Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1974-02-20 / 43. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1974. február 20. SZERDA BRATISLAVA 0 XXVII. ÉVFOLYAM 43. szám Ára 50 fillér A KÉPVISELŐ FELELŐSSÉGE A képviselők egyéni példamutatással, meggyőző szóval, de ha kell, a megbízatásukból eredő jogok gyakorlásával segítik pár­tunk politikájának megvalósítását. A helyi, városi, járási, kerü­leti nemzeti bizottságokban, a Szlovák Nemzeti Tanácsban, a Szövetségi Gyűlés két kamarájában ők határoznak a kisebb-na- gyobb közösségeket, valamint az egész ország lakosságát érintő kérdésekről. Viszont a képviselő határozati jogához minden szinten párosul a felelősségvállalás kötelezettsége is. Nem „au­tomatikusan“ továbbítja választói kérelmeit, kötelessége meg­győződni ezek fontosságáról. Főként a törvényhozó szervekben dolgozó képviselőkre hárul nagy felelősség az egyéni, a csoport, és a társadalmi érdekek egyeztetése során. Nekik már nem csu­pán a választókerületük, hanem az egész népgazdaság fejleszté­sének szempontjából kell elbírálniuk a kérelmeket. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, minőségi változás észlel­hető a választópolgár és a képviselő kapcsolatának értelmezé­sében. A múltban közvéleményünkben dominált az a felfogás, hogy a képviselő köteles teljesíteni a „megbízatást“, vagyis ki­harcolni választói igényeinek teljesítését. Évtizedek teltek el, amíg a közfelfogásban „a megbízó és megbízott“ szemlélet he­lyes irányba formálódott. Ma a nemzeti bizottságok nyilvános gyűlésein és a választókerületekben a képviselőkkel való beszél­getéseken, nem az egyéni, hanem a közérdekű kérelmek domi­nálnak. Egy falu, város vagy választókerület lakossága azon méri le a képviselő alkalmasságát, hogy miként képviseli érde­keiket. Ez természetes. Azt viszont már elsősorban a képviselő­nek kell tudnia: nagyon sokféle formája van az érdekek képvi­seletének. Mindenekelőtt azt kell leszögezni: az érdekképviselet nem protekciózás. A képviselőnek kötelessége segítséget nyújtani a hozzá forduló választópolgároknak. Néha elég a jó tanács, hová, kihez forduljon az üggyel, milyen iratokat szerezzen be. Gyakran a képviselőnek kell „eljárnia“ az ügyben. Vannak esetek, — szociális ügyek, öregek, kisgyermekes családok problémái — amikor az egyéni érdekek védelmét egészen az ügy elintézéséig figyelemmel kell kísérnie. „Már értesítettük az illetékes szervet“ mondják igen gyakran a szakigazgatóságokon, sőt a jnb és a knb egyes osztályain is a képviselőnek, amikor egyes kérelem „sor­sáról“ érdeklődik. Nem elegendő csupán hatósági vonalon intéz­ni az ügyet, kötelesek aprólékosan megmagyarázni a képviselő­nek, hogy miért intézkedtek így és nem másként. Mert egyszerű a „hivatalnak“ néhány elutasító választ adni, de közelről sem ilyen egyszerű a képviselő feladata. Neki kötelessége megmagya­rázni választóinak miért nem teljesíthető a kérelmük. Meg kell győznie választópolgárait, hogy „ott fenn“ helyesen döntöttek, még akkor is, ha ez számukra kedvezőtlen. A képviselőnek mérlegelnie kell mind az egyéni, mind a köz­érdekű kérelem továbbítását és főként a „védelmét“. Gyakori, hogy a nemzeti bizottságok a Z-akciőban a megengedettnél na­gyobb értékű létesítmények építését szeretnék besorolni. Minden szinten nagy nyomás nehezedik a képviselőkre: „intézzék el“ a kérelmet. Helyenként még a járási tisztségviselők is elfeledik: nem az óhajunk és az igényeink, hanem az adott lehetőségeink szabják meg, hogy mennyit építhetünk. Dicséretre méltó: a nem­zeti bizottságok szervező és meggyőző munkájának eredménye­ként a választópolgárok milliós értékeket képesek létrehozni társadalmi munkával. De az is tény marad, hogy Z-akció ilyen irányú „bővítésével“ különféle csatornákon — a fontos épít­kezésekről vonnánk el a nyersanyagot. Ezzel „elősegítenénk“ a népgazdaság fejlesztése szempontjából fontos üzemek, létesítmé­nyek átadási határidejének eltolódását. Képviselőink ismerik a való helyzetet, sokat tehetnek azért, hogy a jubileumi évfordu­lók tiszteletére kibontakozó munkakezdeményezést a helyi tar­talékok és nyersanyag források kihasználására irányítsák. A vá­lasztott szervekben pedig továbbra is úgy végezzék az érdekek egyeztetését, hogy döntéseikkel a társadalmi haladást segítsék, mert ezzel teremtenek alapot választóik egyéni céljainak megva­lósítására. Szénbányászok kiváló toijosítményn Műszakonként a fejenkénti állagfejtés: 117 tonna szén Orlovában, az A. Zápotocký Bányában Milan Žabčík élmun­kás, a szocialista munka hőse vezetésével a SZISZ és a CSSZBSZ szocialista munkabri­gád tegnap a szén fejtésben az eddigi legjobb teljesítményét nyújtotta. A brigád 31' munka­nap alatt kétműszakos üzeme­lésben 100 477 tonna szenet jövesztett, ami egy műszakban egy főre 117 tonna szén kiter­melését jelenti. Az egy tonná­ra eső költség 8,25 korona volt. Ezt a nagyszerű eredményt a II. OMKTM-M szovjet alkalma­zott dúcolás, s ugyancsak a helyszíni feltételekhez alkal­mazott KŠ-1 KG jelzésű szovjet fejtőkombájn segítségével érték el. Az eredmény annál értéke­sebb, mivel a kollektíva alacso­nyabb érvájatban dolgozott, ahol bonyolultabbak a tektoni­kai viszonyok. Az eredmény elérésében nagy részben osztozik a komp­lex racionalizáló brigád, amely­nek célja Žabčík brigádjával együtt az volt, hogy kipróbál­ják a legnagyobb fejtési telje­sítmény elérését, a legkisebb költségek mellett, baleset nél­kül, azoknak a feladatoknak teljesítése keretében, amelye­ket leszögezett a Szlovák Nem­zeti Felkelés 30. évfordulójá­nak, valamint a CSSZSZK fel­szabadítása 30. évfordulójának tiszteletére tett távlati szocia­lista kötelezettségvállalás. (ČSTK) Acélöntés a Kelet-szlovákiai Vasműben. Az I. Acélmű dolgozói az első negyedévben napi 61 öntést akarnak végezni. Idei tervök 8UQ 00(1 tonna acél kitermelését irányozza elő. (A. Haščák felvétele — ČSTK) SZLOVÁKIA IPARA a szocialista gazdasági integrációban Ing. Alexander Kováč, az SZSZK iparügyi miniszterének helyettese és a minisztérium illetékes vezető dolgozói sajtó- értekezleten tájékoztatták teg­nap az újságírókat a reszort­nak a KGST-tagországok szocia­lista gazdasági integrációja ke­retében kifejtett tevékenységé­ről. A vegyipar és a közszük­ségleti ipar egyes ágazataiban számos lehetőség kínálkozik a célszerű és kölcsönösen előnyös együttműködésre, s a reszort­hoz tartozó szervezetek és vál­lalatok már eddig is jelentős eredményeket értek el ezen a téren. A szocialista gazdasági in­tegráció előnyei különösen a nyersanyagok kitermelésében és az alapanyagok gyártásában jutnak kifejezésre, ahol a kö­zös beruházások növelik a ter­melés hatékonyságát, lehetővé teszik az egyes országok nö­vekvő szükségleteinek ellátását és így függetlenítik azokat a bizonytalan kapitalista piac változó feltételeitől. Az SZSZK Iparügyi Minisztériuma a re­szorthoz tartozó ágazatok szük­ségleteinek megfelelően első­sorban a .vegyipari nyersanyag- és anyagellátás biztosítására irányuló feladatok megoldásá­ban vesz részt. A hét legfon­tosabb feladat közül jelentős szerepe van például a Szovjet­unióval és Mongóliával kapcso­latos együttműködésnek a fosz- fortartalmú műtrágyák gyártá­sához szükséges nyersanyagok feltárásában és elsődleges fel­dolgozásában. Az Észt SZSZK- ban, Kingiszeppben épülő vegy­ipari kombinát építéséhez mi is szállítunk technológiai beren­dezéseket, s hozzájárulásunk alapján részesedünk majd az itt gyártott foszfortermékekből. A gazdasági együttműködés to­vábbi területei a műanyag-ter­mékek gyártásához szükséges alapanyagok szakosított terme­lése, a növényvédő szerek, to­vábbá a műszálak gyártásának szakosítása. Csehszlovákia pél­dául a polipropilén szálak gyár­tására szakosítja a termelést. A szocialista gazdasági in­tegráció fejlesztésében kisebb­nagyobb mértékben a reszort valamennyi szakágazati szerve­zete és vállalata részt vesz, különböző két-, esetleg több oldalú szerződések alapján. Az utóbbi években a közszükség­leti iparban is élénk munkát fejtettek ki a termelési koope­ráció és szakosítás, különösen pedig a tudományos—műszaki együttműködés területén. Köz­ismert például a bratislavai Állami Faipari Kutatóintézet vezető szerepe a faanyag komp­lex kihasználására irányuló kutatás koordinálásában, s a további vegyipari, textil-, papír-, üveg- és bőripari kutatóintézetek részvétele a közös feladatok megoldásában. A kutatóintéze­tek tudományos szakemberei és a termelő vállalatok műsza­ki dolgozói több száz témában dolgoznak együtt a szocialista államok hasonló intézményei­nek, vállalatainak dolgozóival, s munkájuk már eddig is je­lentős mértékben hozzájárult a termelés hatékonyságának növeléséhez. A legközelebbi években, különösen a hatodik ötéves tervidőszakban a szocia­lista országok gazdasági együtt­működése további területekre terjed ki, s a termelés nem­zetközi szakosítása lehetővé teszi a szlovákiai ipar további mennyiségi és minőségi fejlesz­tését. (—ai) FOKOZZUK HARCUNKAT A BÉKE MEGŐRZÉSÉÉRT Befejeződött a Béke világtanács ülésszaka Szófia — A Bolgár Kommu­nista Párt székházában befejez­te munkáját a Béke világtanács szófiai ülésszaka. A plenáris ülésen a küldöttek meghallgatták a bizottságok munkájáról szóló beszámolókat. Az egyes számú bizottság véle­ménye szerint a BVT legfonto­sabb feladatai: a leszerelésért folyó kampány fokozása, a fel­szabadító mozgalmak széles kö­rű támogatása, a nemzeti béke­mozgalmakkal és a nemzetközi szervezetekkel való együttműkö­dés szélesítése. A bizottság ha­tározatában helyet kapott az a gondolat is, hogy a BVT mun­kájának előmozdítása érdeké­ben létesítsenek nemzetközi bé­kealapot. A kettes számú bizottság fel­hívja a nemzetközi szervezete­ket: ne tartsanak kongresszuso­kat, konferenciákat olyan or­szágokban, amelyeket az ENSZ agresszornak minősít, vagy amelyekkel szemben szankció­kat alkalmaz. A hármas számú bizottság je­lentésében megállapítja, hogy ma a világ országainak többsé­ge elfogadja a békés egymás mellett élés elvét. A nemzetközi tűzfészkek léte azonban arra figyelmeztet, hogy a konfliktu­sok veszélye még fennáll, az emberiség az enyhülés szaka­szának még csak a kezdeténél tart és ez a tény fokozott ak­tivitást követel a békemozga­lomtól. A négyes számú bizottság ha­tározata Vietnam, Laosz és Kambodzsa kérdésével foglalko­zott. Majd az igazságos, tartós kö­zel-keleti békét követelő hatá­rozat meghallgatása után a re­gionális bizottságok munkájáról szóló beszámolók hangzottak el. Az ülésen elfogadott fő doku­mentum felszólítja az egész ha­ladó emberiséget, a világ dol­gozóit, a nőket és az ifjúságot, az értelmiség, a politikai pár­tok, a szakszervezetek képvise­lőit, a nemzeti felszabadító mozgalmakat, az egyházi szer­vezeteket, hogy fokozzák har­cukat a béke megőrzéséért és megerősítéséért korunkban, ami­kor a béke és a békés egymás mellett élés megszilárdításának lehetőségei jobbak, mint a tör­(F oly tat ás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents