Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1974-03-24 / 12. szám, Vasárnapi Új Szó
1974. III. 24. ♦»lőttünk. A különbség kiegyenlítéséhez elegendő volt egy nemzedék, ezt a nemzedéket pedig Csehszlovákia Kommunista Pártja vezette. A szocialista építés második szakaszának értékelésénél azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a természeti katasztrófát, amely 1965-ben sújtotta Csallóköz népét. Járásunk területének egyharmada víz alá került, az összeomlott családi házakon kívül a szövetkezetek 66 milliós kárt Szenvedtek, melyből a biztosítás csak 55 millió koronát térített meg, arról nem is beszélve, hogy a gazdasági állatok fedél és takarmány nélkül maradtak. Járásunk fejlődése ennek ellenére sem tört meg, a proletár •internacionalizmus, köztársaságunk nemzeteinek és nemzetiségeinek testvéri szolidaritása ismét bebizonyította a munkásság és a parasztság szövetségében rejlő erőt. A legnehezebb történelmi pillanatokban az egész köztársaság megmozdult, a cseh és a szlovák járások védnökséget vállaltak a tönkrement falvak és szövetkezetek fölött, s tetemes anyagi és technikai segítségükkel, a lakosság összpontosított igyekezetével, a járási pártbizottság, a nemzeti bizottságok, valamint a járási termelési igazgatóság vezetésével az élet hihetetlenül rövid idő alatt visszatért normális medrébe. A megsemmisült falvak és mezőgazdasági üzemek szebbek lettek mint azelőtt, s ugyancsak megerősödött Csallóköz népének szocialista hazafisága és a köztársaság többi területén élő dolgozókhoz fűződő testvéri viszonya. A mezőgazdaság szocialista átépítésének második szakasza alapjában véve befejeződött. A járási pártbizottság által 1960-ban kitűzött feladatokat-sikerült maradék nélkül teljesíteni és túlszárnyalni, s minden feltétel adva van a harmadik szakaszhoz, a mezőgazdasági termelés iparosításának betetőzéséhez, ahogy azt a CSKP Központi Bizottságának 1972 áprilisi plenáris ülése is megfogalmazta. A második szakasz sikeres teljesítése éppoly történelmi tett, talán még nagyobb is, mint a szövetkezetek alapítása és megerősítése. Az elért eredmények a járási pártbizottság által szervezett és vezetett odaadó munkának köszönhetők, melyből egyaránt kivették részüket a szövetkezeti tagok, valamint a járási szervek és szervezetek dolgozói. Az érvényesített módszerek és intézkedések közül számosat a járás keretén belül dolgoztunk ki, ilyen volt például a vezető dolgozók jutalmazási rendszere, a termelési önköltségek nyilvántartása és elemzése valamennyi szövetkezetben, a vállalaton belül érvényesített kalkulációk, a tudományos-technikai ismeretek folyamatos terjesztése és gyakorlati alkalmazása. Ezek közül megemlíthetjük például a gabonafélék kétmenetes betakarítását, a lucernamag termesztésének a problémáját, a kazlakban történő lucernaszárítást, a szovjet tudósokkal és szervezőkkel, Gitalovval, Szvet- licsnijjel, Remeszloval és Ljukjanyen- koval megvalósított szoros együttműködést, tapasztalataiknak széles körű érvényesítését, a Nitrai Mezőgazda- sági Főiskola tudományos ismereteinek érvényesítését, az Állattenyésztési Kutatóintézet, a Solaryi Nemesítő Állomás és számos további kutatóintézet vívmányainak gyakorlati fel- használását. Az elért eredményekhez minden intézkedés hozzájárult, ezek hatékonyságát azonban a járási párt- szervezet kommunistáinak céltudatos szervező munkája biztosította, melynek alapján a tömegek felzárkóztak a CSKP köré, s amely alkotó tevékenységre ösztönözte őket, és mély bizalmat keltett bennük. Ez az alkotó légkör jellemezte a mindennapi forradalmi harcot, amely lehetővé tette, hogy járásunk a válságos években is szilárdan a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus alapján álljon. Járásunk mezőgazdászai büszkék arra, hogy a mai nemzedéknek nem kell szégyenkeznie