Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1974-02-27 / 49. szám, szerda
Mi újság odahaza földijeim? Ügy van ez már az ember életében, ha elkerül szülőföldjéről, teljesen más jellegű környezetbe, az évek múlása sem tudja elmosni a szülőföld, a gyermekkor emlékeit, sőt, ha alkalom nyílik földijeivel találkozni, akiknek hangjából, te- kintatéből és gesztusaiból a távoli otthonra emlékeztető hangulat sugárzik, belülről még el is lágyul, s bizony, az ismerősök minden megnyilvánulásában az otthont látja és keresi. Ilyen találkozáskor elhangzik a kérdés: Mi újság odahaza? Fuütette ezt a kérdést e sorok Írója is, amikor február elején Prágában, a mezőgazdaság bán dolgozó fiatalok országos találkozója egyik szünetében dél-szlovákiai íiatalokkal hozta őt össze az újságírói kötelesség, no meg Gulis József, a Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának agilis munkatársa, a találkozó előkészítő bizottságának titkára. Amint ismeretes, a találkozó fő célja az volt, hogy a mező- gazdaságban dolgozó legjobb ifjúsági kollektívák és a fiatal szakemberek átadják tapasztalataikat, s a felelős gazdaságirányító szakemberekkel együtt megvitassák a legidőszerűbb feladatokat, amelyek megvalósításában a fiatalság a legtöbbet segíthet. Lapunkban foglalkoztunk a talákozó tartalmával. Most arról lesz szó, mit is válaszoltak a szélesebb értelemben vett dél-szlovákiai földijeim a címben feltett kérdésemre. Pálffy László, a Nagyszarvai Állami Gazdaság zootechniku- sa, a dunaszerdahelyi járási küldöttség vezetője, miután bemutatta a főiskolai internátus egyik szobájában összegyűlt fiúkat, megjegyezte még: „ök a járás legjobb ifjúsági kollektíváinak a tagjai, vezetői“. A dunaszerdahelyi járásban 37 ifjúsági kollektíva dolgozik különféle mezőgazdasági üzemekben, ami országos viszonylatban is figyelemre méltó SZISZ-munkáról tanúskodik. Ebből 6 kollektíva az állattenyésztésben, 12 a növénytermesztésben, a többi pedig a gépesítésbein, a szőlészetben, a kertészetben és az élelmiszeriparban dolgozik. A kollektívákban dolgozó közel 250 fiatal tavaly két és félmillió korona értékű munkát végzett terven felül. Szép eredmény ez, s még szebb, még meggyőzőbb, ha tudjuk azt is, hogy a járás ifjúsága 1973-ban 286 969 óra társadalmi munkát végzett, s kiváló eredményeket mutat fel a fém-, a papír- és az üveggyűjtés terén is. Az Ifjúsági Fényszóró mozgalom keretében 379 000 kWó villany- energia-megtakarítás és 180 000 korona értékű elfekvő raktár- készlet „aktivizálása“ az eredmény, s az újításokból 150 000 korona a népgazdasági haszon. Földijeim, jóllehet a delegátusok között a legszerényebbek közé tartoztak, az ország más vidékeit reprezentáló kollegáiknak alig leplezett büszkeséggel mondták el, hogy pl. a Bösi Állami Gazdaságban 62 mázsa hektárhozamot értek el búzából, s több csallóközi szövetkezetben is meghaladta a hozam a Külföldi bevásárlások (ČSTK) — A Szlovák Szocialista Köztársaság irányítása alatt álló szervezetek a múlt évben a Csehszlovákiában megrendezett vásárokon és szakmai kiállításokon 172,6 millió korona értékben vásárollak a tőkésországokból származó gépeket és berendezéseket. Ezeknek a bevásárlásoknak az értéke 1971-ben 102,9 millió, 1972- ben 138 millió korona volt. A külföldi részvétellel Csehszlovákiában megrendezett vásárok és szakmai kiállítások hozzájárulnak ahhoz, hogy iparunk gépi parkját mágus műszaki szintre emeljük. Ezeknek a berendezéseknek a megvásárlásával a beruházóknak alkalom kínálkozik, hogy gyorsan megkapják és üzembe állítsák a megvásárolt gépeket, azonkívül a kereskedelmi feltételek is kedvezőbbek. Noha a külföldi kiállítók elsősorban termékeik propagálására gondolnak, de ahhoz Is érdekük fűződik, hogy a kiállított termékeket itt ’boi.vben eladják. hatvan mázsát. A csehországi fiatal mezőgazdászok hallottak ugyan már ezekről az eredményekről, hiszen tavaly a nitrni aratóünnepélyen országos elismerésben is részesült a járás, de most, hogy szemtől szembe álltak azokkal a fiatalokkal, DEMÉNY PÁL akik részesei ezeknek az eredményeknek ... tisztelettel tekintettek rájuk. De mi újság a falutokban? Hol és mit dolgoztok? Milyen munkát végez az ifjúsági szervezet? Méhes Ödön, a Várkonyi Efsz- ben alakult szocialista munkabrigád tagja elmondja, hogy náluk viszonylag sok fiatal dolgozik a gépekkel, s ilyenkor, tél idején a műhelyben. A szövetkezet gondoskodik arról, hogy a fiatalok érvényesülhessenek ... A fiatalok meg jó munkával akarják bizonyítani rátermettségüket. A gépjavítóműhely fiataljai a nyáron pl. becsülettel teljesítették felajánlásukat: a járásban a Várkonyi Efsz-ben volt a legkisebb géphibaarány, s ezt a szintet a jövőben is meg szeretnék tartani. A Vásárúti Efsz-ből Földes József és Mészáros Jenő gépjavító jött el Prágába. Azért küldték őket, mert a nyáron ők ketten, a rájuk bízott SK 4F- es kombájnnal a legalacsonyabb szemveszteséggel dolgoztak. József Attila ismert verssorai (Dolgozni csak pontosan, szépen ...) jutottak az eszembe, amikor a két fiú elmondta: eredményes munkájuk okát a pontos, alapos, nem elhamarkodott munkában látják. A gel- lei szövetkezet fiatal tagjait Hencze Sándor képviselte. Szövetkezetük egyharmada a fiatalok kategóriájába tartozik. A SZISZ-szervezetnek 76 tagja van, s minden munkaterületen megtalálhatók. Hogy elégedettek-e? Válasza pozitív, a fiatalok nem panaszkodnak. Ha máshol dolgoznának, sok idő telne el az utazással. Mészáros Sándor a lúcsi szövetkezet műhelyélien dolgozik, a helyi régi hagyományok, a szórakozási lehetőségek, sőt még a karcsai lányokat is emlegették ... Az egyik szakmai előadás szünetében a Pelsőci Vörös Csillag Efsz két fiatal dolgozójával, Dusza Katalin segédagro- nómussal és Fazekas Árpád zootechnikussal találkoztam. Elmondták, hogy odahaza már most készülődnek a nagy évfordulók méltó megünneiplésé- re, s a falu fiataljai a társadalmi munkában is szép eredményeket értek el. Jelenleg azon fáradoznak, hogy a Gö- mörhorkai Cellulózüzem védnöksége alatt megalakítsák a Sajóvölgyi énekkart. Kati elmondja azt is, hogy a helyi SZISZ-szervezet munkája szempontjából nagyon fontos lenne egy kultúrház, aminek felépítésére a hnb-től ígéretet is kaptak. — Főleg azért jöttem a találkozóra, hogy tapasztalatokat szerezzek a mezőgazdasági üzemek SZISZ-szervezeteinek a munkájából — jelenti ki kérdésemre fíenyák József, a Zselízi Állami Gazdaság központi javítóműhelyének szerelője (és e riporthoz közölt fényképek szerzője.) Ugyanis a gazdaságban közel száz fiatal dolgozik, s itt az ideje, hogy megalakítsuk a SZISZ-alapsze: vezetet. MEHES ÖDÖN Demény Pál, a Nagysallói Efsz gépjavítója számára is nagyon tanulságos a találkozó. Különösen az új, még szériagyártásban nem levő gépek kötötték le a figyelmét. Községükben jól dolgozik a SZISZ- szervezet, a tagság közül vagy 40-en az efsz-ben dolgoznak. A málasi szövetkezettel való egyesülés után az eddiginél nagyobb szükség lesz a fiatalok szervezettségére, szaktudá suk elmélyítésére — mondja. • • tr A beszélgetések során, megannyi mozaikkockaként, kirajzolódott előttem a dél-szlovákiai efsz-ekben, állami gazdaságok bán dolgozó fiatalok munkája. Mint az ország más vidékein, ezeken a végeken is vannak Akik a Csallóköz ifjúságát képviselték. Középen Zöld Aliz és Pálffy László. SZÍ S Z - a 1 apszerv ezet ben k ul - túrfelelős. Arról szól, hogy a helyi kul túrházat mire használják fel, pl. értékes ismeretierjesztő előadásokra. Sanyi otthoni munkatársait is említi, főleg a tavalyi országos fejőverseny kapcsán, amikor is a lúcsi Rabay Kálmán érte el az első helyezést, a kerületi versen yben pedig Sidó Pál harmadik lett... Bevallom, nemcsak a munkáról, de a Csallóköz rohamos fejlődéséről is szó esett („A nagy építkezés, az iparosítás következtében Harcsa lassan összeépül Szerdahellyel“ — mondta Méhf* Ödön). Szóba kerültek a kezdeményező fiatalok, akik, ha a náluk idősebb nemzedékek — akikre még több gond és felelősség hárul — segítő kezet nyújtanak nekik, szép eredményeket érnek el. A fiatalság megértése, kezdeményezőkészségének felkarolása olyan befektetés, amely, ha jól gazdálkodnak vele, meghozza gyümölcsét. Nemcsak a szövetkezet, de egész társadalmunk javára. Jó hírek ezek otthonról, az ott élő ifjúság egészséges szocialista hazafiságáról tanúskodó tények. Köszönet érte, földijeim I SOMOGYI MÁTYÁS A bratislavai Slovnaft mintegy 200 dolgozója, akik részt vesznek a vojanyi (vajáni) erőmű desztillációs üzemegységének építésében, több mint 6 millió korona értékű szocialista felajánlásaikkal üdvözlik a Szlovák Nemzeti Felkelésnek és hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 30. évfordulóját. Az áruterme-, lést 2 millió koronával teljesítik túl, az anyagköltségeket 1 millió koronával csökkentik. A desztillációs üzemegység próbaüzemeltetését, amely cseppfolyós tüzelőanyaggal fogja ellátni a vojanyi erőmű második részlegét, e hónap végén kezdik el. Az építkezési munkálatok 1972-ben indultak meg. Az idén csaknem 90 millió koronát használnak fel a beruházási összegből az építkezési munkálatokra. A desztillációs üzemegység a Barátság kő- olajvezeték ásványolaját fogja feldolgozni, éspedig december végéig 700 000 tonna kőolajat. Az erőmű 6 lépcsőjének fűtőolaján kívül a desztillációs üzemrészleg könnyű- és nehézbenzinnel, petróleummal és más kőolajtermékekkel látja majd el Kelet-Szlnvákiát. Felvételünkön: Ladislav Fodor, a Slovnaft dolgozója a desztillációs üzemrészleg befejező munkálatain dolgozik. Háttérben az erőmű. ' (Felvétel: Ä. Haščák — ČSTKJ A szlovákiai cementgyártás • •• jövője Az ipar és a népgazdaság fejlődése jelentős mértékben függ az építőanyagok és az építőelemek gyártásától. Az építőanyagok gyártása mindeddig a szilikát-alapanyagokra épül, amelyeknek fő termelési ágazatuk a cementgyártás. Az ipari termelés fejlődése az egész világon a cementgyártás gyors növekedéséhez vezetett. Amíg 1955-ben az egész világon körülbelül 200 millió tonna cementet gyártottak, 1965-ben már 430 millió tonnát, 1970-ben pedig 538 millió tonnát. A KGST-tagországok cementgyártása hasonló ütemben növekedett. Az egy lakosra eső cement- gyártásban a KGST-tagországok közül az 1970. évi 516 kilogrammal Csehszlovákia áll az élen. A cementgyártás tartós növekedése ellenére azonban az ötödik és a hatodik ötéves tervidőszakban a cement továbbra is hiánycikk maradna, ha további cementgyárak építésével, valamint a meglevő üzemek korszerűsítésével nem gondoskodnánk a hiányzó mennyiségekről. Mivei a ce-. ment a KGST-tagországok együttműködésében is jelentős szerepet játszik, a szükségletekről való gondoskodást és a termelés fejlesztését további országokkal is meg kell tárgyalni, s olyan megoldást kell találni, amely összhangban lesz a fokozatosan erősödő integrációs