Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1974-02-07 / 32. szám, csütörtök

Soha rosszabb esztendőt A Sajó völgyében fekvő Ša­fárikovo (Tornaija) egységes földművesszövetkezete a több mint két évtizedes fejlődés és az egyesülések során komoly nagyüzemmé változott. A na­pokban készítik itt is az elmúlt évi gazdálkodás mérlegét. Ba- tó János elvtársat, a szövetke­zet elnökét így nem állítom különösen nehéz feladat elé, amikor gazdálkodásuk múlt évi eredményei iránt érdeklő­döm. — Nem lehet okunk panasz­ra — válaszolja —, hiszen az 1973-as esztendő újabb jelen­tős fejlődést eredményezett közös gazdaságunkban. A nö­vénytermesztésben és az állat- tenyésztésben egyaránt eleget tettünk a tervezett termelési és az árutermelési feladatok­nak, s néhány vonatkozásban az előirányzottnál is jobb ered­ményeket értünk el. A legnagyobb előrehaladást az állattenyésztésben sikerült elérni. Az állatállomány foko­zatos feltöltésére és javítására irányuló törekvésünk kezdi ér­lelni gyümölcsét. 1972-ben pél­dául még nem tudtuk teljesíte­ni a tejeladási tervünket, az •elmúlt évben viszont már 10 000 literrel ezt is túlszárnyaltuk. Tojástermelési tervünket is je­lentősen túlteljesítettük, s egyéb vonatkozásban is kedve­zően alakultak az elért muta­tók. Az elmúlt esztendő eredmé­nyeire tehát nincs okunk pa­naszkodni, ám jövőre még töb­bet és még olcsóbban szeret­nénk termelni. A gabonater­mesztés terén különösen ma­gasra emeltük a mércét, a ta­valyi 34 mázsás átlaghozam helyett ugyanis 40 mázsán fe­lüli hozamot akarunk elérni egy hektárról. Erre a nagybalogi verseny- felhívás is kötelez bennünket, amit az elsők között fogadtunk el, s az eredményesebb terme­lés érdekében tettünk is már konkrét intézkedéseket. Fel­szántottuk az alacsony hozamú réteket és legelőket, 120 hek­táron rekultivációs, 80 hektá­ron pedig meliorációs munká­kat végeztünk. Befejeztük 280 ha savanyú talaj meszezését, s a továbbiakban gondosan ügyelünk majd az agrotechni­kai intézkedések helyes alkal­mazására. Az új gazdasági év­ben száz hektárral növeljük a kukorica vetésterületét, aminek különösen a takarmányalap biztosításánál van nagy jelen­tősége. Egyedüli probléma csu­pán a cukorrépa vetésterületé­nek növelése, mert a kellő gé­pesítés hiánya miatt a betaka­rítással már az elmúlt évben is csak nehezen tudtunk megbir­kózni. A múlt évi gazdasági mérleg készítése közben némi hiány­érzettel gondolunk az építke­zési beruházásokra, mert nem rajtunk múlott, hogy nem vál­tak valóra az elképzeléseink. Évek óta húzódik ugyanis a helyi állami gazdasággal közö­sen tervezett 1200 férőhelyes tehénistálló, a sertéshizlalda és a borjúnevelde építésének a kérdése. A kedvezőtlen tapasz­talatok során arra a meggyő­ződésre jutottunk, hogy ezeket a feladatokat saját erőnkből és saját képességeinkhez mér­ten kell minél előbb megolda­nunk. Ez reálisnak mutatkozik, hiszen az elmúlt esztendő eredményes gazdálkodása meg­teremtette a feltételeket a to­vábbi fejlődéshez. Olyan ala­pot raktunk le, amelyre bát­ran lehet építeni. HACSI ATTILA A gondoskodás öröme és eredménye A vadászszervezetek tagjai nagy gondot fordítanak a va­dak gondozására és nevelésére. A Velká nad Iploin-i (vilkei) vadászszervezetnek a lučeneci (losonci) járásban 31 aktív tagja és 7 jelöltje van, akik a körzetükbe tartozó 3850 hek­táron, erdőkben és mezőkön egész éven át találnak munkát, Jó gazda módjára foglalkoznak a vadak tenyésztésével, nevelé­sével. A nagyvadak részére 11 körzeti és két központi etető­jük van, ahová rendszeresen hordják a jó minőségű takar­mányt, a vaddisznók részére kukoricát is vásárolnak és rendszeresen etetik őket. A fá­cánok és a foglyok szintén jól elszaporodtak a vadászterüle­ten, ami szintén a körültekintő gondoskodásnak köszönhető, a Vadászok ugyanis kettes cso­portokban rendszeresen hord­ják a magot a 15 fácánetető­be. — De van is vad e vadász- területen bőségesen — mond­ja Horvát József, a szervezet elnöke. — Van ám, mert törődünk Vele — veszi át a szót Ka- monsky József vadászgazda. A vadászatnak már vége, a Vadászok az évzáró közgyűlé­sükre készülnek, ahol summáz­zák végzett munkájukat, elért eredményeiket. — Volt bőven, és maradt is még elég — mondja Cerovsky László, a szervezet ellenőrző bizottságának elnöke, majd így folytatja: — három bika, 4 te­hén, 2 borjú, 14 vaddisznó és 170 fácánkakas volt az elmúlt év eredménye. De ha őszinték akarunk lenni, ez a mennyiség nem is hiányzik, mert mind a szarvasok, mind a vaddisznók szinte csoportokba verődve járják vadászterületünket. A mezei nyulakból sincs már hiá­nyunk, azokból is 70 került puskacső-végre az elmúlt va­dászati időszakban. A vadászok a legnagyobb egyetértésben dolgoznak, s nemcsak a vadak nevelésével, hanem a politikai tömegmun­kával is foglalkoznak. Rend­szeresen megtartják gyűlései­ket és tervezett feladataikat becsületesen teljesítik. Néhány nappal ezelőtt a helyi pártszer­vezet tagsági gyűlésén megál­lapítást nyert, hogy a község­ben működő társadalmi szer­vezetek közül a vadászszerve- zet egyike a legjobbaknak. Már két év óta kezdeménye- zően szervezik a nemzetközi gyermeknap szabadtéri prog­ramját, különböző versenyeket rendeznek a három község szlovák és magyar iskoláinak bevonásával. Hagyományosan megrendezik a szabadtéri va­dászmulatságot, melynek ezer­ötszáz résztvevője is akad. A társadalmi munkákba is aktí­van bekapcsolódnak, tavaly például a mezőgazdasági csúcs­munkákban 16 730 korona érté­kű munkát végeztek. Az utánpótlásról sem feled­keznek meg. Jelenleg is 7 fia­tal vadászjelöltjük van, tanít­ják, nevelik őket. KONCZ BÉLA ÚJ TERVEK 1974. II. 7. Izsa községben a Nemzeti Front legutóbbi gyűlésén a tö­megszervezetek vezetői 9 kol­lektív, 354 egyéni vállalást je­lentettek be. A vállalások ér­téke 420 000 korona. Szükség is van ezekre a vállalásokra, Inért az idei és távlati tervek alapján sok új feladat vár tel. jesítésre. Hamarosan megkez­dik a tűzoltószertár építését is. A távlati tervek mintegy 6 millió korona értékű munka elvégzését tűzték ki célul. Sze­retnének egy központot építe­ni, ahol helyet kapna a hnb, a postahivatal, a művelődési ház és az efsz irodája. Jó és hasz­nos volna a szolgáltatások há­za építését is megkezdeni a Z-akció keretében. Merész cé­lok, nagy feladatok. Teljesíté­sük azonban nem lehetetlen. A községben 14 tömegszerve­zet működik. Komlósi Meny­hért elvtárs, a Nemzeti Front helyi bizottságának elnöke a bizottság legutóbbi ülésén meg. állapította, hogy a tömegszer­vezetek jó irányító és szervező munkája nyomán a lakosok ta­valy 32 284 órát dolgoztak le brigádmunkában és 837 430 ko­rona értékű munkát végeztek el. Vagyis túlteljesítették saját felajánlásukat, mert eredetileg csak 10 500 óra ledolgozására vállalkoztak. A legjobb brigá- dosok juhász Lajos, Koczka János, Tóth János, Varga Lajos, Anda Sándor, Adorján Lajos, Molnár András, Németh Károly voltak. Ha hasonló lelkesedés­sel dolgoznak majd az új ter­vek megvalósítása érdekében is a tömegszervezetek, mint eddig, akkor a kitűzött feladatokat maradéktalanul megvalósítják. KURUCZ NÄNDORNÉ SZILÁRD ALAPOKON A Csallóköz szívében fekvő Lőgér, Csécsény és Benkepa- tony községeket többségükben béresek és földmunkások lak­ták. Ma e három község terü­letén a Horná Potoň-i (Felső- patonyi) Vörös Csillag Efsz gazdálkodik, amely szintén az Idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Renczés Sándor elvtárs, a szövetkezet elnöke így vélekedik az alakulás és a fejlődés körülményeiről: — Községeink földmunkásai és kisparasztjai kezdettől fog­va a közös gazdálkodás felé hajlottak. A felszabadulás utá­ni földosztást követően már 1949 nyarán közösen csépel­ték ki a gabonát. Tekintettel községünk szociális összetéte lére, nálunk mindjárt a III. típusú efsz alakult meg, mely nek létrehozásában úttörő mun­kát végeztek a veterán kom munisták és földnélküliek: Du­nai János, Szarvas Béla, Miklós Vince, Szarvas Benő, Pollák István, Csepregi János és a többiek. Mivel a községben nem volt nagybirtok, kezdetben jelentős problémát okozott a közös ál­latállomány elhelyezése, ezért első lépésként hozzáláttunk az istállók építéséhez. A növény- termesztésben a takarmány­alap biztosítása volt a legfon­tosabb. Induláskor csupán egyetlen traktorral és néhány rozoga cséplőgéppel rendelkeztünk. Az első években azonban sokat se­gítettek a Bratislavai Közleke­dési Vállalat dolgozói, akik védnökséget vállaltak szövet­kezetünk felett. Az aratáskor gyakran még a kasza is előke­rült. A tagság akkor is becsü­lettel helytállt, pedig fizetésük alig érte el a havi 900 koronát. A ötvenes évek végén meg­érett az idő arra, hogy a há­rom szomszédos szövetkezet egyesüljön. Községeink földte­rülete összefüggő egységet ké­pez, falvaink úgyszólván ösz- szeépültek. így jött létre 1960 január elsejével az 1850 hektá­ron gazdálkodó Horná Potoň-i Vörös Csillag Efsz, amely egy­úttal megteremtette a feltéte­leket a magasabb szintű, belter­jes mezőgazdasági termeléshez. Hogy ez mennyire sikerült, azt konkrét számadatokkal is alá­támaszthatjuk. Az egyesülés évében a növénytermesztés évi nyerstermelése 8 millió 440 ezer korona volt, az állatte­nyésztésé pedig 5 millió 832 ezer korona. 1972-ben a nö­vénytermesztésben elértük a 15 milliót, az állattenyésztés­ben pedig közel 17 millió ko­rona értékű volt a termelés. A növénytermesztésben kü­lönösen a hatvanas évek köze­pétől kezdve értünk el jó eredményeket. Határunk jelen­tős része mesterségesen öntöz­hető. Ezeken a területeken el­sősorban évelő takarmányokat és cukorrépát termesztünk. A lucerna hektárhozama megdup­lázódott, ennek alapján csök­kentettük a vetésterületét, s a felszabadult területeken gabo­naféléket termesztünk. Az utób­bi években ugyancsak csök­kentettük az árpa vetésterüle­tét, s növeltük a szemes kuko­rica vetési arányát. 1960-ban búzából 22,7 mázsás, árpából 25,6 mázsás átlagos hektárho­zamot takarítottunk be. Az el­rí enczés Sándor múlt évben ugyanezekből a ter­ményekből 54,5 q ha és 50 q/ha átlagos hozamot értünk el. Hasonlóan növekedett a kuko­rica és a cukorrépa hektárho­zama. Ezekből 1973-ban 62, il­letve 450 mázsát takarítottunk be átlagosan egy hektárról. A tejtermelés növelése szin­tén nagy gond elé állította a szövetkezet vezetőségét. Az ál­latállomány felújítása több évet vett igénybe, de meghozta a kívánt eredményeket. Az egyesülés után az évi átlagos tejhozam kétezer liter körül mozgott tehenenként. Tavaly már elértük a 3650 litert, de a súlygyarapodásban is szép eredményeket mutathatunk fel. Az egyesülés lehetővé tette, hogy a termelés növelésével párhuzamosan a gépesítésre és a korszerűsítésre is nagyobb összegeket fordíthassunk. A szövetkezet önálló gépparkja 1962-ben jött létre. Jelenleg 30 kerekes traktor, 2 ÜT 54-es, 2 ZT 75-ös lánctalpas traktor, öt gabonakombájn, négy tehergép­kocsi és számos egyéb munka­gép áll a rendelkezésünkre. Gépeink összértéke meghaladja a 3,5 millió koronát, s évente mintegy 400 000 koronát fordí­tunk újabb nagy teljesítményű gépek vásárlására. Az utóbbi években teljesen gépesítettük a szálastakarmányok és a cu­korrépa begyűjtési munkáit. A termelés intenzitásának fokozása és a gépesítés által felszabadított munkaerő célsze­rű kihasználása érdekében tíz hektáron kertészetet is létesí­tettünk, ahol egy üvegház és két hektárra terjedő fóliás ker­tészet biztosítja a jövedelmező termelést. Harminc hektáron gyümölcstermesztéssel is fog­lalkozunk, 10 hektáros szőlőn­ket pedig 30 hektárosra bővít­jük ki. Renczés elvtárs szavaiból azt is megtudtuk, hogy a szövetke­zet vezetősége nagy gondot fordít az egyes termelési ága­zatokat irányító szakemberek politikai és szakmai fejlődésé­re. Jelenleg négy mérnökük és 22 középiskolát végzett szak­emberük van. A 64 tagú üzemi pártszervezet minden szaka­szon biztosítja a párt vezető szerepének érvényesítését. Az egyes termelési ágazatokban pűrtcsoportok tevékenykednek. Az utóbbi években jelentősen megjavultak az efsz-tagok munka- és életkörülményei. A dolgozók átlagos életkora 38 év. Sok fiatalt hozott haza a szövetkezet az ipari üzemekből és más ágazatokból, akik főleg az állattenyésztésben és a gé­pesítés szakaszán dolgoznak Azokkal a tanulókkal, akik ul alapfokú iskolát befejezik és a mezőgazdaságban akarnak dol­gozni, a szövetkezet szerződést köt és a szaktanintézetben töl­tött tanulmányi idejük alatt tá­mogatásban részesíti őket. — A fiatalok fizetését az év végén keresetük 10 százaléká­val egészítjük ki — folytatja az elnök —. Évente öt-hat fia­talnak stabilizációs' kölcsönt is nyújtunk a családi ház építé­séhez. Jelentős összegeket for­dítunk továbbá a szociális és kulturális alap feltöltésére. A pénzt elsősorban tanulmány­útokra, üdültetésekre, gyógyke­zelésekre és kirándulásokra fordítjuk. Tagjaink közül so­kan jártak a Szovjetunióban, az NDK-ban, - Magyarországon, többször szerveztünk hazai ki­rándulásokat is. örvendetes, hogy az emberek ma már mennyire érdeklődnek az uta­zások iránt, nyugdíjasaink is most pótolják mindazt, amit a múlt