Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1974-03-28 / 74. szám, csütörtök
Érzelemmel leli vallomások JÁN MUDROCH SZÜLETÉSÉNEK 65. ÉVFORDULÓJA Az ,,1909-es nemzedék“ néven emlegetett és körülbelül egy korosztályt képviselő művész- generáció, mely a második világháború küszöbén kezdte el működését, lényegében u szlovák képzőművészet első tömeges és rokoncélú áramlatát képezte. A fasizmus felléptekor két ágra fakadt csoport br ;tis- lavai részének vezető egyénisége Ján Mudroch festőművész lett, míg a prágai irányzat kimagasló alakja Cyprián Majer nik volt. A nagyjából közös platformon működő két csoport tevékenysége annyiban tért el egymástól, hogy a prágai a vízszintes és többfigurás kompozíciót részesítette előnyben, a bratislavai viszont inkább a függőleges formátumú csendélethez, vagy portréfestéshez ragaszkodott. Ján Mudroch, akárcsak a generáció túlnyomó része, W. No- wak festőművész tanítványa volt a prágai Képzőművészeti menyek miatt, részben pedig bonyolult egyéniségéből kifolyólag — festményein újfajta, szomorkás hang jelentkezett. Ennek az átalakulásnak, a mélyebb érzelmi és gondolati átélésnek jegyei először az 1937- ben készült Ülő nő és Ljuba Paljeva portréján láthatók. Népeinek pesszimista, sőt tragikus hangulatát a reneszánsz és ba- rok művészetre jellemző fény- árnyék-technikával érte el, mely egyúttal nagyobi) térbeliséget kölcsönzött élénkszínű, mélytüzű festményeinek. Prágai tanulmányai befejeztével Mudroch Bratislavába költözött, ahol élénken bekapcsolódott a nemzeti kultúra fejlesztésébe: azon kívül, hogy a bratislavai egyetem tanára volt, több művészeti intézmény (például a Szlovák Nemzeli Galéria) megalapításának indítványozója volt. „Szlovákiába való jövetele — mint J. Alexy írta — az új és áhított művészeti Főiskolán, akinek irányító hatása alatt főleg a francia impresszionizmus vonzotta. Korai képein Renoir és Bonnard iránti csodálata tükröződik, mint például a Fürdőzés a trenőíni Vág mellett című képen (1936), amely optimista színezetű folt- tech okával készült. Egy-két évvel később azonban — részben az akkori történelmi esepezsgés forradalmi kezdete volt“. A kiéleződött politikai helyzet, a fasizmus egyre fokozódó veszedelme Mudrochot is tudatára ébresztette annak, hogy minden lelkiismeretes művésznek állást kell foglalnia a humanizmusért folyó harcban. így születtek meg a Katasztrófa (1938-ban) és a Meggyilkolt költő (1940-ben) című megrendítő festményei, az embertelenség elleni küzdelem általános szimbólumaként. Drámaiságuk és bíráló szavuk Goya forradalmi tárgyú képeire emlé keztet. Mudroch műveinek egyébként jellemző vonása, hogy a választott tárgyat csupán jelképnek használja saját érzelmeinek, hangulatainak és eszméinek kifejezésére. Ezt bizonyítja a mondanivaló gyakori, de gazdagon variált ismétlődése is (többnyire csendélet, vagy portré). A következő évek alkotásának legszínvonalasabb időszakát jelentették, mert ekkor festette érzelmileg és eszmeileg leggazdagabb képeit, köztük a híres Madonna feketében (1940) és Ilona asszony portréja címűt, (1939). Mindkettő arcképeinek tipikusan csendéletszerű megoldását példázza, ami különös méltósággal ruházza fel alakjait. Mesteri csendéleteinek — melyeknek zöme virágot ábrázol — legjobbjai a Virágok és a Csendélet. A kompozíció ki- engyensúlyozottságára való tudatos törekvésen túl mély emo- cionalitásukkal hatnak a nézőre. Az 1967-ben elhunyt művész gazdag munkásságának gyümölcsét az elmúlt évtizedekben Bratislavában több kiállítás mutatta be. 1964-ben érdemes mű vész címmel tüntették ki. Mudroch kultivált festészete a modern szlovák művészetet az impresszionizmus, posztimpresszionizmus