Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1974-02-24 / 8. szám, Vasárnapi Új Szó
1974. II. 24. 17 ELEKTRONIKUS KONTAKTUS NÉLKÜLI GYÜJTÁS-BERENDEZÉS A KROMERÍŽI PAL MAGNETON ÜZEMBŐL SlfflÉ-Ki-klüon A csehszlovák gyártmányú gépkocsik iránt egyre nagyobb az érdeklődés külföldön. Ezt bizonyítják az alábbi adatok: a Motokov külkereskedelmi vállalat tavaly 113 657 ezer személykocsit, mikrobuszt és furgont exportált. Legtöbb ŠKODA vándorolt Jugoszláviába (20 258), Lengyelországba (19 652), az NDK-ba (15 733) és a Magyar Népköztársaságba (14 000). A kapitalista és a fejlődő országokba tavaly 41 616 kocsit szállítottunk. Az angliai gépkocsipark tavaly közel 12 OOO škoda- személykocsival gyarapodott — Franciaország 6527-et, az NSZK 4704-et, Olaszország 3395-öt, Görögország 3395-öt vásárolt. De személykocsijaink teret hódítottak a finn, a belga, a holland és az osztrák piacon is. Ezekbe az országokba több mint ezerezer személykocsit szállítottunk. Az európai országokon kívül tavaly vásárlóink közé iratkozott többek között: Málta, Ciprus, Libanon, Oj-Zéland, Ausztrália, Bolívia, Argentína, Peru, Ecuador, Irak stb. Más szóval: a csehszlovák személygépkocsik ma már öt földrész 45 országában közlekednek. A Kromeríži PAL Magneton tizem egyik legújabb gyártmánya az elektronikus kontaktus nél kül i gy ú j tás-berendezés, amelyet a Csehszlovák Tudományos Akadémia brnói kísérleti intézetének munkatársaival együttműködve fejlesztettek ki a nyolchengeres Tatra 603-as és a legújabb Tatra 613-as személygépkocsihoz. A berendezést három különálló készülék alkotja: az elektronikus kapcsoló, az elektronikus időzítés elosztó és a gyújtótekercs. A kapcsoló- elem csehszlovák gyártmányú tirisztor. A tirisztoros gyúj- tás-berendezés megkönnyíti a motor indítását, kiküszöböli a klasszikus fogyatékosságait és a kipufogó gázban csökkenti a levegőt szennyező, mérgező anyagokat. A készülék sorozatgyártását a múlt év végén megkezdték. A „Melex“ elnevezésű elektromos kiskocsiból fejlődött ki a lenqyel városi villanyautó prototípusa. A mieleci Közlekedési Eszközök Gyárában lengyel mérnökök és technikusok tervezték és szerkesztették, Ry- szard Lobrzewski mérnök vezetésével. A kiskocsi két személyt és 100 kg poggyászt szállít, maximális sebessége 60 km/óra. A mieleci üzem már a követke ző évben megkezdi a „city-car“ sorozatgyártását. A tilosban várakozó gépkocsik el vontatásáról A Bratislavai Fővárosi Nemzeti Bizottság új rendeletet adott ki (1843/1973), amely a tilosban várakozó gépkocsik el- vontatását szabályozza Szlovákia fővárosában. A rendelkezés február 1-én lépett érvénybe. A rendelkezés értelmében a közlekedési rendőrőrjáratok ítélik meg — főleg a tilalmi jelzőtáblák alapján —, hogy melyik gépjármű jelent forgalmi akadályt. Amennyiben a forgalmat akadályozó gépjármű vezetője kocsiját nem távolítja el — a nemzeti bizottság által megbízott vontatószolgálat közbelép, vagyis a tulajdonos költségére az e célra kijelölt őrzött parkolóhelyre szállítja a kocsit, amelyet akkor adnak ki a tulajdonosnak vagy más felhatalmazott személynek, ha igazolja személyazonosságát, kifizeti az elvontatás díját és igazolja a kocsi átvételét. Amennyiben a gépkocsivezető megjelenik a helyszínen, mielőtt gépkocsiját még nem rak. ták fel a vontatókocsira — a gépkocsit visszakapja, de köteles azonnal elhajtani a helyszintről. (A szabálysértőt a várakozási helytől függően a rendőr a helyszínen bírságolja, vagy eltekint attól.) Ha a gépkocsivezető akkor jelenik meg a helyszínen, amikor a gépkocsit már felrakták — a vontatószolgálat a legközelebbi parkolóhelyre szállítja el a kocsit és itt adja át a gépkocsivezetőnek, természetesen az illetékes árhivatal által megszabott díj, ez esetben 209.— korona kifizetése után. Amennyiben a vontatószolgálat a gépkocsit már elszállította a petržalkai őrzött parkolóhelyre — a díjszabás 236 korona, és 31 perc elteltével minen egyes óráért 2 korona. E rendelkezéssel kapcsolatban felhívjuk az autósok figyelmét, hogy a megszabott idő letelte után. valamint a víkend- napokon igénybe vehetik a szocialista szervezeteknek fenntartott parkolóhelyeket. AZ ORVOS SZEMÉVEL A traktorosok egészségvédelme A gépjárművezetők nagy táborába tartoznak a traktorosok is. Egészségüket és biztonságukat a közúti előírásokon kívül különleges, az ő munkaterületükre vonatkozó rendszabályok óvják. A lelkiismeretes munkaadó gondoskodik róla, hogy a traktorosnak ne csupán hajtási engedélye legyen, hanem alapos oktatásban is részesüljön, mielőtt önállóan megkezdi a munkát a rábízott géppel vagy csatlakozó gépcsoporttal. Az említett oktatás azonban rendszerint műszaki ismeretekre szorítkozik és csupán mellékesen szokták megemlíteni a foglalkozással járó ártalmakat és veszélyeket. Pedig ezeket a traktorosnak jól kell ismernie, ha elvárjuk tőle, hogy saját és embertársai egészségét elsősorban ő védelmezze. Már a pályaválasztásnál, ill. foglalkozásváltoztatásnál figyelmeztetnünk kell orvosi szempontból arra, hogy a traktoros munkáját csak testileg és lelkileg teljesen egészséges ember végezheti. Az emberi szervezettel szemben nagy igényeket támaszt e foglalkozás. Alkalmatlan e munkára, aki hallószervi, mozgásszervi, emésztőrendszeri vagy némely más megbetegedésben szenved. Ha a traktoros jól ismeri a foglalkozásával járó viszontagságokat, nem veszi semmibe az orvosi intéseket. Bizonyos ártalmakat őmaga is kivédhet vagy csökkenthet, hogy egészségét megőrizze vagy megelőzze állapotának romlását. Az emberi hallásra károsan hat a zajártalom, amelynek a traktoros állandóan ki van téve. A zaj nem csupán a belső fül állapotára hat, hanem az egész idegrendszer elfáradását is elősegíti. A zajforrások ismeretében igyekezzünk a traktort és a gépcsoportot helyesen karbantartani, biztosítsuk a motor és az alkatrészek helyes, hibátlan menetét, szereljünk tom- pítót a kipufogóra stb. A traktorosok egészségét a gép rezgése és rázkódása is veszélyezteti. Orvosokkal együttműködő géptervezők igyekeznek elhárítani ezt az ártalmat s a traktor, valamint az ülés rugózásának lehető legkedvezőbb megoldásán fáradoznak. A rezgést a motor működése és az egyenetlen terepen való mozgás váltja ki, egyeseknél gyakran okoz elfáradást, főfájást. A rázkódás a csontozatra, Ízületekre és izomzatra, tehát a mozgásszervrendszerre hat. Sokan panaszkodnak gerincfájdalmakra, de az érrendszer és más belső szervek megbetegedései sem ritkák. Egyre gyakoribbak az idegrendszeri bán- talmak is. Nem hanyagolhatok el a traktorosoknál jelentkező gyomorhurutok vagy más emésztőszervi tünetek, amelyek gyomorfekélyt jelezhetnek. A fekélybetegségről tudjuk, hogy létrejöttében mind a táplálkozásban, mind pedig az életmódban és a munkarendszerben fellelhető hibák is részt vesznek. A traktoros egészségvédelme, munkabírása, kármentes munkája egyaránt megköveteli, hogy gondoskodjék szervezetének alapvető szükségleteiről. Elsősorban a tápanyag- és vitamindús táplálékot kell biztosítania és a reábízott munka mennyiségétől függetlenül be kell tartania a rendszeres étkezési időt. Igen fontos számára a meleg étel, és a kalóriadús, alkoholmentes frissítő italok. Előfordul elég gyakran, hogy a traktoros egyhuzamban két műszakot dolgozik vagy munkaadója a mezei műszak elvégzése után még más feladattal, anyagszállítással, hosszabb úttal bízza meg. Gondoljunk arra, hogy a traktorosra fokozott mértékben vonatkoznak a gépjárművezető kötelességei, elsősorban az, hogy gépét csak pihenten és egészségesen vezetheti. A traktoros napi munkája, különösen, ha azt egyenetlen terepen, kedvezőtlen időjárási viszonyok közt vagy éjszaka végzi, állandó feszültségben tartja az idegrendszert és az egész szervezetet. A traktoros túlterhelése nem csak a szervezet megbetegedéséhez, hanem a munka mennyiségének és minőségének csökkenéséhez, de balesethez is vezethet. Ezért elengedhetetlen követelmény, hogy a traktoros munkája után megfelelő környezetben, teljes nyugalomban pihenhessen, épülhessen, s visszanyerje teljes munkaerejét. Dr. SZÁNTÖ GYÖRGY BESZÉLGETÉS JOSEF BERANNAL, A KGST GÉPKOCSI-SZERVIZSZOLGÁLAT SZERVEZÉSÉVEL MEGBÍZOTT KOMPLEX MUNKACSOPORTJÁNAK ELNÖKÉVEL H Kétmillió személygépkocsi Csehszlovákiában és 18 millió a szocialista országokban — ez az 1980-ra szóló távlati elképzelés. Milyen intézkedéseket készít elő a KGST szakbizottsága a szervizszolgálat területén? Először talán el kellene mondani azt, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Gépipari Állandó Bizottsága foglalkozott a gépkocsiközlekedés fejlesztésének problémájával, és elhatározta az automobilizmus kérdéseivel foglalkozó hét albizottság mellett egy új bizottság létrehozását, amely a szervizszolgálat, a gépkocsijavító ipar és a pótalkatrész ei* látás megszervezésének a kérdéseivel foglalkozik. Bizottságunk a múlt év tavaszán tartotta első ülését, kitűzve feladatait és céljait. így elsősorban feladatul tűzte ki, hogy egységes előírásokat vagy normákat dolgoz ki a javítások technológiájára és a gépjárművek szervizszolgálatának a megszervezésére. Ide tartozik a szervizállomások és a javítóműhelyek típusterveinek a kidolgozása, továbbá a javítások technológiájával összefüggő szervizekben használt műszerek és berendezések gyártásának koordinálása, s végül — de nem utolsósorban — ide tartozik a szocialista országokban gyártott gépkocsik pótalkatrész-ellátásának a javítása. Az alakuló ülésen megállapították, hogy a szocialista tábor országai közül Csehszlovákiának legnagyobb a gépjárműsűrűsége, s ezért minket bíztak meg az újonnan alakult bizottság munkájának a vezetésével. ■ Örülünk az elismerésnek. A bizottság ezzel a csehszlovák gépkocsi-, motorkerékpár- és egyéb gépjárműgyártás 80 éves hagyományát ismerte el. De a szerviz más ágazatokat is érint. Igen, és éppen ez volt az oka, hogy a bizottságot szekció rangjára emelték, és nem lett része az autógyártás fejlesztésével foglalkozó szekciónak. A Karlovy Varyban megtartott legutóbbi ülésünkön alapelvként fogadtuk el, hogy a bizottságban a tagországok részéről három népgazdasági ágazathoz a gépkocsiiparhoz, a szolgáltatásokhoz (vagyis a javítószolgálathoz és a szerzvizhez), s végül a gépkocsi-kereskedelemhez tartozó szakemberek dolgozzanak. A szakemberek szoros együttműködésével lehetőség nyílik majd a gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos problémák megoldására. ■ A gépjármű bonyolult szerkezet. Ez befolyással van elsősorban a termelési technológiára, de a népgazdaság számos más ágazatára is. A műszaki haladás és a gépkocsiközlekedés biztonságára vonatkozó új előírások igen nagy feladatokat rónak éppen a szervizszolgálatra. Ezért a bizottság által jóváhagyott első anyag a javításokkal szemben támasztott műszaki követelményekre vonatkozik. Az említett anyag elfogadásának alapvető feltétele volt: meghatározni azokat a követelményeket, amelyek a gépkocsit konstrukciós szempontból alkalmassá teszik a szerviz gyors elvégzésére. Tulajdonképpen ez az első anyag a gépkocsik célszerű és olcsó üzemeltetésére vonatkozó előkészítés alatt álló alapvető normák sorozatából. Az említett norma mindenekelőtt új gépkocsik tervezésére, de ugyanígy a hajtóművek és egyéb gépkocsitartozékok tervezésére is vonatkozik. Érvényessége a Gépipari Állandó Bizottság jóváhagyásától függ. Ezután bevezetik az összes tagországok. ■ Milyen további anyagot készítenek elő a bizottságban való megtárgyalásra és hogyan használják fel a szervizszolgálattal összefüggő kérdések megoldására az eddigi csehszlovák tapasztalatokat? Elmondhatom, hogy az utóbbi években valóban nagy előrehaladást tettünk a javító- és a szervizszolgálat fejlesztése terén. S mivel tapasztalataink, de a nálunk észlelt fogyatékosságok is, amiknek tudatában vagyunk, érdeklik a szocialista tábor többi országát is, megbízást kaptunk a szervizek és a javítóműhelyek tipizálására vonatkozó komplex anyag kidolgozására. ■ A személy- és a tehergépkocsik üzemeltetése terén a legégetőbb probléma a pótalkatrész-ellátás. Hogyan kívánják megoldani ezt a problémát? Eddig még nem dolgoztuk fel az erre vonatkozó anyagot, s ezért nem kerülhetett a bizottság tárgyalásainak napirendjére. Tehát csak a saját véleményemet mondhatom el a problémával kapcsolatban. Ügy vélem, hogy lényegében két dologról van itt szó. Az egyik a személygépkocsik, a másik a tehergépkocsik pótalkatrészekkel való ellátása. A személygépkocsik vonatkozásában az utóbbi évek folyamán sikerült csaknem kielégítően megszervezni a pótalkatrész-ellátást. Rosszabb azonban a helyzet a tehergépkocsik és az egyéb munkagépek területén. Itt a legfőbb probléma a géppark felújítása. Mi a „szegények módszerét“ alkalmazzuk, vagyis túlságosan nagy nálunk a generáljavítások száma, ami aránytalanul sok pót- alkatrész felhasználásával jár. Egyelőre kénytelenek vagyunk ezen az úton haladni, mert kevés a tehergépkocsik száma. — vlaS —