexikói város ame­rikai konzulátusának kereske­delmi attaséját. A mexikói el­nöki hivatal szóvivője azt ál­lította, hogy a kormánynak „nincs tudomása“ az emberrab­lásról. A „mexikói népi felszabadító hadsereg“ nevű szervezet vál­lalta a felelősséget a diploma­ta elrablásáért és bejelentette, hogy üzenetet intézett az Egye­sült Államok hermosillói kon­zulátusához. Az üzenet tartal­mát mind ez ideig nem hozták nyilvánosságra. Meg nem erősí­tett hírek szerint az emberrab­lók ötszázezer dollár váltság­díjat követelnek John Patterson szabadonbocsátása ellenében. a május végén, június elején esedékes bonni kilences csúcs- találkozót. Ugyanakkor az NSZK nemhivatalos formában partnerei tudomására hozta: szükségesnek tartja a mielőbbi tárgyalást a Washingtonnal ki­alakult feszültségről, javaslato­kat kíván előterjeszteni a prob­lémák átmeneti megoldására. A tagállamok — Franciaor­szág kivételével — pozitív vá­laszt adtak a bonni tapogató­zásra. Párizs mind ez ideig sem hivatalos, sem nemhivata­los formában nem nyilvánított véleményt. Ha u miniszteri ta­nácsülés kezdetéig a francia kormány nem foglal állást eb­ben a kérdésben, Scheel a mi­niszterek megbeszélésén előter­jeszti majd javaslatait, amelye­ket az angol munkáspárti kor­mány is támogat. Kommunista vezetékei deponált az athéni junta SORBAN Athén — Jarosz börtönszi­getre deportálták a törvényen kívül helyezett Görög Kommu­nista Párt három funkcionáriu­sát: a 62 éves Jannisz Pala- voszt, az 52 éves Konsztantinosz Kukuvitiszt és a 61 esztendős Krisztosz Papanasztasziut —■ közölték athéni jólértesült for­rásból. Mindhármukat — mint­egy 75 személlyel együtt — februárban tartóztatták le. Va- lamennyiük ellen az a vád, hogy az illegális kommunista párt tagjai és a katonai rezsim megdöntésére törtek. Washington — Az amerikai képviselőház európai ügyekkel foglalkozó albizottságában —■ amely jelenleg vizsgálatot foly­tat az Egyesült Államok Gö­rögország irányában folytatott politikájáról — tanúvallomást tett Joannisz Zigdisz volt gö­rög parlamenti képviselő, a Papandreu-kormány egykori iparügyi minisztere, akit az 1967. évi államcsíny után több alkalommal letartóztattak. Tanúvallomásában figyelmez­tette az amerikai kongresszust arra, hogy az Egyesült Államok által a görög katonai juntának nyújtott támogatás egyre foko­zódó Amerika-ellenes hangula­tot teremt Görögországban. NIXON DERÜLÁTÓ Washington — Nixon ame­rikai elnök szerint pártjának jelöltjei sikerre számíthatnak az ősszel sorra kerülő kong­resszusi választásokon annak ellenére, hogy a Republikánus Pártra most nehéz idők járnak. A párt választási alapjának növelésére rendezett vacsorán az elnök került minden közvet­len utalást a Watergate-ügyre és a republikánusok közelmúlt­ban elszenvedett pólválasztúsi vereségeire. Annak a vélemény­nek adott hangot, hogy novem­berben a világbéke és az ame­rikai gazdasági élet kérdései játsszák majd a főszerepet a félidős kongresszusi választá­son és ebben a két vonatkozás­ban „jó teljesítményt“ ígér kor­mánya nevében. Gazdasági té­ren fellendülést és a munka­nélküliség csökkenését jósolta. „Békét külföldön és prosperi­tást idehaza“ — fogalmazta meg tömören pártja választási programját. A Republikánus Párt válasz­tási alapját növelni hivatott díszvacsorák történetében a szerda esti rendezvény hozta minden idők legalacsonyabb be­vételét. SZAKÍTÁS A JUNTÁVAL London — Az új brit munkás­párti kormány választási ígére­tének eleget téve leállította a Chilébe irányuló fegyverszállí­tásokat. Az angol kormány ezen felül megvonja az ösztöndíjakat az Angliában tanuló chilei diákok­tól. Az erről hozott döntést Ju- dith Hart tengerentúli fejlesz­tésügyi miniszter jelentette be az alsóházban. A munkáspárti képviselők jó­váhagyólag fogadták a kormány döntését és felszólalásaikban hangsúlyozták: Chilében töme­gesen irtják azokat, akik a ka­tonai junta ellen foglalnak ál­lási. Santiago — Ismael Huerta, chilei külügyminiszter szerdán este kijelentette: kormánya^ ta­nulmányozza a Chilének nyúj­tott segítség beszüntetéséről szóló brit kormányhatározatot. Újságíróknak csupán annyit mondott, hogy „az ügyet fonto­lóra veszi“, jól értesült forrá­sok szerint, a chilei külügymi­nisztérium hivatalos nyilatkoza­tot készül kiadni az ügyben. SZOCIALISTA PÁRT ALAKULT THAIFÖLDÖN Tokió — Bangkokban kilenc baloldali csoport egyesítésével létrehozták Thaiföld első szo­cialista pártját. A „Szocialista Egységfront“ nevet viselő új párt vezetői olyan politikusok, akik a múltban üldöztetésnek és börtönnek voltak kitéve né­zeteikért. Az új párt programnyilatko­zata egyebek közt síkraszáll a „monarchikus demokratizmus“ MÁRIO MONTĽRROSO ARMAS guatemalai politikust holtan ta­lálták gépkocsijában. Armas is­mert élharcosa volt a legutób­bi elnökválasztás során alul­maradt kereszténydemokrata pártnak. mellett, ideológiai és vallási szabadságot hirdet és nagyobb beleszólást követel a lakosság részére az államügyek intézé­sében. Előirányozza az ország természeti erőforrásainak, fon­tosabb iparágainak és bankjai­nak államosítását, hangsúlyoz­za egy központi szakszervezeti szövetség létrehozásának szük­ségességét, a munkások, alkal­mazottak élet- és munkakörül­ményeinek megjavítását szor­galmazza. Követeli a Thaiföl- dön lévő amerikai támaszpon­tok felszámolását. Az új párt önállóan szándé­kozik fellépni a következő or­szágos választásokon és kösz egységre lépni minden olyan erővel, amely elfogadja prog­ramjának alapvető célkitűzé­seit. J ugoszlávia 1964-ben kap­csolódott be a KGST- együltműködésbe. A kapcsola­tok egyenletesen fejlődnek, különösen u Komplex Program meghirdetése óta. Az 1971— 75-re szóló hosszú lejáratú ke­reskedelmi szerződések teljesí­tése — bizonyos egyenetlen­ségek ellenére — általában ki­elégítően folyik. Az öléves idő­szakra tervezett árucsere — az egyes országokkal 1972 és 1973. folyamán kötött kiegészí­tő egyezményekkel együtt — 9 milliárd dollár, vagyis 94 szá­zalékkal több, mint a megelő­ző ötéves periódusban. Biztató eredményekkel zá­rult az 1973. év. Az export 17, az import mintegy 40 százalék­kal nőtt 1972 hez viszonyítva. Az egyes országokkal folyta­tott kereskedelemben a legna­gyobb növekedés Lengyelor­szág, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia viszonylatában tapasztalható, míg Bulgáriával és az NDK val kötött hosszú le­járatú szerződések teljesítésé­ben némi lemaradás van. A Szovjetunióval folytatott keres­kedelem értéke 1973-ban meg­haladta a 800 millió dollárt. Jugoszlávia exportjában a Szov­jetunió a kereskedelmi partne­rek közül a második, importjá­ban a harmadik helyet foglalja el. A megelőző évhez képest 1974 ben 45 százalékos export­lugosilóvia és a K6S! és 43 százalékos importnöveke­dés várható. Az eredményekhez nagymér­tékben hozzájárult az új együttműködési formák térnye­rése, különösen a termelési kooperációé és a szakosításé. Jugoszlávia és a KGST között számos ilyen megállapodás van. E szerződések közül mintegy hatvannál konvertibilis fizetési módot alkalmaznak a felek. Ezen az alapon jött létre több fontos hitelügylet is a KGST- országokban keresett termékek jugoszláviai előállításához szük­séges kapacitásfejlesztésre, fő­ként a bauxit-, timföld-, ólom-, ón-, mezőgazdasági termelés és hőerőművek építése területén. Az olyan súlyú vállalkozások, mint az Adria-kőolajvezeték, vagy az elektromos energia cseréjét szolgáló távvezeték építése, már a legmagasabb rendű együttműködési formát mutatják. Már megkezdődött az 1976— 1980-ig terjedő ötéves időszakra szóló hosszú lejáratú egyezmé­nyek előkészítése. A szakosítás­nak és az ipari kooperációnak a további fejlődésben is fon­tos szerep jut, főleg az olyan kölcsönös érdekeket hordozó ágazatokban, mint a kohászat, az energetika, az alapvegyipar, a közlekedés — különösen ami a szállításnál a jugoszláv ki­kötők hasznosításának fokozá­sát illeti —, a mezőgazdaság, az idegenforgalom. A kapcsolatok eddig bilaterá­lis alapon folytak, az utóbbi időben azonban a multilaterális kapcsolatok is fejlődésnek in­dultak és e fejlődés folytatásá­ra is kedvezőek a lehetősé­gek. Jugoszláviában egyre nö­vekszik az érdeklődés nagysza­bású KGST-tervekben való köz­reműködés iránt. Eddig 13 — nyolc műszaki-tudományos és öt kooperációs és szakosítási — szerződést kötöttek. A CGT nyilatkozatban vállalt szolidaritást a reálbérek szint­jének fenntartásáért küzdő sztrájkoló hajógyári munká­sokkal. A szakszervezeti tömö­rülés követeli: vonják vissza a mintegy hatezer dokkmunkás elbocsátását kimondó intézke­déseket. ALAN CRANSTON Kalifornia állam demokrata párti szená­tora a szenátus költségvetési bizottságában elhangzott fel­szólalásában javasolta, hogy 100 000 fővel csökkentsék a Dél-Koreában, Thaiföldön, a Fülöp-szigeteken és Japánban állomásozó amerikai légierők személyzetét. Ez évi egy mil­liárd dollár megtakarítást je­lentene. JUAN PERON argentin elnök gazdasági intézkedés-sorozatot jelentett be, melyek magukban foglalják a bérek általános emelését és bizonyos szolgál­tatások árának emelését is. INDIA hozzájárult ahhoz a megállapodáshoz, amelynek ke­retében kétmillió tonna nyers­olajat vásárol Iraktól mintegy 110 millió dollár értékben. DELHIBEN megkezdte mun­káját a Central News Agency nevű hírügynökség. Az új hír- ügynökség az Indiai Kommu­nista Párt Országos Tanácsá­nak lesz hírközlő szerve. AGOSTINO CASAROLI, a vati­káni diplomácia vezetője szer­dán este Havannába érkezett, ahol részt vesz a kubai püspö­ki kar konferenciáján. Casaro- li a Vatikán legmagasabb ran­gú személyisége, aki a Kubai Köztársaság megalakulása óta Havannába látogatott. ANTONIO ANOVEROS bilbaói püspök, akinek a baszk nép számára nagyobb szabadságjo­gokat és autonómiát sürgető pásztorlevele válságot idézett elő a spanyol állam és az egy* ház kapcsolataiban, kétheti dél­spanyolországi tartózkodásáról visszatért bilbaói rezidenciájá­EDUARDO SANTOS MONTEJO volt kolumbiai elnök szerdán 86 éves korában szívrohamban meghalt. AZ SZKP KB közölte, súlyos betegség után, 70 éves korában szerdán elhúnyt Vang Ming, a nemzetközi kommunista moz­galom veterán harcosa, a Kí­nai Kommunista Párt kiemelke­dő egyénisége. BECSBEN a Szövetségi Elnö­ki Hivatal bejelentette, hogy Franz Jonas szövetségi elnök betegsége miatt nem gyakorol­hatja államfői teendőit. NÉHÁNY ÚRÁRA fiatalok egy csoportja szállta meg a por­tugál idegenforgalmi hivatal brüsszeli kirendeltségét. A cso­portot, amely Bissau-Guinea ha­ladéktalan elismerését követel­te, rendőrök és csendőrök osz­latták szét. MÁSODIK HETE sztrájkol az Argentin Nemzeti Bank, az or­szág legnagyobb bankjának 23 ezer alkalmazottja. A sztrájko­tok a bank elbocsátott munka­társainak újbóli munkába állí­tását követelik. LEOPOLD SENGHOR, szene­gáli államfő rendeletet írt alá, amelynek értelmében kegyel­met kapott és visszanyerte sza­badságát Mamadou Dia volt szenegáli miniszterelnök, vala­mint egykori kormányának két minisztere. Mamadou Diát 1962 decemberében államcsíny-kísér- let vádjával tartóztatták le, majd életfogytiglani börtönre ítélték. A TANZÁNIAI RÁDIÓ szerdán sugározta Marcelo dós Santos- nak, a Mozambiki Felszabadítá- si Front (FRELlMOj alelnöké­nek nyilatkozatát. A portugáli­ai politikai válság egyik fő oka a FRELIMO katonai, poli­tikai és diplomáciai sikereiben rejlik. A harcot folytatni kell, hogy végleges vereséget mér­jünk a portugál gyarmatosítók* ra —- mondotta. wmm

Next

/
Thumbnails
Contents