rendszerben nem élvez­hettek. A szövetkezet termelési ered­ményeinek rohamos növekedé­se és a tagság jő kereseti le­hetősége kedvezően befolyásol­ta a kétezer lakosú község ar­culatának megváltozását. A szalmatetős vályogházakat le­bontották, helyettük új utcaso­rok épültek. A múlt évben a hnb és az efsz közös összefo­gása révén elkészült az új kul­túrpalota, melyhez hasonlóval kevés község dicsekedhet. En­nek kapcsán megnyílt a lehe­tőség a kulturális élet fellen­düléséhez. Most, amikor a 25. zárszám­adásra készülnek, újabb re­kordévet mondhatnak maguké­nak. Az elmúlt évre tervezett 27 millió 900 ezer koronás be­vételi tervüket 31 millió 300 ezer koronára teljesítették, a szövetkezet tiszta jövedelme pedig meghaladja a nyolcmil­lió koronát. A Felsőpatonyi Vörös Csillag Efsz példája azt is bizonyítja, hogy a 25 esz- tendős közös út gyökeres vál­tozásokat hozott az emberek és a község életében. Ma szi­lárd alapokra építve, biztosan halad az újabb sikerek felé. SVINGER ISTVÁN ALSÓLÁNCI EREDMÉNYEK Nižný Lanec (Alsólánc] a Košice-vidéki járás délnyugati részén, a csehszlovák—magyar országhatár mentén fekszik, la­kosainak száma mindössze 486. A községben 1952-ben alakult meg az egységes földműves­szövetkezet, melynek tagsága évről évre jobb gazdasági ered­ményeket ér el. Ez év márciusában lesz egy éve annak, hogy Alsólánc, Bu- zita, Reste, Kamároc és Szesz- ta szövetkezetei egyesültek s 4452 hektáros nagy gazdaságot hozták létre. Az első év ered­ményeiről, s a már leszűrhető tapasztalatokról Vajányi Lász­lóval, a Május 1. Efsz elnöké­vel beszélgettem. Kérdésemre, hogy az egyesítés gyakorlati megvalósítása mennyi időt vett igénybe, így válaszolt: — Nagyüzemi gazdaságunk létrejöttét felelősségteljes poli­tikai munka előzte meg. Az öt efsz vezetőivel az egyesítést megelőzően közel két éven ke­resztül rendszeresen találkoz­tunk. Véleményünk az volt, hogy szövetkezeteink továbbfej­lesztése a nagyüzemi gazdaság létrehozásában rejlik. Így lehe­tőségük nyílik a nagy teljesít­ményű mezőgazdasági gépek kihasználására, a termelés sza. kosítására és a magasabb fokú Vajányi László kooperációra. A szövetkezetek tagjaival az évzáró taggyűlése­ken ismertettük a nagyüzemi gazdálkodás jelentőségét. — Hogyan zárták az első kö­zös évet? — Ami a múlt évet illeti, nincs miért szégyenkeznünk — válaszolja Vajányi elvtárs. — Szövetkezetünk dolgozói telje­sítették .a. kitűzött tervfeladato­kat. Az 1070 darab tehéntől 2900 literes fejési átlagot ér­tünk el. A 339 anyakocától át- lágosan 16,5 malacot választót, tünk el. A hízómarháknál 834 grammos, a hízósertéseknél pe­dig 537 grammos volt a napi súlygyarapodás. A tervezett kétmillió 820 ezer liter tej he­lyett 2 940 000 liter tejet adtunk el. Hasonlóan jő eredményeket értünk el a húseladásban, a tervezett 83,2 vagon hús he­lyett 84,1 vagon húst értékesí­tettünk. A növénytermesztésben szintén jő eredményeink vol­tak. Gabonából 38,6 mázsás át­lagos hektárhozamot értünk el. A mezőgazdasági termelésből 1973-ban 32 401 000 korona volt az összbevételünk. A Május 1. Efsz-ben az alsólánci telephely dolgozói gazdálkodtak a lég. eredményesebben, amiért külön dicséretet érdemelnek. SZASZÁK GYÖRGY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents