Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1974-02-24 / 8. szám, Vasárnapi Új Szó

1974. II. 24. 17 ELEKTRONIKUS KONTAKTUS NÉLKÜLI GYÜJTÁS-BERENDEZÉS A KROMERÍŽI PAL MAGNETON ÜZEMBŐL SlfflÉ-Ki-klüon A csehszlovák gyártmányú gépkocsik iránt egyre nagyobb az érdeklődés külföldön. Ezt bizonyítják az alábbi adatok: a Motokov külkereskedelmi vállalat tavaly 113 657 ezer sze­mélykocsit, mikrobuszt és furgont exportált. Legtöbb ŠKODA vándorolt Jugoszláviába (20 258), Lengyelországba (19 652), az NDK-ba (15 733) és a Magyar Népköztársaságba (14 000). A kapitalista és a fejlődő országokba tavaly 41 616 kocsit szál­lítottunk. Az angliai gépkocsipark tavaly közel 12 OOO škoda- személykocsival gyarapodott — Franciaország 6527-et, az NSZK 4704-et, Olaszország 3395-öt, Görögország 3395-öt vásárolt. De személykocsijaink teret hódítottak a finn, a belga, a holland és az osztrák piacon is. Ezekbe az országokba több mint ezer­ezer személykocsit szállítottunk. Az európai országokon kívül tavaly vásárlóink közé iratkozott többek között: Málta, Ciprus, Libanon, Oj-Zéland, Ausztrália, Bolívia, Argentína, Peru, Ecua­dor, Irak stb. Más szóval: a csehszlovák személygépkocsik ma már öt földrész 45 országában közlekednek. A Kromeríži PAL Magneton tizem egyik legújabb gyártmá­nya az elektronikus kontaktus nél kül i gy ú j tás-berendezés, amelyet a Csehszlovák Tudomá­nyos Akadémia brnói kísérleti intézetének munkatársaival együttműködve fejlesztettek ki a nyolchengeres Tatra 603-as és a legújabb Tatra 613-as sze­mélygépkocsihoz. A berendezést három különálló készülék al­kotja: az elektronikus kapcsoló, az elektronikus időzítés elosztó és a gyújtótekercs. A kapcsoló- elem csehszlovák gyártmányú tirisztor. A tirisztoros gyúj- tás-berendezés megkönnyíti a motor indítását, kiküszöböli a klasszikus fogyatékosságait és a kipufogó gázban csökkenti a le­vegőt szennyező, mérgező anya­gokat. A készülék sorozatgyártását a múlt év végén megkezdték. A „Melex“ elnevezésű elektro­mos kiskocsiból fejlődött ki a lenqyel városi villanyautó pro­totípusa. A mieleci Közlekedési Eszközök Gyárában lengyel mérnökök és technikusok ter­vezték és szerkesztették, Ry- szard Lobrzewski mérnök veze­tésével. A kiskocsi két személyt és 100 kg poggyászt szállít, ma­ximális sebessége 60 km/óra. A mieleci üzem már a követke ző évben megkezdi a „city-car“ sorozatgyártását. A tilosban várakozó gépkocsik el vontatásáról A Bratislavai Fővárosi Nem­zeti Bizottság új rendeletet adott ki (1843/1973), amely a tilosban várakozó gépkocsik el- vontatását szabályozza Szlová­kia fővárosában. A rendelkezés február 1-én lépett érvénybe. A rendelkezés értelmében a közlekedési rendőrőrjáratok ítélik meg — főleg a tilalmi jelzőtáblák alapján —, hogy melyik gépjármű jelent forgal­mi akadályt. Amennyiben a forgalmat akadályozó gépjármű vezetője kocsiját nem távolítja el — a nemzeti bizottság által megbízott vontatószolgálat köz­belép, vagyis a tulajdonos költ­ségére az e célra kijelölt őrzött parkolóhelyre szállítja a ko­csit, amelyet akkor adnak ki a tulajdonosnak vagy más felha­talmazott személynek, ha iga­zolja személyazonosságát, kifi­zeti az elvontatás díját és iga­zolja a kocsi átvételét. Amennyiben a gépkocsivezető megjelenik a