Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1974-03-22 / 69. szám, péntek
Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1974. március 22. PÉNTEK BRATISLAVA • XXVII. ÉVFOLYAM 69. szám Ára 50 fillér OTTHON ÉS A FÖLDEKEN Vajon kell-e, szükséges-e annak bizonygatása, hogy a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság nemcsak a mezőgazdasági termelésben, hanem ennek eredményeként a mezőgazdaságban dolgozó, a'falusi ember élet- és munkakörülményeiben is milyen óriási változást hozott? A kérdésre felelni szinte közhely nek tűnik, mivel minden írott és mondott szónál többet mondanak a tények, a valóság. Mert akadna-e ember ebben az országban, aki ezt kétségbe merné vonni, vagy még inkább meg tudná cáfolni? No, Ilyesmire aligha kerülhetne sor, mivel aki csak egyszer járt is falun a régi rendszerben, s egyszer az utóbbi időkben, lu£ csak nem vak és nem egy elvakult ellensége ennek a rendszernek, akkor annak látni kell azt a szóval szinte alig érzékeltethető változást, amely a falusi ember életében végbement. Mert ha villáknak beillő családi házakról, városinak tűnő új falurészekről szólunk, meginfr csak a közhely határát súroljuk, mert hát mindenki természetesnek veszi, hogy ez így van rendjén, így van jól és egyáltalán hogyan is lehetne másképp? Hát éppen itt vagyunk a kérdés egyik lényeges pontjánál: hogyan Is lehetne másképp? S ez az ami megnyugtató, ez az ami a szocialista nagyüzemi mezőgazdaságnak a falusi ember életében történt változás hallatlan fölényét bizonyítja: hogyan Is lehetne másképp? Igen, 25 évvel ezelőtt, amikor partunk meghirdette a szövetkezeti gazdálkodásra való áltérést, amikor ezzel kapcsolatban jobb, valóban emberi életet ígért, ebben a programban, ebben az ígéretben benne volt mindaz, ami azóta a falusi ember életében bekövetkezett, amire ma azt mondjuk, hogy hát ez természetes, magától értetődő, hogyan is lehetne másképp. Ám — mint említettük — a szocialista nagyüzemi gazdálkodás a falusi embernek nemcsak az élet —, hanem a munkakörülményeiben is óriási változásokat hozott. Említsük meg most, hogy azelőtt a paraszti — főleg a nincstelen kisparaszlé — munka mit jelentett? Hogy sokszor nehezebb volt az igavonó állaténál? Hagyjuk ezt a szomorú múltat, inkább arról beszéljünk röviden, hogy a nagyüzemi gazdálkodás, az ezzel fokozatosan kiépülő gépesítés a mezőgazdasági munka jellegét teljesen megváltoztatta, sok vonatkozásban az ipari munka színvonalára emelte. A földeken dolgozó ember munkája ma nem az, mint ami azelőtt volt. És itt nemcsak arra gondolunk, hogy a gépesítés a föld művelőjét megszabadította a legnehezebb fizikai munkáktól, hanem arra is, hogy megváltozott a mezőgazdasági munka egész jellege. Neon túlzás olyasmit mondani, hogy ma a mezőgazdasági dolgozó igen sok vonatkozásban az ipari munkással azonos körülmények között dolgozik. Ám éppen arra kell törekedni, hogy ez egyéb vonatkozásban is megvalósuljon. Kétségtelen, hogy a mezőgazdasági munka — nem utolsósorban az időjárás viszontagságai miatt — nem tartozik éppen a legtisztább munkák közé. Éppen ezért a mezőgazdaságban dolgozók részéről jogos az igény, hogy a mezőgazdasági üzemeket is lássák el azokkal a szociális és higiéniai berendezésekkel, amilyenekkel az ipari üzemek rendelkeznek. Az erre való törekvés eredményeként ma már sok szövetkezetben és állami gazdaságban olyan szociális létesítmények vannak, melyek minden igényt kielégítenek. Öltözők, hideg-meleg vizes zuhanyozók s más egyéb berendezések lehetővé teszik, hogy a mező- gazdasági dolgozó munkaruháját levetve valóban maga mögött tudja napi munkáját. S a lényeg az, hogy a mezőgazdasági dolgozók igénybe is veszik e létesítmények adta lehetőségeket, és este a munka befejeztével úgy térnek haza otthonukba, mint ahogy reggel elindultak a munkába. E mozzanat jelentőségét csak az tudja megérteni és kellően értékelni, aki ismerte és ismeri a mezőgazdasági munka és a falusi élet jellegét. Bármily paradox módon hangzik is, de a falun fel kellett számolni — és ez a feladat még több helyen megoldásra vár — a mezőgazdasági munkával járó jelenségeket és az otthon közötti különbségeket. Egyszerűen arról van szó, hogy ott van a minden emberi igényeket kielégítő lakás, az ugyancsak minden igényeket kielégítő berendezéssel, — jogos volt tehát a követelmény az olyan feltételek megteremtésére, hogy este a munkából hazatérő ember úgy lépje át lakása küszöbét, inint ahogy reggel, munkába menet kilépett rajta. a csszbsz mm taggyűléséi Szlovákiában a 8976 CSSZBSZ- szervezet közül eddig már 8050 szervezetben megtartották az évzáró taggyűléseket. A taggyűléseket a városi konferen. clák előzték meg, amelyeket eredetileg március végére és április elejére terveztek. Az évzáró taggyűlések után tartják meg a CSSZBSZ járási konferenciáit. A nyugat-szlovákiai kerületben 2532 CSSZBSZ-szervezet működik. A CSSZBSZ tagjai ebben a kerületben már 2403 szervezetben megtartották az évzáró taggyűléseket, ami az összes szervezeteknek 95 százaléka. A Bratislava-vidiékí, a galantai és a komárnói járásban már valamennyi CSSZBSZ- szervezetben megtartották az évzáró taggyűléseket. A közép-szlovákiai kerületben eddig 2389 szervezet tartotta meg az évzáró taggyűlést. A Dolný Kubín-i, a lučeneci, (losonci], a Rimavská Sobota-i (rimaszombati], a Veľký Krtíš-i (nagykürtösi) és a Žiar nad Hronom-i járásban, valamennyi CSSZBSZ-szervezet megtartotta már az évzáró gyűlést. A kelet-szlovákiai kerületben a Košice-városi és a prešovi járás CSSZBSZ-szervezeteiben tartották meg a legtöbb évzáró taggyűlést Tavaszi napsütésben a Duna-parton Foto: Z. Repová — ČSTK Rekordmeleggel köszöntött be a tavasz Valóban tavaszi, napos időjárással köszöntött be Szlovákiába az első tavaszi nap. A Földközi-tenger nyugati részéről Közép-Európa fölé áramló szubtropikus légtömegek hatására Szlovákiában az évszakhoz képest rendkívüli magas, többnyire 21—24 fokos volt a nappali hőmérséklet. Bratislavában tegnap rekord- hőmérsékletet jegyeztek fel, a hőmérő higányszála a déli órákban 24 fokra szökött. Az idei első tavaszi nap Bratislavában az utóbbi 123 év alatt a legmelegebb volt. 1938. március 21-ón jegyeztek fel Bratislavában rekordhőmérsékletet, amikor 21,5 fokot mértek. A meteorológusok szerint a szubtrópikus levegő beáramlása még tovább tart, tehát a hét végén is meleg napokra számíthatunk. Parlamenti küldöttségünk az Indiai Köztársaság elnökénél Alois Indra nyilatkozata az Indiai Televízióban és Rádióban • Folytatódnak a csehszlovák—indiai tárgyalások Új ipari faanyag A prágai Gépipari-Technológiai és Gazdasági Kutatóintézet és a Lett Tudományos Akadémia Favegyipari Kutatóintézete tudományos-műszaki együttműködésének eredményeképpen Dušnik pri Dobrislban megkezdték a Ligna- non nevű új ipari faanyag próbagyártását. A Lignanon rendkívül alkalmas hangszerek, bútorok gyártásához, parkettra és ön- tfimodellek készítéséhez. (Felvétel: CSTK — J. Bárta) Delhi — Indira Gándhi indiai miniszterelnök szerdán a csehszlovák képviselőkkel lefolyt találkozóján hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia és India között szoros baráti kapcsolatok állnak fenn. Megemlítette Gustáv Húsúknak, a CSKP KB főtitkárának nemiégi látogatását Indiában, és a látogatás végén jóváhagyott indiai—csehszlovák közös nyilatkozatot a két ország kölcsönös együttműködése szempontjából rendkívül fontos dokumentumnak nevezte. Alois Indra, Indira Gandhinak megköszönte a szívélyes fogadtatást, amelyben a CSSZSZK Szövetségi Gyűlésének küldöttségét Indiában részesítették, valamint az őszinte barátság megnyilatkozásait, amelyekkel a küldöttség lépten nyomon találkozik. A csehszlovák parlamenti küldöttség delhi tartózkodása második napjának legfontosabb eseménye az indiai miniszterelnökkel és néhány más kimagasló indiai tényezővel lefolyt találkozója volt. Képviselőinket fogadta Pathak indiai alelnök is, aki egyben az indiai parlament államok tanácsának elnöke is, valamint Dhillon, a parlament elnöke. Dhillon este az Asoka szállódéban díszvacsorát adott képviselőink tiszteletére, amelyen G. Sz. Dhillon, és Alois Indra pohárköszöntőt mondott. A csehszlovák parlamenti küldöttség vezetője tegnap az indiai televízióban és rádióban beszédet mondott. Őszintén örülünk — hangsúlyozta Indra elvtárs beszéde bevezető részében — hogy átadhatom önöknek a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Gyűlése hivatalos küldöttségének üdvözletét, valamint Csehszlovákia egész népe és képviselői üdvözletét. Dicső múltra visszatekintő fővárosukban csupán két napja tartózkodunk, de úgy érezzük magunkat, mint legjobb barátaink körében. Indira Gandhi miniszterelnök-asszonynál, Gicl úrnál, a köztársaság elnökénél, Pathak úrnál, a köztársaság alelnökiénél, Dhillon úrnál, a parlament elnökénél valamint más kormány- és parlamenti személyiségeknél fogadtatásunkat a szívélyesség, a nyíltság, az őszinte barátság a kölcsönös megértés, országaink hagyományos baráti kapcsolatainak további erősítése jellemezte. A csehszlovák—indiai kap* csolatokat igen jóknak és mind* két fél számára hasznosaknak tartjuk. A legfontosabb nem* zetközi kérdésekben álláspontunk azonos, vagy közelálló. Szüntelenül fejlődik és mélyül gazdasági és tudományos- műszaki együttműködésünk, amelynek keretében Csehszlovákia részt vesz India iparosítási programjának megvalósításában. Egyre gazdagabbak kulturális kapcsolataink. Gus. táv Husáknak, a CSKP Központi Bizottsága főtitkárának a CSSZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottsága elnökének nemrégen tett hivatalos baráti látogatása végén aláírt* dokumentumok konkrét alapul szolgálnak a csehszlovák—indiai kapcsolatok és együttműködés szüntelen elmélyítéséhez. Nem véletlen, hogy országaink és képviselőik között ilyen jó kapcsolatok állnak fenn. Országaink népeit sok közös vonás fűzi össze, a múltban és a jelenben is. Csehszlovákia és India népei hosszú keserves harcot vívtak az idegen uralom ellen a nemzeti fel- szabadulásért és az állami önállóságért. Csehszlovákia népe ezért szíve mélyéből üdvözölte az Indiai nép antikolonialista harcának győzelmes betetőzését és a független Indiai Köztársaság megalakítását. Ma az a tény fűz bennünket össze, hogy közösen harcolunk a tartós békéért, a nemzetközi együttműködésért az imperializmus, a gyarmatosítás, az új- gyarmatosítás és a fajgyűlölet (F oly tatát a 2. oldalon!
