Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1974-02-03 / 5. szám, Vasárnapi Új Szó

(FOLYTATÁS A VASÁRNAPI ÜJ SZŐ MEGELŐZŐ SZÁMÁBÓL) A nagyobb felelősség és teljesítmény aranyos méltányolása Az új bérrendszer kísérleti alkalmazása során az is megmutatkozott, hogy a magasabb tarifaosz­tályba való sorolás és a további juttatások nem növelték elég -kifejezően a mesterek kereseti szín­vonalát. Ezért kellő megfontolás után a párt- és a kormányszervek a mesterek bérezésével kapcso­latban további intézkedéseket tettek lehetővé. Ezek alapján a tarifakatalógus hetedik-tizenkettedik osztályába tartozó mesterek, akik személyi képes­ségeikkel, kitartó és lelkiismeretes munkájukkal kiváló teljesítményt érnek el, egy fokkal magasabb t a rí faosztály ba sorol ha t ók. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a mesterek a legjobb szakmunkásoktól átlagosan 2—3 fokkal magasabb osztályba kerüljenek, s így alapfizeté­sük is 20—30 %-kal magasabb lehet az általuk irá­nyított legmagasabb osztályba sorolt dolgozók fi­zetésénél. A gyakorlatban azt az elvet is érvénye­síteni kell, hogy a mesterek a gazdasági vezetők­kel azonos arányban részesüljenek a prémiumok ból. Kialakultak továbbá a folyamatos termelésben dolgozók előnyösebb bérezésének feltételei. Ilyen esetekben a bértarifák fokozatai 6,7 %-kal növel­hetők. Ez az intézkedés azért vált szükségessé, mert a folyamatos termelés munkaidejének 60 %-a kedvezőtlen időpontra, éjszakára, szombatra vagy vasárnapra esik. Az ilyen munkahelyek iránt fő­leg az ötnapos munkahét bevezetése óta nagyon megcsappant az érdeklődés, és különösen-a szom­bati és a vasárnapi műszakok elfoglalása okoz nagy problémát. Ebből az okból kifolyólag a folya­matos termelésben és a hétmunkanapos munkahe­lyeken a szombaton és vasárnap végzett munkáért bérkiegészító pótlékot is fizetnek a bértarifa 50 százalékának megfelelő értékben. A gépiparban a gépi és a kétkezi munka bérezé­se közötti szintkülönbséget megfelelő bérformák alkalmazásával sikerült biztosítani. Ezenkívül a gépi munkáknál a teljesítménybér tarifa értéke 5—10 %-kal növelhető. Ez a kedvezmény a jelen­legi állapot elemzése alapján vált indokolttá, mely szerint az utóbbi időben jelentősen csökkent az ér­deklődés a hagyományos gépipari szakmák, a ma­rós, az esztergályos és a köszörűs mesterségek iránt, különösen a fiatal dolgozókra1 1974 az új bérezési renciszt. bevezetésének döntő éve Az elmúlt év második felében az SZSZK kormá­nya által irányított termelési ágazatok 79 további szervezetében, valamint 11 szövetségi kormány ál­tal irányított szervezetben vezették be a bérezés új alapelveit. 1974-ben Szlovákia területén további 156 nemzeti minisztériumok által irányított szerve­zetben fogják alkalmazni az új bérezési rendszert, ami a fő termelési ágazatok dolgozóinak 48,4 szá­zalékát érinti. A szövetségi minisztériumokhoz tar­tozó szervezetek közül további 52 tér át az új bé­rezési rendszerre. Már ez a terjedelem is bizonyítja, hogy az-1974- es év az új munka- és bérfeltételek bevezetésének döntő éve lesz. Ez a tény megköveteli, hogy az ér­dekelt szervezetek, elsősorban az ágazati minisz­tériumok, az irányítás középső szervei és a vál­lalatok állandóan fokozott figyelmet szenteljenek ennek a fontos politikai-gazdasági feladatnak. A szervezeteknek azonban elegendő időre van szükségük a kellő felkészülésre, ezért a feladat realizálására csak április elseje után kerülhet sor. Addig le lehet zárni a végrehajtási tervek nyílt kérdéseit és a vállalatok kérvényeit is mér­legelni lehet az irányítás valamennyi fokán. A kiválasztott vállalatokban elő kell készíteni az új bérrendszer bevezetésének termelési-gazda­sági, politikai-szervezési és bérezéstechnikai felté­teleit. A fő figyelmet a terv minőségi mutatóinak biztosítására, a munkatermelékenység és az átlag­bér megfelelő arányaira kell irányítani. Az előké­szítés időszakában fel kell használni azoknak a vállalatoknak a tapasztalatait, ahol az új bérrend­szert már bevezették. Az új bérrendszer bevezetéséhez csak az a vál­lalat kaphat hozzájárulást, amely az őllami terv­feladatokat az év folyamán sikeresen fogja telje­síteni. A kiemelt vállalatokban olyan távlati és közvetlen racionalizációs* intézkedéseket kell ki­dolgozni, amelyek meggyorsítják a munkatermeié­írta: KROCSÁNY DEZSŐ, az SZSZK munka- és szociálisügyi minisztere kenység növelésének ütemét, növelik a termelés hatékonyságát, munkaerő-megtakarítást eredmé­nyeznek és gazdaságosabbá teszik a vállalat szer­vezési és irányítási szerkezetét. Emellett a termé­kek minőségének javításáról, a munkaigényesség és az anyagfogyasztás csökkentéséről is gondos­kodni kell. Még az új bérezési és munkafeltételek bevezeté­se előtt idejében be kell biztosítani a normatíva- alap tökéletesítését és a munkaszükségleti normák objektivizálását. Intézkedéseket kell továbbá ki­dolgozni a munka- és életfeltételek javítására és a túlórában végzett munkák terjedelmének csök­kentésére. Az új bérezési feltételek bevezetéséhez megfe­lelő forrásokat is kell biztosítani. Štrougal elvtárs, a szövetségi kormány elnöke a CSKP KB legutóbbi plenáris ülésén kijelentette, hogy erre a célra a vállalatokban kell megteremteni a forrásokat a hatékonyabb termelés által. A műszaki-gazdasági dolgozók béremelését szin­tén az irányítási szerkezet gazdaságosságának nö­velésével kell biztosítani, fizetésüknek az egész béralaphoz viszonyított aránya azonban nem lehet nagyobb,- mint a megelőző időszakban. Hangsúlyozom, hogy a bérrendszer fokozatos ésszerűsítése nemcsak a tarifabérekre, hanem a bérformák egész rendszerére is vonatkozik, mert a bérezési rendszer e két összetevője egyenlő jelen­tőségű és kiegészíti egymást. Ezért az egyes szak­ágazatokban és vállalatokban ki kell dolgozni a bérformák fejlesztésének és célszerű felhasználá­sának programját, s ennek segítségével a személyi anyagi érdekeltséget a döntő fontosságú műszaki­gazdasági mutatók elérésére kell irányítani. A bér­formák alkalmazására konkrét előírásokat kell kiadni. A vezető dolgozóknak tudatosítaniuk kell. hogy a bérformák által az alkotó tevékenységet kell kifejezni, ami a bérelszámolási részleg dol­gozóitól és a vezetőktől körültekintő és igényes munkát kíván. Erre az igényes munkára ezeket a dolgozókat szakmailag is fel kell készíteni. A bérformák irányításának és kihasználásának tökéletesítését úgy kell értelmezni, mint a jutal­mazás konkrét módszereinek fejlesztését, a bér­formáknak tehát alkalmazkodniuk kell a gazdasági fejlődés döntő feladataihoz, a személyi anyagi ér­dekeltség szükséges irányzataihoz, a munka mű­szaki, gazdasági és szervezési feltételeinek fejlő­déséhez. Ebben a folyamatban a vezető dolgozókat illeti a kezdeményezés, akiknek gondoskodniuk kell a bérformák célszerű kihasználásához szük­séges kedvező feltételekről. Fel keli készülni minden további vállalatban A munka- és bérrendszer ésszerűsítésével járó igényes politikai és termelési-gazdasági feladatok teljesítésénél elkerülhetetlennek tartom a dolgozók kezdeményezésének széles körű fejlesztését, a szo­cialista munkaverseny bevált formáinak további ter­jesztését a pártszervezetek, a szakszervezeti szer­vek és a vállalati vezetők irányítása és segítsége mellett. Az új munka- és bérezési feltételek beve­zetésének előkészítő munkáiba be kell vonni a vál­lalat valamennyi dolgozóját. Az 1974-es évben megvalósítandó feladatod ter­jedelmére való tekintettel az irányítás középső szervei részéről is felelősebb hozzáállásra van szükség. A bérezés új feltételeinek bevezetésére készülő vállalatoknak szakmai és módszerbeli se­gítséget kell nyújtaniuk, következetesen ellen­őrizniük kell az elfogadott intézkedések teljesíté­sét, melyek elhanyagolásánál felelősségre kell vonniuk az illetékes vezető dolgozókat. Ebből a szempontból a szakágazati minisztériu­mok részéről is növelni kell az igényességet, és­pedig már a hozzájárulás megadásánál. A szak­ágazati minisztériumoknak az elért eredmények értékelésénél nem szabad elnézni a feltételként megszabott feladatok hiányos teljesítését, meg kell követelniük a hiányosságok kiküszöbölését, és szigorúan kell eljárniuk a feladataikat elhanya­goló felelős dolgozókkal szemben. Az új munka- és bérrendszer elterjesztése a to­vábbi vállalatokban és a nemzeti bizottságok által irányított szervezetekben attól függ, hogy hogyan sikerül annak realizálása a fő termelési ágazatok­ban. Ettől függetlenül a nemzeti bizottságok által irányított szervezetekben és a minisztériumok által irányított további vállalatokban is idejében fel kell készülni az új munka- és bérezési feltételek fo­kozatos bevezetésére. A kerületi és a járási nem­zeti bizottságokon meg kell teremteni a szükséges szervezési feltételeket, a szakosztályokat el kell látni hozzáértő bérpolitikai dolgozókkal, s fel kell őket készíteni az igényes feladatok sikeres teljesí­tésére. Ezenkívül Irányító bizottságokat és szako­sított munkacsoportokat is kell szervezni, idejé­ben hozzá kell látni az ésszerűsítési programok kidolgozásához, a normák objektivizálásához és a további szükséges feltételek kialakításához. A fő feladatok teljesítése összpontosított figyelmet igényel A munka- és a bérrendszer ésszerűsítésének és tökéletesítésének fő feladatait az alábbi pontok­ban foglalhatjuk össze: az új alapelveket alkalmazó szervezetekben — a legfőbb figyelmet a jó minőségű végrehaj­tást terv kidolgozására, a tervezett feladatok telje­sítésére és túlszárnyalására, főleg a munkaterme­lékenység növekedése és az átlagkeresetek közöt­ti összefüggésekre kell irányítani', — állandóan ellenőrizni és tökéletesíteni kell a munka ésszerűsítésének programjait, a munka­szükségleti normák minőségét, felül kell vizsgál- ni a bérformák hatékonyságát és a bérezési elő­írások megtartását. E célból rendszeresen kell elemezni és ellenőrizni a bérek fejlődését, az egyenlösdi kiküszöbölését és rugalmasan kell meg­oldani a felmerülő problémákat; — az irányítás valamennyi fokán értékelni kell azoknak a feltételeknek a teljesítését, amelyek alapján a szervezetek engedélyt kaptak az új bé­rezési rendszer bevezetésére, értékelni kell a bérek alakulását és szükség szerint hatásos intézkedése­ket kell elfogadni a megállapított feltételek biz­tosítására', — azokban a szervezetekben, amelyek nem tel­jesítik az előre meghatározott feltételeket, nem szabad kifizetni az évi gazdasági eredményekből származó részesedést és a vezető gazdasági dol­gozók évi jutalmazását. Ezzel szemben azokban a vállalatokban, amelyek az előirányzott feltéte­leknél jobb termelési-gazdasági eredményeket ér­nek el, ezt a körülményt a dolgozók személyi anya­gi érdekeltségének a színvonalában is figyelembe kell venni; Azokban a szervezetekben, amelyek most ké­szülnek az új munka- és bérezési feltételek beve­zetésére, a pártszervezetek és a pártszervek, va­lamint a szakszervezeti szervek és szervezetek szoros együttműködésével be kell biztosítani — az átvevői-szállítói kapcsolatokat még az új bérezési rendszer bevezetése előtt, — a dolgozók, főleg a technikusok, a technoló­gusok, a konstruktőrök és a mesterek érdekeltsé­gét a racionalizációs programok előkészítésében, a termelés munkaigényességének csökkentésében, a normák objektivizálásához szükséges kedvező feltételek megteremtésében, valamint a túlórában végzett munkák terjedelmének csökkentésében, — a termelés hatékonyságának és minőségi szín­vonalának növelését, a termelési költségek csök­kentését, valamint a vállalaton belüli irányítás és tervezés célszerű tökéletesítését, — a progresszív bérformák alkalmazására vo­natkozó program kidolgozását, hatékonyságuk el­lenőrzését és fokozását, figyelembe véve az egyes munkahelyek technikai-gazdasági feltételeit, — az új munka- és bérezési feltételek ismerte­téséhez és személyes megtárgyalásához szükséges feltételek megteremtését a vállalat valamennyi dolgozójával. A munka- és szociálisügyi minisztériumok a párt- és kormányszervek határozatainak értelmé­ben a jövőben-sokkal nagyobb Igényességgel köve­telik meg a bérkeretek túllépésének, Valamint a racionalizációs programok hiányos teljesítésének indoklásait, s a vállalatoktól elvárják a bérellen­őrzés hatékonyságának lényeges növelését. Az előttünk álló feladatok igényességét meg­hatványozzák a CŠKP XIV. kongresszusának és a Központi Bizottság legutóbbi plenáris üléseinek stratégiai célkitűzései, amelyek az egész újrater­melési folyamat hatékonyságának növelésére irá­nyulnak. E cél elérése érdekében a személyi anya­gi érdekeltség tartalmát és formáit is módosítani kell. Ezeket a feladatokat az SZSZK Munka- és Szociálisügyi Minisztériuma igényesen és a kerü­leti pártbizottságokkal, a Szövetségi Munka- és Szociálisügyi Minisztériummal és a Csehszlovák Állami Bankkal szoros együttműködésben akarja teljesíteni. Biztos vagyok benne, hogy a CSKP vezetésével, a Forradalmi Szakszervezeti Mozga­lommal és a Szocialista Ifjúsági Szervezettel együtt sikeresen végrehajtjuk ezt a politikailag és gazdaságilag nagy jelentőségű feladatot, és így megteremtjük a népünk életszínvonalának to­vábbi emeléséhez szükséges feltételeket. • H i] • ŔSRnRtiiníiEnfífeŔníEn Ľaa/iĽUijULia.. js íIíi íí / ■ pl iTOdírJiíi CfTľľl # g» 5 1b - J R wj I 1 ■ I”» 7 oa e t * ........ ..f ________

Next

/
Thumbnails
Contents