Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1974-03-16 / 64. szám, szombat
MÚLT * JELEN - JÖVŐ Az emlékek elhalványulnak, megfakulnak ... A jelen, a jövő Ígérete begyógyítja a sebeket. Néhány közülük viszont örökre az emberek emlékezetébe vésődik. Ezek a borzalom emlékei, a pusztítás rémisztő pillanatai. A Vietnami Demokratikus Köztársaság népe ma hősies erőfeszítéssel teremti újjá hazáját. Az országépítés szédületes üteme, a munka ezernyi gondja, az első sikerekből fakadó őszinte öröm mögött mégis (tán természetesen!...] ott bujkálnak a fájdalom könnycseppjei. A vietnami nép — bár mérhetetlen áldozatok árán —, de megvédte hazáját. Hő? elszántsággal szállt szembe a túlerővel, minden idegszálával küzdött létéért. Vietnam a világtörténelem, korunk memen- tója. Vietnam — Amerika le- moshatatlan szégyene. Tagadhatatlan, hogy Viet. nam népe ma is a háború fenyegető árnyékában él. Az erővonalak, az álláspontok mit sem változtak. Csupán a helyzet... Az a tény, hogy az Egyesült Államok hadseregének kivonására kényszerült Dél-Viet- namből. Ám Saigonban ennek ellenére lépten-nyomon érezni az amerikai jelenlétet, illetve a Pentagon héjáinak szellemét. Azt a szellemet, amely teljesen összeegyeztethetetlen a párizsi megállapodás betűjével, amely végeredményben egy újabb háború feltételeinek a „kimunkálását“ szolgálja. Mindezt tudják, érzik Hanoiban Is. Viszont azt is t u d j á k és ér* z i k, hogy a nemzetközi közvélemény, a haladó erők résen állnak. Thieu féltékenyen tekintget Észak felé. Mert látja, hogy szorgos munkáskezek mint teszik ismét termővé a vegyi fegyverekkel elpusztított hektárok tíz -és százezreit. Mert látja, hogy a bombatölcsérek helyén új lakóházak még vakolatlan falai magasodnak. Ez jelenti Thieu számára „az Északról jövő veszélyt"... A békés épílőmunka, az igazság és a tettek bámulatos ereje. Ezért fordítja fegyvereit ismét Észak felé, ezért szeretné megakadályozni, hogy Dél-Vietnam felszabadított területein szintén normalizálódjék a társadalmi és a gazdasági élet. Vietnamról csupán az egész kérdéskomplexumot szemmel tartva lehet ma szólni és írni. A metafizikus megközelítés zsákutcába vezet, eltereli a figyelmet a valódi problémákról. Nyilvánvaló: hogy az Egyesült Államoknak érdeke, hogy Indokínában megvesse lábát. Eleddig egyedüli „szilárd“ bázisa Thaiföld. És éppen a thaiföldi képletet szeretné érvényesíteni Kambodzsában és Dél-Vietnamban is. Útjában állanak természetesen a felszaba. dítási mozgalmak. Lón Nol rendszere egyre-másra meghátrálásra kényszerül a khmer hazafiak csapásai elől, Thieu szintén gyengének bizonyul a DNFF erőivel szemben. Mind Dél-Vietnam, mind Kambodzsa esetében az ország jelentős területét ellenőrzik a szabadság- harcosok. A dél-vietnami helyzet annyiban különbözik, hogy a párizsi megállapodás tűzszünetet rendel el a szemben állő felek között. Thieu zsoldosai ennek elleniére újabb és újabb területrabló akciókat indítanak a DNFF által őrzött területek ellen. A nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság (NFEB) több ízben megállapította, hogy saigoni részről permanensen megsértik a tűzszünetet. Nos, Thieu ennek ellenére folytatja praktikáit, amelyek gyújtópontjában egy újabb konfliktus kirobbantása áll. A saigoni rezsim, persze igazolni szeretné magát. Főként Washington előtt. Ezért azután mindent elkövet annak érdekében, hogy „kiprovokálja“ a DNFF alakulatait. Felvetődik a kérdés, vajon az Egyesült Államok mennyiben felelős mindazért, ami Dél- Vietnamban ma történik. Nos, tény, hogy az amerikai külügyminiszter szintén aláírta a párizsi megállapodást, tehát felelősséget vállalt kormánya nevében annak teljesítéséért. Az USA ugyanakkor azonban szabad kezet enged a saigoni vezetőknek, eltűri, hogy igno- rálják a szóban forgó megállapodást. Ez annyit jelent, hogy Washington kétkulacsos politikába kezdett. A világ közvéleménye előtt hangoztatja: teljesítette a megállapodás betűjét, hiszen kivonta hadseregét Dél-Vietnamból. Ezzel egyidejűleg viszont feltétlen támogatásban részesíti a reakciós Saigont rezsimet. Arról nem is szólva, hogy az Egyesült Államok nem csupán a katonai alakulatok kivonásáról szóló szerződést írt alá Párizsban, hanem felelősséget vállalt a dél-vietnami belpolitikát helyzet konszolidációjáért, kötelezte magát, hogy hozzájárul a háborús pusztítás nyomainak a felszámolásához a Vietnami Demokratikus Köztársaságban. A dél-vietnami politikai rendezés kilátásai — ezt őszintén meg kell mondani — nem éppen kedvezőek. A dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány bármely pillanatban hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni a déli országrész politikai rendezése ügyében. Viszont nem hajlandó félre állni, mint ahogyan azt Saigonban szeretnék. A saigoni vezetők nagyon jól tudAz Egyesült Államok repülőgépei szinte a földdel tették egyenlővé 1972 decemberében a hanoi Bach Mai kórházat. ják, hogy a belpolitikai élet demokratizálása, reguláris általános választások megtartása Dél-Vietnamban feltétlenül bukásukhoz vezetne. Ezért tehat, húzzák, halogatják az időt, az erőviszonyok megváltozását várják. A világpolitikai fejlemények azonban nem az ő malmukra hajtják a vizet. Ha visszaemlékezünk a párizsi megállapodás aláírását megelőző időszakra, nyilván felelevenedik előttünk a délvietnami ideglenes forradalmi kormánynak és a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak az a követelése, amely a megállapodásba óhajtotta foglalni: az amerikai hadifoglyok szabadon bocsátása, amely az amerikai kivonulást feltételezte, Thieu klikkjének és személyesen Thieunak a távozásához is kötődjék. A DIFK és a VDK küldöttség ezt azzal indokolta, hogy elképzelhetetlennek tartja a dél-vietnami konszolidációt mindaddig, amíg Thieu kezében összpontosul a hatalom. Végül is kompromisszum született, Thieu maradt, persze „csupán“ a szabadon megtartott választásokig. Kétségtelen, hogy a DIFK és a VDK álláspontja helyes volt — ezt bizonyította az idő Is —, hiszen a párizsi megállapodás aláírásától immár több mint egy esztendő telt el és szó sincs demokratikus válasz tásokrói Dél-Vietnamban, sőt a helyzet inkább romlik, mint sem javul. És ebben Thieunak főszerepe van. Az elmondottak tehát alátámasztják azt a korábbi állításunkat, amely egy esetleges újabb polgárháború kirobbanó, sának az árnyékát vetíti előre. És tulajdonképpen ez Thieu célja. * * * Távol áll tőlünk, hogy túlzottan borúsan ítéljük meg a vietnami helyzetet. Viszont tény, az amerikai csapatok kivonásán, a fogolycsere részleges megvalósulásán túlmenően aligha történt pozitívan értékelhető lépés Dél-Vietnamban. Annak ellenére, hogy a DIFK — bár a felszabadító erőknek állandó katonai készültségben kell állniuk — megindította az ellenőrzése alatt álló területe ken a társadalmi és gazdasági élet konszolidációjának a folyamatát, Saigonban és a Thieu-rezsim által őrzött területeken kegyetlen terror uralkodik. A politikai rendezés természetesen lehetséges. Lehetséges és szükséges, de Thieu és emberei nélkül. Viszont éppen Thieu élvezi a Fehér Ház és a Pentagon feltétlen bizalmát, éppen az ő koncepciójának az érvényesüléséhez nyújt támogatást az Egyesült Államok, annak ellenére, hogy felelősséget vállalt a párizsi megállapodás érvényesítéséért. (B. P. I.) Szlovákia ipari vállalatainak tervteljesítése Á Bach Mai kórház igazgatója Vo Boán Dai túlélte a végzetes <üecemberl éjszakát. Ma ö irányítja a helyreállítási munkálatokat. A kórház egyik részlegén már megkezdődhetett a betegek gyógyítása. iA CSTK felvételei/ Szovjet űrkutatási siker Moszkva — A Mars—6 és a Mars—7 szovjet automatikus bolygóközi űrállomások március 12-én, ilietve 9-én elérték a Mars bolygó körzetét. A Mars— 6 leszálló-berendezése március 12-én leereszkedett a bolygó felszínére. Első ízben érkeztek tudományos adatok a Földre a Mars légköréről. A bolygóról érkezett kutatási eredményeket előzetesen feldolgozták. Új, fontos értesüléseket szereztek a Mars bolygóról, a bolygót környező kozmikus térségről és annak az útvonalnak a sajátosságairól, amelyen keresztülhaladtak az űrállomások. Megállapítást nyert, hogy a Mars bolygó felszínének egyes részei fölött a légkör vízpáratartalma többszöröse u régebben kapott adatoknak. A bolygó közvetlen környezetében mágneses mezőt regisztráltak, amely 7—10-szer haladja meg a bolygóközi térségben szerzett adutokat. Az automatikus űrállomások folytatják a napszél-részecskék nek, a kozmikus sugaraknak és a Nap rádiósugárzásának kutatását. A szovjet automatikus űrállomások révén szerzett tudományos eredmények szélesítik a Mars természetéről szerzett ismereteket és jelentősen hozzájárulnak a planetológia fejlődéséhez. (ČSTK) — Szlovákia iparvállalatai a januári termelési tér. vet 100,9 zsázalékra teljesítették, ebből az SZSZK kormánya által irányított vállalatok 101,2 százalékra, a szövetségi minisztériumok által irányított vállalatok pedig 100,5 százalékra — jelentette a Szlovák Statisztikai Hivatal. Az ágazatok túlnyomó többségében túlteljesítették a havi tervet, csak a vegyipari és kohászati vállalatok mutattak ki kisebb lemaradást. Komolyabb lemaradás az építőanyag termelésben és a közlekedés-ipari termelésben mutatkozott. Általában 35 vállalatban maradtak le több mint 2 százalékkal a tervteljesítésben. A tervben mutatkozó lemaradások fő oka még az elmúlt évben kereshető — főleg a nyersanyag és az anyag hiányában, a termelési berendezések üzemzavaraiban, a munkaerőhiányban, az új kapacitások kései üzembehelyezésében, a termelés struktúrájának megváltoztatásában, a gyártás be- futtatásának nehézségeiben. Az ipari termelés terjedelme az elmúlt év januárjához viszonyítva 9 százalékkal növekedett. Az évi tervből 7,9 százalékot teljesítettek (az elmúlt évben 8 százalékot]. A termelés gyarapodását 77,3 százalékban a munkatermelékenység növekedése fedezte. A szlovákiai átlagnál dinamikusabb volt a gépipar, a gyógyszeripar és a vegyipar fejlődése. A fogyasztási ipar 7,8 százalékkal, a kohászati ipar 6,2 százalékkal növelte termelését, az élelmiszeripar pedig mérsékelten az elmúlt évi színvonal alatt maradt. Észlelhetően, egészen 12,3 százalékkal a tv-készülék, 11 olaj-termelés, 13 százalékkal a villany energia, 21 százalékkal a bádoglemez gyártás, 31 százalékkal a műanyagok gyártása, 11 százalékkal a gumiabroncsok és műfonalak gyártása, 27 százalékkal a tv-készülékek, 11 százalékkal a bútor gyártása, 18 százalékkal a sajtok és 11 százalékkal a vaj előállítása. A munkaerők tervezett számát! majdnem teljesítették, míg a vegyiparban, a fogyasztási iparban, a gépiparban, az energetikában és másutt van szükség munkaerőkre. A foglalkoztatottság az elmúlt év januárjához viszonyítva 2 százalékkal emelkedett. A munkatermelékenység egyhónapi tervét 100,9 százalékra teljesítették. A munkatermelékenység ezzel az elmúlt év januárjához viszonyítva 7 százalékkal növekedett. ki ELSŐ PION Bratislavában, a Duna utcai gimnázium egyik tantermében megszokott, félhalk zümmögés közepette várják a tanulók a fizikaóra kezdetét. Belép Dvorszky Józsefné tanárnő. Az arcok egy árnyalattal komolyabbra válnak. Hogyne, hisz a fizika nem könnyű tantárgy. Figyelni, összpontosítani, gondolkodni: ez íratlan szabály a fizikaórákon. Az első tíz perc gyorsan elmúlik. jelentés, az osztálynapló megfelelő rovatának kitöltése, a házi feladatok ellenőrzése. Azután felcsendül a tanárnő szava: — Következő feladatunk, hogy kiszámítsuk az edényfalra gyakorolt nyomást... Ez érdekes feladat, de persze előbb meg kell ismerni a Pascal-féle törvényt, mely szerint ... Felkerül a táblára az edény rajza, jó néhány szabály képletekben, egyenletekben kifejezve. Azután mindenki gondolkodik. A tanárnő felszólítására néhány diák hangosan okoskodik: — A megadott erőt osztjuk a felülettel __ — Az edény belső felületét nagy S betűvel jelöljük ... — Kiszámítjuk a négyzetes középsebességet... — A molekulák közepes mozgási energiája ... Figyelek én is. Dörzsölöm a .szemem: jól látok? Jól hallok? Kétkedve kérdezem önmagámtól: Az a tanítónő magyaráz, aki közel huszonöt évvel ezelőtt az első magyar pionírcsapat vezetője volt? Nem tévedtem. Igen, huszonöt évvel ezelőtt, amikor megalakult a Pionírszervezet, a megalakulást követő hónapokban az érsekújvári járás egyik falucskájában, Andódon, a magyar tannyelvű iskolában is megszervezték a pionírcsapatot. A vezetője Dvorszky Józsefné volt. .Egy év múlva ugyan már a petržalkai iskolában tanított, 1950. október 15-től pedig a pedagógiai gimnáziumban, de minden kétséget kizáró tény, hogy az első magyar pionírcsapat vezetője ő volt. A tanítási óra után már nem a Pascal-féle törvényről beszélgetünk, hanem a pionírszervezet hősi múltjáról. — Öi Micsoda lelkesedéssel daloltuk utcahosszat: Sej, a mi lobogónkat... Akkoriban mi nem fogalmaztuk meg, hogy internacionalista alapon szervezzük a csapat tevékenységét, hanem egyszerűen úgy csináltuk ... A rajvezetők egytől egyig szlovák kislányok voltak Szívesen segítettek ... így emlékszik. Elővesz egy féltve őrzött levélborítékot az íróasztal mélyéről. Tartalmát kiszórja elém. Fekete filmkockák. Negatívok. Tizenhárom felvétel. Óvatos mozdulattal, egyenként emeli fel és fordítja a tény felé ezeket a filmkockákat. — Ez a fogadalomtételkor készült... Ez csoportkép ... A járási küldött ül középen. Sajnos, már nem emlékszem a nevére ... Ezek itt a pionírok. Párosával ... Várj csak! Erre emlékszem. A múltkor, amikor Andódon jártam, találkoztam is vele ... Persze már anyuka, most a fiacskája pionír ... Elteszem a filmkockákat, hisz ma már történelmi emlékek. Ha majd Andódon járunk, a róluk készített felvételeket elhelyezzük a forradalmi emlékeket őrző vörössarokban. — Szép emlékek — mondom, s mindjárt kérdezek is: — Nem furcsa most, annyi idő után a Pascal-féle törvény magyarázatával foglalkozni? — Ó nem! — mondja. — Sőt, ez a természetes, hisz annak idején hányszor és hányszor elmondtuk, hogy vár áll előttünk, a tudomány vára, melyet be kell vennünk . .. — Erről van szó — helyeslek. Közben azon gondolkozom, hogy hol is olvastam hasonló lelkesedést kifejező szavakat. Persze, persze ... Amikor az első magyar pionírcsapat után kutattam, elővettem az ÚJ SZÓ régi példányszámait, s rátaláltam Túri Mária egyik riportjára, melynek ez volt a címe: Szocialista nevelés Andódon. Abban a riportban olvastam. Ö mondta, Dvorszky Józsefné, az akkori csapatvezető. Az pedig csak természetes, hogy olyan pionírlelkesedéssel él, tanít, nevel, mint annak ideíén‘ HAJDÚ ANDRÁS (A felvételt Tóthpál Gyula készítette J J SZÓ 1974. III. 18.
