Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1974-02-01 / 27. szám, péntek

Válasz olvasóinknak Nyugdíjügyekben K. F. Komárno (Komárom): A továbbdolgozó nyugdíjasnak, még akkor is, ha nem állandó jellegű munkaviszonyban, ha­nem ún. „brigád-munkaviszony­ban“ (180 vagy 120 munkanap évente) dolgozik tovább, az 5 havi várakozási idő eltelte után és a kérdéses naptári évben a legalább 75 nap tényleges le­dolgozása alapján igénye van a ledolgozott időnek megfelelő sza­badságra. Az ön szabadságát az évi négyhetes szabadság­igény alapján helyesen számí­tották ki és helyesen fizették ki. Régebbi (1970) szabadsága kifizetése iránti igénye már el­évült. Az elévülési határidő egy év, ez esetben 1971. április 30- tól számítva. Rövid ideig tartó munkavi­szonyban továbbdolgozó nyugdí­jasoknak csak akkor van a ren­des dolgozókkal azonos mér­tékben igényük táppénzre, ha betegállományuk üzemi baleset következménye. Minden többi esetben csak akkor jár az ilyen .dolgozónak betegállomány ide­jére táppénz, ha már legalább 3 hónapot dolgozott le ugyan­annál a munkaadó vállalatnál. Az egyes megbetegedéssel kap­csolatban és egy-egy naptári évben legfeljebb 60 munkanap­ra lehet az ilyen nyugdíjasnak nyugdíja mellett táppénzt is fo­lyósítani. Fontos tudni, hogy a rövid ideig tartó munkaviszonyban dolgozó nyugdíjasok olyan nap­jait, amikor táppénzt kapnak, be kell számítani az egy-egy évben megengedett 120, illetve 180 munkanap számába. Ha az ilyen dolgozó betegállomá­nya átnyúlna a 120, illetve a 180 munkanap határán, elvben igénye van a megengedett 60 munkanap erejéig táppénzre, de az ilyen esetben az említett határidőn túl folyósított táp­pénz miatt be kell szüntetni a nyugdíj kifizetését. Ez csak ab­ban az esetben fizetődik ki, amikor a táppénz összege ma­gasabb, mint a nyugdíj. Ilyen­kor ajánlatos, hogy a nyugdíjas írásban jelentse be egyrészt a munkaadó KNP bizottságánál, másrészt nyugdíj törzsszámára való hivatkozással a Nyugdíj- igazgatóságnál (Správa dôchod­kov), hogy táppénze további folyósításáról lemond. A Nyug­díjigazgatóság az ilyen bejelen­tési tudomásul veszi, ha a volt munkaadó vállalat igazolja, hogy a táppénz kifizetését be­szüntették, a beszüntetés nap­jának feltüntetésével. A teljesség kedvéért meg kell még jegyezni, hogy az öregsé­gi nyugdíjasoknak, akik idény­munkát végeztek vagy más, rö­vid ideig tartó munkaviszony­ban dolgoztak, nincs igényük as ún. védelmi időre. (A vé­delmi idő a többi dolgozó ese­tében 42 nap a munkaviszony megszüntetése után). Sz. K.: A Társadalombiztosító Hivatal helyesen számította ki átlagkeresetét 1233 korona ősz- szegben. A tartási ügyben: A válás előtt lényegében azonos kultu­rális és anyagi színvonalat biz­tosító tartásra lenne igénye férjével szemben a bírósági perlés napjától számítva. Az ön esetében járadékára való te­kintettel valószínűleg nem igé­nyelhetne kiegészítést saját ma­ga számára a válás után. Fel­tehető, hogy a bíróság kisko­rú gyermeküket az ön gondo­zására és nevelésére bízza és így valószínű, hogy a lakást ön kapná. Volt férje egyébként csak akkor köteles kiköltözni, ha neki a nemzeti bizottság pótlakást, vagy pótelhelyezést biztosít. A házasság alatt szer­zett osztatlan közös tulajdo­nukból Önt felerész illeti meg vagy megegyezés, vagy bírósá­gi döntés