Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1974-02-20 / 43. szám, szerda

ADÁSVÉTEL ■ Vennénk utánfutót össze- rakhatós csónakkal; esetleg futó­művet, a Komáromi Hajógyár gyártmányát. Cím a hlrdetőirodá- ban. Ú-175 H Eladó jó karban levő War- szawa 203. Ara megegyezés sze­rint. Cím: Ábrahám Tibor, 932 01 Galovo 702.. Ú-178 El Eladó családi ház kerttel. Izsmán Simon, Maié Blahovo, okr. Dun. Streda. 0-179 Bi Eladó szép lakószobabútor £ dió). Cím a hirdetőirodában. 0-181 B Kedves jó lány Ismeretségét keresem. Jelige: Csallóköz. 0-177 KÖSZÖNTŐ Mi Skurll Jenőnek, Dió szeg 45. születésnapja alkalmából erőt. egészséget és hosszú, boldog éle­tet kíván: édesanyja, felesége, két fia és menye: Ilonka. 0-176 ■ Szabó Jenőnek és feleségének, Alsószeli 24. házassági évforduló­juk alkalmából jó egészséget kí­ván és szívből gratulál fia, Jenő és Tibor, menye Ciliké, valamint unokájuk, Csaba. 0-180 ÉRTESÍTÉS ■ A KRAVANYI MEZŐGAZDASÁGI SZAKTAN INTÉZET értesíti az ér­deklődőket, hogy az 1974—75-ös tanévre 1974. szeptember 1-től az alábbi felsorolt szakokra (három­éves tanoncviszonyba) felvesz olyan fiúkat és lányokat, akik 1974. július 1-ig sikeresen elvég­zik a kilencéves Iskolát. 1. kertészeti szak (gyümölcs-, zöldség-, virágkertészet és rész­ben szőlészet), 2. szőlészeti szak (pincegazdaság, szőlészet és gyümölcskertészet), 3. kovácsszakma (hegesztő, laka­tos), 4. asztalosszakma (kádár- bog­nár). A tanulók az iskola diákotthoná­ban laknak és étkeznek. A szak mai gyakorlatot az Iskola műhe­lyeiben és a tangazdaságban vég zik. Az érdeklődők írásban vagy személyesen jelentkezhetnek az Iskola és a tangazdaság Igazgató­ságán a következő címen: Poľnohospodárske odborné učillšte Mezőgazdasági Szaktaktaníntézet 846 36 Kravany nad Dunajom, okres Komárno ÚF-22 S. H. Núňez: Veled vagyunk, Latin-Amerika népe! A magyar festőművészet nagy alakja 130 éve született Munkácsy Mihály A 19. századi magyar festő­művészet legnagyobb alakja — az asztaloslnasból lett festő, Munkácsy Mihály 1844-ben, Munkácson született. Küzdelmes ifjúkora érdeklődését a dolgo­zó néprétegek felé irányította, s csakhamar a figurális mű­vészet elkötelezettjévé tette. Első rajztanára, Szamossy Elek — vidéki arcképfestő volt, aki felismerve telietségét Pest­re segítette. A Képzőművészeti Társulat támogatásával 1865- ben, első képeinek árán elju­tott a bécsi Akadémiára, ké­sőbb pedig Münchenben és Düs­seldorfban folytatta tanulmá­nyait. Kezdettől fogva az élet­kép vonzotta. (Két korai kom­pozíciója a „Regélő honvéd“ ós a „Levélolvasás"). Első önálló műve az „Ásító inas“ 1869-ben készült, de valédi hírnevét a Düsseldorfban festett „Siralom­ház“ monumentális festménye alapozta meg (1871). A kép tragikus tartalmával, mély lé­lekelemzésével és szenvedélyes festésmódjával, mely a fény­árnyék és színkontrasztusokon alapult, külföldön is nagy si­kert aratott. A híres „Tépés­csinálókar már megrendelésre Goya szenvedélyes társadalom- bírálatával rokon. 1872-ben vég­leg Párizsba költözött, ahonnan már csak röviddel halála (1900) előtt tért vissza Pestre, elismeréstől övezve. Első pári­zsi képei kisméretűek (pl. a „Kőpülő asszony), később a vá­ros életének árnyoldalait örö­kítette meg az „Éjjeli csavar­gók“ és a „Zálogházban“ című alkotásokon. A vidámabb han­gulatú „Űjoncok“, vagy a „Falu hőse“ még a hazai élmény­anyagra támaszkodnak. Az új környezet azonban nemsokára a divatos „szalonfestészet“ művelésére csábította, melyben az átlagos színvonalat csak né­hány remekműve szárnyalta túl, mint pl. a „Műteremben“, melyen saját magát ós felesé­gét ábrázolta, továbbá az imp­resszionista könnyedségű „Po­ros út“, „Két család“, „A baba látogatása“, valamint arcképei, melyek a portréfestészet gyöngy, szemei (Liszt, Haynald arcké­pe). Gyerekkori barátja a tájkép­festő Paál László mellett Bar- bizonban Munkácsy saját maga is belekóstolt a tájképfestészet­be. E téren legsikerültebb alko­DALOLÓ HEGEDŰ Wolfgang Schneiderhan vendégszereplése Bratislavában Wilhelm Furtwángler, a ré­gebbi idők nagy karmestere mondotta egyszer: „A hegedű éneklő hangszer, amelyen a hegedűs minden zenei frázist úgy formál és alakít, mint egy énekes“. Dvoŕák örökszép hegedűver­senyének édesen daloló meló­diái szinte emberi hangon éne­keltek Schneiderhan hangsze­rén. A művész játéka csodála­tos tónusra támaszkodik. Ez a hangkultúra és ez a „szívbe- muzsikáló“ hegedűhang ritka jelenség. Schneiderhan előadó­művészetében egyébként is megvannak a legszebb muzsi­kus erények: formateremtő ké­pesség és nagyvonalúság, a vir­tuozitáson kívül nem hiányzik az érzékenység és érzelmi te­lítettség. A művész ezenfelül azt a titkot is ismeri, hogy mi­képpen lehet az alkotói szán­dék tiszteletben tartásával von­zóan újrafogalmazni azt, amit a legkülönfélébb módon már igen sokszor elmondtak. Ladislav Slovák, az est kar­mestere nyitó számként Ľubo­mír Železný kamarazenekarra komponált Szimfóniáját mutatta be a bratislavai hangverseny- közö'nsógnek. Az 1971-ben ké­szült műben megvannak az elő­feltételek, hogy a hallgatóknál visszhangra találjanak. Železný nem keres radikális „újhang­zást“, nem kívánja hallgatósá­gát mindenáron meghökkenteni, számára a jelek szerint ennél sokkal lényegesebb az inven­ció. A műsor hatalmas zárótömb­jét Prokofjov „Nyevszkij-kanlá- tája“ alkotta. A zeneköitő ez­zel a muzsikával eredetileg a híres orosz filmrendezők, Ei­sensteinnek „Alexander Nyevsz- kij“ című filmjét zenósítelto meg. A filmmuzsikát csak ké­sőbb dolgozta át önálló kantá­tává althangra, vegyeskórusra és zenekarra. A nagyszabású alkotás a XIII. századbeli orosz történelem véres eseményét ábrázolja a zene nyelvén. Ladislav Slovák kitörő mű­vészi hévvel irányította a ha­talmas apparátus^ a Szlovák Filharmonikus Énekkar kitűnő teljesítményt nyújtott. Az alt­szólamot Ľuba Baricová adta elő hangilag ezúttal nem a leg­jobb formában. HAVAS MÁRTA Örkény István drámáit a vi­lág számtalan színházában jól ismerik. Macskajáték című víg­játékát nemrég mutatták be a Košicei Állami Színházban, Prágában és több más hazai színpadon. Február 28-án a MATESZ Thália Színpadán is Örkény darab bemutatóját lát­hatjuk: itt a Tótékat viszik színre. A hegyvidéki falu tűzoltójá­nak komikumot ós tragédiát társító története 1944-ben ját­szódik. Ez a színmű a művészet eszközeivel tiltakozik az embert megszégyenítő zsarnokság és ostobaság ellen. Beke Sándort, a darab rendezőjét próba köz­ben kerestük fel, aki többek között ezeket mondta: — A rendező számára külön örömet jelent, munkáját nagy­ban megkönnyíti, ha a szerző készítette a mester. Ezekben a művekben alakult ki Munká- csynak az a jellegzetes stílusa, mellyel a magyar paraszti élet leghívebb ábrázolójává vált. A párizsi útján megismert francia festészet csak felületes hatást tett rá. Legközelebb Courbet realizmusa állt hozzá, de saját temperamentumos előadásmód­ja — tartalmilag is — inkább Thália Színpadán elképzelését teljes mértékben elfogadhatónak tartja. Örkény sajátos látásmódja, tömör fo­galmazása, tömény filozófiája eleve jó biztosítók erre. Viszont mindezeket előre bocsájtva, azt is el kell mondanom, hogy a Tótékat eddigi legnehezebb rendezésemnek tartom. Thália Színpadunkon eddig ilyen hang­vételű drámát még nem mu­tattunk be, s ebből adódik, hogy színészeink számára is újszerű ez a játékstílus. Tőtot, a tűzoltó parancsnokot Kovács József, Tótnét Szabó Rózsi, lá­nyukat, Ágit, Kövesdi Szabó Marika alakítja. Az őrnagy sze­repében Boráros Imrét láthat­juk majd. A díszleteket Platz- ner Tibor készítetta S még ta­lán annyit: sikeres bemutatóra számítunk.