törekvésekkel. A nemzetközi együttműködés keretében például az MNK is beterjesztette igényét, hogy szükségleteinek egy részét a szlovákiai cementgyárak termeléséből fedezhesse. Ma hat szlovákiai cementgyárban gyártanak cementet, amelyek 1973-ban 2 990 000 tonna cementet állítottak elő. A kapacitások, az alapvető technológiai berendezések kihasználása magas fokú, ezért a termelés intenzifikálásával már csak a Ladcei Cementgyárban várható jelentősebb növekedés, és az is csak beruházási eszközökkel érhető el. A termelési alapot 1974-ben kiegészíti a 770 000 tonna évi kapacitásra tervezett Turňa nad Bodvou-i Cementgyár, ahol 1974-ben 550 000 tonna, 1975- ben pedig 700 000 tonna cementet kell gyártani. Az építés alatt álló Záhorie I. és II cementgyárban 1976-ban kell elkezdeni a termelést, ahol a tervek szerint 1976-ban 320 000 tonna, 1977-ben 750 000 tonna, 1978- ban pedig 870 000 tonna cementet fognak gyártani. A geológiai felmérés adatai szerint a szlovákiai cementgyárak 50 évre elegendő nyersanyaggal rendelkeznek (Stupava és Bystré kivételével, "ahol a nyersanyag-készletek már 1990-ben kimerülnek.) A további évek termelésének biztosítására új nyersanyag-lelőhelyeket kerestek, ilyen például a Nitra-környéki Zírany-Kolíňany lelőhely és Rudňany térsége Kelet-Szlovákiában. A nitrni körzetben a geológiai kutatás mintegy 62 millió tonna Ci és C2 kategóriába tartozó készletet mutatott ki. A geológiai kutatást ebben a körzetben tovább folytatják. A Spišská Nová Ves-i járásban levő Rudňany körzetében körülbelül 185 millió tonna dús mészkövet és 70 millió tonnára tehető Cz-es kategóriába tartozó korrekciós nyersanyagot találtak. Jelenleg folyik a kutatási munkák második szakasza. A tervek szerint először a žíranyi cementgyár megépítésére kerül sor* melynek termelése figyelembe veszi majd a KGST-tagországok közös fejlesztési alapelveit. Az új üzemekben egy-egy gépsort építenek, melynek kapacitását a kemence teljesítményéhez méretezik, a termelési folyamatot maximálisan automatizálják és a technológiai folyamatok irányításánál a számítógépeket is felhasználják. Egy gépsor évi teljesítménye eléri á 770 000— 1100 000 tonna cementet, amely ötszöröse a ma üzemelő cementgyáraink legnagyobb teljesítményének. A teljesítmény lényeges növekedése mellett a villamosenargia-fogyasztás ezekben az új üzemekben 38 százalékkal csökken. A további új szlovákiai ce-’ mentgyárak az elgondolás szerint a következő sorrendben épülnének: az 1976—1979-es években körülbelül 1,2 milliárd koronás költséggel kellene megépíteni az évi 1,1 mii. tonna kapacitású žíranyi üzemet. Az itteni nyersanyagforrások alapján alternatívaként a Ro- liožník III. üzemegység megépítésével is számolni lehetne. 1979-ben kerülne sora rudňa- nyi, vagy a Turňa n. Bodvou-i 1,1 mii. tonna kapacitású üzemegység megépítésére, a lokali- tást a geológiai kutatás további eredményei és a magyarországi cementigények alapján kell majd meghatározni. Az 1980—1990-es • évekre két további új kapacitás megépítését kell előkészíteni, éspedig a Vág-völgyi (valószínűleg Lie- tavská Lúčkán) és a Garam- völgyi cementgyárat, amely valószínűleg Ponikyban kap helyet,- és 1,1 millió tonnás teljesítményével a Banská Bystrica-i üzemet is pótolni fogja. A szlovákiai cementgyárak vázolt fejlesztése alapján az az egyes ötéves tervidőszakok végén a következő évi teljesítményeket lehetne elérni (ezer tonnában kifejezve): 1975 1980 1985 1990 3770 5000 6400 7300 A tervezett kapacitások megépítésével az SZSZK cementmérlege az 1975 utáni években teljesen kiegyenlítődne. (T. N.)