és a reneszánsz stílusirányzatok forma jegyeinek eredeti, jelentől átitatott kombinációjával gazdagította, melyben a szubjevtív önkifejezés és objektív ábrázolás kiegyensúlyozására törekedett. L. GÁLY TAMARA 0 George Gershwin születésének 75. évfordulója alkalmából ünnepi hangversenyt adott a moszkvai filharmonikus zenekar a szovjet főváros Csajkovszkij termében. A koncert programján a Porgy és Bess, az Egy amerikai Párizsban és a Kék rapszódia részletei szerepeltek. Fiataljaink örömére Magyar szerző zenés játéka az Üj Színpadon Az elmúlt napokban valóban ritkaságszámba menő színházi esemény tanúi voltunk. A bratislavai Új Színpad vezetősége az évadonként bemutatásra kerülő három zenés darabból most egyet a fiataloknak szentelt, s így igyekezett csökkenteni az ifjúsági színházi előadások hiányán, amely sajnos nemcsak a szlovák fővárosban okoz komoly problémát. Ez a tett dicséretet érdemel, s egyúttal példaképül szolgálhat más színházak számára is. Az Új Színpad dramaturgiája szerencsés kézzel választott, amikor alkalmas hazai színművek hiányában magyar szerzők — hazájukban rendkívüli népszerűségnek örvendő — muzikál ját, a Koldus és királyfit tűzte műsorra. Mark Twam ismert alkotását Kárpáthy Gyula alkalmazta színpadra, a darab zenéjét Daróci Bárdos Tamás, a dalszövegeket Kormos István szerezte. A darab láttán megértjük, hogy ez a zenés játék Magyarországon nagy sikert aratott. Ugyanis ennek az alkotásnak minden feltétele megvan ahhoz, hogy a 8—14 éves korú gyermekek esztétikai nevelését és ízlését gazdagítsa. Kárpáthy Gyula átdolgozása meghagyta Mark Twain alkotá- tának valamennyi értékét, Daróci Bárdos István pedig modern hangvételű beat-muzsikát komponált a cselekményhez, s ezért nem nehéz megjósolni, hogy főleg a fiatalok körében népszerű muzsika révén az Új Színpadon is hosszú életű lesz ez a zenés játék. A zenés játék cselekménye színes, fordulatos, s megfelelő mértékben emeli ki az etikai értékeket: az igazság- szeretetet, a jóságot s a becsületet. Ugyancsak az elismerés hangján szólhatunk a zeneszámokról, amelyek ritmikusak, melódiagazdagok és már az első hallásra megnyerik a fiatal nézők tetszését. ötletesek és igényesek Kormos István dalszövegei is. Az ifjúsági zenés játék előadására nagy körültekintéssel és műgonddal készültek az Új Színpadon. Az is nagyon tetszett, hogy a színészek és a rendező nem „félkézzel“ nyúlt a darab betanulásához, s ennek eredményeképpen magas színvonalú, aprólékosan kidolgozott országos bemutató előadásnak tapsolhattunk. Ivan Krajíček rendező megfelelő szövegkönyv birtokában újra megcsillogtatta tehetségét: részleteiben is kellőképpen átgondolt, gördülékeny játékot kreált a színpadra. Meghagyta a cselekmény mesékre jellemző légkörét, jól éreztette a király udvara és a koldusok közötti különbséget. A gyermek megfigyelőkészségéhez és godolatai- boz alkalmazkodva domborította ki a jóságot, az igazságsze- reietet, illetve azok ellentétjét, a gonoszságot és a szociális igazságtalanságot. Krajíček méltó partnere és segítőtársa Tibor Lužinský díszlettervező és Milan čorba jelmeztervező volt. Mindketten egyszerű és mégis kifejező díszletet, illetve jelmezeket készítettek, fő] mutatkozott be a színház új koreográfusa, Jaroslav Pešek is, aki a mozgalmas, dinamikus táncbetétekkel szintén hozzájárult az előadás sikeréhez. Ebben az ifjúsági zenés játékban az Űj Színpad csaknem valamennyi művésze szerepel kisebb-nagyobb szerepben. Mindannyian (Jozef Kuchár, Jaroslav Rózsival, Karol Vlach, Miskovics László, Mária Schweig- hoferová, Darina Markovičová és mások) jó alakítást nyújtottak, egyikük seon élt vissza azzal, hogy a gyermekek a színészi játék részleteit illetően nem annyira figyelmesek. Természetesen a nézők figyelme elsősorban a koldus és a királyfi szerepére összpontosul. Ezt a két férfiszerepet Božena Polónyio- vá és vendégként Gréta Sverc- lovájezná alakította a szokatlan feladat ellenére igényesen. A színészek jól oldották meg a beat-muzsika egyes sajátosságaiból adódó problémákat is. Itt talán csak annyit jegyeznénk meg, hogy néhány esetben, különösen a befejező jelenetben, túl hangos volt a zene kari kíséret, s így néhányszor nem értettük egészen a dalszöveget. S ha már az apró hibáknál tartunk, elmondjuk, hogy kellemetlenül lepett meg bennünket a szürke, eléggé felületesen elkészített műsorfüzet, ahol például még a szereposztás sincs feltüntetve. A műsorfüzet szerzői elintézték annyival, hogy a játékban az Űj Színpad „színész nénijei és bácsijai“ szerepelnek. Talán mondanunk sem kell, hogy 8—14 éves, vagy idősebb fiataloknak az ilyen tájékoztatás bizony kevésnek bizonyul. Ez a két szépséghiba azonban mitsem von le az előadás értékéből. Szép élményt szerzünk gyermekeinknek ezzel az előadással, s azért jó lenne, ha minél többen megnéznék a Koldus és királyfit. Annál is Inkább, mert biztosra vesszük, hogy nemcsak a gyermekek, de a szüleik is jől fognak szórakozni. ALFRÉD GABAUER A jövő tanévben nyit/ak meg a kežmaroki síiskolát. A P. O. Hviezdoslav Gimnáziumban nyílik meg a síiskola első osztálya, amelybe a sísportban eddig elért eredményeik és iskolai előmenetelük alapján hívják meg áprilisban felvételi vizsgára a jelölteket. A síiskola létesítésének kezdeményezői a kežmaroki Start testnevelési egylet tisztségviselői és a város politikai és közéleti tényezői voltak. Felvételünkön a Start testnevelési egylet új szállodája, amelyben a síiskola diákjainak internátusa kap helyet. Előtérben a síiskola kezdeményezői és megvalósítói láthatók: (balrólj Ottó Krajňák, Michal Šoltýs, dr. Ottó Podolinský, fozef Varga, a városi nemzeti bizottság elnöke és Anton Šoltýs. (Felvétel: š. Petráš — ČSTK f AZ INTÉZMÉNYES NEVELÉS A fejlett szocialista társadalomban végbemenő gyors ütemű fejlődés megköveteli, hogy az iskola sokoldalúan készítse fel a tanulóifjúságot az életre. A CSKP KB júliusi ülése ismételten hangsúlyozta az iskolák jelentős szerepét a gyermek és a fiatal személyiségének kialakításában. Itt formálódik a fiatalok jelleme, erkölcsi arculata, szocialista meggyőződése, a munkához, a szocialista hazafi- ságttoz, a humanizmushoz és az internacionalizmushoz való viszonya. Az intézményes nevelési tényezők különböznek a spontán környezeti nevelési hatásoktól. Ezeknél nem az alkalomszerű hatások érvényesülnek, hanem a céltudatos, tervszerű nevelés. Ide soroljuk elsősorban az iskolát, az ifjúsági szervezetet s nem utolsósorban a családot, de ide tartoznak azok a társadalmi szervezetek is, amelyek nevelőmunkát fejtenek ki. A folyamatosság, a tervszerűség, a céltudatosság és a rendszeresség leginkább az oktató-ne-. velő munkában érvényesül. A szocializmus anyagi-műszaki alapjának fejlődésével, a tudományos-technikai forradalom előrehaladásával összhangban nő az iskola szerepe. Ezért szükséges, hogy a nevelők politikai és pedagógiai szempontból egyaránt képzettek legyenek. Szükséges, hogy eljárásuk, szemléletük egységes legyen az alapvető pedagógiai, világnézeti és politikai kérdésekben. Az iskolával szorosan együttműködik a Szocialista Ifjúsági Szövetség és a pionírszervezet. Az ifjúsági mozgalom szerepe az ifjúság életében egyre jelentősebb. Nevelésünk csak akkor teljes értékű, ha az iskola munkáját a mozgalmi nevelés eszközeivel is támogatjuk és kiegészítjük, hiszen e szervezetekben válik lehetővé, hogy a tanulók öntevékenyen éljenek, közösségi szellemben nevelkedjenek. A szervezetben folyó tevékenység elősegíti a tudományos világnézet kialakítását, felkelti a tanulóifjúság érdeklődését a haladó munkásmozgalmi hagyományok iránt. Több iskolában eredményesen működnek az ateista szakkörök, s a tanulók bekapcsolódnak a regionális párttörténeti és munkásmozgalmi dokumentumok összegyűjtéséhez. A jól működő ifjúsági szervezet a szabad időt. a pihenést, a szórakozást és a játékot is tartalmassá tudja tenni. Az egységes közösségben a sokféle jellemű. képességű és érdeklődésű fiatal kiegészíti egymást, közös tevékenységben alakítja ki egymás világnézetét és jellemét. Közben maguk is változnak, fejlődnek. A közösség éltető ereje, hogy mindig meghatározott cél áll előtte. Ha a kollektívának nincs célkitűzése, s az eredményeket nem követik új feladatok, akkor a közösség szétesik. A párt júliusi ülése felhívta a figyelmet arra, hogy a SZISZ Iskolai szervezetei tevékenységének sokoldalú fejlesztése érdekében az iskolaigazgatás fordítson nagyobb figyelmet rájuk. Elsősorban a politikai nevelőmunka színvonalának emelésére, a szakköri tevékenység fejlesztésére, valamint a klubok fellendítésére hívja fel a figyelmet. A pionírszervezetek munkájában előtérbe kerül a minőség javítása. A szervezet ebben az évben ünnepli fennállásának a 25. évfordulóját, melyet az SZNF 30. évfordulójával kapcsolunk egybe. A jubileum jó alkalom arra, hogy a gyermekek megismerkedjenek népünk, a munkásosztály, a kommunista párt, az ifjúság és a gyermekmozgalom forradalmi hagyományaival és nemzeteink szociális és felszabadító harcával. Fontos nevelőmunka hárul a napközi otthonokra és az ifjúsági otthonokra Is. Nevelési céljuk lényegében az iskoláéval azonos. Jelentősen elősegítik a közösségi élettel kapcsolatos helyes szokások kialakítását, valamint a helyes napirend, rendszeres munka és kulturált szórakozás megalapozását. Társadalmunk elvárja, hogy az iskolai és a családi nevelésnek közös célkitűzései legyenek. A családi nevelés nem olyan céltudatos és tervszerű, mint az iskolai. A gyermek személyiségének fejlődése szempontjából lényeges, hogy a család mennyire vált közösséggé. Ennek feltétele a kölcsönös szeretet és tisztelet. A családi élet akkor harmonikus, ha a család minden tagja tudatosítja, hogy kötelességeik vannak egymással szemben, felelősek egymásért. Ez kapcsolatban van a szeretettel, a kölcsönös bizalommal és őszinteséggel. A családi nevelésben jelentős szerepe van az egyéni bánásmódnak. Ha az egyoldalúan érvényesül, akkor a szeretet köny- nyen túlzott féltéssé, kényeztetésé fajul. Az iskolát és a családot mint nevelési tényezőt nem helyezhetjük egymás fölé. A szociaí- lista nevelés csak akkor lesz hatékony, ha az Iskolai és a családi nevelés lényegében kölcsönösen segíti egymást. Ellenkező esetben a nevelőhatások ütköznek egymással, s a győrinek bizonytalanná válik, fejlődésében törés állhat be. Az egységes nevelés érdekében ki kell alakítani a pedagógusok és a szülők helyes kapcsolatát. Ennek egyik formája a kölcsönös tapasztalatcsere a gyermekek tanulmányairól, magatartásáról, fejlődéséről. A szülői értekezleteken eszmei-politikai, világnézeti és nevelési kérdésekkel kell foglalkozni. A párt XIV. kongresszusa hangsúlyozta, hogy az iskolának és a többi Intézményes nevelési tényezőnek a szocializmus támaszának kell lennie. Ennek a követelménynek csakis akkor teszünk eleget, ha a gyakorlatban is érvényesítjük az oktatás és a nevelés egységének elvét, ha rendszeresen emeljük az oktató-nevelő munka színvonalát. SVINGER ISTVÁN S Z ÜLÖK, NEVELÖK FÓR U M A ■ y • ___.r.jan Mudroch: Csendélet üveggel