-szák tásai a „Colpachi erdősor“ és a „Rőzsehordó“ (70-es évek). Alkotásának fázisában főleg vallásos tárgyú képeket fes- tett. A „Krisztus Pilátus előtt“ és a „Golgota“ még szuggesz- tív hatásúak, míg a „Mozart halálát"-t ábrázoló festmény a művész súlyos betegsége foly­tán veszített erejéből. Szakér­tők szerint Munkácsy biztos kézzel felvázolt tanulmányai gyakran még többet érnek, mint a kész, aprólékosan kidolgozott alkotások. Utolsó monumentális kompo­zíciói a pesti országháza szá­mára tervezett „Honfoglalás“ és a bécsi Szépművészeti Mú­zeum mennyezeti freskója. Az „Ecce Homo“-t már Pestre való hazatérése után készítette. Az utolsó pillanatig, ereje megfe­szítésével festett. Művészetében — melyben mindvégig sajátos festőproblé­mák megoldására törekedett — az egyéni látásmód nagy álta­lánosító készséggel párosult, ami Munkácsyt az európai je­lentőségű festők sorába emelte. L. GÄLY TAMARA KULTURÁLIS HÍREK □ A Német Demokratikus Köztársaságban az orosz nyel­vi tagozatos osztályban vég­zettek kétféle záróvizsgát te­hetnek oroszból. Azok, akik a nehezebb, úgynevezett Il/a. vizsgán sikeresen szerepelnek, mentesülnek a főiskolán, egye­temen kötelező orosz oktatás alól. □ Prokofjev A játékos című operáját március 29-én mutat­ja be a moszkvai Nagyszín­ház, Borisz Pokrovszki; re idé­zésében. A tavasszal egyébként a milánói Scala vendé '.szerepel a moszkvai színházban, míg a Nagyszínház társulata Kijevben és Minszkben lép fel. □ Több mint négyezer éves sziklafestmónyt találtak a sark­körön túl, a Kola-félszigeten a szovjet régészek. Az eddigi lég északibb lelőhelyen talált, vadá­szati leleteket és állatokat ábrázoló képeket a mai lappok elődei alkották. A próbán Kíjvesdi Szabó Marikát, Boráros Imrét, Kovács Józsefet és Szabó Rózsit ürükíletle meg a fényképezőgép lencséje. (G. Bodnár felvétele) Mielőtt felgördül a függöny A Tóték a MATESZ Latin-Amerika hangja S, H. NŰNEZ PLAKÁTJAI fordul érdeklődése. Ezután két évig a,bagdadi egyetemen tanít festészetet és színpadi képző­művészeiét. 1964-ben végérvé­nyesen Prágában telepszik meg, s a diákság Nemzetközi Szövet­ségének propagációs terveit ké­szíti elő. Falragaszainak száma egyre nő. Mélyről jövő emberi mon­danivalójukkal nemcsak Chile, hanem egész Latin-Amerika ér­dekében szól elemi felháboro­dással. Plakátjainak külső for­mai jegyei nem hasonlítanak a mieinkhez. Lényeges részüket a tömegekhez intéző spanyol, por­tugál, angol, francia nyelvű szö­veg képezi. De a szavakon át­szivárgó vér, az igazságkereső hevület érthetővé teszi a más anyanyelvűek számára is ezeket a kiáltásként ható műveket. Núűez haladó szellemével, egy­értelmű politikai állásfoglalásá­val, képi nyelven, érzékenyen hangolt színekkel lázit. Harcba veti tehetségét, ós világosan, megragadó erővel tiltakozik az imperializmus, és az újgyarma­tosítás ellen. Szabadságot, de­mokráciát, a politikai foglyok szabadon bocsátását, az egyete­mek autonómiáját követeli. Szo­lidáris Vietnammal, Laosszal és Kambodzsával is. Kegyelet­tel emlékezik meg Allenderől. Festői előnyeiről néhány akryl-képe ad hírt: Corválan gondterhelt arcmása, a szenve- déiyesen lobogó Vörös zászló és a chilei Nemzeti Aréna, melynek légkörét harsány sár­gák, mérges zöldek, véres vö­rösök és gyászos barnák érez­tetik. Finoman árnyalt akvarell- jei: a Bagdadi táj és az Alkony virágai mintegy szín- és kom- pozíciós előtanulmányok pla­kátjaihoz. A chilei fasiszta junta ember­telen vérengzése elleni nemzet­közi tiltakozáshoz első egyéni kiállításával csatlakozik. BÁRKÄNY jenöné Forradalmi eszmeiség hevét sugározzák Nuňez mozaiksze- rűen egymás mellé illesztett plakátjai Bratislavában a Gor­kij utca 15 szám alatti tárlati teremben. Alkotójuk Santiago de Chilében 1931-ben született. Mű­vészeti tanulmányainak állomá­sai: a chilei Képzőművészeti Akadémia, ahol a festészeten kívül pedagógiai képesítést is izerzett. Az akadémia diákcso­portja direktóriumának tagja. Küldöttségükkel 1955-ben euró­pai kiállításokon s a Varsói If­júsági Fesztiválon vesz részt. Közben Olasz-, és Franciaor­szágban fejleszti tudását, majd ösztöndíjjal Prágába kerül, ahol a monumentális festészet felé Munkácsy Mihály: Siralumházbnn

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents