Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1974-02-05 / 30. szám, kedd
Körültekinti poHthai és szervezd munkával a mezőgazdasági feladatok teljesítéséért ÍRTA: ONDREJ BARTO, A LUČENECI (LOSONCI) JÄRÄSI PÄRTBIZOTTSÄG VEZETŐ TITKÁRA 1974. II. 5. Járásunk feltételei között sikeresen teljesítjük a XIV. kongresszus, valamint a CSKP KB és az SZLKP KB 1972 áprilisi plénumának határozatát. Ezt különösen a múlt évi eredmények alapján mondhatjuk, amikor az 1972-es évhez viszonyítva a bruttó mezőgazdasági termelést 11,6 százalékkal, ezen belül az egységes föld- míívesszövetkezeteknél 19,2 százalékkal növeltük. A gabona- felvásárlás tervét már július 18-án teljesítettük, s augusztus 2-án pontot tehettünk az aratás végére. Ez elsősorban a közép-szlovákiai kerület járásaival szervezett kooperációnak köszönhető, ahonnan a Liptovský Mikuláši, a žilinai, a čadcai. a zvolení és a Banská Byslrica-i járásból 80 kombájn járult hozzá az aratás gyors befejezéséhez. A múlt évi tapasztalatok alapján már erre az évre is megkötöttük az együttműködési szerződéseket. Hasonlóan sikeresen teljesítettük az állattenyésztési termékek felvásárlási tervét, a sertéshúst kivéve, ahol a lemaradást többek között a választott malacok hiánya okozta. Jelenleg ezzel a kérdéssel is behatóan foglalkozunk. Járásunkban a legjobb eredményeket a Fifakovói (FülekiJ Efsz biskupicel (fiilekpüspüki) részlegén, továbbá a holišai fgalsai), a lehőtkai, a luče- neci, a poltári, a tomäšovcei, az uhorskéi szövetkezetben, a Fifakovói Állami Gazdaságban stb. érték el. A termelésben elért jó eredmények elsősorban a munkások, szövetkezeti tagok, valamint a példamutató funkcionáriusok becsületes munkájának köszönhetők. Járásunk kiváló mezőgazdasági dolgozói közé tartoznak Oíga Vincová és Ján Kantorák az Uhorské-i Efsz-ből, Makovínyi Béla a Holišai Efsz-ből, Elena Dananajová, Ondrej Gubier és Ján Táčik a Poltári Efsz-ből, Klára Mišániková a Rapovcei Efsz-ből, Magda Balkovská és Ján Dnnko a Kalinovói Efsz- ből, Zuzana Filipová a Tomá- fcovcei Efsz-ből, Ondrej Zátroch, a Mýtnai Efsz juhásza, Kunya Mária a Šuricei (Sőregi) Efsz- ből, Egri István a Filakovói Ág ból, Štefan Lupták a Lovi- nobaňai Ág ból, Ing. Ján Paulus a Lučeneci Ág-ból, Ján Kulich a Bolkovcei Mág-ból, Ján Sliv- ka és Anton Kamenský a Lučeneci Gtá-ból, és még sokan mások. Az elért sikerek mellett azonban nem feledkezhetünk meg a hiányosságokról és a problémákról. Jelentős különbségek vannak például azonos feltételek között termelő szövetkezetek és állami gazdaságok hektárhozamaiban: a gabonafélékből a múlt évben a Lučeneci Efsz-ben 47 mázsa, a Veliká nad Ipfom-i (Vilkei) Efsz-ben 31 mázsa, a Poltári Efsz-ben 34 mázsa, a Kalinovói Efsz-ben 29,3 mázsa volt az átlagos hektárhozam. A gazdálkodás és az edtérő eredmények okainak részletes elemzése alapján komplex intézkedéseket hoztunk e hiányosságok orvoslására, elsősorban az agrotechnika és a munkaszervezés terén. A szövetkezetek és az állami gazdaságok hozzáláttak a terményprogramok kidolgozásához, különös tekintettel a búza termesztésére, ahol jelentős tartalékaink vannak. Ezzel kapcsolatban a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola aktív Segítségét is ki kell emelni. Járási pártbizottságunk plé- numa 1973 decemberében jóváhagyta a járás mezőgazdaságának 1990-ig kidolgozott fejlesztési tervét és részletesen megtárgyalta az 1974-es év igényes feladatainak teljesítéséhez szükséges feltételeket. A mezőgazdasági termelés tervezett évi növekedése például 9,8 százalékos. Az igényes terv teljesítése érdekében az egyes szövetkezetek és állami gazdaságok az évi termelési tervek mellett a komplex racionalizálás programjait is kidolgozzák, ezeket az évzáró közgyűlések ez év február végéig megtárgyalják és elfogadják. A CSKP XIV. kongresszusának határozatából eredő feladatok teljesítése során a mezőgazdasági termelés szakaszán elsősorban négy fontos tapasztalatot szereztünk, amelyek ebben az