helyszínen, mi­előtt gépkocsiját még nem rak. ták fel a vontatókocsira — a gépkocsit visszakapja, de köte­les azonnal elhajtani a hely­szintről. (A szabálysértőt a vá­rakozási helytől függően a rendőr a helyszínen bírságolja, vagy eltekint attól.) Ha a gép­kocsivezető akkor jelenik meg a helyszínen, amikor a gépko­csit már felrakták — a vonta­tószolgálat a legközelebbi par­kolóhelyre szállítja el a kocsit és itt adja át a gépkocsivezető­nek, természetesen az illetékes árhivatal által megszabott díj, ez esetben 209.— korona kifi­zetése után. Amennyiben a vontatószolgálat a gépkocsit már elszállította a petržalkai őrzött parkolóhelyre — a díj­szabás 236 korona, és 31 perc elteltével minen egyes óráért 2 korona. E rendelkezéssel kapcsolat­ban felhívjuk az autósok figyel­mét, hogy a megszabott idő le­telte után. valamint a víkend- napokon igénybe vehetik a szo­cialista szervezeteknek fenn­tartott parkolóhelyeket. AZ ORVOS SZEMÉVEL A traktorosok egészségvédelme A gépjárművezetők nagy táborába tartoznak a traktorosok is. Egészségüket és biztonságukat a közúti előírásokon kívül különleges, az ő munkaterületükre vonatkozó rendszabályok óv­ják. A lelkiismeretes munkaadó gondoskodik róla, hogy a traktorosnak ne csupán hajtási engedélye legyen, hanem alapos oktatásban is részesüljön, mielőtt önállóan megkezdi a mun­kát a rábízott géppel vagy csatlakozó gépcso­porttal. Az említett oktatás azonban rendszerint műszaki ismeretekre szorítkozik és csupán mellékesen szokták megemlíteni a foglalkozás­sal járó ártalmakat és veszélyeket. Pedig ezeket a traktorosnak jól kell ismernie, ha elvárjuk tőle, hogy saját és embertársai egészségét első­sorban ő védelmezze. Már a pályaválasztásnál, ill. foglalkozásvál­toztatásnál figyelmeztetnünk kell orvosi szem­pontból arra, hogy a traktoros munkáját csak testileg és lelkileg teljesen egészséges ember végezheti. Az emberi szervezettel szemben nagy igényeket támaszt e foglalkozás. Alkalmatlan e munkára, aki hallószervi, mozgásszervi, emész­tőrendszeri vagy némely más megbetegedésben szenved. Ha a traktoros jól ismeri a foglalko­zásával járó viszontagságokat, nem veszi sem­mibe az orvosi intéseket. Bizonyos ártalmakat őmaga is kivédhet vagy csökkenthet, hogy egész­ségét megőrizze vagy megelőzze állapotának romlását. Az emberi hallásra károsan hat a zaj­ártalom, amelynek a traktoros állandóan ki van téve. A zaj nem csupán a belső fül állapotára hat, hanem az egész idegrendszer elfáradását is elősegíti. A zajforrások ismeretében igyekez­zünk a traktort és a gépcsoportot helyesen karbantartani, biztosítsuk a motor és az alkat­részek helyes, hibátlan menetét, szereljünk tom- pítót a kipufogóra stb. A traktorosok egészségét a gép rezgése és rázkódása is veszélyezteti. Orvosokkal együtt­működő géptervezők igyekeznek elhárítani ezt az ártalmat s a traktor, valamint az ülés rugózásának lehető legkedvezőbb megoldásán fáradoznak. A rezgést a motor működése és az egyenetlen terepen való mozgás váltja ki, egye­seknél gyakran okoz elfáradást, főfájást. A ráz­kódás a csontozatra, Ízületekre és izomzatra, tehát a mozgásszervrendszerre hat. Sokan pa­naszkodnak gerincfájdalmakra, de az érrend­szer és más belső szervek megbetegedései sem ritkák. Egyre gyakoribbak