Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1974-02-18 / 41. szám, hétfő

A PÁRT HŰSÉGES FEGYVERTÁRSA

JOZEF LENÁRT ELVTÁRS BESZÉDE

(Folytatás az 1. oldalról}

rünk ellen, terjeszteni kezdték azokat a reakciós nézeteket, melyek szerint a nők foglalkoztatottsága ártalmas, a lányoknak nincs szükségük szakmai képzésre, mivel ez állítólag ellentétben van a nők természetes küldetésével és emellett ezt a „természetes küldetést“ abban látták, hogy a nők maradjanak meg a háztartásban. Az ilyen elavult nézetek képviselői negálni igyekeztek azokat a hatalmas pozitív eredményeket, amelyeket éppen a marxista—leninista a lapéi vek

érvényesítésével értünk el a nőkérdés megoldásában. Meg kell mondanunk, hogy e nézetek hirdetői elsősorban a nők nagy részének tiltakozásába ütköztek, azok ellenkezésébe, akik saját tapasztalataikból tudták, hogy milyen előnyös a foglalkoztatottság saját és családjuk fejlődése szempontjából. A nők döntő többsége éppen ezért vált a konszolidációs folyamat aktív tényezőjévé.

Pártunk, az egészséges marxista—leninista erők jóvoltából a nőkérdés értelmezésében csakúgy, mint az élet valamennyi más területén, ismét visszatérhettünk a bevált lenini útra, arra az útra, amelyre akkor léptünk, amikor a szovjet hadsereg felszabadította hazánkat, és amelynek szilárd alapját a munkásosztály és a többi dolgozó februári győzelme rakta le.

Vajon megadta-e a dolgozó nőknek az emberhez méltó életet a kapitalizmus, amely olyan fennhangon deklarálja az egyenlőséget és a nők egyenjogúságát is? A proletárasszonyok, a földnélküli és nincstelen parasztasszonyok sorsa ugyanolyan örömtelen volt, mint a kizsákmányolt férfiaké.

Tisztelettel emlékezünk azokra a munkás- és parasztasszo- nyokra és a haladó értelmiség nőtagjaira, akik nem szűntek meg reménykedni és a burzsoá üdözések ellenére haladtak a kommunista párt által kijelölt úton és együtt harcoltak a férfiakkal a dolgozók felszabadításáért.

A szocializmus az, amely a szlovákiai nők előtt megnyitotta a szabadság útját és lehetővé tette, hogy teljes jogú állampolgárokká, boldog anyákká, szakmailag képzett dolgozókká váljanak. Szlovákia szocialista felemelkedése tette lehetővé a nőknek, hogy a népgazdaság valamennyi ágazatában érvényesülhessenek.

A CSKP XIV. kongresszusa által kijelölt program sokoldalúan figyelembe vette azokat a nagy és lelkesítő eredményeket, amelyeket társadalmunk a nők politikai és gazdasági egyenjogúsításában elért. A párt, az állam és a gazdasági szervek, valamint a társadalmi szervezetek azt az utasítást kapták, hogy kezdeményező módon oldják meg a nők élet- és munkafeltételeinek javítását és teremtsék meg az előfeltételeket egyre nagyobb társadalmi elkötelezettségük kialakulására.

Az elmúlt három év alatt tovább nőtt a népgazdaságban dolgozó nők száma. Ezt pozitív és társadalmilag progresszív jelenségnek tartjuk, mivel a nők foglalkoztatottságának elősegítése nemcsak gazdasági szükségszerűség, hanem egyik feltétele annak, hogy biztosíthassuk a nők tényleges egyenjogúságát, lehetővé tegyük alkotóerejük és képességeik kibontakozását. örvendetes jelenség, hogy elmélyül a nők szak- képesítése, hogy egyre több nő érvényesül olyan ágazatokban, mint a gépipar, vegyipar, kutatás, tervezés, számítástechnika és hasonlók.

Mi természetesen számítunk arra, hogy a további években ez a foglalkoztatottság emelkedik. Azonban szeretném a kongresszusi beszámoló szellemében támogatni azt a gondolatot, hogy a? asszonyok és a lányok egyre fokozottabban válasszák a műszaki és természettudományi tanulmányokat, hogy keressék az érvényesülés lehetőségét az elektronikában, a gépiparban, ahol kiválóan értékesíthetik az olyan velük született tulajdonságokat, mint a pontosság, érzékenység, kézügyesség.

Kongresszusi jelentésükben értékelték azokat a nagy pozitív eredményeket, amelyeket a családok, anyák és gyermekek jólétét célzó népjóléti gondos kodás területén elértünk. E nemes célokra a társadalom valóban jelentős eszközöket fordít. Hangsúlyozni szeretném, bogy ezt nem minősítjük a nőknek nyújtott „ajándéknak“, ahogyan annak .idején népjóléti politikánkét a jobboldal jellemezte. Ez a politika a társadalom leg- sajátabb érdeke, amelv a szocialista állam lényegéből ered. És éppen ezért törekszik pártunk és kormányunk a lakásépítés gyorsabb fejlesztésére, hogy mindenekelőtt a fiatal házaspároknak tegyék könnyebben lehetővé a lakás mielőbbi megszerzését. Éppen ilyen szempontok ösztönzték társadalmunkat azokra az inézkedésekre, amelyek kiemelve a nők anyai küldetését, megkönnyítik az e küldetésből eredő kötelességek teljesítését. Ilyen szempontok vezetnek bennünket, amikor igyekszünk gyorsabban fejleszteni a bölcsődéket, az óvodákat, a napközi otthonokat, az iskolai étkeztetés hálózatát és hasonlókat: És végül politikánk helyességét igazolja a kedvezőbb népszaporulat országos és szlovákiai méretekben. Hangsúlyozni szeretném, hogy a kommunista párt továbbra is támogatja a családok egészséges megerősítését. Meggyőződésünk, hogy ezt a politikát egyetértéssel fogadják a nők, a családok, s hogy igyekezetünket az önök szövetsége is támogatni fogja.

Tehát elmondhatjuk, és ezt az ö-nök tapasztalatai is igazolják, hogy a XIV. kongresszus irányvonala helyes, pozitív eredményekkel jár és ehhez az irányvonalhoz a jövőben is következetesen ragaszkodunk.

Azonban az egész irányítási szférában fel kell tennünk a kérdést, bogy vajon kihasználjuk-e a társadalmunkban adott előnyöket és lehetőségeket, bogy mindenütt van-e elegendő határozottság, akarat és ötletesség kihasználni mindazt, amire erőnkből telik.

Az élet azt igazolja, hogy ez nem mindenütt van így. Például viszonylag jelentős és indokolatlan eltérések láthatók a dolgozó nők feltételeinek viszonylatában a gyárak, a városok és a falvak között. Ezért az egész irányítási szférában erélyesebben, nagyobb hangsúllyal és lendülettel kell érvényesíteni a párt programjának igényesebb megvalósítását és ezen a területen nagyobb kezdeményezésre és ötletességre van szükség.

Vizsgáljuk meg például a háztartási munkák ésszerűsítésének területét. Szemmel látható, hogy a piacot évről évre jobban dotálják áruval, hogy a háztartásokban egyre több a tartós közszükségleti cikk, hogy például a hűtőszekrény és a mosógép a családok többségében a mindennapi élet tartozékává vált. Értékeljük, hogy több vállalatunk igyekszik további, tökéletesebb gyártmányokkal gazdagítani a piacot. Azonban a termelés és a kereskedelem címére el kell mondanunk, hogy az, amit eddig a háztartások racionalizálásáért tettek, nem felel meg az állandóan növekvő szükségleteknek, sem lehetőségeinknek. Ezért a termelő szervezetektől, a gépipartól, a vegyipartól, az élelmiszeripartól és a kereskedelemtől ma és a jövőben is azt követeljük, hogy egyre nagyobb mértékben termeljenek olyan új, tökéletesebben működő, megbízhatóbb gyártmányokat, amelyek kifejezőbben segítik elő az Idő megtakarítását a háztartásokban éspedig mind az ételek elkészítése, a mosás, a vasalás, a takarítás területén, mind a háztartási munkákban általában.

Tudjuk, hogy a háztartási munka megkönnyítésében és az időmegtakarításban milyen jelentős szerepük van a szolgáltatásoknak. Szeretném ezzel kapcsolatban megemlíteni, hogy

az SZLKP KB Elnöksége az elmúlt napokban nagyon igényesen foglalkozott az ezen a területen kialakult helyzettel Pozitív előjellel értékeltük azt az előrehaladást, amit a szolgáltatások fejlődése és kínálata szakaszán elértünk, azt a tényt, hogy a szolgáltatások tervezett feladatait terjedelmileg ebben az ötéves tervidőszakban teljesítik. Egyidejűleg azonban félreérthetetlenül hangsúlyoztuk, hogy itt sincs ok az önelégültségre, mivel a szolgáltatások növekedésének üteme szerkezetileg nem javítja éppen azokat a szolgáltatási fajtákat, amelyek a leginkább megkönnyít- hetnék a nők háztartási munkáját.

Végül szeretném hangsúlyozni, bogy az átfogó gondoskodás nélkülözhetetlen része az az igyekezet, amivel maguk az üzemek és a szervezetek Is hozzá akarnak járulni a dolgozó anyák családi munkájának megkönnyítéséhez.

Ilyen példát láthatunk a ru- žomberoki V; I. Lenin Üzemben, a žilinai Slovenában, az opatovái Polanában és másutt, ahol a nőre nem úgy tekintenek, mint egyszerű munkaerőre, hanem mint munkatársra, a dolgozó kollektíva tagjára. Ezért gondoskodnak arról, bogy például jól működjenek a böl- csődék ós az óvodák, amelyeknek építésében maguk is részt vesznek, ügyelnek az üzemi étkeztetés minőségére, megkönnyítik az asszonyoknak a bevásárlást, a szolgáltatásokat, vagy bizonyos szolgáltatásokat közvetlenül az üzemben létesítenek. Ez a figyelmesség kifizetődő, mivel elégedettséget eredményez, hozzájárul a jó munkakörnyezet kialakításához. És ahol elégedettség van, ott jók a munkaeredmények is. Tehát az irányító dolgozók bölcsességétől és ^előrelátásától függ, hogy a nők számára milyen feltételeket alakítsanak ki. Hiszen igen gyakran mindez nem igénvel nagy költségeket, hanem inkább megértésre, jó akaratra és ügyszeretetre van szükség.

Például megkérdezhetjük, valóban leküzdhetetlen akadálya van annak, hogy az üzemben megszervezzük mondjuk a „táskás bevásárlást", vagy félkészárukat árusító üzletet létesítsünk?

Vagy képtelenek vagyunk megoldani például azt, hogy az üzletek nyitvatartási idejét, a bölcsődék és az óvodák munkaidejét úgy szabályozzuk, hogy megfeleljen a családoknak és ugyanígy oldjuk meg a közlekedés kérdéseit is.

Meggyőződésünk, hogy a gyárak és egyéb intézmények igazgatói, a szakszervezetek és a nemzeti bizottságok funkcionáriusai mindezt saját ügyüknek tekintik, és hogy ezeket a mindennapi prózai problémákat, de a nagyobb és bonyolultabb problémákat is egyrészt az asszonyok, másrészt mindnyájunk érdekében a felelős posztot betöltő dolgozókhoz méltó megértéssel fogják megoldani. Ez nemcsak valamilyen „szolgálati“ kötelesség, hanem egyidejűleg világnézetünk, ideológiánk függvénye.

Joggal számítunk arra, hogy mindenekelőtt a kommunisták mutatnak ezen a téren példát, hogy környezetükben kialakítják a kívánatos légkört, hogy elv- szerűen szállnak szembe az elavult nézetekkel, a közömbösséggel, a tompa bürokratizmussal, amely helyenként még megnyilvánul. Elvárjuk, hogy a dolgozó nők problémái megoldásával kapcsolatban a helyes út felelős úttörőivé válnak.

A kongresszusi jelentésben joggal értékelték mindazt, amit szervezetük annak érdekében tesz, hogy a családokban megerősítse a nők anyai és nevelő funkcióját.

Az élet és a társadalmi szükségletek igazolják, hogy a szocialista iskola, a pionírszervezet és más társadalmi szervezetek mellett a család nevelő funkciója nagyon Jelentős és pótolhatatlan. Ezért mindazok a szociálpolitikai Intézkedések, amelyeket a fiatal házasok, a

népszaporulat és a családok fejlődését segítendő foganatosítunk, hangsúlyozzák az anyaság, a_ család és a nevelő ráhatás nagy jelentőségét.

Általában elmondhatjuk, hogy a legtöbb családban a gyermekek állnak a gondoskodás kö- zéppontjában. Szüleik szeretettel veszik körül őket, és olyan anyagi és szellemi gondoskodással, amilyenre egyetlen megelőző nemzedék életében sem volt példa. A feladat azonban az, hogy mindezt a többletet, ami társadalmunk sokoldalú fejlődésének az eredménye, teljes mértékben kihasználják a fiatal nemzedék szocialista nevelésére. A családban csakúgy mint az iskolában és a pionírszervezetben céltudatosan kell fejleszteni a gyermek és a fiatal ember nemes tulajdonságait és vonásait, el kell mélyíteni a szocialista haza iránti szere- tetet, az internacionalista tudatot és érzést, a kötelességtudást, az öregebb iránti tiszteletet, a közösségi szellemet, a becsületességet, a munkaszeretetei, a bátorságot és a szerénységet Ebben a munkában hivatottak a családoknak és különösen az anyáknak szüntelenül segíteni a Nőszövetség szervezetei, a nemzeti bizottságok, de a munkahelyek, a sajtó, a rádió és a televízió is.

A társadalom és a család azonos érdeke, hogy a gyermekekből testileg és lelkileg egészséges, a szocializmus eszméihez és hazájukhoz hű és odaadó ifjú nemzedék nőjjön fel, amely képes megbirkózni a szocialista és a kommunista építés feladataival.

A szülői házban kapott jó nevelés a leghatékonyabb és legjárhatóbb út, amelyen elkerülhetjük mindazt a csalódást, meglepetést és nemegyszer tragédiát is, amit egyes szülők csak azért kénytelenek átélni, mivel a nevelésben valamit elhanyagoltak, mellőztek. Sokkal könnyebb az anyának és az apának nevelni, mint a társadalomnak átnevelni, a helytelen nézeteket és magatartásformákat leküzdeni és kijavítani.

Ezeket a család gyermekire- velő feladatának jelentőségével összefüggő, önök által is ismert tényeket azért említem meg az önök kongresszusán, mivel a Nőszövetség sokat tehet e kérdések jobb megértéséért, segíthet a pártnak meggyőzni a szülőket és különösen az anyákat annak érdekében, hogy még aktívabban neveljék gyermekeiket szocialista szellemben, hogy még szorosabban és egységesebben dolgozzanak együtt ezen a területen az iskolával és a pionírszervezettel.

Az a törekvésünk, hogy a nők a szocialista társadalom egyre aktívabb alkotó erői legyenek és ezen a téren az önök szervezete egyre nagyobb szerepet kap.

Tehát mindnyájunk érdeke, hogy a Szlovákiai Nőszövetség politikailag és szervezetileg fejlődjön, erősödjön és egyre nagyobb befolyást gyakoroljon a szlovákiai nőkre.

Helyes az, hogy továbbra is hangsúlyozzák a politikai-nevelő és a kulturális-népművelő munkát. Hiszen ha egyre több nő kapcsolódik be a társadalmi tevékenységbe, akkor arra is szükség van, hogy tiszta képük legyen a szocialista társadalom céljairól és arról, hogy hogyan járulhatnak hozzá e célok eléréséhez.

Az a feladat, hogy a nőket a szocialista társadalom építésében való aktív részvételre ösztönözzük és gondoskodjunk munka- és életfeltételeikről, megköveteli, hogy a Szlovákiai Nőszövetség továbbra is szorosan együttműködjön a nemzeti bizottságokkal, az állami és gazdasági szervekkel, valamint a társadalmi szervezetekkel. A Szlovákiai Nőszövetségnek az eddiginél bátrabban kellene kihasználnia befolyását és tekintélyét arra, hogy kezdeményezésével, javaslataival, észrevételeivel és gyakorlati tevékenységével hozzájáruljon azoknak az égető kérdéseknek a megoldásához, amelyek a nők érvényesülésének területén várnak társadalmunkra.

A beszámolóból és a határozati javaslatból látható, hogy a Szlovákiai Nőszövetség helyesen értelmezi küldetését. Kiemelést érdemel az, hogy fele- lelősségteljesen és politikailag értelmezik azokat a feladataikat, amelyekkel hozzá akarnak járulni szocialista hazánk további fejlődéséhez.

Az SZLKP KB, a Nemzeti Front és kormányunk küldöttsége támogatja helyes törekvéseiket. Egyidejűleg biztosítani akarja önöket, bogy felelősség- teljes küldetésükben mindenkor számíthatnak Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, az SZSZK kormányának és egész Nemzeti Frontjának a támogatására.

Ahhoz, hogy programunkat megvalósíthassuk, tehát a nőkérdést is megoldhassuk, béke kell.

Ezért olyan nagy jelentőségű az a békeharc, amit a Szovjetunió megalakulása óta kitartóan folytat. Ma a Szovjetunió és vele együtt a szocialista közösség országai egyre nagyobb mértékben befolyásolhatják a nemzetközi politikát éppen a béke érdekében, mivel az erőviszonyok még soha nem voltak ilyen kedvezőek a nemzetközi forradalmi mozgalom javára.

Minden eredményünk erősíti azt a reményt, hogy felszámolhatjuk a háborús fenyegetést, amely az imperialista körökből indul ki, és kialakíthatunk egy olyan világot, amelynek lakói abban a tudatban élhetnek, hogy soha nem kerül sor vérontásra, hogy nem hullanak bombák a városokra és a falvakra, hogy a gyermekek mindazon tragédiák és szenvedések nélkül élhetnek, amiket az öregebb nemzedék kénytelen volt átélni.

Az ilyen világért, • a békés életért azonban szüntelen és kitartó küzdelmet kell folytatni, mivel az imperializmus leg- reakciósabb körei ellenzik a feszültség enyhülését célzó politikát amint az bizonyítja, hogy ismét fel akarják újítani a háborút Vietnamban, bizonyítja az arab népek ellen irányuló izraeli agresszió, valamint a chilei reakciós összeesküvés és diktatúra.

Eredményeink azonban az mutatják, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusán jóváhagyott békeprogram helyes, hogy ez az az út, amelyen a világ népei eljutnak a békés jövőbe.

Külpolitikánk új lehetőséget nyújt arra, hogy a csehszlovák nők nemzetközi méretben részt vegyenek a békéért és a szocializmusért vívott harcban.

A kongresszusi jelentés joggal hangsúlyozza, hogy fejleszteni kell a baráti kapcsolatokat a haladó nemzetközi nőmozgalmakkal, de természetesen a legsokoldalúbb az együttműködés a szocialista országok nőszervezeteivel és a szlovákiai nőket a legőszintébb érzések, a legnagyobb szeretet a szovjet asszonyokhoz, a legdrágább testvérekhez fűzi.

Ebben az évben emlékezünk meg a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójáról, arról, amikor népünk a munkásosztály és a munkásosztály pártjának vezetésével hozzájárult a hitleri fasizmus megsemmisítéséhez és ahhoz, hogy Csehszlovákiát új alapokon lehessen felújítani. Ismét és tisztelettel emlékezünk meg az elesett és élő harcosok ezreiről, azokról a harcosokról, akik hazaszeretetüket, érettségüket a harc tüzében, a nehéz küzdelemben bizonyították.

Helyénvaló, ha itt éppen erről az emelvényről a jubileumi évben nagyra értékeljük azt a tényt, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelésben a nők is részt vettek. Felidézzük a bátor partizánnők, az önfeláldozó összekötők, a gondos és mindenütt jelenlevő ápolónők emlékét, mindazon nők emlékét, akik akkor, amikor a haza igényelte, habozás nélkül ragadták meg a fegyver hideg acélját. Tisztelettel és hálával emlékezünk meg a szlovákiai anyák, feleségek, testvérek és menyasszonyok ezreiről. akik megbízható támaszt jelentettek a harcoló férfiak számára.