Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1974-02-20 / 43. szám, szerda
Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1974. február 20. SZERDA BRATISLAVA 0 XXVII. ÉVFOLYAM 43. szám Ára 50 fillér A KÉPVISELŐ FELELŐSSÉGE A képviselők egyéni példamutatással, meggyőző szóval, de ha kell, a megbízatásukból eredő jogok gyakorlásával segítik pártunk politikájának megvalósítását. A helyi, városi, járási, kerületi nemzeti bizottságokban, a Szlovák Nemzeti Tanácsban, a Szövetségi Gyűlés két kamarájában ők határoznak a kisebb-na- gyobb közösségeket, valamint az egész ország lakosságát érintő kérdésekről. Viszont a képviselő határozati jogához minden szinten párosul a felelősségvállalás kötelezettsége is. Nem „automatikusan“ továbbítja választói kérelmeit, kötelessége meggyőződni ezek fontosságáról. Főként a törvényhozó szervekben dolgozó képviselőkre hárul nagy felelősség az egyéni, a csoport, és a társadalmi érdekek egyeztetése során. Nekik már nem csupán a választókerületük, hanem az egész népgazdaság fejlesztésének szempontjából kell elbírálniuk a kérelmeket. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, minőségi változás észlelhető a választópolgár és a képviselő kapcsolatának értelmezésében. A múltban közvéleményünkben dominált az a felfogás, hogy a képviselő köteles teljesíteni a „megbízatást“, vagyis kiharcolni választói igényeinek teljesítését. Évtizedek teltek el, amíg a közfelfogásban „a megbízó és megbízott“ szemlélet helyes irányba formálódott. Ma a nemzeti bizottságok nyilvános gyűlésein és a választókerületekben a képviselőkkel való beszélgetéseken, nem az egyéni, hanem a közérdekű kérelmek dominálnak. Egy falu, város vagy választókerület lakossága azon méri le a képviselő alkalmasságát, hogy miként képviseli érdekeiket. Ez természetes. Azt viszont már elsősorban a képviselőnek kell tudnia: nagyon sokféle formája van az érdekek képviseletének. Mindenekelőtt azt kell leszögezni: az érdekképviselet nem protekciózás. A képviselőnek kötelessége segítséget nyújtani a hozzá forduló választópolgároknak. Néha elég a jó tanács, hová, kihez forduljon az üggyel, milyen iratokat szerezzen be. Gyakran a képviselőnek kell „eljárnia“ az ügyben. Vannak esetek, — szociális ügyek, öregek, kisgyermekes családok problémái — amikor az egyéni érdekek védelmét egészen az ügy elintézéséig figyelemmel kell kísérnie. „Már értesítettük az illetékes szervet“ mondják igen gyakran a szakigazgatóságokon, sőt a jnb és a knb egyes osztályain is a képviselőnek, amikor egyes kérelem „sorsáról“ érdeklődik. Nem elegendő csupán hatósági vonalon intézni az ügyet, kötelesek aprólékosan megmagyarázni a képviselőnek, hogy miért intézkedtek így és nem másként. Mert egyszerű a „hivatalnak“ néhány elutasító választ adni, de közelről sem ilyen egyszerű a képviselő feladata. Neki kötelessége megmagyarázni választóinak miért nem teljesíthető a kérelmük. Meg kell győznie választópolgárait, hogy „ott fenn“ helyesen döntöttek, még akkor is, ha ez számukra kedvezőtlen. A képviselőnek mérlegelnie kell mind az egyéni, mind a közérdekű kérelem továbbítását és főként a „védelmét“. Gyakori, hogy a nemzeti bizottságok a Z-akciőban a megengedettnél nagyobb értékű létesítmények építését szeretnék besorolni. Minden szinten nagy nyomás nehezedik a képviselőkre: „intézzék el“ a kérelmet. Helyenként még a járási tisztségviselők is elfeledik: nem az óhajunk és az igényeink, hanem az adott lehetőségeink szabják meg, hogy mennyit építhetünk. Dicséretre méltó: a nemzeti bizottságok szervező és meggyőző munkájának eredményeként a választópolgárok milliós értékeket képesek létrehozni társadalmi munkával. De az is tény marad, hogy Z-akció ilyen irányú „bővítésével“ különféle csatornákon — a fontos építkezésekről vonnánk el a nyersanyagot. Ezzel „elősegítenénk“ a népgazdaság fejlesztése szempontjából fontos üzemek, létesítmények átadási határidejének eltolódását. Képviselőink ismerik a való helyzetet, sokat tehetnek azért, hogy a jubileumi évfordulók tiszteletére kibontakozó munkakezdeményezést a helyi tartalékok és nyersanyag források kihasználására irányítsák. A választott szervekben pedig továbbra is úgy végezzék az érdekek egyeztetését, hogy döntéseikkel a társadalmi haladást segítsék, mert ezzel teremtenek alapot választóik egyéni céljainak megvalósítására. Szénbányászok kiváló toijosítményn Műszakonként a fejenkénti állagfejtés: 117 tonna szén Orlovában, az A. Zápotocký Bányában Milan Žabčík élmunkás, a szocialista munka hőse vezetésével a SZISZ és a CSSZBSZ szocialista munkabrigád tegnap a szén fejtésben az eddigi legjobb teljesítményét nyújtotta. A brigád 31' munkanap alatt kétműszakos üzemelésben 100 477 tonna szenet jövesztett, ami egy műszakban egy főre 117 tonna szén kitermelését jelenti. Az egy tonnára eső költség 8,25 korona volt. Ezt a nagyszerű eredményt a II. OMKTM-M szovjet alkalmazott dúcolás, s ugyancsak a helyszíni feltételekhez alkalmazott KŠ-1 KG jelzésű szovjet fejtőkombájn segítségével érték el. Az eredmény annál értékesebb, mivel a kollektíva alacsonyabb érvájatban dolgozott, ahol bonyolultabbak a tektonikai viszonyok. Az eredmény elérésében nagy részben osztozik a komplex racionalizáló brigád, amelynek célja Žabčík brigádjával együtt az volt, hogy kipróbálják a legnagyobb fejtési teljesítmény elérését, a legkisebb költségek mellett, baleset nélkül, azoknak a feladatoknak teljesítése keretében, amelyeket leszögezett a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának, valamint a CSSZSZK felszabadítása 30. évfordulójának tiszteletére tett távlati szocialista kötelezettségvállalás. (ČSTK) Acélöntés a Kelet-szlovákiai Vasműben. Az I. Acélmű dolgozói az első negyedévben napi 61 öntést akarnak végezni. Idei tervök 8UQ 00(1 tonna acél kitermelését irányozza elő. (A. Haščák felvétele — ČSTK) SZLOVÁKIA IPARA a szocialista gazdasági integrációban Ing. Alexander Kováč, az SZSZK iparügyi miniszterének helyettese és a minisztérium illetékes vezető dolgozói sajtó- értekezleten tájékoztatták tegnap az újságírókat a reszortnak a KGST-tagországok szocialista gazdasági integrációja keretében kifejtett tevékenységéről. A vegyipar és a közszükségleti ipar egyes ágazataiban számos lehetőség kínálkozik a célszerű és kölcsönösen előnyös együttműködésre, s a reszorthoz tartozó szervezetek és vállalatok már eddig is jelentős eredményeket értek el ezen a téren. A szocialista gazdasági integráció előnyei különösen a nyersanyagok kitermelésében és az alapanyagok gyártásában jutnak kifejezésre, ahol a közös beruházások növelik a termelés hatékonyságát, lehetővé teszik az egyes országok növekvő szükségleteinek ellátását és így függetlenítik azokat a bizonytalan kapitalista piac változó feltételeitől. Az SZSZK Iparügyi Minisztériuma a reszorthoz tartozó ágazatok szükségleteinek megfelelően elsősorban a .vegyipari nyersanyag- és anyagellátás biztosítására irányuló feladatok megoldásában vesz részt. A hét legfontosabb feladat közül jelentős szerepe van például a Szovjetunióval és Mongóliával kapcsolatos együttműködésnek a fosz- fortartalmú műtrágyák gyártásához szükséges nyersanyagok feltárásában és elsődleges feldolgozásában. Az Észt SZSZK- ban, Kingiszeppben épülő vegyipari kombinát építéséhez mi is szállítunk technológiai berendezéseket, s hozzájárulásunk alapján részesedünk majd az itt gyártott foszfortermékekből. A gazdasági együttműködés további területei a műanyag-termékek gyártásához szükséges alapanyagok szakosított termelése, a növényvédő szerek, továbbá a műszálak gyártásának szakosítása. Csehszlovákia például a polipropilén szálak gyártására szakosítja a termelést. A szocialista gazdasági integráció fejlesztésében kisebbnagyobb mértékben a reszort valamennyi szakágazati szervezete és vállalata részt vesz, különböző két-, esetleg több oldalú szerződések alapján. Az utóbbi években a közszükségleti iparban is élénk munkát fejtettek ki a termelési kooperáció és szakosítás, különösen pedig a tudományos—műszaki együttműködés területén. Közismert például a bratislavai Állami Faipari Kutatóintézet vezető szerepe a faanyag komplex kihasználására irányuló kutatás koordinálásában, s a további vegyipari, textil-, papír-, üveg- és bőripari kutatóintézetek részvétele a közös feladatok megoldásában. A kutatóintézetek tudományos szakemberei és a termelő vállalatok műszaki dolgozói több száz témában dolgoznak együtt a szocialista államok hasonló intézményeinek, vállalatainak dolgozóival, s munkájuk már eddig is jelentős mértékben hozzájárult a termelés hatékonyságának növeléséhez. A legközelebbi években, különösen a hatodik ötéves tervidőszakban a szocialista országok gazdasági együttműködése további területekre terjed ki, s a termelés nemzetközi szakosítása lehetővé teszi a szlovákiai ipar további mennyiségi és minőségi fejlesztését. (—ai) FOKOZZUK HARCUNKAT A BÉKE MEGŐRZÉSÉÉRT Befejeződött a Béke világtanács ülésszaka Szófia — A Bolgár Kommunista Párt székházában befejezte munkáját a Béke világtanács szófiai ülésszaka. A plenáris ülésen a küldöttek meghallgatták a bizottságok munkájáról szóló beszámolókat. Az egyes számú bizottság véleménye szerint a BVT legfontosabb feladatai: a leszerelésért folyó kampány fokozása, a felszabadító mozgalmak széles körű támogatása, a nemzeti békemozgalmakkal és a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés szélesítése. A bizottság határozatában helyet kapott az a gondolat is, hogy a BVT munkájának előmozdítása érdekében létesítsenek nemzetközi békealapot. A kettes számú bizottság felhívja a nemzetközi szervezeteket: ne tartsanak kongresszusokat, konferenciákat olyan országokban, amelyeket az ENSZ agresszornak minősít, vagy amelyekkel szemben szankciókat alkalmaz. A hármas számú bizottság jelentésében megállapítja, hogy ma a világ országainak többsége elfogadja a békés egymás mellett élés elvét. A nemzetközi tűzfészkek léte azonban arra figyelmeztet, hogy a konfliktusok veszélye még fennáll, az emberiség az enyhülés szakaszának még csak a kezdeténél tart és ez a tény fokozott aktivitást követel a békemozgalomtól. A négyes számú bizottság határozata Vietnam, Laosz és Kambodzsa kérdésével foglalkozott. Majd az igazságos, tartós közel-keleti békét követelő határozat meghallgatása után a regionális bizottságok munkájáról szóló beszámolók hangzottak el. Az ülésen elfogadott fő dokumentum felszólítja az egész haladó emberiséget, a világ dolgozóit, a nőket és az ifjúságot, az értelmiség, a politikai pártok, a szakszervezetek képviselőit, a nemzeti felszabadító mozgalmakat, az egyházi szervezeteket, hogy fokozzák harcukat a béke megőrzéséért és megerősítéséért korunkban, amikor a béke és a békés egymás mellett élés megszilárdításának lehetőségei jobbak, mint a tör(F oly tat ás a 2. oldalon)