az idegrendszeri bán- talmak is. Nem hanyagolhatok el a traktorosoknál je­lentkező gyomorhurutok vagy más emésztőszer­vi tünetek, amelyek gyomorfekélyt jelezhetnek. A fekélybetegségről tudjuk, hogy létrejöttében mind a táplálkozásban, mind pedig az életmód­ban és a munkarendszerben fellelhető hibák is részt vesznek. A traktoros egészségvédelme, munkabírása, kármentes munkája egyaránt meg­követeli, hogy gondoskodjék szervezetének alapvető szükségleteiről. Elsősorban a tápanyag- és vitamindús táplálékot kell biztosítania és a reábízott munka mennyiségétől függetlenül be kell tartania a rendszeres étkezési időt. Igen fontos számára a meleg étel, és a kalóriadús, alkoholmentes frissítő italok. Előfordul elég gyakran, hogy a traktoros egy­huzamban két műszakot dolgozik vagy munka­adója a mezei műszak elvégzése után még más feladattal, anyagszállítással, hosszabb úttal bíz­za meg. Gondoljunk arra, hogy a traktorosra fokozott mértékben vonatkoznak a gépjárműve­zető kötelességei, elsősorban az, hogy gépét csak pihenten és egészségesen vezetheti. A traktoros napi munkája, különösen, ha azt egye­netlen terepen, kedvezőtlen időjárási viszonyok közt vagy éjszaka végzi, állandó feszültségben tartja az idegrendszert és az egész szervezetet. A traktoros túlterhelése nem csak a szervezet meg­betegedéséhez, hanem a munka mennyiségének és minőségének csökkenéséhez, de balesethez is vezethet. Ezért elengedhetetlen követelmény, hogy a traktoros munkája után megfelelő kör­nyezetben, teljes nyugalomban pihenhessen, épülhessen, s visszanyerje teljes munkaerejét. Dr. SZÁNTÖ GYÖRGY BESZÉLGETÉS JOSEF BERANNAL, A KGST GÉPKOCSI-SZERVIZSZOLGÁLAT SZERVEZÉSÉVEL MEGBÍZOTT KOMPLEX MUNKACSOPORTJÁ­NAK ELNÖKÉVEL H Kétmillió személygépkocsi Csehszlovákiában és 18 millió a szocialista országokban — ez az 1980-ra szóló távlati el­képzelés. Milyen intézkedéseket készít elő a KGST szakbi­zottsága a szervizszolgálat területén? Először talán el kellene mondani azt, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Gépipari Állandó Bizottsága foglalkozott a gépkocsiközlekedés fejlesztésének problémájá­val, és elhatározta az automobilizmus kérdéseivel foglalkozó hét albizottság mellett egy új bizottság létrehozását, amely a szervizszolgálat, a gépkocsijavító ipar és a pótalkatrész ei* látás megszervezésének a kérdéseivel foglalkozik. Bizottságunk a múlt év tavaszán tartotta első ülését, kitűzve feladatait és céljait. így elsősorban feladatul tűzte ki, hogy egységes előírásokat vagy normákat dolgoz ki a javítások technológiájára és a gépjárművek szervizszolgálatának a meg­szervezésére. Ide tartozik a szervizállomások és a javítóműhe­lyek típusterveinek a kidolgozása, továbbá a javítások techno­lógiájával összefüggő szervizekben használt műszerek és be­rendezések gyártásának koordinálása, s végül — de nem utol­sósorban — ide tartozik a szocialista országokban gyártott gépkocsik pótalkatrész-ellátásának a javítása. Az alakuló ülésen megállapították, hogy a szocialista tábor országai közül Csehszlovákiának legnagyobb a gépjárműsűrű­sége, s ezért minket bíztak meg az újonnan alakult bizottság munkájának a vezetésével. ■ Örülünk az elismerésnek. A bizottság ezzel a csehszlovák gépkocsi-, motorkerékpár- és egyéb gépjárműgyártás 80 éves hagyományát ismerte el. De a szerviz más ágazatokat is érint. Igen, és éppen ez volt az oka, hogy a bizottságot szekció rangjára emelték, és nem lett része az autógyártás fejleszté­sével foglalkozó szekciónak. A Karlovy Varyban megtartott legutóbbi ülésünkön alapelvként fogadtuk el, hogy a bizottság­ban a tagországok részéről három népgazdasági ágazathoz a gépkocsiiparhoz, a szolgáltatásokhoz (vagyis a javítószolgá­lathoz és a szerzvizhez), s végül a gépkocsi-kereskedelemhez tartozó szakemberek dolgozzanak. A szakemberek szoros együtt­működésével lehetőség nyílik majd a gépjárművek üzemelteté­sével kapcsolatos problémák megoldására. ■ A gépjármű bonyolult szerkezet. Ez befolyással van első­sorban a termelési technológiára, de a népgazdaság számos más ágazatára is. A műszaki haladás és a gépkocsiközleke­dés biztonságára vonatkozó új előírások igen nagy feladato­kat rónak éppen a szervizszolgálatra. Ezért a bizottság által jóváhagyott első anyag a javítások­kal szemben támasztott műszaki követelményekre vonatkozik. Az említett anyag elfogadásának alapvető feltétele volt: meg­határozni azokat a követelményeket, amelyek a gépkocsit konst­rukciós szempontból alkalmassá teszik a szerviz gyors elvég­zésére. Tulajdonképpen ez az első anyag a gépkocsik célszerű és olcsó üzemeltetésére vonatkozó előkészítés alatt álló alapvető normák sorozatából. Az említett norma mindenekelőtt új gép­kocsik tervezésére, de ugyanígy a hajtóművek és egyéb gép­kocsitartozékok tervezésére is vonatkozik. Érvényessége a Gépipari Állandó Bizottság jóváhagyásától függ. Ezután beve­zetik az összes tagországok. ■ Milyen további anyagot készítenek elő a bizottságban való megtárgyalásra és hogyan használják fel a szervizszolgálattal összefüggő kérdések megoldására az eddigi csehszlovák tapasztalatokat? Elmondhatom, hogy az utóbbi években valóban nagy előre­haladást tettünk a javító- és a szervizszolgálat fejlesztése terén. S mivel tapasztalataink, de a nálunk észlelt fogyaté­kosságok is, amiknek tudatában vagyunk, érdeklik a szocia­lista tábor többi országát is, megbízást kaptunk a szervizek és a javítóműhelyek tipizálására vonatkozó komplex anyag kidolgozására. ■ A személy- és a tehergépkocsik üzemeltetése terén a leg­égetőbb probléma a pótalkatrész-ellátás. Hogyan kívánják megoldani ezt a problémát? Eddig még nem dolgoztuk fel az erre vonatkozó anyagot, s ezért nem kerülhetett a bizottság tárgyalásainak napirend­jére. Tehát csak a saját véleményemet mondhatom el a prob­lémával kapcsolatban. Ügy vélem, hogy lényegében két dolog­ról van itt szó. Az egyik a személygépkocsik, a másik a teher­gépkocsik pótalkatrészekkel való ellátása. A személygépkocsik vonatkozásában az utóbbi évek folyamán sikerült csaknem kielégítően megszervezni a pótalkatrész-ellátást. Rosszabb azonban a helyzet a tehergépkocsik és az egyéb munkagépek területén. Itt a legfőbb probléma a géppark felújítása. Mi a „szegények módszerét“ alkalmazzuk, vagyis túlságosan nagy nálunk a generáljavítások száma, ami aránytalanul sok pót- alkatrész felhasználásával jár. Egyelőre kénytelenek vagyunk ezen az úton haladni, mert kevés a tehergépkocsik száma. — vlaS —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents