Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1974-02-16 / 40. szám, szombat
Miniállamok jelene és jövője Üj független állam a világ térképén 0 Vihar a Szeles-szigeteken 0 Grenada vulkánok és fűszerek szigete 0 Függetlenség viharokkal Február 7-e óta eggyel több a világ független államainak száma: elnyerte az állami függetlenségét a Szélfeiőli (Szeles)-szigetek csoportjához tartozó Kis-Antillák 344 négyzet- kilométer területű és 12U ezer lakosú szigete, Grenada. Az esemény nem keltett szenzációt, hisz valóban egy mini- állam többé-kevésbé formális függetlenségéről van szó, mert Grenada Brit-Nyugat-India részeként is tagja marad a Nem zetközösségnek, s monarchiszti- kus rendszerében főkormányzó fogja képviselni a királynőt. Függetlenné válása viszont érdekes képet ad a brit gyarmat- birodalom átalakulásáról: az egykori gyarmatvilág felbomlásáról, ugyanakkor London neo- kolonialista politikájának új formáiról. Vajúdások közepette született meg a függetlenség. Grenada — a tömegmozgalom nyomására — már a hatvanas években rendezni kívánta viszonyát az anyaországgal és 1967-től társult államként volt tagja a brit Nemzetközösségnek. Ez azt jelentette, hogy korlátozott autonómiával rendelkezett: az itteni kormányszerv hatásköre nem terjedt ki a hadügyre és a külügyre, amelyet London közvetlenül irányított. A vajúdások, a „szülési fájdalmak“ még most, a függetlenség kikiáltása után is tartanak: elmaradt az ünneplés, mert a lakosság jórésze sztrájkban áll. Már öt hete sztrájkolnak a közszolgáltatási dolgozók, Saint George’s fővárosban baj van az áramszolgáltatással, a vízellátással, az élelmiszerellátással. A lakosság elégedetlen a kormányfővel és pártjával, az Egyesült Munkáspárttal. ,,Fűszersziget" Grenada és a hozzátartozó kisebb szigetek csoportja, a Grenadines (7 ezer lakos) vulkanikus képződmény. A trópusi szigetet ma is sok-sok kráter tarkítja. Mivel ásványkincsei nincsenek, érthető, hogy lakossága főként az idegenforgalomból, másrészt fűszerek termesztéséből él. Első helyen szerepel a szerecsendió, melyből a világexport egyharmadát éppen Grenada szállítja. Földművelésben fontos szerepe van még a banán, a kakaóbab, a kókuszpálma, cukornád stb. termesztésének. Lakosságának zöme néger és mesztic, az egykor Afrikából Idehurcolt rabszolgák utódai. A szigetet még 1498-han Kolumbusz fedezte fel a Szélfelőli- szigetekkel együtt, majd a francia gyarmatosítók vetették meg itt a lábukat, akiket később az angol terjeszkedés szorított ki a szigetvilágból. Grenada gazdasági életében fontos tényező még a főváros, Saint George’s Is, amely egyben forgalmi kikötő. A „fűszersziget“ népe „paprikás“ hangulatban fogadta az általában ünnepelt eseményt, Grenada a Szélfelöli-szigetek csoportjában s a tömegek felháborodásának oka a kormányfő személye. Az 1972. évi regionális választásokon az Egyesült Párt győzött az éveken át kormányzó Nemzeti Párttal szemben, amely most komoly ellenzéket alkot. Eric Gairy, az Egyesült Munkáspárt vezére, aki a brit hatóságokkal folytatta a függetlenség megadására vonatkozó tárgyalássorozatot, amely a tavalyi alkotmányozó értekezlet ajánlásai szellemében decemberben a függetlenség kikiáltására vonatkozó döntéshez vezetett, nagyon népszerűtlen az országban. Bár ennek a közelebbi okai nem kerültek nyilvánosságra, a néptömegeik ellenszenvét állítólag Gairy munkastílusa és kormányzási módszerei váltották ki. Gairy állítólag hajlamos a diktatórikus kormányzásra, s attól tartanak, hogy a haiti Duvalier-rendszert szeretné lemásolni országában. A rémuralom bevezetésétől retteg a lakosság a függetlenség első hetében, s talán nem is alaptalanul, mert úgy hírlik, hogy Gairy a huzamosan tartó sztrájkok következtében rendkívüli állapot kihirdetésére szeretné rábírni kabinetjét. Ez bizony rossz kezdet volna, viszont kormányának csak két ellenzéki, nemzeti párti tagja van, így a pártelnök könnyen érvényt szerez akaratának. A kétkamarás, szenátusból és képviselőházból álló parlament öt évre kapta megbízatását s így Gairynek van ideje „berendezkedni“. Egy földrész bajai A független nyugat-indiai állam lakossága a kormányfő azonnali lemondását követeli, de nem ez a szigetország legfőbb problémája. Gondjai, bajai egyébként elválaszthatatlanok a környező szigetvilág problémáitól. E térségben vannak független, fiatal államok, mint Trinidad, Tobago, Barbados, Yamaica, s vannak még a függetlenség elnyerésére váró szigetek, mint Saint Kitts, An- guilla. Nevis, Dominica, Santa Lucia, Curacao, Saint Martin, Antigua, Montserrat, Saint Vincent, Martinique és Guadeloupe, részben brit, részben francia fennhatóság alatt levő gyarmatok, vagy hivatalosan szépítve: „tengerentúli területek“. Nem kétséges, hogy el fogják nyerni függetlenségüket, ez biztos, ezzel az anyaországok számolnak is, csak idő kérdése. Ám nem minden sziget esetében megy simán, bonyodalmak nélkül a függetlenség megadása. Még jól emlékezhetünk rá, hogy 1969-ben Anguilla szigetlakosságának függetlenségi megmozdulását brit ejtőernyősök és tengerészgyalogosok verték le. Hasonlóan fékezték meg a holland csapatok Cura- cai lakosságának nyugtalankodását. Ez persze csak ideiglenes megoldás az anyaországok részéről, mert a szigetek függetlenségének kérdése továbbra is napirenden szerepel. A gyarmattartók kénytelenek szigetről szigetre lemondani egykori birtokaikról, noha a neokolonialis- ta politika minden szálával továbbra is az anyaországhoz fűzik a felszabadult szigetállamokat. Egységben az erő E kis szigetállamok — stratégiai jelentőségük mellett (az Egyesült Államok például 99 évre bérelte támaszpontul Anti- guát, Angliától) — együttvéve nem elhanyagolandó gazdasági lehetőségeket is képviselnek. Az egyes szigetek, — érthetően —, ki vannak szolgáltatva az anyaországnak. Ám ha döntő részük elnyeri a függetlenségét, más irányban orientálódhatnak. Például összefoghatnak, egyesíthetik erőiket s akkor más pozícióból léphetnek fel az egykori anyaországokkal szemben. Az Antillák függetlenné vált szigetországainak haladó erőit képviselő politikusok nem is titkolják, hogy ezeknek a miniállamoknak a jövője csakis a szövetségi alapon való tömörülés. Csakis a föderáció biztosíthatja a szigetlakók érdekeinek érvényesítését, mert a legtöbb szigetország állami léte — a jelen viszonyok között — formális maradna. A szigetvilág miniállamainak társulása, persze, a messzi jövő távlata. Ennek érdekében a lakosság egyes rétegei közti ellentéteknek is el kellene simulniuk, hisz más szellemet vittek be a britek, a franciák, és mást a hollandok. S természetesen forradalmasodnia, öntudatosodnia kell a közszellem- nek, hogy a társadalmi tudat bizonyos fokán egymásra találjanak az itteni népek, megfelelő szövetségeseket találva erélyesen szembeszálljanak az lm per i a 1 i zm us neo k o 1 onla 1 is ta praktikáival... L. L. Függetlenségére vár Dominica szigete is. Egyetlen városi településének, koseau fővárosnak 14 ezer főnyi lakosa a francia nyelv helyi nyelvjárását használja, bár a hivatalos nyelv az angol. London egyelőre vár a függetlenség megadásával. Magas színvinaloi gazdálkodnak Az Ohradyl (Kürti) szövetkezet mindössze 985 hektáros szántón gazdálkodik, ráadásul a talajösszetétel szempontjából sem tartozik a szerencsésebb mezőgazdasági üzemek közé. A szövetkezet az elmúlt évi kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére is eredményesen zárta az évet — tájékoztatott Almási Béla elvtárs, a szövetkezet üzemgazdásza. A szövetkezet elmúlt évi terve 17 millió 150 ezer korona értékű bruttó termelést irányzott elő, ezt a valóságban 18 millió és 74 ezer koronára teljesítették. A száraz időjárás eléggé megviselte a növényzetet, kukoricából a tervezett 60 mázsa helyett 55 mázsát, cukorrépából 400 mázsa helyett 385 mázsát takarítottak be hektáronként. Ezeket a kisebb kieséseket az állattenyésztés jó eredményei ellensúlyozták, bár az elmúlt év első felében a száj- és körömfájás miatt ez a szakasz is komoly fejtörést okozott a közös vezetőinek. A későbbiek folyamán ezt a problémát is sikerült megoldaniuk. Az új gazdasági évet már 1091 darabból álló, felfrissített sertésállománnyal kezdhették. Almási elvtárs beszélgetésünk folyamán azt is elmondta, hogy 1971-hez viszonyítva 13 darabbal gyarapodott a gazdaság tehénállománya. Az elmúlt évben összesen 282 darab tehenük volt. Az állomány létszámának növelése mellett a hasznosság fokozásáról sem feledkeznek meg. Az elmúlt évben a tehenek évi fejési átlagát 3512 literrel növelték, s összesen 966 395 liter tejet fejtek ki. Így a tej árutermelési tervét is túlteljesíthették, ami a pénzügyi bevételekben is megmutatkozott, ugyanis a tervezett 1 millió 932 ezer koronás bevétel helyett 2 millió 10 ezer koronás bevételt értek el. A szarvasmarháknál elért napi súlygyarapodás szintén az állattenyésztés magas színvonalát dicséri. A hízómarháknál például a tervezett 1,10 kilogrammal szemben 1,36 kg-os napi súlygyarapodást értek el. Mindezt a nagy szakértelemmel ösz- szeállított monodiétás takarmányozási rendszernek is köszönhetik. Ilyen súlygyarapodási feltételek mellett természetesen a szarvasmarhahús termelési tervének teljesítése egy pillanatig sem okozott gondot a gazdaság dolgozóinak. Az előirányzott 20 vagonnal és 46 mázsával szemben 24 vagon és 36 mázsa húst termeltek ki, emellett 62 darab vemhes üszőt is eladtak. így a pénzügyi eladási tervet 3 millió 122 ezer korona helyett 3 millió 852 ezer koronára teljesítették. Az elmúlt évben 795 000 koronát fordítottak a géppark bővítésére és korszerűsítésére. Gépállományuk egy lánctalpas és egy kerekes traktorral, valamint egy SZK 4-es kombájnnal gyarapodott. A szövetkezet üzemgazdászától azt is megtudtuk, hogy a múlt évi tervhez viszonyítva az idei tervben 2—3 mázsával növelik a szemes termények előirányzott hektárhozamait. Ebben az évben már a sertéstenyésztéstől is jó eredményeket várnak, az állomány jelenlegi színvonala alapján 24 vagon sertéshús termel ését tervezik. KRASCSENICS GÉZA Többet, jobban, gazdaságosabban A Vasércbányák Sp. N. Ves-i vállalati igazgatósága megrendezte a vállalat műszaki dolgozóinak értekezletét, melyen a CSKP KB novemberi plenáris ülése határozatainak szellemében foglalkoztak a műszaki értelmiség alkotótevékenysége termelési és gazdasági feladatok teljesítése terén történő érvényesítésének kérdéseivel. Ezen az értekezleten nyilatkozat született, mely szerint a vasércbányák munkahelyein tevékenykedő műszaki dolgozók pártunk politikájának támogatásáról biztosítják a felsőbb szerveket. E magatartásukat már az ötéves terv első három évének feladatai sikeres teljesítésével is kinyilatkoztatták. Például a komplex szocialista racionalizáció keretében tavaly megvalósított intézkedésekkel 143 százalékos árutermelést és 9,7 millió korona értékű költségmegtakarítást értek el. A százezresek mozgalmába a vállalat ötven műszaki dolgozója kapcsolódott be, akiknek újítási és racionalizációs tevékenysége csaknem ötmillió korona értéket eredményezett. A nyilatkozat az ötéves terv utolsó két esztendeje feladatai teljesítésének módozataira és formáira is kitér. ~ik Tudomány a gyakorlatban A Tudományos Gazdálkodás Intézete Szlovákiában működő tizenegy állomásainak egyike az immár tíz esztendeje tevékenykedő poprádi állomás, melynek munkaközössége elsőként jelentkezett „Az SZNF 30. évfordulójának szocialista munkabrigádja“ címért folyó versenybe. Ján Gallo mérnöknek, az állomás vezetőjének tájékoztatása szerint a poprádi állomás egyik alapvető feladata az SZSZK mezőgazdasága fejlesztésének, tökéletesítésének tudományos alapon való megoldása. Elsősorban a termelés összpontosításáról, szakosításáról, az üzemek kooperációs kapcsolatainak rendezéséről és más hasonló problémákról van szó. Az állomás tevékenysége a pártlía- tározatokból, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium igényléseiből, a kísérleti állomások javaslataiból és az Intézet tapasztalataiból indul ki. Az állomás az idén a tudomány és technika fejlesztésére vonatkozó állami terv négy feladatának megoldásán dolgozik. Tanácsadó tevékenységével a jövőben is segíti a mezőgazda- sági üzemeket. (kg) Az élelmiszerek kalóriacsökkeniése A helyes táplálkozás megtervezésében és az élelmiszeripar fejlesztésében az étkezési szokásokat és a fogyasztók anyagi lehetőségeit is figyelembe kell venni, ezért elsősorban a nagy tömegben fogyasztott élelmiszerek ösz- szetételének korszerűsítésére kell törekedni. Már régóta ismeretesek a teljes kiőrlésű gabonából készült, nehezen emészthető kenyerek és egyéb pékáruk, továbbá egyes — az elhízás kérdésével foglalkozó — klinikák által készített, nagy cellulőztartalmú ételféleségek. A nehezen emészthető természetes poliszanharidok közül számosat használnak egyes élelmiszerek, élvezeti cikkek állományának javítására is. A fent említett poliszacharidok általában sok vizet kötnek meg, duzzadnak, önmaguk kalóriát jóformán nem visznek a szervezetbe és a ballasztként bevitt víz kaló- riamenies. Felhasználásuk főleg az édes-, a cukrász- és a sütőiparban, továbbá a vendéglátóiparban és kórházélelmezésben várható. A keményítőben dús gabonatermékek sorához kapcsolódik néhány fehérjedúsítmány, illetőleg fehérjékben dús élelmisznrkészft- mény is. A glutlnliszt előállítására az elmúlt évtizedekben a bú- zakeményítőgyártás melléktermékeként került sor. Ez két fő fe- hérjetípusból tevődik össze, mégpedig a glutelinből és a prolamin- ból. Táplálkozásélettani szempontból mindkét fehérje-frakció csekély értékű, tekintettel arra, hogy aininosav-összetételük nem kedvező. A glutinlisztet talán éppen az aminosavakban való szegénysége teszi még alkalmasabbá a cukorbetegek és mindazok diétájában való felhasználásra, akiknél az elhízást meg kell szüntetni vagy el kell kerülni. Jelenleg az élelmiszeripar több ágazata használja főképp a konzisztencia javítására a kazein nyersanyagot nátrium-kazeinát alakjában. A zsiradékipar szempontjából a zsírokkal bevitt kalória csökken tésére kétféle lehetőség vetődhet fel: felhígítani a zsírokat olyan kalóriamentes vagy kalóriatartalmú anyagukkal, amelyek emellett a konzisztencia megtartását biztosítják vagy olyan szintetikus zsirszerű anyaguk előállítását szorgalmazni, amelyek rosszul szívódnak fel, és (vagy) rosz- sznl használódnak fel a szervezetben. (MŰSZAKI ÉLET)