Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-14 / 62. szám, csütörtök

A transzkontinentális gázvezeték Jablonov nud T urnou i kompresszorállomásának mintegy 200 épí­tője (rožňavai járás) a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának tiszteletére szoc-dista felaján­lást tett. Egy héttel a határidő előtt teljesítik az építkezési alapmunkálatok ez idi jeladatait.Az idén csaknem 70 millió koronát használnak jel építkezési célokra a beruházási összegből. Elsősor­ban a legfontosabb építkezési munkálatok befejezésére helyezik a súlyt, éspedig a kompresszor- csarnok és u vezérlőhelyiség felépítésére, ahol már október elsejével megkezdődik a gépek felsze­relése. A kompresszorállomást a jövő év végén helyezik üzembe. Az építkezés több mint félmilliárd koronát igényel. Felvételünkön: František Matkovský építésvezető (jobbról a másodikj Miroslav Havlűval, Jozef Dimákkal és František Suchánekkel, u pardubicei Priemstav dolgozóival, a szocia­lista munkabrigád közösség tagjaival az építkezési terveket tanulmányozza. (Felvétel: A. Hašôák — ČSTK) A SZOVJET GEOLÓGIAI KUTATÁS A Szovjetunió a világ nyers anyagkincsekben leggazdagabb országai közé tartozik — álla­pította meg Viktor Jarmoljuk, a Szovjetunió geológiai minisz­terének helyettese. Felderített és feltérképezett, iparilag fel­használható földgáztartaléka 21 billió köbméter, ez hosszú évti­zedekre elegendő. A földgáziermelés idén előre láthatólag meghatódja a 26U milliárd köbmétert, míg 1975-re az előirányzott szint túlszár­nyalja a 320 millió köbmétert. Mint a Voproszü Ekonomiki megjegyzi, a földgázkészletek igen koncentráltan helyezked­nek el, 80 százalékuk 40 lelő­hely körzetében összpontosul. Nehézséget jelent viszont, hogy az ipari hasznosítás szempont­jából leggazdaságosabb körze­tek többsége egyelőre nehezen megközelíthető. De az objektív nehézségeket ellensúlyozza a kedvezőbb gazdaságosság. A tyumeni földgáz kitermelése például 3—4-szer kerül keve­sebbe, mint az észak-kaukázusi vagy Volga menti „kék arany“. Ugyanez a helyzet a kőolaj esetében is: a nyugat-szibériai nyersanyag felszínre hozatala az észak kaukázusinál másfél- szerte, a bakuinái 2,5-szer ol­csóbb. Az olajtermelés tekinte­tében a Szovjetunió jelenleg a második helyen áll az USA után, de mind a növekedési ütem, mind az évi abszolút ho­zam növekedése tekintetében megelőzte az Egyesült Államo­kat. 1973-ban a termelés 421 millió tonna volt. Elfogadták a tyumeni olaj felfedezőjének, Andrej Trofimuk akadémikus­nak a szovjet olajkutatás to­vábbfejlesztésével kapcsolatos javaslatait, amelyeket a Pravda közölt — mondotta a minisz­terhelyettes. így fokozták a ku­tatómunkát a Kaspi tenger me­dencéjében: ehhez a különleges talajszerkezet miatt speciális geológiai kutató berendezéseket kellett tervezni. Növelték az olajfelderítő kapacitást a Ko­mi ASZSZK területén, ez az akadémikus véleménye szerint ugyancsak megkülönböztetett figyelmet érdemel. Az energiamérlegben folyama­tosan nő a kőolaj és a földgáz szerepe. Jelenleg a két szénhid­rogén-származék részesedése 62 százalék. Ennek ellenére az utóbi években fokozódik az ér­deklődés a szón iránt is. A Szovjetunió szénkészleteit je­lenleg 6,8 billió tonnára — a világ szénvagyonának 50 száza­lékára — becsülik. Tavaly mint­egy 5000 bányában 668 millió tonna kőszenet