évben is munkánk fő irányvonalát fogják képezni. Először: — Tovább kell tökéletesíteni a pártmunka formáit és módszereit, éspedig úgy, hogy a párttevékenység színvonalának növelésével biztosítsuk a mezőgazdasági termelés és felvásárlás tervezett feladatainak sikeres teljesítését. Ondrej Barto elvtárs A pártfunkcionáriusok, s a pártcsoport-vezetők bentlakásos iskolázása jelentősen hozzájárult az alapszervezetek és a tagság aktivizálásához, amint azt a konkrét és fő feladatok teljesítésének 1973 novemberében és decemberében végzett komplex és átfogó ellenőrzései is kimutatták. A falusi pártszervezetek, az efsz-ek és az állami gazdaságok párt- alapszervezeteinek értékelő taggyűlései jelenleg „A káderek, a munkarendszer és a lenini ellenőrzés“ jól bevált alapelv jegyében folynak. E gyűlések egyértelműen bizonyítják, hogy ott értek el kedvező eredményeket, ahol a párt politikai, ideológiai és gazdasági céljait egységesen realizálják, amint azt az eddig megtartott értékelő gyűléseken is tapasztalhattuk az uhorskéi, a kalinovói és a poltári szövetkezetben működő pártalap- szervezetben, a tuhári, a divíni és a rapovcei falusi pártszervezetben és a Filakovói Ág igazgatósága pártalapszerveze- tében. A párt mezőgazdasági céljai következetes realizálása érdekében járási pártbizottságunk az alapszervezetek figyelmét a tagsági alap fejlesztésére is irányítja. Az elmúlt évben a mezőgazdasági termelés szakaszán 85 új tagjelöltet vettünk fel, 93 százalékban az állami gazdaságok munkásai és a szövetkezeti tagok közül. Ezzel összefüggésben a CSKP KB titkárságának 1973. november 13-i határozata értelmében a pártmunka szervezeti felépítését is célszerűen oldjuk meg. Egyúttal az egyesült ^szövetkezetekben és a közös helyi nemzeti bizottságokban működő kommunisták tevékenységének egységes irányelveit is kidolgoztuk. A továbbiakban a pártellenőrzés színvonalát is növelni akarjuk, főleg a kádermunka területén, az efsz-ek és az állami gazdaságok irányító és ellenőrző tevékenységében, a mezőgazdasági és a politikai tömegmunkában előirányzott fejlődés problémáinak koncepciós megoldásában. Másodszor — A termelés eddig megvalósított koncentrációja megköveteli az egységes földművesszövetkezetekben az irányítási és ellenőrzési rendszer tökéletesítését. Ezért az Abelovái és a Látkai Efsz-en kívül mindenütt bevezetjük a közvetlen ágazati irányítási rendszert, amelyet az elmúlt évben 13 szövetkezetben kísérletileg bevezettünk, és az teljes mértékben bevált. Következetesen szem előtt tartjuk, hogy az ágazati irányítás bevezetése kellő politikai hozzáállás mellett történjen. A poltári, a holišai, a kalinovói, a šuricei (sőregi), a tomášovcei és az uhorskéi szövetkezetben például a kádertartalékok kérdésének is nagy figyelmet szentelnek, s nemcsak a vezető funkciókban, hanem a csoportvezetőknél, a részlegek technikusainál és más beosztású dolgozóknál is. Harmadszor — A CSKP KB és az SZLKP KB 1972 áprilisi plenáris ülésén, valamint az 1973 novemberi és decemberi plenáris üléseken elfogadott határozatok realizálására irányuló intézkedések értelmében biztosítani kell járásunkban a mezőgazdasági termelés to vábbi céltudatos fejlesztését. Elsődleges figyelmet keli szentelni a mezőgazdasági itáliaiatokban a koncentráció, a szakosítás és a kooperáció kér déseinek. A sertéshús-termelésben például hatékony eszköznek fog bizonyulni a 10 000 sertést befogadó lučeneci nagyhizlalda. A tojástermelést továbbra is a Lovinobaňa! Ág és a Fifakovói Ág nagyüzemi tojőcsarnokaiba fogjuk koncentrálni. A legnagyobb problémák a szarvasmarha elhelyezésénél jelentkeznek, a szocialista szektorban ugyanis ebben az évben 1280 állattal növekszik az állomány, a kapacitások azonban csak 640 férőhellyel bővülnek. Ezzel összefüggésben a tej felvásárlásáról és feldolgozásáról is gondoskodni kell, a tejtermelés ugyanis a múlt évi tervhez viszonyítva 3,4 százalékkal növekszik. Pozitívan értékeljük a magasabb párt-, állami és gazdasági szerveknek a ružinái víztároló építéséhez nyújtott segítséget, ahonnan 2816 ha szántóföldet fogunk öntözni. Célszerű lenne azonban a nagyon kedvezőnek ígérkező brezničkai víztároló építését is sürgősen megkezdeni, ahonnan 10 353 ha szántóföld öntözését tervezzük. Az idei feladatok sikeres teljesítése szempontjából nagy jelentőségű a szövetkezeti tagok és az állami gazdaságok dolgozói körében megnyilvánuló mun ka kezdeményezés. Az SZNF 30. évfordulójának, valamint hazánk szovjet hadsereg általi felszabadítása 30. évfordulójának tiszteletére járásunk mezőgazdasági dolgozói számos kötelezettséget vállaltak, melyek eddigi értéke 15 millió 502 700 korona. Az elmúlt évhez hasonlóan az idén is bevezetjük a dicséret és bírálat falitábláit, a példás dolgozók arcképcsarnokát, különösen az egyesült szövetkezetekben és az állami gazdaságokon. Az említett feladatok telje sítése során továbbra is érvényesíteni fogjuk a gazdag szov jet tapasztalatokat, elsősorban a tuíai körzetben levő baráti bogorodicki járásból. Negyedszer — Továbbra is következetes harcot kell folytatni a jobboldali opportunizmus ellen, amely a legfőbb veszélyt jelenti. Mindig és mindenhol lenini, bíráló hozzáállással kell a helyzetet és a fel adatok megoldását értékelni, a jó eredményekre büszkén kell tekinteni, de nem szabad megtűrni a fogyatékosságokat. Az 1968—1969-es válságos időszakban a mi viszonyaink között is bebizonyosodott Lenin szövetkezeti tervének élet- képessége. A jobboldali opportunisták és az ellenforradalmárok igyekezete kudarcot vallott. Az egységes földművesszövetkezetek 25 éves fennállása megerősítette a CSKP IX. kongresszusán kitűzött út helyességét: „A szocializmus nálunk nem valósítható meg a falu szocialista átépítése nélkül“. A marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus szellemében az ötéves terv negyedik évében is sikeresen fogjuk teljesíteni a CSKP XIV. kongresszusának határozatait a lučeneci járás mezőgazdaságában. NAGY ERŰ AZ ÖSSZEFOGÁS Az Ipoly folyó mentén gazdálkodó rapovcei (rappi), ka- londai és mufkai (kismúlyadi) szövetkezeti tagok a lučeneci járásban egy évvel ezelőtt határozták el, hogy közös gazdaságaikat egyesítik és jobb feltételeket teremtenek a termelés intenzitásának további növeléséhez. Nem sok termőföld tartozik a három község határába, hiszen az egyesült szövetkezet mezőgazdasági földterülete csupán 1245 hektárra terjed, s ebből is mindössze 714 ha a szántó. A három falu lakosságának többnyire a járási székhely kisebb nagyobb ipari és szolgáltatási üzemei nyújtanak megélhetést. Érthető te- hát a szövetkezeti tagok azon igyekezete, amely a rendelkezésre álló terület maximális kihasználására, az intenzitás és a jövedelmezőség növelésére irányul. Már az egyesülés előtt is közismert volt a járásban a kalondaiak üvegházas kertészete, a vállalatok közötti szakosítás keretében létesített központi borjúnevelde, valamint a kismúlyadiak járási rekordot, 4000 literes évi fejésí átlagot elérő tehenészete. Bár az egyesülés gondolata már régebben kopogtatott az ajtón, a három község szövetkezeti tagjai csak egy éve döntöttek úgy, hogy ezentúl még jobban kihasználják a nagyüzemi gazdálkodásban, a termelés szakosításában, koncentrálásában és az erők összpontosításában rejlő lehetőségeket. Egy év kevés idő ahhoz, hogy az új feltételek kedvező hatása teljes mértékben kibontakozhasson. A közős beruházások megtérülése és termelésben való érvényesülése szempontjából ehhez legalább 4—5 évre van szükség. Mégis úgy gondoltuk, hogy egy év múltán újból ellátogatunk a szövetkezet irodájába és érdeklődünk az elmúlt évben immár közösen elért eredmények és a további célok felől. Tóth János elnök és Molnár Dezső zootechnikus készségesen nyújtott felvilágosítást. A termelési és gazdasági eredmények évi kimutatása már szinMolnár Dezső zootechnikus Tóthpál Gyula felvételei tén elkészült, és így a fejlődés dinamikáját a kimutatások .számoszlopaiban is