alapján. A válás után a kedvezményre nem lenne igé­nye. Ha családi házuk van, az átvevő lesz köteles a másikat kifizetni (felét). Bizalom jeligére: Termelői, szolgáltatási, mezőgazdasági és még néhány kiemelt munka­körben állandó jellegű munka- viszonyban ön is tovább dol­gozhat, mivel az ön nyugdíja alacsonyabb a havi 1000 koro­nánál. önt nem érinti az 1971/2. sz. kormányrendelet korlátozá­sa, hogy az ilyen jellegű mun­kaviszony idejére a nyugdíj 1000 koronát meghaladó részét nem folyósítják. A nyugdíjasnak, ha teljesíti a szabadságigény feltételeit, te­hát, ha legalább öt hónapig dolgozott ugyanannál a munka­adó vállalatnál, és így teljesí­tette az ún. „várakozási időt“, és a kérdéses naptári évben tényleg le is dolgozott 75 mun­kanapot, igénye van a ledol­gozott időnek megfelelő sza­badságra. Minden előző munka- viszonyt be kell számítani és így önnek a teljes ledolgozott évért 4 hét szabadságra van igénye. Múlt évi szabadságát legkésőbb 1974. április 30-ig kell kivennie. A szabadság kifi­zetése annak tényleges meríté­se helyett csak rendkívüli ese­tekben lehetséges. A továbbdolgozó nyugdíjas­nak, aki egész, vagy csökken­tett nyugdíja mellett dolgozik to­vább, akkor van betegállománya esetén igénye egy évben legfel­jebb 60 munkanapra táppénzre, ha munkaviszonya a munkaadó vállalatnál megbetegedése előtt már legalább három hónapig tartott. Ha a betegállomány üzemi baleset következménye, a nyugdíjas továbbdolgozót a többi dolgozóval egyenlő mó­don, tehát az említett korlá­tozások nélkül illeti meg a táp­pénz. Barta Gábor, Gbelce (Köböl­kút): A fentiek értelmében ön is nyugodtan tovább dolgozhat az 1000 koronánál alacsonyabb nyugdíja minden korlátozása nélkül. Mivel nyugdíja folyó­sítása mellett dolgozik tovább, nyugdíjának összege nem emel­kedik. Ha további munkatevé­kenysége idejére lemondana nyugdíja folyósításáról, nyug­díja évente a nyugdíjigény meg­nyíltakon havi átlagfizetése 4 °/o-ával emelkedne. Soós Sándor, Strážne (Őrös): Szabadságra a fentiek értelmében önnek is igénye van, az elmúlt évért 4 hétre. Ennek merítését legkésőbb ez év április 30-ig kell igényelnie. Az ön esetében is be kell szá­mítani minden előző munkavi­szonyt. Szabadsága kiírását igé­nyelje ajánlott levélben. Ha meg­tagadnák, joga van igényét a járásbíróságon beadott kereset­ben érvényesíteni. A fentebb említett 4 %-os évi emelés azok­nak a dolgozóknak is jár, akik nyugdíjigényük* keletkezése után nem lépnek még nyug­díjba és folyamatosan tovább dolgoznak. B. I. Šahy (Ipolyság): A nyug­díjkorhatár elérése, vagy a teljes rokkantság csak a dolgo­zó részéről számít a munka- törvénykönyv 51. §-ának 1. bek. c. pontja értelmében felmondá­si oknak, de a munkaadó vál­lalat részéről nem. Tehát, ha egészsége megengedi, és mun­káját el is tudja végezni, to­vább dolgozhat. Minden így le­dolgozott három hónap után nyugdíja a nyugdíjigény meg­nyílásakor! havi átlagkereset összegének 1 %-ával emelkedik. Ha nyugdíja folyósítása mellett akar ugyanazon a munkahelyen tovább dolgozni rövid ideig tar­tó munkaviszonyban, akkor leg­alább 14 napra meg kell mun­kaviszonyát szüntetnie (meg­egyezéssel, vagy írásban adott felmondással). A magasabb ösz- szegű havi átlagkereset ese­tében többen találják kifezető- dőnek a nyugdíjigény keletke­zése után folyamatosan