a felnövő nemzedék előtt, mert mindent megtett, ami az adott történelmi feltételek között szükséges és lehetséges volt, s a munkát továbbra is így akarja folytatni. Az ötödik ötéves terv negyedik évében újból felidézzük a CSKP XIV. kongresszusát és a Központi Bizottság 1972. évi áprilisi plénumát, s örömmel vesszük tudomásul, hogy pártunk legfelsőbb szerve úgy értékelte a mezőgazdaságot, mint a népgazdaság szilárdító tényezőjét. A párt . határozata, az élelmiszerfogyasztás növekedési többletének saját termelésből való fedezése további jó munkára kötelez. Járásunk dolgozói szilárd meggyőződéssel haladnak a megkezdett úton, tudjá, hogy még nem merítettünk ki minden lehetőséget. Pártunk azonban kiváló és tapasztalt káderekkel rendelkezik, akik a pártonkívüliekkel szoros szövetségben elegendő akarattal és erővel bírnak a CSKP XIV. kongresszusán elfogadott határozatok teljesítéséhez é» túlszárnyalásához. Zsíró István, Kovács I<enke és Kondor István f őbb mint egy évtizeddel ezelőtt alakult a V. Kapuáany-i (Nagyka posi) Magtermesztő Állami Gazdaság, amely Veškovce (Ves- kóc),a Mat'ovce (Má- tyóc) és a Vajkovce (Vajkóc) határában 1476 hektáron gazdálkodik. E terület túlnyomó részét talajvizes kis hozamú rétek és legelők kéj>ezték. A gazdasági épületekkel sem dicsekedhettek. Cap István mérnök, a gazdaság igazgatója nem hátrált meg, amikor rábízták azt a feladatot, hogy teremtse meg a feltételeket egy magtermesztéssel foglalkozó állami gazdaság kiépítésére. Kérésünknek eleget téve, így emlékezik az indulásra. — Aki járt ezen a vidéken, nagyon jól tudja, milyen állapotok uralkodtak akkor a jelenlegi állami gazdaság területén. A megalakulás után először is folyamatosan rendet teremtettünk a földeken. A kelet-szlovákiai síkság vízgazdálkodásának rendezése keretében talajvíz-levezető, majd öntözőberendezéseket építettünk, s a kis hozamú rétek és legelők nagy részét szántófölddé változtattuk. Azokon a területeken, ahol eddig nem lekukoricánál a tervezett 45 mázsa helyett 48,1 mázsás átlaghozamot értünk el. A silókukoricából hektáronként 307 mázsa termett. A növénytermesztéssel kapcsolatban még annyit szeretnék megjegyezni, hogy ezen a szakaszon a termelési tervet tavaly közel 134 százalékra teljesítettük, pénzértékben kifejezve több mint 1,5 millió koronával túlszárnyaltuk. vitelezése terén. Ezen a helyen nem részletezhető mindaz, amit megvalósítani tervezünk. Talán elég, ha any- nyit közlök, hogy az 1972—75-ös években közel 4,8 millió koronát fordít gazdaságunk a korszerűsítésre. Gazdaságunk az állati termékek termelése terén az igényesebb feladatokat is teljesítette. A tej eladási tervét több mint 20 000 literrel, a hús eladási tervét 151 mázsával szárnyaltuk túl. Gazdaságunk tavaly jóval háromezer literen felüli fejósi átlagot ért el tehenenként, de például a mátyóci réslzegen dolgozó Busko János fejőbrigádja 3290 liter tejet fejt «gy-egy tehéntől. A Kovalik és Csáty házaspár tavaly 3234 literes évi fejé- sl átlagot ért el a vajkóci részlegen. A hízómarháknál a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért versenyző Zsíró István, Kovács Lenke és Kondor István a veskóci részlegen gondjaikra bízott 202 darab állatnál napi 0,95 kilogrammos súlygyarapodást ért el. így sorolhatnánk gazdaságunk többi példás dolgozójának nevét is, hiszen az elért sikereket egész munkaközösségünk szorgalmas munkájának, helytállásának köszönhetjük. Közülük 165-en állandóan részt vesznek a szocialista munka- versenyben. Hat kollektíva áll versenyben a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. Dolgozóink tavaly több mint 323 000 korona értékű felajánlást tettek, amit csaknem 1,3 millió korona értékben teljesítettek. AHOL A SZAKMA SZERETEIE ES A TUDÁS GYŰZÖn hetett teljesen elvégezni a talajjavítást, a földeket befüvesítettük, és szakaszos legeltetést vezettünk be. Közben kiépítettük a. három gazdasági udvart, illetve a megfelelő épületekkel, berendezésekkel, új technológiával ellátott termelési központokat. Tavaly például már képesek voltunk arra, hogy az egész termést — több mint 34,5 ezer mázsa gabonát és csak nem 13 ezer mázsa kukoricát — saját berendezéseinkkel átszárítsuk, át tisztítsuk, s a tervezett 6000 mázsa helyett 11,4 ezer mázsa elismert vetőmagot juttassunk a termelőknek. • Hogyan szakosították u termelést a gazdaság keretén belül? — A növénytermesztést a központból irányítjuk. Az állattenyésztés viszont a következőképpen oszlik meg a három farm között: Vojkovcén főleg tejtermeléssel foglalkozunk, itt 560 tehén elhelyezésére alkalmas korsze rű istállónk és egy 110 férőhelyes borjúneveldénk van. Mat'ovcén elsősorban növendék-szarvasmarha nevelésével foglalkozunk, ahol több mint 370 állatot tudunk istállózni. A hízó- marhák részére 260 férőhelyes istállóval a veškovcei részlegen rendelkezünk. Itt átmenetileg üszőket is nevelünk egyéves korig. Az említetteken kívül gépesítő központunk is van, amely az egész gazdaság gépparkjának üzemeltetéséről, karbantartásáról, Javításáról gondoskodik. Van saját építő- és karbantartó csoportunk is. • Miután megismerkedtünk a gazdaság szervezési felépítésével, arra kérjük Cap elvtársat, mondja el, hogy a növénytermesztés területén főleg mivel foglalkoznak? — Gazdaságunk alapvető feladata: jó minőségű vetőmagvak termesztése kalászosokból, elsősorban búzából, továbbá hüvelyesekből, lóheréből, lucernából, de nem utolsósorban megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányfélék termesztése saját állatállományunk számára. Búzát például tavaly 390 hektáron — ebből vetőmagra 270 hektáron — termesztettünk a Mironovszkaja, Jubilejnaja, Kaukaz és Auróra fajtákból, melyeknél 51,01 mázsás átlaghozamot értünk el, s ennek köszönhetjük, hogy gazdaságunkat a „kiváló munkáért“ állami kitüntetésben részesítették. Volt olyan 15 hektáros parcellánk, ahol a Jubilejnaja 70 mázsán felüli hektárhozamot adott. Kukoricát 491 hektáron, ebből magnak 267 hektáron, silónak 210 hektáron és zöldtakarmánynak 14 hektáron termesztettünk. A szemes Csáty László, Kovalik Erzsébet, Kovalik Mihály és Csáty Erzsébet felvéteti MOLNÁR JÁNOS • Végezetül legyen szíves arról is tájékoztatni, hogy milyen volt a tavalyi gazdasági mérleg? — Ott kezdeném, ahol abbahagy-* tam. Még egyszer szeretném leszögezni, hogy gazdaságunk munkaközössége évről évre öntudatosabban, eredményesebben dolgozik. Tegyünk egy rövid összehasonlítást: 1968-ban például gazdaságunk 223 dolgozója egyenként átlagosan 65 000 korona értékű teljesítményt ért el. Tavaly létszámuk 187-re csökkent, viszont az egy-egy főre eső teljesítmény 114 ezer koronára növekedett. Az ő szorgalmuknak köszönhetjük, hogy tavaly az árutermelés tervét növényi termékekből csaknem 134 százalékra, állati termékekből pedig 103 százalékon felül teljesítettük. Gazdasági mérlegünk szerint a tervezett 2,3 millió korona helyett 4,1 millió korona nyereséggel zártuk az elmúlt gazdasági évet. Ez sok mindent bizonyít. Cap elvtárs azt is elmondotta, hogy az elért eredmények mellett náluk is van még kihasználatlan tartalék. Ezek ismeretében a jövőre nézve az eddiginél is igényesebb feladatokat tűztek maguk elé. Az elmúlt évtized alatt elért kedvező fejlődés arra enged következtetni, hogy a Nagyka posi Állami Gazdaság dolgozón a következő években újabb sikeres lépéseket tesznek gazdaságuk további fejlesztésében. KULIK GKLLfiRf • Hogyan értékelhető gazdaságukban az állati termékek termelése? — Általában nagy előrehaladást értünk el ezen a szakaszon is, de még elég sok problémát, feladatot kell megoldanunk mind a termelés, mind az ehhez szükséges beruházások kiCap István igazgató