megvizsgálhattuk. Mielőtt leszűrnénk az elmúlt év tapasztalatait, s meghallgatnánk az elnök és a zootechnikus véleményét, először talán nézzük meg, hogy mit mondanak a számok. A bruttó mezőgazdasági termelés értéke például a három szövetkezet 1972-es összegezett eredményéhez viszonyítva egy év alatt 8 624 00Ü koronáról 10 910 000 koronára, vagyis 26 százalékkal növekedett. A mezőgazdasági árutermelés növekedési üteme már nem volt ilyen gyors, bár a fejlődés itt is igen jelentős, hiszen az 1972. évi 7 957 000 korona helyett 8 900 000 koronát értek el, ami 12 százalékos növekedést jelent. Ez érthető is, hiszen az egyesült szövetkezet az első évben főleg az alapozást, a kapacitások feltöltését, az új feltételek maximális kihasználását tartotta szem előtt. A termelési kimutatásokat vizsgálva nehezen tudjuk eldönteni, hogy melyik mutatóról tegyünk említést, hiszen valamennyi a szövetkezeti tagok kiváló munkáját és a vezetőség célszerű intézkedéseit dicséri. A növénytermesztés Tóth János elnök bruttó termelési értéke például egyetlen év alatt 40 százalékkal, a növénytermesztés árutermelése 24 százalékkal, az állat- tenyésztés bruttó termelés© pedig 19 százalékkal növekedett. 1972-ben a három szövetkezetnek 100 hektár mezőgazdasági területre számítva 71 szarvas- marhája, ebből 26 tehene, 1973- ban már 89 szarvasmarhája, ebből 30 tehene volt. Az állat- sűrűség tekintetében tehát élen járnak a járásban, szarvasmarha-állományukat egy év alatt 25 százalékkal, tehénállományukat 15 százalékkal növelték. A három szövetkezet ösz- szesített fejési átlaga 1972-ben évi 2730 litert tett ki, ez az egyesülés első évében 3040 literre növekedett. Az egy hektárra eső tejtermelésben 20 százalékos növekedést, az egy hektárra eső szarvasmarhahús-ter* melésben 22 százalékos növekedést értek el. De talán ennyi elég is a számokból, mert Molnár Dezső zootechnikus is csak mosolygott a bajusza alatt, amikor ezeket az adatokat emlegettük. Inkább az istállókba invitált minket, ahol már a szldvák tarka és a feketetarka keresz- tezésü üszők, fiatal tehenek sorakoznak, várva a korszerű 400 férőhelyes istálló építésének mielőbbi befejezését. A zootechnikus célja világos: három-négy éven belül — esetleg hamarább — elérni az egész egyesített állománynál ugyanazt a termelési szintet, amely a kisműlya* di szövetkezetben már a korábbi években is megvolt. Csakhogy ezúttal nem kicsiben, néhány tucat tehénnél, hanem 400-nál! Ez bizony nem kis vállalkozás, de érdemes érte fáradozni. A 400 férőhelyes tehénistállót Kismúlyadon, az állomány minőségi bölcsőjében építik. Ennél az építkezésnél szintén érdemes egy pillanatra elidőzni. A tizenöt és fél ezer koronás beruházás terveit a Banská Bystrica-i Agroprojekt készítette, a három falu szövetkezeti tagsága azonban nem sokáig törte rajta a fejét, hogy kivel építtessék meg. Hozzáláttak saját maguk, s ha minden jól megy, az ötéves tervidőszak végére el is készülnek ezzel az igényes feladattal. Az összefogásban bizony nagy erő rejlik, ezt az épülő istálló is fényesen bizonyítja. A három falu szövetkezeti tagjainak összefogása azonban más területeken Is gyümölcsözően érvényesül. Megemlíthetjük például a komplex gépesítő brigád és a központi gépjavító csoport tagjait, akik nem kis mértékben járultak hozzá, hogy a növénytermesztés eredményessége egy év alatt 40 százalékkal növekedjen. A jövőben még jobb eredményekre van kilátásuk, a szövetkezet ugyanis a napokban vásárolt egy Š-180-as traktort, amely az 1974-es év egyik első gyarapodását jelentette. Az iroda közelében hat lakásegység épül az arra érdemes fiatal szövetkezeti dolgozóknak. Kismúlyadon további 4 lakást építenek, s még további 6 lakás építését tervezik. Erősödik és szilárdul tehát az egyesült szövetkezet termelési alapja, s amikor a tagság az évzáró közgyűlés alkalmából visszatekint az egyesülés óta eltelt esztendőre, egyértelmű- leg megállapíthatják: eredményes és hasznos volt az összefogás. MAKRAI MIKLÓS