tovább dolgozni a nyugdíj említett szá­zalékos emelkedése érdekében. Nincs olyan jogszabály, amely megtiltaná a dolgozót az utol­só öt évben kisebb fizetéssel járó munkahelyre áthelyezni. Az ebadóról Nagy Gyula, Kolárovo (Gűta) és Kováč Ľ. Sil. Jablonica (Al­más): Mindketten az ebadó je­lenleg érvényes szabályozásáról kérnek tájékoztatást, főként ar­ra vonatkozóan, hogy kell-e la­kóhelyükre való tekintettel évi 120 korona összegű ebadót fi­zetniük. Az ebadót 1972. október 1-től a Pénzügyminisztérium 1972/67 sz. hirdetménye szabályozza. Az új hirdetmény magasabb díjté­telei a kutyatartással kapcsola­tos és a közegészségügyi és köztisztasági intézkedések költ­ségeinek fokozott mértékű fede­zésére szolgálnak. Ebadót a 6 hónapnál idősebb kutyák után kell fizetni. Az ebadó alapösszege Bratis­lava és Košice város kivételé­vel évi 120 korona. Bratisla­vában és Košicén az alapdíj­szabás évi 400 korona. Köz-, és helyi érdek alapján a nemzeti bizottságok az utóbbi tételt — ha 25 000 lakosnál nagyobb vá­rosról van szó — az első ku­tya után évi 1000 és a máso­dik kutya után évi 1500 korona összegben állapíthatja meg. (így pl. Bratislavában 1973. január 1-től az első kutyára 1000 ko­rona, a második kutyára 1500 korona adót kell fizetni). A fajtiszta szolgálati, a törzs­könyvezett vadászkutyák után, ha azok tulajdonosai tagjai a Kisállattenyésztők Szövetségé­nek, illetve a Szlovák Vadász Szövetségnek, 400 korona eb­adót kell fizetni. Ugyanilyen kedvezményes illetéket kell fi­zetniük azoknak a nyugdíjasok­nak, akik kutyájukat 1972. janu­ár 1-ig bejelentették a nemzeti bizottságon. A házőrző kutyá­kért, a fajtiszta szolgálati ku­tyákért, amelyek családi háza­kat és udvarokat őriznek, az illeték évente csak 60 korona. A hatezernél kevesebb lélek­számú községekben a helyi nemzeti bizottságok az illetéket évi 30 koronára csökkenthetik, de kivételesen az illetéket 120 —400 korona közti összegben is megállapíthatják. Az említett rendelet 4. §-a több engedményt és kedvez­ménylehetőséget is tartalmaz: az ebadó alól mentesülnek a Szlovák Vadász Szövetség és a Szlovák Vöröskereszt, mint szervezetek, a vakok és a ma­gatehetetlen személyek, akik­nek kutyájukra mint kísérőre, 111. önvédelem céljából van szükségük, továbbá az olyan kutyatulajdonosok, akik’ állami szervek, mező- és erdőgazdasá­gi vállalatok dolgozói (ha a kutyák ellátását túlnyomóan e nevezett szervek biztosítják), valamint a közbiztonsági szer­vek tagjai, ha a kutyák kikép­zés, illetve szolgálati célokból vannak náluk. Mentesülnek az ebadó alól a tudományos célok­ra nevelt kutyák tulajdonosai is. A fenti tárgyi jellegű mentes­ségeken kívül a hnb tulajdono­sok egyéni kérelme alapján to­vábbi kedvezményt is nyújthat. (Pl. ha egyes vállalatok vagyo­nát őrző kutyáról van szó). Ke d vezm é ny ben r észes ü 1 he t ne k a Szlovák Vadász Szövetség tagjai is, akik vadászatra ne­velnek kutyát. A hnb szociális okok alapján elengedheti az ebadót, főként ha annak megfizetése veszé­lyeztetné a kutyatulajdonos életfenntartását. így főként, ha olyan elöregedett személyekről van szó, akiknek kutyájukra magányos lakóhelyükön, vagy irtványokon és tanyán őrzés miatt van szükségük. (K. L. olvasónk ezen az alapon kér­hetne teljes mentességet. A kér­vényt a hnb-n lehet beadni). Egyébként az ebadóra vonat­kozó adóvallomást a naptári év első napja szerinti ál­lapot szerint minden esztendő január 15-ig kell beadni. A változásokat mindig 15 napon belül kell bejelenteni. Az évi 400 koronánál alacsonyabb adót minden év február 15-ig kell előre leróni, a magasabb illetéket két egyenlő részben február 15-ig, illetve augusztus 15-ig kell megfizetni. Ha az adózási kötelezettség az óv folyamán keletkezik, a kö­vetkező hónaptól kezdve kell megfizetni az adó aránylagos összegét. Családjogi ügyekben B. J. Levice (Léva): A há­zasságukat a bíróság főként volt férje iszákossága és hűt­lenkedése miatt jogerősen fel­bontotta. A házasságuk alatt szerzett osztatlan közös tulaj­donuk felosztásánál szintén a fenti szempontokat kell figye­lembe venni és ennek keretében figyelembe veheti a bíróság, hogy volt férje a házasságon kívül született gyermekére há­zasságuk alatt tartásdíjat fize­tett. Dr. F. J. Több mint 300 kiállított tárgy képviseli Szibéria és a Távol- Kelet népművészetét azon a kiállításon, amelyet január 24-én nyitottuk meg a bratislavai Csehszlovák—Szovjet Barátság Házá­ban. A megnyitáson részt veti Karol Savéi, a CSSZBSZ Szlovákiai Központi Bizottságának vezető titkára és a szlovákiai politikai, társadalmi és kulturális szervezetek több képviselője. Jelen volt Pjotr Jefimovtcs Goroskin, a Szovjetunió bratislavai főkonzulátu­sának konzulja is. A kiállított tárgyak 215 népművész utóbbi évek folyamán alkotott műve. A kiállított tárgyak néhány régebbi időből származó egyedülálló alkotással együtt hű képet nyújta­nak a nép művészi érzékéről és a használt anyagok mesteri fel­dolgozásáról. (Felvétel: J. Lofaj — ČSTK) A PRÁGAI PRIOR ÖRÖMEI ÉS GONDJAI A járókelők tekintete előtt máris sokat sejtetően emelke­dik u magasba Prága gyorsan épülő két látványos áruháza. Szinte versenyeznek egymással a fejlődésben. A Köztársaság tér jövőbeli büszkeségét ugyan csak 1972 áprilisában kezdték el építeni, a jelenlegi stádiumá­ban azonban máris sok mindent elárul. Architektúráját, műszaki és szociális berendezéseit, te­kintve Európa legnagyobb és legkorszerűbb kereskedelmi köz­pontjai közé lesz sorolható. Az áruházban, melyet a SIAB svéd cég külkereskedelmi vál­lalatunkkal, a Strojimporttal együtt épít, a számítások sze­rint évente 22 millió ember fór. dúl majd meg és egyszerre kb. 8000 vevő lesz kiszolgálható. Hazánk második legnagyobb áruházának építését a Národní tŕídán 1973 júniusában kezdték meg. Ezt egy további, ABV neve­zetű svéd cég építi külkereske­delmi vállalatunkkal, a Stroj- exporttal együtt. Felesleges vol­na hangsúlyozni, hogy a tech­nika legkorszerűbb vívmányai ugyanúgy megtalálhatók benne, mint a Köztársaság téri áru­házban. Mindkét kereskedelmi köz­pont ugyanis az elárusítás és a szolgáltatások legkorszerűbb formáinak a bevezetésével és az árucikkek nagy választéká­val a fogyasztók és a személy­zet legnagyobb kényelmét fogja biztosítani. Ezt a célt szolgál­ja az épületekben automatiku­san szabályozható központi fű­tés és a légkondicionáló beren­dezés is. A közlekedést mozgó­lépcsők és gyorsfelvonók, az áru szállítását pedig teherfel­vonók biztosítják majd. A te­hergépkocsikból, melyeknek he­lyét az alagsorban jelöJték meg, az áru a felvonók segítségével egyenesen a pultokra juttatha­tó. Az áruházak üzembe helyezé­se azonban — eltekintve az előnyöktől — nehézségekkel is jár. Legnagyobb probléma az ember, az, hogy elegendő szak­tudással rendelkező elárusító személyzet várja a vevőket. Olyan jó munkaerkölcsű, szer­vezőképességgel „megáldott“ fiatalokra van tehát szükség, akik szeretik munkájukat és ra­gaszkodnak hozzá. Az ilyen elárusító ma már nem megy ritkaságszámba, fel­téve, hogy neveléséről megfele­lően gondoskodnak. A prágai Prior áruházak jövendőbeli al­kalmazottai ipari tanulókként — már 1971 óta készülnek erre a pályára. Valamennyien iskolába járnak, egyúttal pedig meglevő textil-, cipő-, üveg- stb. bolt­jainkban gyakorolják az eláru­sítás művészetét, illetve a gé­pek karbantartásával vagy javí­tásával kapcsolatos teendőket. Hasonlóképpen kell megtanul­niuk mesterségüket, azoknak, akik az áruházak éttermeiben vagy a szolgáltatásokkal lesz­nek elfoglalva, mert az idő szalad. A Köztársaság téri áru. házat még az idén ősszel, a Ná­rodní tŕídán levőt pedig 1975- ben adják át küldetésének. —km MINDEN TÉREN Két évvel ezelőtt választották meg elnöknek Sandula László ifjúsági vezetőt a luőeneci (lo­sonci) Klement Gottwald Építő­ipari Szakközépiskola fiataljai. Eleinte félt a reá háruló fele­lősségtől, ma már azonban ma­gabiztos. Hogyne, hiszen a szer­vezet tagjai minden téren helyt­álltak, támogatták munkáját, kezdeményezését. Régebben még problémát je­lentett egy-egy brigáddélután megszervezése. Most, ha brigád- munkára hívják a fiatalokat, az iskola 500 tanulója közül átla­gosan 460 biztosan eljön, pedig az ifjúsági szervezet tagjainak száma csak 360. Egy-egy tan­évben átlag 35 000 brigádórát dolgoznak le. A sport terén is szép ered­ményeket értek el. Röplabda­csapatuk kerületi első lett. Leg­jobb játékosaik, Saktor Iván, Si- vák Vlidimír egy életre elje­gyezték magukat ezzel a sport­ággal. Az atléták legalább 2—3 első helyezést szoktak elérni a Nógrádi Ifjúsági Sportnapokon. Magyar László ezen a verseny- sorozaton súlylökésben legyőz- hetetlennek számít. Tevékenyek a kulturális és politikai élet terén is. A leg­több középiskolában a tanári kar egy-egy megbízott tagja tartja az osztályokban a poli­tikai, eszmei nevelést segítő előadásokat. Náluk — a taná­ri kar önzetlen segítségével — az ifjúsági szervezet vezetősé­gének tagjai. Természetesen kü­lön foglalkoznak a pártba je­löltekkel is. A diákok közül pe­dig sokan mint rajvezetők tá­mogatják, segítik az alapiskola pionírcsapatának tevékenységét. Figyelemre méltó baráti kap­csolatot tartanak a Lodzsi Épí­tőipari Középiskola, valamint a Salgótarjáni Bolyai Farkas Épí­tőipari Szakközépiskola tanulói­val. Nagyszerű a zenekaruk. Tagjai közül Miskei Nándor rendkívül tehetséges. Egyéb­ként a zenekar nemrégiben ka­pott meghívást magyarországi vendégszereplésre. Tevékeny az olvasókör, a tünccsoport, az énekkar. Számos technikai jel­legű szakkör is működik. A taná­rok közül Matúš Vreteniöka, Holczer Ernő és Vladimír fani­ga pedagógusok példás odaadás­sal támogatják a fiatalok mun­káját ezekben a körökben. Említést érdemel Kántor Ist­ván, aki a szervezet tagjai kö­zül a legszorgalmasabb. Tanul­mányi eredménye már évek óta jeles. , Szóval minden téren tevéke­nyek az iskola ifjúsági szerveze­tének tagjai. PÁLHÁZY JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents