Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1974-02-03 / 5. szám, Vasárnapi Új Szó
FRANCIA TÖRTÉNET A feleség kezét tördelve faggatja az orvost:- Mondja meg ösiih- ten, a ferjem fog még a saját lábán járni?—- Hogy fog-e |arm?! noráriumszámlát tervezem, az autóját minden- képp el kell adnia. BENZIN Több nyugati lápban is járja egy aktuális éle. — Öregem — kérdi a barátját valak' —, menynyibe is kerül egy liter benzin? — Nem tudom. Ma reggel még nem voltam q benzinkútnál. KONFORMIZMUS Szöveg nélkül — Elnézést a zavarásért, főnök kactárs, de megkér- dezlielem, hogy mi a véleményem?, (Balázs-Piri Balázs rajza) (Elek Tibor rajza) CSALÁDTERVEZÉS Szöveg nélkül (Ľubomír Kotrha rajza) Littyenti Daniló hat hónapig volt Árkádiában, és azóta folyton élménybeszámolót tart, pedig ezért már többszörösen becsületen sértettem. Árkádia nyugati tőkésország, és Daniló betegesen rajong mindenért, ami nyugati. Még a budapesti Nyugati-pályaudvaron is hülyén vigyorog a boldogságtól. — Gyula — hörögte Littyenti Daniló —, te azt nem tudod elképzelni, hogy mi van Árkádiában! Barátom, ott még a szennyvízcsatornában is tej folyik. Igen, a tejgyó- rosok a kanálisba öntik a tejet, hogy tarthassák az árát. És utcák vannak, és az ember megy az utcán, és hirtelen megpillant egy gyönyörű épületet, és kiderül, hogy az egy klub. A klub előtt hatvan autó parkol. De micsoda autók! Barátom, micsoda autók... — Daniló — szóltam hozzá'bájosan — mindig mondtam, hogy hiba van az utónevedben, nem Daniló vagy, hanem Danimarha! Milyen klub az, te szerencsétlen elmebajnok? — A gyár- és banktulajdonosok klubja, de az a pompa, az a fényűzés! Barátom! És azok a nők! Elegánsak, meseszépek és emberszére- tők! Nincs bennük egy fikarcnyi gőg sem! Ha látják, hogy külföldi vagy, mosolyogva megszólítanak, hogy van-e dollárod, fontod, vagy svájci frankod, mert ha van, szívesen gondoskodnak a szórakoztatásodról. Képzeld el: elegáns hölgyek, talpig nyugati cuccban, és képesek levetni — a lokálpatriotizmusukat; csak azért, hogy a külföldi jól érezze magát a hazájukban! És a kirakatok! Ha látnád azokat a kirakatokat! Aranyozott szemétlapát, drágakövekkel kirakott súrolókefe, azsúrozott portörlő csipkeszegéllyel, ionizált konzervnyitó, eredeti csiucsilla kapca... barátom! csupa szupergyártmány! — Dani, te ló, ki vásárolja ezeket a marhaságokat? — A gyár- és banktulajdonosok ^ hitvesei, lányai és oldalági rokonai! És kapható még perzsabunda színaranyból készült kolomppal, négy- szögletes estélyi melltartó platinából ... valami csoda! És az embe- | rek! A lábukon járnak, a szemükkel néznek, a szájukkal esznek . . . — Kik esznek? — A gyár- és banktulajdonosok j és azok szerettei. De milyen sokat ' esznek! Ha nem egy ilyen gyönyörű, | előkelő nyugati ország polgárairól lenne szó azt mondanám, hogy zabáinak. Erről jut eszembe, együnk valamit ebben a falatozóban, mert ájuldozom az éhségtől. — Hát nem ettél eleget abban az előkelő nyugati országban? — Tudod, takarékoskodtam, mert meg akartam lepni valamivel a feleségemet. — És mivel lepted meg? — Hoztam neki 10 deka disznósajtot. Mit bámulsz? Nem igazi! Csak dísztárgy. Valódi ezüstből készült! — örült neki az asszony? — Hogyne! Boldogságában dobálni kezdte! Littyenti Daniló sóhajtva megsí- mogatta a fején éktelenkedő dudort PÉTERFI GYULA A FRIZURA Az erősen éle- medett korú hölgy megkérdezi a férjétől: — Ugye most, hogy ilyen rövidre vágattam a hajamat, már nem is nézek ki öregasz- szonynak? — Nem, fiam, most olyan vagy, mint egy öregember ... 1974 LL 3. PATKÖ Egy kíváncsi riporter közvetlenül a mérkőzés előtt megkérdezi a bokszbajnokot: — Hisz ön abban, hogy a patkó szerencsét hoz? — Feltétlenül. Főként, ha a bokszkesztyűmbe dugnám. KOCSI Két fiatalasszony beszélget. Az egyik panaszkodik: — Rémesek ezek a férfiak. Gábor tavaly azt ígérte, hogy vesz nekem egy csinos kocsit, s azzal járunk majd hét végén kirándulni. Képzeld édesem, most már gyerekkocsit sem akar venni... FURA — Képzeld csak, az ükapám megszöktette az ükanyámat! — Nahát, sosem hittem volna, hogy ez ilyen Öreg emberekkel is előfordulhat! BÍRÓSÁGON A bíró megkérdi: — Miért lőtte le azt a nyulat, hiszen nem Is tagja a vadásztársaságnak? — Hát miért rágta meg a nyúl a káposztát a kertemben, amikor nem is tagja a családomnakPj — Az a tervem, hogy otthagyom a családomat ... (Endrődi István rajza) DICSEKEOÉS Két versenyautós találkozik, s az egyik dicsekvően újságolja: — Képzelje, tegnap az országúton olyan sebes séget értem el, hogy a kilométerköveket az útpe- rem burkolatának láttam, annyira összeolvadtak. — Ez semmi — szólalt meg a másik —, én pedig egy körpályán úgy száguldottam, hogy a kocsim hátsó rendszámtábláját leolvashattam. — Erre az új igazgatóhelyettesre jó lesz ügyelni — megrögzött absztinens! (Jaroslav Pop rajza) Szöveg nélkül (Jozef Plžik rajza) SVÁJCI VICC — Miért váltál el a feleségedtől? — Egyszer kirándulni mentünk a hegyekbe, és félig eltemetett minket egy lezúduló lavina. Már azt hittem, hogy ott fagyunk meg, amikor felbukkant a hóban egy bernáthegyi kutya, nyakában egy kis ru* mos hordóval. — De miért váltál el? — Azt mesélem. Amikor a hordó felé nyúltam, a feleségem rámszólt: „Vico, megígérted, hogy nem iszol többé!“ VÁLASZ Egy nyugatnémet laktanyában az őrmester megkérdezi az újoncot: — Boldog, hogy a Bundeswehren szolgálhat? — Igenis! — válaszolja a regruta, sarkát összecsapva. — Boldog. — Helyes. Ég mi volt a cl- viléletben? — Boldogabb.