és barnaszenet termeltek ki. Jó eredményeket értek el a szovjet geológusok az ország vasérc-, színesfém- és nemes- fémbázisának kutatásában is. Ebben növekvő szerepet játszik a világürkutatás eredményeinek hasznosítása: a földkéreg geo­lógiai szerkezete az atmoszfé­rán túlról lényegesen hatéko­nyabban vizsgálható, mint föld­közelből. A Szovjetunió vasérc- készletei szintén a legnagyob- l>ak a világon, bár nagyságáról megoszlanak a vélemények. A lelőhelyek 60 százaléka van Ukrajnáiban és a kurszki mágne­ses anomália területén. Kazah­sztánban és az Uraiban a kész­letek 28 százaléka található, míg Nyugat- és Kelet-Szibériá- ban alig 5,5 százalék. A gazdag vasércforrások így keleten egyelőre hiányoznak, s a nagy szibériai, kazahsztáni és dél- uráli fémkohászati kombinátok egyre távolabbi lelőhelyekre támaszkodnak. Az Orszko-Hali- lovszk i fémkohászati kombinát és a kurszki vasércbányák kö­zött például 2200 kilométer a távolság. A készletek egyenletlen elhe­lyezkedése a vizsgálódások kö­zéppontjába állítja a szállítási költségeket. A jelenlegi árak mellett 1 tonna kőolaj továbbí­tása 1000 kilométerre vezetéken 23—25 kopejkába kerül. Az egységes hálózatrendszer meg­építésével a hatalmas országban sem jelent majd tehát számotte­vő önköltségnövekedést a nyers­anyaglelőhelyek és a feldolgo­zó kombinátok nagy távolsága. A szállítási költségek emelése a jövőben nem várható. Főt, az állami árbizottság éppen a szi­bériai, az északi és a távol-ke­leti nyersanyaglelohelyek foko­zottabb kihasználása érdekében részben megváltoztatta a teher­szállítási díjszabást. Csökken­tették a nagy távolságú szállí­tások díját, míg a rövid távú­két valamelyest emelték. Ez a földrajzi helyzetből fakadó kü­lönbségek kiegyenlítődése irá­nyába hat. Jarmoljuk azt is bejelentet­te, hogy tengeri geológiai köz­pontot hoztak létre a Szovjet­unióban, ahol a KGST tagor­szágok tudományos szerveinek együttműködésével az úgyneve­zett kontinentális talapzat, a szovjet tengerek partközeli medrének ásványkincseit kutat­ják. Félmillió szovjet geológus legfontosabb feladata, hogy hosszú évtizedekre biztosítsa az ipari termelés gyors növekedé­séhez szükséges energiahordo­zó és nyersanyagkészleteket. Ehhez nagy segítséget jelent, hogy az utóbbi években javul­tak a kutatások technológiai feltételei, korszerű gépeket, mű­szaki eljárásokat dolgoztak ki. VILÁGGAZDASÁG A HELYI GAZDÁLKODÁS EREDMÉNYEI HUSZONÖT ESZTENDŐS MUNKA MÉRLEGE A helyi gazdálkodás vállala-. tainak 25 éves működése jó al­kalom a mérlegkészítésre. A mintegy 250 00Ü dolgozót nyil­vántartó vállalatok az ország­ban kb. 135 iparágat és mintegy 800 különböző — szinte nélkü­lözhetetlen — tevékenységet tömörítenék. Ehhez mértek a dolgozók által megteremtett, ugyancsak tiszteletre méltó — kb. 18 milliárd koronára rúgó —• értékek. A helyi gazdálkodás negyed évszázados eredményei tehát — a problémák ellenére is — fi­gyelemreméltók, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy a leg­több üzem, főieg vidéken, gépek és korszerűbb berendezések nél­kül kezdte tevékenységét. A fejlődés megkívánja a ne­hézségek fokozatos kiküszöbö­lését, a szállítási határidők csökkenését, a minőség javulá­sát stb., hogy a lakosság minél előbb nélkülözhetetlennek tartsa a sok időt és fáradságot megta­karító szolgáltatásokat. Vonat­kozik az elsősorban a mosodák­ra és a tisztítókra, melyeknek kapacitását pl. az NSZK, Ang­lia vagy Franciaország lakossá­ga évente átlagosan négyszer, a CSSZK és az SZSZK lakossága azonban csak kétszer, illetve egyszer veszi igénybe. Ez még akkor is kevés, ha meggondol­juk, hogy a korszerűbb lakóhá­zak, illetve a háztartások több­sége ma már mosógéppel van felszerelve (1973-ban 4,2 lakos­ra 1 mosógép jutott), s hogy a helyzet nem mindenütt egyfor­ma. A közszolgáltatások minősé­gének ellenőrzésével szerzett tapasztalatok is változók, pL Szlovákia mosodái közül a múlt évben mindössze hármat tüntet­tek ki jó munkájukért. Noha a mosodák 27 százaléka (a šamo­ríni, a Dunajská Streda-i, a lu­čeneci, a košicei stb. üzemeket beleértve) megfelelő munkát végzett, 93 százalékuk kifejezet­ten rosszul dolgozott. A tegnapi prágai sajtótájékoz­tatón kapott felvilágosítások értelmében a nemzeti- bizottsá­gok feladata a hibák és fogya­tékosságok orvoslása. Az üze­mek vezetőinek megbírságolá­sán kívül leszállithatók a szol­gáltatások árai, sőt a rossz munkát végző üzemek teljesen megszüntethetek. A helyzet ja­vulására irányuló, készülő in­tézkedések minden bizonnyal teljesítik majd küldetésüket. —km— A SZOVJETUNIÓ ENERGIARENDSZERÉNEK EGYSÉGESÍTÉSE A Szovjetunió elektromos- energia-termelése 1980-ra eléri az 1500 milliárd kilowattórát, a termelési kapacitás pedig 330 millió kilowattra bővül — jelentette be Nyeporozsnij energetikai és villamosítási mi­niszter a Novoje Vremjának adott nvilatkozatlmn. A köveit kezű ötéves időszak­ban változatlan marad a mű­szaki fejlesztés irányvonala — hangsúlyozta a miniszter. Az 1976 és .1980 közötti években végleg az atomerőművek kap­nak elsőbbséget a beruházá­sokban. A tervek szerint éven­te 10 millió kilowatt új kapa­citás létesül atomerőművek át­adása útján. Természetesen to­vábbra is szükség lesz nagy teljesítményű hőerőművekre is, ezeket a gazdag szénlelőhe­lyek környékén hozzák létre. Újabb, nagy teljesítményű vízi erőművek is létesülnek — kö­rülbelül 1 millió kilowatt ka­pacitás belépésére számítanak. Végül, tovább korszerűsítik, bő­vítik a már működő erőműve­ket is. Bizonyos gondot okoz, hogy az energiaforrások és az ipari feldolgozó központok földrajzi­lag távol helyezkednek el egy­mástól. A fűtőanyagok nagy ré­sze a Szovjetunió keleti terü­letein található, az erőművek 80 százaléka viszont az európai részeken és az Ural körzeté­ben. Az energiaéhség csillapításá­ra két járható út kínálkozik: vagy atomerőműveket létesíte­ni, vagy a keleti területeken termelni áramot és azt szállí­tani az ország nyugati részébe. A számítások azt mutatják, hogy a nyugati körzetek önel­látása legfeljebb 50 százalékig biztosítható még nagy fejlesz­téssel is. Atomerőművek építé­se mellett tehát szükség van áramszállításra is a keleti or­szágrészekből. A legfontosabb feladat ilyen formán a Szovjetunió egységes TOVÁBBI 220 MEGAWATT (ČSTK) — A Zemianske Kos- tofany-i ENO IV. új erőműtelep építkezéseire 358 millió koro­nát fordítanak az idén a beru­házási keretből. Ebből az ösz- szegből 140 millió korona az építőipari munkára jut. Az építkezési beruházás ter­vét a múlt évben 103 százalék­ra teljesítették. A prievidzai Priemstav nemzeti vállalat, a fő kivitelező, az építőipari mun­kálatuk tervét 101,5 százalékra, a technológiai berendezések