Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1974-02-05 / 30. szám, kedd

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1974. februári KEDD BRATISLAVA • XXVII. ÉVFOLYAM 30. szám Ára 50 fillér KÜLDETÉS ES FELELŐSSÉG A szocialista vnimünvok és törvényessel ízé ÜNNEPI GYŰLÉS AZ SZSZK IGAZSÁGÜGYMINISZTÉRIUMÁBAN ® PETER COLOTKA SZLOVÁK MINISZTERELNÖK BESZÉDE Huszonöt évvel ezelőtt lépett életbe az a törvény, amely a nép kezébe adta a bírói hatal­mat. Ebből az alkalomból teg­nap Bratislavában ünnepi ülést tartott az SZSZK igazságügy­miniszterének kollégiuma. Az ülésen részt vett a CSKP KB és az SZLKP KB küldöttsége. A küldöttséget Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, a szlovák kormány elnöke ve­zette. Tagjai voltak: Ondrej Klokoč, az SZLKP KB Elnöksé­gének tagja, az SZNT elnöke, Jan Némec, a CSSZK igazság­ügyminisztere, Stefan Lazar, az SZSZK belügyminisztere, Josef Ondrej, a CSSZSZK Leg­felsőbb Bíróságának elnöke, Ján Fejes és Martin Kováč, a CSSZSZK, illetőleg az SZSZK főügyésze, valamint Fcdor Gul- la, a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának vezető titkára. A bíróságok és a szocialista igazságügy negyedévszázados fejlődésével Pavol Király, az SZSZK igazságügy-minisztere foglalkozott. Megállapította, hogy az igazságügy területén és különösen a bírósági gya­korlatban érvényesülnek a le­nini elvek és a lenini munka­stílus. Hangsúlyozta, hogy a bí­róságok következetesen megva­lósítják a CSKP XIV. kongresz- szusának döntéseit. Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK kormányának elnöke beszédé­ben rámutatott, hogy a Szlo­vák Nemzeti Felkelés, népeink egész antifasiszta küzdelme, valamint az, hogy a dicsőséges szovjet hadsereg felszabadítot­ta Csehszlovákiát, történelmünk korszakváltó határköve és né­peink új életének kezdetét je­lenti. A népi demokratikus forradalomban a kommunista (Folytatás a 2. oldalon) Washington — Andrej Gromi- ko, szovjet külügyminiszter va­sárnap Washingtonba érkezett. Az Andrews katonai légitámasz­ponton Gromikót Henry Kissin­ger amerikai külügyminiszter és más hivatalos személyiségek fo­gadták. A repülőtéren megjelent új­ságíróknak Gromiko kijelentet­te: az amerikai kormány meg­hívására, rövid látogatásra ér­keztem Washingtonba. Várako­zással tekint a Nixon elnökkel ós Kissinger külügyminiszterrel létrejövő találkozó elé. Mindkét fél úgy véli, hogy egy sor olyan probléma van, amelyek­ről véleményt kell cserélni. A Szovjetunió ós az Egyesült Ál­lamok közötti kétoldalú kapcso­latokra, valamint nemzetközi kérdésekre is gondolok. Hogy megkönnyítsem a sajtó képvi­selőinek feladatát — akik bizo­nyára kérdéseket fognak fed­tenni Leonyid Brenzsnyev ku­bai látogatásáról — elmondha­tom, hogy ez a látogatás na­gyon jól sikerült. A látogatás eredményei megfelelnek a Szov­jetunió és Kuba közötti kapcso­latok további emélyítése és fej­lesztése ügyének, a nemzetközi feszültség enyhülésének és a béke megszilárdításának. Henry Kissinger, amikor üd­vözölte Andrej Gromikót, kije­lentette, hogy a kettejük közöt­ti véleménycsere során sok kér­dést fognak érinteni. „Mint a közel-keleti békekonferencia társelnökei, meg fogjuk vitatni az ebben a térségben fennálló helyzetet. Érintjük a stratégiai fegyverek korlátozásáról folyó tárgyalásokat is. Véleménycse­rénket az eg{\íittműködés szelle­mében és a nemzetközi béke ér­dekében folytatjuk“ — mondot­ta az amerikai külügyminiszter. Történelmi mérföldkő — így jellemzi a sajtó Leonyid Brezs­nyev kubai látogatását. És nem véletlenül, hiszen a szovjet — kubai kapcsolatok sokrétű kibontakozása, a baráti együttmű­ködés hőfoka immár a politikai, társadalmi és gazdasági élet valamennyi szintjén megnyilvánul. Kubát több ezer kilo­méter választja el a szocialista közösség országaitól. Mégis úgy érezzük — és joggal —, hogy ez a nagy távolság minimálisra zsugorodott. A testvériség, az önzetlen barátság szálai viszont tapinthatóvá váltak. S itt nem csupán a kölcsönös látogatások forró, őszinte pillanataira gondolunk, hanem a szocialista országépítés „hétköznapjai“ során megnyilvánuló fegyelmezett, tervszerű együttmunkálkodásra, amely a szocialista nemzet köziség egyik legszebb példájává acélosodott. A kubai nép tizenöt esztendeje építi szocialista hazáját. Más fél évtized áldozatos, hangyaszorgalmú munkája kellett a gyarmati múlt végérvényes felszámolásához. Kétségtelen, hogy az adott feltételek a forradalom első időszakában csak korlá­tozott lehetőségeket biztosítottak. Az ország határain ugrásra készen ólálkodott az ellenség, alkalomra várt, hogy esi rájában fojtsa el az éjét új, szocialista rendjét. Az első nagy vizsga Playa Giron volt... És ekkor a hős kubai nép már szovjet és csehszlovák gyártmányú, korszerű fegyverekkel ve hette fel a harcot a betolakodókkal szemben. Az ellenforra­dalmak tengerentúli boszorkánykonyháiban nem szívesen ein lékeznek vissza Playa Glronra. A lecke kemény volt... a szocialista közösség egysége, acélökle csapott le a neokolo- nialista mesterkedésekre. „Pluya Giron után az imperialisták nak az a makacs törekvése, hogy fegyveres úton oldják meg a kubai kérdést — mutatott rá Fidel Castro a Leonyid Brezs­nyev látogatása alkalmából megtartott havannai nagygyűlésen — a karib-válságba torkollott. És ennek következményeképp az Egyesült Államok kormánya, miután a nukleáris katasztrófa szélére sodorta a világot, kompromisszumra kényszerült, kény telen volt magára vállalni azt a kötelezettséget, hogy nem tá­madja meg Kubát, ami a Szovjetunió szilárd pozíciójával és határozott támogatásával együtt Kuba biztonságának fontos biz tosítékaként szolgál.“ Majd következett a minden eddiginél szigorúbb gazdasági blokád. A kereskedelmi megállapodások egyoldalú felmondásá­val kísérleteztek a kubai forradalom ellenségei, így próbáltak akadályokat gördíteni a szocialista kibontakozás útjába. Mind­hiába. A szocialista közösség országainak példás internaciona­lista magatartása, hatékony segítsége átsegítette a kubai népet, a havannai vezetést a gazdasági nehézségeken. Mindenekelőtt szovjet segítséggel indult meg, és vett egyre erőteljesebb len­dületet a fejletlen ország iparosítása. A szocialista közösség országai korszerű gépekkel látták el Kuba mezőgazdaságát. Sok száz szakember tevékenykedik mind a mai napig Kuba földjén, ugyanakkor sok száz kubai fiatal tanul a szocialista országok felsőoktatási intézményeiben. A szocialista országépítós útját járó Kuba természetesen to­vábbra is szálka az imperialista körök szemében. Kuba példája ugyanis sugárzó kihatással van a latin-amerikai szubkontinens többi országára. Azt jelzi, hogy csupán a nemzetközi monopó liumok szorító gyűrűjéből kitörve lehetséges kiharcolni a latin­amerikai népek szabadságát, függetlenségét, nemzeti szuvere­nitását. Nem véletlen tehát, hogy az utóbbi időben jelentősen megnö­vekedett Kuba tekintélye a nemzetközi politikai élet különböző fórumain is. A gazdasági blokádot követően tehát kudarcot vallott a diplomáciai elszigetelés kísérlete is. A latin-amerikai haladó mozgalmak, a reálpolitikai elveket hirdető kormányok külpolitikai koncepciójuk sarkalatos kérdésének tartják a kap­csolataik normalizálását Kubával. Mindez felelősségteljes fel­adat elé állítja a kubai párt- és állami vezetést, a kommu­nistákat általában. Példájuk, a szocialista társadalom építésében elért sikereik delejes erővel vonzzák Latin-Amerika népeit. Nem hiába hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev a már említeti havannai nagygyűlésen: „Kuba az első szocialista ország a nyugati féltekén. Ebben rejlik történelmi szerepe és történelmi felelőssége.“ Kuba felelőssége, történelmi küldetése teljes tudatában tö­retlenül halad a progresszív társadalmi fejlődés útján. Szoros baráti kapcsolatai a szocialista közösség országaival, feladat- vállalása a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalomban egyaránt példamutató. Történelmi jelentőségű tett. Az SZNF harcosai közül még sokan dolgoznak a zvolení vasúti javítóüzemben, akik a felkelés ha­gyományainak szellemében a lehető legnagyobb igyekezettel járnlnak hozzá a szocialista társada­lom építéséhez. Ezt bizonyítja, hogy az SZNF 30. évfordulójának tiszteletére vállalt kötelezettségek értéke 513 000 korona. Képünkön: Juraj Chovan (jobbról a második) mechanikus, a szocialista munkabrigád tagja egyike azoknak, akik a Felkelés számára felszerelték a híres páncélvonatot. Cho­van elvtárs szívesen adja át tapasztalatait a fiatalabb dolgozóknak. (T. Babjak — ČSTK: felvétele) SZILÁRD ALAPOKON FE1LŐDNEK A SZOVJET-KUBAI KAPCSOLATOK Nyilatkozat LEONYID BIREZSNYEV havannai megbeszéléseiről Moszkva — Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára hétfőn Havannából visszaérke­zett Moszkvába, Brezsnyev, Fi­del Castrónak, a Kubai Kommu­nista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a kubai forra­dalmi kormány miniszterelnöké­nek meghívására egyhetes hiva­talos baráti látogatást tett a Kubai Köztársaságban. Útban Moszkva felé a Leo­nyid Brezsnyevet szállító külön- repülőgép rövid időre leszállt az új-fundlandi (Kanada) Gan- derben. A repülőtéren Leonyid Brezsnyevet ü. Jamieson terüle­ti gazdaságfejlesztési miniszter, T. Farrell új-fundlandi tartomá­nyi miniszterelnök helyettes és más hivatalos kanadai személyi­ségek fogadták. Leonyid Brezs­nyev és D. Jamieson baráti be­szélgetést folytatott, amelynek során érintették a szovjet—ka­nadai kapcsolatok néhány kér­dését. D. Jameison átadta az SZKP KB főtitkárának Trudeau kana­dai miniszterelnök válaszüzene­tét. Ebben Trudeau a szovjet nép felvirágoztatására irányuló jókívánságait tolmácsolja és megállapítja, hogy kedvezően fejlődnek a kapcsolatok a két ország között, a két nép, a nemzetközi együttműködés ér­dekeinek megfelelően. A kana­dai miniszterelnök az üzenet­ben kifejezte reményét, hogy a két ország közötti szorosabb együttműködés a már lefekte­tett szilárd alapokon tovább fejlődik. Moszkvában a vnukovói repü­lőtéren Leonyid Brezsnyevet Alekszej Koszigin, Nyikolaf Podgornij, a szovjet párt- és kormány más vezetői, kubai dip­lomaták fogadták. A repülőte­ret szovjet és kubai zászlók dí­szítették. • « • A Kubában töltött hetet Leo­nyid Brezsnyev és Fidel Castro fontos tárgyalásai és megbeszé­lései töltötték ki. Ezek a meg­beszélések ismételten megerősí­tették a Szovjetunió és Kuba, az SZKP és a Kubai KP közötti teljes kölcsönös megértést, a (Folytatás a 2. oldalon) Undrel Gromiko Washingtonban tárgyal Napirenden a nemzetközi politika időszerű kérdései Világ proletárjai, egyesüljetek1

Next

/
Thumbnails
Contents