Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-03 / 9. szám, Vasárnapi Új Szó

LŐRINCZ GYULA: A 25 öves CSEMADOK és Wirnfte Megalakulása óta néhány év kivételé­vel elnöke vagyok a Csehszlovákiai Ma­gyar Dolgozók Kulturális Szövetségé­nek, és ez, úgy érzem, némileg feljo­gosít arra, hogy rövid vissza- és előre- pillantást tegyek a CSEMADOK születé­sének negyedszázados évfordulóján. „A huszonöt éves CSEMADOK és kör­nyéke" „talán szokatlan, de nem vélet­len cím. Arról van ugyanis szó, hogy ne­héz volna valami újat írni a 25 éves- CSEMADOK ról, hiszen minden lehetőt és lehetetlent elmondtak és elmondtunk már a szövetségről mi magunk, akik a CSEMADOK munkájából kivettük ré­szünket, vagy mások, akik sohasem tud­ták, hogy mi is az a CSEMADOK. Az utóbbiaknak volt a legkönnyebb dolguk, hiszen ezek jót és rosszat egyaránt ír­hattak és mondhattak a CSEMADOK-róI, feladatokat adhattak és jogokat vonhat­tak meg, elismerést és vádakat emelhet-, tok a legtöbbször számukra ismeretlen Szervezetről. A CSEMADOK a szívemhez nőtt. Ne­héz elfogultság nélkül szólni huszonöt éves munkájáról, és szinte lehetetlen el­szigetelten csak a negyedszázados szer­vezetről beszélni, hiszen a CSEMADOK nem élhet és nem élt elefántcsontto­ronyban, hanem társadalmi életünk szer­ves részét képezte. Csehszlovákia Kommunista Pártjának kezdeményezésére azért hoztuk létre, hogy fontos társadalmi szerepet töltsön be országos viszonylatban, hogy a cseh­szlovákiai magyar dolgozók között olyan kulturális és népművélesi tevékenysé­get fejtsen ki, mely a magyar nemze­ti kultúra haladó hagyományainak ápo­lásán keresztül hozzájárul szocialista kultúránk megteremtéséhez, a nemzeti öntudat megőrzésével a proletár nemzet­köziség eszméinek elmélyítéséhez, a szo­cialista hazafiságra való neveléssel szo­cialista hazánk felvirágoztatásához, meg­erősítéséhez, nemzeteink és nemzetisé­geink haladó hagyományainak megisme­résével, történelmeink és kultúráink érté­keinek megbecsülésével elősegíteni barát­ságunk, együttélésünk jó feltételeit, egy­más becsülését stb. így lehetne folytatni indulásunk célkitűzéseinek „nagy sza­vait“. Azért teszem ezt idézőjelbe, mert tudom, hogy nem egy olvasó most iro­nikusan magában vagy hangosan a fen­tiekhez úgy is megjegyezte, hogy ezek csak nagy szavak, pedig hát — tetszik vagy nem tetszik —, ezek nemcsak nagy szavak, de a valóságban nagy feladatok és komoly teendők minden nehézség, minden akadály és nem egy kudarc el­leniére is. Mivel ezeket a feladatokat mindig ko­molyan vettük, őszintén és meggyőző­déssel igyekeztük megvalósítani. A fel­adatok fontosságát és nagyságát kellő­képpen le is tudtuk mérni, ezért gon­doltam arra, hogy ezt nem lehet csupán elszigetelten a CSEMADOK tevékenysé­gén keresztül értékelni, ehhez a CSEMA­DOK és környéke szükséges, vagyis látni kell a szervezet szerepét, összefüggései- ben is. Társadalmi viszonylatban és a történelmi múlt ismeretével megalapozva láthatjuk csak, mit jelent a jelzett fel­adatokat eredményesen teljesíteni. Az 1938 előtti burzsoá Csehszlovák Köztársaságban nemcsak az osztályellen­tétek éleződtek ki, hanem a kapitalista társadalom uralkodó rétege mindent el­követett a nacionalizmus, a nemzetiségi ellentétek szítására is, hogy megbontva a dolgozók egységét, elterelve