szállítását irányító Elektrovod nemzeti vállalat a szállítási ter­vet 109,8 százalékra teljesítet­te. Az elmúlt évl>en a beruházá­si keretből összesen 111 605 000 koronát fordítottak az építke­zési munkálatokra, és 26,5 mil­lió koronába kerültek a tech­nológiai berendezések. Az ENO IV. új erőműtelep az .1.975. évi üzeml>e helyezése után további 220 megawatt vil- lanyenergiát juttat energetikai hálózatunkba. energ i a re n d sze r ének megterem. tése. jelenleg 11 egységesített körzet van, ezek közül nyolc között már megvalósult a szo­ros összehangolás. Ezekben a, körzetekben a feladat viszony­lag egyszerűbb volt, mert va­lamennyi a Szovjetunió európai részén helyezkedik el. A mos­tani egységes energiarendszer 700 erőművet foglal magában, összesen 136 millió kilowatt kapacitással. A szibériai, a tá­vol-keleti és a közép-ázsiai kör­zet viszont még önálló egység­ként működik, ezeknek integ­rálása a nyolcvanas évekre várható. Az időzónákból adódó eltérések eredményeként az in­tegrálás 35—40 millió kilowatt többletkapacitáshoz juttatja a Szovjetuniót újabb erőművek építése nélkül is. A nagyszabású feladat megol­dásának első lépéseként meg­kezdték a Szibériából és Ka­zahsztánból induló 1150 kilo­voltos váltóáramú vezeték épí­tését, amely a Szovjetunió köz­ponti iparvidékéig húzódik. Ez a vezeték 1975-ben előrelátha­tólag elkészül, s még az idén megindul az ekjbaztuzi erőmű építése, s a tőle induló 1500 ki­lovoltos távvezeték szerelése is. Ez lesz az egyik fő vonala az egységesített energiarendszer­nek. Jó ütemben halad a Do- uyec-medencél Nyugat-Ukrajná- val összekötő 750 kilovoltos távvezeték építése. Ez a mint­egy 1000 kilométeres vezeték nemcsak a Szovjetunió számá­ra nagy jelentőségű, de fontos az egységesített energiarend­szerhez tartozó szocialista or­szágoknak is. Ezzel ugyanis 4 párhuzamosan működő hálózat­ba újabb kapacitások köthetők. VILÁGGAZDASÁG EREDMÉNYES RACIONALIZÁLÁS (ČSTK) — A trenőíni Slova- kotex tröszt egyesült Szlovák Ruha- és Textilgyárak tavaly racionalizáló tevékenységükkel több mint 28 millió koronás anyagmegtakarítást értek el. A racionalizálás segítségével több mint ezer dolgozóval kevesebb­re volt szükség és 69 millió koronával fokozták a. nyeresé­get. Az elért jó eredmény első­sorban a trenőíni ruhagyár ér­deme. A különböző ruhakellé­kek szabásának és varrásának központosításával megtakarított termelési költségek összege el­érte a 2 millió koronát. A kor­szerű technológiai eljárások bevezetésével jelentős mennyi­ségű anyagot és munkát is megtakarítottak. A trenőíni Me- rlna nemzeti vállalat a szlote- rából és a krimplénből készült kötöttáruk gyártása során kor­szerűbb technológiai eljárást alkalmazott, s ezzel 3 millió koronás költségmegtakarítást ért el. A Slovakotex racionalizálási programja az idén 183 millió koronával akarja növelni az árutermelést és 32 millió ko­ronával csökkenteni az anyagi kiadásokat. A KGST keretében Magyarország együttműködik a Szovjetunióval a Zsiguli gépkocsik gyártása terén. Felvételünk a budapesti mérő műszergyárban készült, ahol a műszerfalak és a hozzátartozó műszerek készülnek a szovjet autók számára. Az Idén 400 000 komplett műszerfal készül az üzemben. Felvételünkön: A Zsiguli kocsi műszerfalai. (Felvétel: ČSTK — MTIJ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents