Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-15 / 63. szám, péntek

Nyilatkozat a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság barátságának megszilárdításáról és együttműködésének elmélyítéséről 1974. n 15. A CSEHSZLOVÁK SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG ÉS A LENGYEL NÉPKÖZTÁRSASÁG — megerősítve, hogy a két országnak a győzelmes szovjet hadsereg, valamint az oldalán küzdő csehszlovák és lengyel katonák által történt felszaba­dítása és a hatalom átvétele a marxista—leninista pártok ve­zette dolgozó nép által az el­múlt harminc évben lerakta a csehszlovákiai és lengyelorszá­gi szocialista építés útján elért nagy társadalmi-gazdasági ha­ladás alapjait; — kifejezve megelégedésüket annak a ténynek a láttán, hogy ebben az időszakban elmélyült hagyományos barátságuk és a proletár nemzetköziség elvei­nek szellemében bővült a két ország népeinek testvéri együtt­működése; — állandóan szilárdítva meg­bonthatatlan szövetségüket a Szovjetunióval és megbontha­tatlan barátságukat a Szovjet­unió népeivel; — attól a szándéktól vezérel­ve, hogy hozzájáruljanak a szo­cialista közösség erejének növe­léséhez és egységének szilárdí­tásához a Varsói Szerződés to­vábbi erősítéséhez és a szo­cialista integráció elmélyítésé­hez a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa keretében; , — szem előtt tartva Cseh­szlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusának és a Len­gyel Egyesült Munkáspárt VI. kongresszusának határozatait; a barátság és együttműkö­dés testvéri kapcsolatainak to­vábbi elmélyítésére és bővíté­sére törekedve a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság között 19(17. március 1-én kötött ba­rátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerző­dés szellemében;- azzal a mély meggyőződés­sel, hogy a barátság megszilár­dítása és az együttműködés el­mélyítése megfelel Csehszlová­kia és Lengyelország népei lét­érdekeinek, s az európai bizton­ság szavatolását és a béke meg­szilárdítását szolgálja, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság párt- és kormányküldöttségei­nek 1974. március 11-től 14 -ig Varsóban folytatott megbeszélé­sei alapján elhatározta ezt a közös nyilatkozatot. Mindkét párt megerősíti, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak és a Lengyel Egyesült Mun­káspártnak megbonthatatlan esz­mei egysége és testvéri együttmű­ködése Csehszlovákia és Lengyel- ország, a két ország népei közti kapcsolatok sokoldalú fejlesztésé­nek az alapja. Csehszlovákia Kommunista Párt­ja és a Lengyel Egyesült Munkás­párt a proletár internacionaliz­mus elveihez és a csehszlovák és lengyel munkásosztály közös for­radalmi harcainak hagyományai­hoz híven nagy jelentőséget tulaj­donít a kölcsönös együttműködés továbbfejlesztésének. Mindkét párt folytatja a kölcsönös konzultáció­kat, az ideológai együttműködés bővítését és elmélyítését és egy- behangolja tevékenységét a szo­cialista közösség országainak test­vérpártjaival. Mindkét pártnak mély meggyő­ződése, hogy a Szovjetunió Kom­munista Pártja XXIV. kongresszu­sának határozatai, amelyek kimun­kálják a szocializmus és a kom­munizmus jelenlegi építésének fő irányait, valamint a békének és a nemzetközi biztonságnak az SZKP altal kijelölt nagyszerű programja ihlető erőt ad minden testvérpárt­ól k és a világ további haladó és békeszerető erőinek. A CSKP és a LEMP tovább fog- ia szilárdítani testvéri kapcsola­tait, eszmei és akcióegységét a Szovjetunió Kommunista Pártjával és az összes kommunista és mun­káspárttal a marxizmus—leniniz­mus és a proletár internaciona­lizmus elvei alapján. Aktívan részt vesznek a kommunista és munkás­pártok értekezletein, amelyek a szocializmusért és a békéért folyó küzdelemben a közös stratégia és taktika kidolgozására és megvaló­sítására szolgálnak. Mindkét párt, valamint a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság kormá­nya kifejezi törhetetlen akaratát, hogy sokoldalúan tovább fog hat­ni a politikai, állami, gazdasági, társadalmi, tudományos és kultu­rális élet minden területén, a csehszlovák — lengyel együttműkö­dés elmélyítésére és bővítésére. Mindkét' párt elégedetten ál­lapítja meg, hogy az utóbbi években dinamikusan fejlődnek a kölcsönös gazdasági kapcso­latok. Ez teljes mértékben meg­felel a CSKP XIV. és a LEMP VI. kongresszusán kijelölt gaz­daságpolitikai céloknak és ugyanakkor összhangban van a KGST-országok szocialista integrációjának programjával. A csehszlovák—lengyel gazda­sági együttműködés és külke­reskedelem 1971 és 1973 közöt­ti sikerei és eredményei kedve­zően hatottak a két ország alapvető népgazdaság fejleszté­si céljainak elérésére. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Nép- köztársaság egyetért abban, hogy országaik szocialista épí­tésének továbbfejlesztése, a tu­dományos-műszaki haladás meggyorsítása, a termelés gaz­dasági hatásfokának növelése, valamint a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának emelése megköveteli még inten­zívebb és szarosabb együttmű­ködésüket és mélyebb gazdasá­gi kapcsolataikat. A megjelölt célok elérése elválaszthatatla­nul összefügg a két ország és a Szovjetunió, a többi KGST-or- szág együttműködésének és gaz­dasági integrációjának elmélyí­tésével, egyszersmind lehetővé teszi valamennyi ország alap­vető gazdasági problémáinak megoldását és az egész szocia­lista közösség gazdasági poten­ciáljának szilárdítását. Mindkét párt pozitívan érté­keli a csehszlovák—lengyel gaz­dasági és tudományos-műszaki együttműködési bizottság tévé kenységét, valamint az 1978— 1980. évi csehszlovák—lengyel gazdaságfejlesztési tervek egy­behangolásán a két ország köz­ponti tervező szervei által vég­zett munkálatok eredményeit. Annak a meggyőződésüknek adnak kifejezést, hogy a tervek kölcsönös egyeztetése a gazda­sági együttműködés megszerve­zésének alapvető módja. A tervek kölcsönös egybehan­golását még jobban fel kell használni a csehszlovák és len­gyel gazdaság szerkezetének tökéletesítésére és az alapvető termelési ágak optimális fej­lesztésének meghatározására. Ezzel összefüggésben el kell mélyíteni a szakosítást és koo perációt, meg kell szervezni a beruházások mind szélesebb kö­rű koordinálására épülő tartós gazdasági kapcsolatokat, ami előmozdítja mindkét ország népgazdaság fejlesztése hatás­fokának további növekedését. Mindkét párt javasolja, hogy úgy folytassák az 197ü—1980. évi tervek koordinálásán vég zett munkát, hogy 1975. első felében aláírhassák az erre vo natkozó záródokumentumokat, amelyek 1980-ig biztosítják a gazdasági együttműködés továb­bi sokoldalú és dinamikus fejlő­dését. Az együttműködés fontos te­rületévé válik a tudomány és technika. Erősebben egybe kell kapcsolni a tudományos műsza­ki együttműködést a termelési szakosítással és kooperációval és a két ország gazdasági együttműködése fejlesztésének általános irányzatával. Megálla­podtak, hogy olyan programot kell kidolgozni, amely legalább 1980 ig tartalmazná a tudomá­nyos-műszaki együttműködés fejlesztési feladatainak koordi­nálását. Mindkét országnak az az el­képzelése, hogy a nagy lakás­építési programok megvalósítá­sa folyamán kibontakoztatják együttműködésüket a modern építőanyagok gyártásában, fej­lesztik az építőelemek standar- dizálását, valamint a műszaki lakberendezés gyártásának sza­kosítását. Mindkét fél megerősíti, hogy az együttműködési programok megvalósításának fontos feltéte­le az előirányzatok szoros együtthatása és koordinálása a közlekedés fejlesztése terén. Ez főként a kölcsönös tengeri, va­súti és országúti szállítási szol­gálatokra vonatkozik. Ezzel összefüggésben nagy jelentősé­get tulajdonítanak a két or­szág között 199U-ig terjedően nemrégen megkötött tranzit áruszállítási együttműködési egyezménynek. Mindkét fél kiemelte a vizek és a légkör szennyezésétől való védelme biztosításának je­lentőségét és megállapodtak, hogy folytatják ezeknek a problémáknak a megoldását. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Nép- köztársaság továbbra is hatá­rozottan és következetesen elő­mozdítja a tartós gazdasági, tudományos és műszaki integ­rációs kapcsolatok szilárdulá- sát és elmélyülését, ami nagy hatással lesz mindkét ország gazdaságának dinamikus fejlő­désére és népe életszínvonalá­nak emelkedésére. Csebszlovákiu és Lengyelor­szág támogatni fogja a népük közti kapcsolatok fejlődését, bő­víti a kulturális, oktatásügyi, továbbá a sport és a társadal­mi élet további területein foly­tatott együttműködést, ami a két ország szocialista társadal­mának további kölcsönös köze­ledését szolgálja. Ezzel össze­függésben támogatni fogják a rokonágak dolgozói, ágazatok, ifjúsági és társadalmi szerveze­tek, főiskolák és további in­tézmények közvetlen kapcsola­tainak a fejlődését. Csehszlo­vákia és Lengyelország fokoza­tosan feltételeket teremt a két ország közötti turisztika to­vábbfejlesztésének feltételeire. Mindkét fél annak a meggyő­ződésének ad kifejezést, hogy a hagyományos csehszlovák— lengyel együttműködés, amely a kor követelményeknek megfele­lő új tartalommal és formákkal gazdagodott, hozzájárul népe­ink testvériségének, a szocialis­ta közösség felzárkózottságá­nak szilárdításához a KGST ke­retében a szocialista gazdasági integráció komplex programjá­nak megvalósításához. Csehszlovákiának és Lengyelor­szágnak mély meggyőződése, hogy a tartós béke u legmegfelelőbb feltételeket teremti korunk fő problémáinak megoldására és a további társadalmi haladás bizto­sítására, s készek együttesen, a többi testvéri országgal szorosan koordináltan előmozdítani a to­vábbi pozitív változásokat a nem­zetközi kapcsolatokban, hogy ál­talános és megmásíthatatlan jelle­get öltsenek. Továbbra is követ­kezetesen életbe léptetik a kü­lönböző társadalmi rendszerű ál­lamok békés egymás mellett élé­sének lenini alapelveit és a nem­zetközi feszültség további enyhü­lésére fognak törekedni. M'indkét ország határozottan szembeszáll a reakciós erükkel, amelyek nem tudnak megbékülni a világfeszültség enyhülésével, követelik a háborús előkészületek fokozását, bizalmatlanságot és vi­szályt próbálnak szítani a népek között. Ezért mindkét ország el­sőrendű feladatának tekinti, hogy tartósan szilárdítsa a szocialista közösség államainak erejét és egységét és a világ összes béke­szerető erőinek 'együttműködését, Csehszlovákia és Lengyelország megelégedéssel fogadja az euró­pai feszültség enyhülésének el­mélyülését. Földrészünk békéje és biztonsága szempontjából nagy je­lentősége van a második világhá­ború után kialakult és a szocialis­ta országok és az NSZK szerző­déseiben, valamint a Nyugat-Ber- linre vonatkozó négyoldalú megál­lapodásban végérvényesen meg­erősített területi és politikai rea­litások általános elismerésének. Csehszlovákia és Lengyelország aktívan és következetesen elő fogja mozdítani a tartós békéhez és az összes európai népek és ál­lamok békés együtt működéséhez szükséges lehető legelőnyösebb feltételek biztosítását. Csehszlovákia és Lengyelország kész hozzájárulni az európai és a világgazdasági kapcsolatok nor­malizálásához, amelynek a nem­zetközi munkamegosztás igazsá­gos elveire és valamennyi fél ér­dekeire kell épülnie. Mindkét ál­lam készségét fejezi ki a kapcso­latok és együttműködés széles kö­rű fejlesztésére valamennyi ál­lammal, társadalmi rendszerüktől és elért fejlődési fokuktól füg­getlenül, a függetlenség és a köl­csönös előnyök, a nemzeti szuve­renitás és a beliigyekbe való be nem avatkozás, valamint a fajgyű­lölet kizárása elvének tiszteletben tartása mellett. Mindkét ország továbbra Is AZ NDK ÉS NSZK KÜLKÉPVISELETET LÉTESÍT-Bonn — Kurt Nier, az NDK külügyminiszter-helyettese és Günter Gaus nyugatnémet ál­lamtitkár aláírta a két német állam külképviseleteinek meg­nyitásáról szóló jegyzőkönyvet. Az ünnepélyes aláírásra és a k ísérőok m á n y pa raf álására Bonnban, a kancellári hivatal­ban került sor. Az aláírás után az okmányok szövegét nyilvánosságra hozták. A két német állam küldöttsé­gének jegyzőkönyvileg rögzített megállapodása értelmében Bér linben az NSZK, Bonnban az NDK nyit „állandó képvisele let“. A nyugatnémet képviselet vezetőjét az NDK Államtanácsá­nak elnökénél, az NDK képvi­seletének vezetőjét pedig a szö­vetségi elnöknél akkreditálják. Az állandó képviseletekre vo­natkoznak a diplomáciai kap csokitokra érvényes bécsi kon venció (1961. április 18.) ren­delkezései. A nyugatnémet képviselet az NDK Külügyminisztériumával tart majd fenn hivatalos kap­csolatot, az NDK bonni képvise­lete pedig a kancellári hivatal­lal. A jegyzőkönyvet kiegészítő okmány szerint uz NSZK állan­dó képviselete Nyugat-Berlin érdekeinek képviseletét is ellát­ja, összhangban a négyoldalú megállapodással; ez a körül­mény azonban nem érinti az NDK kormányának és Nyugat- Berlin szenátusának megálla­podásait. A megállapodás életbelépésé­hez nyugatnémet részről még a szövetségi tanács megerősí­tése szükséges. Bonnban arra számítanak, hogy a két képvi­selet nyár elején már meg is kezdi munkáját. Körös érdek Európa békéjének megszilárdítása Párizs — A szovjet—francia csúcstalálkozó legfőbb eredmé­nyét párizsi diplomáciai körök­ben abban látják, hogy mind­két fél teljes mértékben egyet­értett az együttműködés továb­bi megerősítésében és kiszéle­sítésében, s az együttműködés legfőbb céljaként az európai enyhülés megszilárdítását, je. lölte meg. A csúcstalálkozón — mint az várható volt — az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet volt a fő téma. Pom­pidou elnök leszögezte, hogy Franciaország őszintén óhajtja az értekezlet sikerét és nem zárkózik el a zárószakasz leg­magasabb szinten való megtar­tása elől sem, amennyiben az értekezlet eredményei ezt in­dokolják. Bár ez formailag nem jelent változást a fran­cia kormány eddigi magatartá­sában, megfigyelők egy része szerint francia részről minden­esetre most kilátásba helyez­ték: a francia diplomácia az eddiginél nagyobb kezdeménye­ző készséget tanúsít majd a most folyó bizottsági tárgyalá­sokon olyan áthidaló formulák megtalálására, amelyek lehe­tővé teszik az akadályok lebon­tását s megnyitják az utat az értekezlet zárószakaszának legmagasabb szinten való meg­tartása előtt. A világpolitikai helyzet meg­tárgyalásánál behatóan meg­vizsgálták a közel keleti prob­lémát is s a francia lapok ér­tesülései szerint mindkét fél egyetértett abban, hogy a rendezés alapvető feltétele a megszállt arab területek kiüríté­sére vonatkozó ENSZ-határoza- tok végrehajtása. A francia saj­tó feltételezi, hogy Pompidou elnök ezzel kapcsolatban fel­ajánlotta Franciaország közre­működését a végleges rendezés szavatolásában, s Leonyid Brezsnyev biztosította a fran­cia elnököt: a Szovjetunió tá­mogatni jog ja ezt a törekvését, hiszen szovjet részről mindig is kifejezésre juttatták, hogy nagyra értékelnek és kívána* tosnak tartanak minden hozzá­járulást a közel-keleti problé­ma igazságos és tartós rende­zéséhez. Az európai haderőcsökkentés problémájában a francia kor­mány nem módosította eddigi magatartását, s továbbra sem hajlandó részt venni a bécsi tárgyalásokon, mert véleménye szerint még nincsenek meg azok az előfeltételek, amelyek lehetővé tennék az Európában levő haderők „kiegyensúlyozott csökkentésének“ végrehajtását. A gazdasági együttműködés kiszélesítését és dinamikus to­vábbfejlesztését mindkét fél he­lyesli és szükségesnek tartja, konkrét határozatok erről ter­mészetesen Picundán nem szü­lettek, hiszen ilyen szakértők nem vettek részt a tanácskozá­sokon. Párizsban azonban arra számítanak, hogy a csúcstalál­kozó után meggyorsult ütem­ben folytatódnak majd erről a tanácskozások szakértői sziu- ten. BONN HALLGAT Bonn — Kínos hallgatással fogadták a nyugatnémet fővá­rosban Kissinger amerikai kül­ügyminiszter ellenséges kijelen­téseit az Egyesült Államok és Nyugat-Európa kapcsolatainak megromlásáról. A szövetségi kormány napok óta tartózkodik mindennemű állásfoglalástól, szóvivői pedig csak arra szorítkoznak, hogy erőtlen hangon bizonygassák az NSZK hűségét Washington irányában. A hallgatással Bonn zavarát palástolja, mert mindenki szá­mára érthetetlen, miért veszi Kissinger Nyugat Németorszá­got és európai szövetségeseit egy kalap alá Franciaország­gal, amely sohasem rejtette vé­ka alá Anierika-ellenes érzé­seit. nagy jelentőséget tulajdonít a fej­lődő országokkal való együttmű­ködés bővítésének, támogatni fog­ja a politikai és gazdasági füg­getlenségük megszilárdításáért, a saját természeti kincseik felhasz­nálására való szuverén joguk tel­jes elismeréséért folytatott küz­delmüket. Mindkét ország pártjai és kor­mányai, csakúgy, mint a múltban, aktívan támogatni fogják a világ népeinek a függetlenségért, az imperializmus, a neokolonlallzmus és a fajgyűlölet ellen folytatott harcát. A csehszlovák —lengyel ba­rátság tartós és megbonthatat­lan. A CSKP és a LEMP az eszmék és célok egységétől át­hatva, a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionaliz­mus elveihez híven, a két or­szág kormányával együtt min­dent megtesznek azért, hogy á sokoldalú csehszlovák—lengyel együttműködés tovább mélyül­jön a két ország és a szocialis­ta közösség népei javára, a szocializmus és a béke eszmét győzelmének érdekében. Készült Varsóban, 1974. már­cius 14-én. A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság nevében: GUSTÁV HUSAK, a CSKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára I.UBOMIR ŠTROUGAL, Csehszlo­vákia miniszterelnöke. A Lengyel Népköztársaság ne­vében: EDWARD GIEREK, a LEMP Köz­ponti Bizottságának .első titkára PIOTR JAROSZEW1CZ, a Lengyel Népköztársaság rainiszterelnö-* ke

Next

/
Thumbnails
Contents