a figyel­met az osztályharcról, biztosítani tudja osztályuralmát. A fasizmus európai előre­törése, majd a világháború még inkább fellobbantotta a nacionalizmus szelle­mét, nemzeteket állított szembe egymás­sal, embert emberrel. Egy ilyen naciona­lizmustól megfertőzött Európát talált 1945-ben a felszabadulás. Mély szakadék tátongott nálunk is ember és ember kö­zött, nemzeteink és nemzetiségeink kö­zött. Nem volt egyszerű a békés együtt­éléshez szükséges légkört megteremte­ni. A megszállás nyomasztó atmoszféra-' jából természetesen a nemzeti füg­getlenség forradalma tört fel, a fa­siszta diktatúra után pedig a demokra­tikus eszme kért teret. A nemzeti és de­mokratikus forradalom jellemző vonásai domináltak a felszabadulás Utáni évek­ben. Csak hosszabb erőgyűjtés, befolyás után sikerült a kommunista pártnak egy minőségi változást elérni, felvetni az oszT tályuralom kérdését, és a nemzeti ás de­mokratikus forradalmat átváltani szocia­lista forradalommá, megerősíteni a mun­kásosztály hatalmát, államosítani az ipart, kisajátítani a termelőeszközöket, megkez­deni a nemzetiségi kérdés rendezését stb. stb. Mindezt rendezni kellett, hogy a szo­cialista rendszer megteremtése elkezdőd­hessen, hogy egy szocialista országot lét­rehozhassunk. A szocialista forradalommal valami el­kezdődött, a szocializmus megteremtése, folyamat, melynek részesei, elősegítői és így javainak élvezői, jogainak bírói lettünk mi is. Tudjuk, a szocialista állam fő meghatározó tényezői közé tartozik a hatalom kérdése: hogy melyik osztály kezében van a hatalom, hogy így ki le­gyen küszöbölve az embernek az ember által való kizsákmányolása. Ehhez na­gyon fontos, hogy kinek a kezében van­nak a termelszsközök, a föld stb., de egy lényeges dolgot, az embert, vagy ír­juk akár nagy betűkkel: az EMBER-t sem szabad kifelejtenünk. Nagyon lényeges és nem elhanyagol­ható kérdés a szocialista társadalomban az új típusú, szocialista ember formálá­sa. Ez az egyik legfontosabb feladat fő­leg a társadalmi szervezetekre, tömeg- és kulturális szervezetekre vár. Ezen a té­ren nagyon komoly feladat hárult a CSE- MADOK-ra is. Ezt nemcsak feladatul kap­tuk, hanem lehetőséget, teret is kaptunk ahhoz, hogy a csehszlovákiai mngyar dol­gozók soraiban segítsünk pártunknak a szocialista ember formálásában. Ügy gon­dolom, ezt mindenkor igyekeztünk becsü­letesen végezni, és nyugodtan állíthatom, nem eredménytelenül. Persze, hiba vol­na azt állítani, hogy ezt a nagyon igé­nyes munkát egyedül mi végeztük, hiszen mi csak egy szervezet voltunk a sok kö­zül. Ahogy említettem, a fasizmus előre­törése Európában és nálunk is, majd a világháború sok kárt okozott az emberek és nemzetek jó viszonyában, az ellenté­tek mély gyökereket vertek az emberek tudatában, és nem kis munkát jelent ezek kiirtása, gyomlálása. Ezt csak hosszabb politikai, népművelési munkával lehet elvégezni. És ezen a téren nagy szere­pet játszik a kulturális, művészeti tevé­kenység, az irodalom, egyszóval a mű­veltség színvonalának emelése. Nem véletlen, hogy pártunk a CSEMA­DOK megalakulását megelőzőleg már le­hetővé tette a magyar nyelvű sajtó meg-, jelenését. 1948 decemberében megjelent az Oj Szó. Először mint hetilap, 1949. május 1-től kezdve mint napilap, 1952 óta mint Szlovákia Kommunista Pártjának napilapja. Az 1949—50-es iskolaévben a szlovák iskolákban magyar párhuzamos osztályok nyíltak 5100 tanulóval. Az 1951—52 es iskolaévtől kezdve önálló magyar iskolák alakultak mintegy 70 ezer tanulóval. Je­lenleg közel 100 000 diák tanul Csehszlo­vákiában magyar nyelven. Van 354 magyar nyelvű óvodánk, 524 általános iskolánk, 22 gimnáziumunk, 21 szakközépiskolánk, és 14 iparitanuló-lnté- zetünk, valamint egy főiskolánk. A CSE- MAIJOK több száz helyi csoportjában egy­más után alakultak a színjátszó csopor­tok, énekkarok, táncegyüttesek, de eze­ken kívül 1953-ban megalakult részben a hivatásos falujáró színjátszóegyüttesből, részben a CSEMADOK műkedvelő szín­játszóiból a hivatásos Magyar Területi Színház. Megkezdődött a magyar könyv­kiadás, a Csehszlovák Rádióban a rend­szeres magyar adás. Ha a CSEMADOK indulásakor vállalta a „mindenes" szere­pét, az elmondottakból láthatjuk, hogy később a különféle intézmények létrejötte — a CSEMADOK környéke — sok min­dentől mentesítette a CSEMADOK-ot. Úgy is mondhatnánk, segítette. A csehszlovákiai magyarok tagjai let­tek más tömeg- és társadalmi szerveze­teknek, sokan beléptek újra vagy először Csehszlovákia Kommunista Pártjába, és így a politikai életben is kezdtek aktív szerepet játszani. Fokozatosan beválasz­tották őket a párt vezető szerveibe, a nemzeti bizottságok vezetőségeibe is, és ma már a nemzetiségi kulcsnak megfe­lelően képviselve vannak az állami és törvényhozó szervekben, a helyi nemze­ti bizottságoktól kezdve a járási, kerü­leti és központi szervekig, beleértve a Szlovák Nemzeti Tanácsot, a nemzeti és népi kamarát, egészen a szövetségi gyű­lésben való képviseletig. Vannak magya­rok a kormány tagjai között is, több tag­ja van a legfelsőbb pártszervnek, a köz­ponti bizottságnak. Ezek után világos, hogy a CSEMADOK szerepe egyre jobban specializálódhatott a kulturális és népművelési munka te­rületére. Ezzel nem veszített, sőt minő­ségileg emelkedett a jelentősége, hiszen magasabb fokon művelheti azt, aminek indult mint kulturális szervezet. Az, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók soraiban nagy teret kapott a CSEMADOK környéke, ez nem teszi fölöslegessé, hanem segíti a CSEMADOK színvonala­sabb munkáját. Szükség van arra, hogy a CSEMADOK továbbra is helytálljon Csehszlovákia Kommunista Pártja egyre igényesebb kulturális programjának meg­valósításában. Befejezésül és útravalóul szeretném idéz­ni a CSEMADOK XI. országos közgyűlése beszámolójának szavait: „A XI. országos közgyűlésünkön lezárunk egy politikai vi­harokkal, tévedésekkel terhelt időszakot. Levonva a tanulságot az elkövetett hibák­ból és hiányosságokból, szükséges hang­súlyoznunk, hogy a CSEMADOK húszéves tapasztalatai azt igazolják, hogy a CSE­MADOK munkája mindig akkor volt si­kerekben gazdag, amikor a párthatáro­zatok szellemében és az össztársadalmi érdekek figyelembevételével, a marxiz­mus—leninizmus szellemében végezte munkáját. Akkor volt sikerekben gazdag, amikor figyelembe vette tevékenységében azokat az objektív feltételeket, amelyek közepette szövetségünk dolgozik, amikor következetesen védelmezte és erősítette a népeink közötti barátság elmélyítésé­nek gondolatát a proletár nemzetköziség alapján.“ KÉPEK A CSEMADOK ÉLETÉBŐL 1974 III. 3. Első kép: Alsósztregován, 19Ü4. október 5-én, a Madách Imre születése 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepélyen. Második kép: üsszkórus 1966-ban Komáromban, a csehszlovákiai magyar énekkarok országos bemutatóján. (A CSTK és Prandl Sándor felvételej £ A CSEMADOK 1949. március 5-én tartotta alakuló gyűlését Bra- tislavában, a Csehszlovák Rádió hangversenytermében. A mintegy 300 taggal megtartott összejövete­len megjelentek Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának, a csehszlovák kor­mánynak, a Megbízottak Testüle­tének és a Nemzeti Frontnak a küldöttei is. A párt küldöttségét Major István vezette. A vitában ki­lencen szólaltak fel. ☆ 9 A CSEMADOK eddig tizen­egyszer tartott országos közgyű­lést. Az elsőt: 1949. március 5-én, a másodikat: 1951. június 22-23- án, a harmadikat: 1952. május 24—25-én, a negyediket: 1953. ok­tóber 3—4-én, az ötödiket: 1955. február 5—6-án, a hatodikat: 1957. május 25—26-án, a hetedi­ket: 1959. április 6—7-én, a nyol­cadikat: 1962. április 14—15-én, a kilencediket: 1966. december 10— 11-én, a tizediket (rendkívülit): 1969. március 17—18-án és a tizen­egyediket: 1972. április 15—16-án. ☆ © A CSEMADOK az 1949-ben el­fogadott alapszabályzatot először az 1957. május 25—26-án megtar­tott VI. közgyűlésen, legutóbb pe­dig az 1972. április 15—16-án meg­tartott XI. közgyűlésen módosítot­ta. ☆ 0 A CSEMADOK első helyi szer­vezete 1949 márciusában alakult meg Érsekújvárott. Az 1949-es év végére a helyi szervezetek száma 63-ra, a tagok száma mintegy 4000-re emelkedett. A CSEMADOK- nak jelenleg mintegy 530 helyi szervezete és 62 000 tagja van. ☆ 0 A CSEM ADOK 1951 szeptem* herében Fáklya címmel kulturá­lis folyóiratot indított. A Fáklya utódja .az 1957. január 1-től meg­jelenő Hét. ☆ # A CSEMADOK keretében jé^ lenleg mintegy 650 különféle ma* gyár nyelvű öntevékeny szakcso* port dolgozik összesen több mint 10 000 taggal. ☆ $ A CSEMADOK Központi Bi­zottsága által alapított és támo­gatásával működő Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekka­ra 1964. november 27-én tartotta alakuló gyűlését. Az együttes azóta is rendszeresen dolgozik. Már többször járt külföldön is. Vendégszerepeit a Német Demok­ratikus Köztársaságban, Lengyel- országban, Magyarországon, Finn­országban, Írországban és Bulgá* riában. ☆ © A CSEMADOK a számos helyi és körzeti jellegű bemutatókon é£ emléknapokon — Kodály-napok, Kazinczy Nyelvművelő Napok, Fábry Zoltán Napok — kívül min­den évben Zselízen országos nép-* művészeti bemutatót, Gombaszö­gön országos dal- és táncünne- pélyt, valamint Bratislavában két­évente Tavaszi szél vizet áraszt..* címmel országos népdalfesztivált rendez. ☆ ® A CSEMADOK Központi Bi­zottsága a Népművelési Intézettel karöltve a Jókai-napok néven is-- mert kulturális seregszemlét 1964- ben rendezte meg először. A Ko­máromban évente sorra kerülő 10 napig tartó rendezvényen minden alkalommal 6—7 irodalmi színpad, ugyanennyi színjátszó együttes és mintegy ötven-hatvan vers és prózamondó mutatkozik be. A fellépéseket viták, szakmai meg­beszélések követik. ☆ # A CSEMADOK sokrétű nép­rajzi kutató és gyűjtőmunkát vé­gez. Az összegyűjtött anyagból az utóbbi öt évben 14 alkalommal rendezeti kiállítást

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents