Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1974-02-15 / 39. szám, hétfő
Kedvezőtlen kompromisszum Bonn — Az NSZK kormánya, továbbá a tartományok és községek képviselői, a szakszervezetek vezetőivel előzőleg folytatott hosszú alkudozás után úgy döntöttek, hogy végső ajánlatként 11 százalékos béremelést hajlandók adni az érdekelt ágazatok munkásainak és alkalmazottainak. A béremelés összege — az alacsony jövedelmű kategóriákban — nem lehet kevesebb havi 170 márkánál. Ezt az ajánlatot az érdekelt szakszervezetek vezetőségei elfogadták. Ilyen módon a sztrájkküzdelmet a lehetséges legrövidebb időn belül a szakszervezetek leállítják. Ezt a dolgozók szempontjából kedvezőnek egyáltalán nem mondható kompromisszumot több tárgyalás előzte meg. A kormány félszázalékonként lépett előre ajánlataival. Brandt kancellár kijelentette, hogy még a 11 százalékos béremeléshez is csak „súlyos gondok“ közepette járul hozzá, mindenekelőtt azért, hogy a lakosságot ne sújtsák tovább a sztrájk kellemetlen következményei. A bonni kormány 1974-re 10 százalék körüli inflációval számol. Ezt figyelembe véve, a 11 százalékos béremelés nemhogy életszínvonal-emelkedést, nem hoz a közalkalmazottaknak, hanem végső soron arra sem elég, hogy megvédjék eddigi reáljövedelmüket. A kompromisszum épp ezért már most újabb bérharcok árnyékát veti előre. A szakértők többsége egyetért abban, hogy 1974-ben az év második felében éppúgy spontán, tehát a szakszervezetek akarata ellenére kezdődő munkabeszüntetésekre kerül majd sor, mint már 1973 augusztusában és szeptemberében. A közalkalmazottak után most a fémipari és más szakmák dolgozói még nehezebb körülmények között kezdik bérharcukat, mert a magántőke bármikor a tömeges elbocsátások fegyveréhez is nyúlhat. Az országban már most több. mint 600 ezer munkanélküli van, és például a nagy gépkocsigyárak — a kölni Ford és az Opel — éppen ezekben a napokban rendeltek el ismét rövidített munkaidőt több ezer munkásuknak. Ennek oka korántsem csupán a kedvezőtlen piaci helyzetben keresendő. A megfélemlítés legalább ugyanakkora szerepet játszik e taktikában. 1974 az osztályküzdelmek kiéleződésének esztendeje lesz Nyugat Németországban. Wmmi mÉm AZ IGAZ ÜGY ÉRDEKÉBEN „Csúcstalálkozó" Tokióban Tokió — Tanaka japán miniszterelnök úgy döntött, hogy kormányának tagjaival együtt február 21-én „csúcstalálkozóra“ ül össze a legnagyobb japán szakszervezetek, köztük a Japán Szakszervezeti Főtanács (SOHYO] vezetőivel. A kormány részéről a találkozó célja, hogy kompromisszumot kössenek a konzervatív párti vezetés és a tavaszi offenzívára készülő szakszervezetek között. Megfigyelők kevés sikert jósolnak a kormány és a szak- szervezetek „csúcstalálkozójának" . Tanaka ugyanis, teljes egyetértésben a nagytőkével, le akarja beszélni a szakszervezeteket a tavaszi offenzíva célkitűzéseiről, mindenekelőtt a harminc százalékos béremelési követelésről. Cserében csupán általános ígéreteket kíván tenni az árak megfékezésére és a foglalkoztatottság biztosítására. Ezzel a módszerrel azonban aligha lehet elkerülni Japánban a tavaszi offenzívat, vagy legrosszabb esetben az általános sztrájkot — mulatnak rá japán szakszervezeti körökben. FÖLDGÁZTERMELÉS A SZOVJETUNIÓBAN 1972-ben a Szovjetunió 221 milliárd köbméter földgázt termelt. Az elmúlt 20 évben világméretekben 5, 8, a Szovjetunióban 37-szeresére emelkedett a földgáztermelés. 1971-ben a földgázfelhasználásban az erőművek 27, a vegyipar és a fémkohászat 22, az egyéb iparágak 34, a közüzemek és a háztartások 13, az egyéb gazdasági ágak pedig 4 százalékkal részesedtek. A gázhálózathoz 3800 város ós 45 000 falu csatlakozik, 106 millió állampolgár használ háztartási gázt fűtésre is. A földgázkitermelés központjai az európai területekről az ázsiai országrészek felé tolódnak el, az üzbegisztánt Gazli, és a nyugat-szibériai lelőhelyek termelése rohamosan növekszik. A kitermelt energia- forrást és nyersanyagot — a földgázt — 70 000 kilométer hosszú hálózaton juttatják el a felhasználókhoz. Az olcsó szállítási költségek és a kismértékű levegőszennyeződés következtében, mint energiaforrást egyre több helyen használják. A készletekről szóló adatok állandóan módosulnak az újabb és újabb gázmezők feltárásával. 1972 végén 18 billió köbméter volt az ismert földgázkészlet. A Szovjetunió az utóbbi években egyre több földgázt exportált külföldre. A KGST-országok a jelenlegi ötéves tervidőszakban 33 milliárd köbméter földgázt kapnak a hosszú lejáratú szerződések alapján. A szovjet földgáz egyre keresettebb az energiahordozó- és nyersanyaghiányban szenvedő nyugat-európai országokban is. A hazánkon keresztül húzódó transzeurópai gázvezetéken az NDK-án, hazánkon és Ausztrián kívül az NSZK-ba, Olaszországba is szállítanak földgázt. — TERRA — NICOLAE CEAUSESCU, az RSZK Államtanácsának elnöke háromnapos hivatalos látogatásra Bejrútba érkezett. TANAKA japán miniszterelnök fogadta Oleg A. Troja- novszkijt, a Szovjetunió tokiói nagykövetét és a két országot kölcsönösen érintő kérdésekről tárgyalt. LODONGIN RINCSIN, a Mongol Népköztársaság külügyminisztere hivatalos baráti látogatásra a Lengyel Népköztársaságba utazott. D. MOLOMDZSAMNAK, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB titkárának, a politikai bizottság tagjának vezetésével elutazott Moszkvából a Mongol Népi Forradalmi Párt küldöttsége. HENRYK MATUSZKOWIAKOT, a volt litoméricei koncentrációs tábor rendőrcsoportjának tagját halálra ítélte a varsói vajdasági bíróság. BUDAPESTEN nemzetközi konferencia kezdődött az elektromos áram felhasználásáról az ipari ágazatokban. BELGRÁDBAN a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Elnöksége és a Jugoszláv Szak- szervezetek Szövetsége Központi Tanácsának Elnöksége az ország új alkotmányáról tanácskozott, mely február 21-én lép hatályba. OLASZORSZÁGBAN február 27-én a CGIL, a CISL és az UIL szakszervezetek szövetségének irányító bizottsága határozata alapján négyórás általános sztrájkot tartanak. RÓMÁBAN az ügyészség a bíróság elé idéz 35 személyt, akiket azzal vádolnak, hogy meghamisították az olasz olajtársaságok nyereségét kimutató adatokat. MADRIDBAN egy bíróság egy törvényen kívül helyezett baszk szeparatista szervezet hat tagját két évtől tíz évig terjedő börtönbüntetésre ítélte. NICOSIÁBAN az elektromos ipar alkalmazottai béremelést követelő sztrájkot tartottak. CHILÉBEN januárban az infláció elérte a 16,39 százalékot. Az élelmiszerek, a lakbér és alapvető közszükségleti cikkek átlagban 25 százalékkal drágábbak. A PENTAGON két magasrangú tisztségviselője Bangkokba érkezett. A delegáció a Thai- földön működő amerikai szervekkel a Kambodzsának szánt amerikai utánpótlásról tárgyal, valamint „megszemléli“ a Csendes-óceán és Délkelet-Ázsia térségében lévő amerikai katonai létesítményeket. Moszkva — A TASZSZ kommentárban emlékezik meg arról, hogy Vietnam népe február 15-én ünnepli a népi felszabadító fegyveres erők megalakulásának 13. évfordulóját. A DNFF irányításával 1961-ben egyesítették a dél-vietnami hazafiak partizánalakulatait. A felszabadító hadsereg azóta az amerikai agresszorok és csatlósaik elleni harc hősi útját járta meg. Rohamos fejlődésére jellemző, hogy a New York Times 1968-ban a következőket írta: A dél-vietnami népi felszabadító hadsereg a világ egyik legjobban fel fegyverzett katonai szervezete. Az egész világ tudomást szerezhetett arról, hogy a háború éveiben milyen bátor és hősies helytállást tanúsítottak a hazafiak. A kommentátor ezután a mai helyzetet, a párizsi megállapodás aláírása óta eltelt egy év eseményeit elemezve, megállapítja, hogy a saigoni rezsim csapatai azóta sem szüntették be a hadműveleteket a népi felszabadító hadsereg által ellenőrzött területek ellen. Saigon a hadműveletekben a Pentagon támogatását élvezi. Az amerikai hadügyminisztérium polgári személyekként 24 000 amerikai katonát hagyott Dél-Viet- namban és folytatja a törvénytelen fegyverszállításokat. E körülmények között a népi felszabadító fegyveres erők továbbra is éberek és határozottan visszavágnak a saigoni rezsim minden provokációjára, védelmezik forradalmi vívmányaikat. A dél-vietnami hazafiak a békés munka lehetőségéért vívott nehéz küzdelemben jól tudják, hogy a súlyos áldozatokkal elért béke még nem elég tartós, tehát mindent elkövetnek, bogy megvédjék és megszilárdítsák azt a békét. A Szovjetunió az évforduló alkalmából testvéri üdvözletét küldte a dél-vietnami hazafiaknak és azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a vietnami nép minden akadályt leküzd az igaz ügy teljes diadalához vezető úton. A TÖRÖK KOMMUNISTA PÁRT NYILATKOZATA Ankara — A Török Kommunista Párt Központi Bizottsága nyilatkozatot tett közzé az új török kormány megalakulásával kapcsolatban. A nyilatkozat hangoztatja: Noha a parlament bizalmat szavazott az új kormánynak, akadtak olyan népellenes politikusok, mint Demirel, az Igazságpárt elnöke, Ferruh Boz- beyli, a Demokrata Párt elnöke, és T. Feyzioglu, a Köztársaság Bizalom Pártjának főtitkára, aki a nemzetgyűlésben, de a közvélemény előtt sem titkolták elégedetlenségüket, mert az új kormány programja nem felelt meg maradéktalanul kívánságaiknak. Éppen ezért — mutat rá a nyilatkozat — továbbra is szükség van az összes forradalmi és hazafias erők fokozott éberségére, szükség van arra, hogy a haladó erők szolidárisak és egységesek legyenek az imperializmussal kollaboráló nagyburzsoázia támadásaival szemben. — Vannak olyan problémák, amelyek megoldása nem tűr halasztást — folytatja a kommunista párt nyilatkozata. Továbbra is katonai bíróságok ítélkeznek a hazafiak felett és nem számolták fel a „nemzeti biztonság bíróságait“ sem. Mindez összeegyeztethetetlen azzal az ígérettel, hogy véget vetnek a demokratikus szabadságjogok korlátozásainak. A Török Kommunista Párt követeli a népnek tett ígéretek teljesítését: az antidemokratikus törvények, intézkedések és határozatok megszüntetését. Általá- nos amnesztiában kell részesíteni az összes politikai foglyot, véget kell vetni a kurd néppel szembeni elnyomás és terror politikának. Meg kell szűntetni a tilalmakat és a korlátozásokat a sztrájktörvényekkel. A kollektív szerződésekkel, a sajtóval, a tüntetésekkel és a gyülekezésekkel és egyúttal a politikai pártokkal és szövetségekkel kapcsolatban is — követeli a nyilatkozat. Az országban állandóan növekszik a munkanélküliség, a drágaság és az infláció, s ennek súlyos terhe a népre nehezedik. Éppen ezért — mutat rá a nyilatkozat — meg kell szűntetni a török népnek a nagyburzsoázia, a külföldi monopóliumok és a nagytőkések ál*1 tali kizsákmányolását. Véget kell vetni az imperializmus hegemóniájának. Mindenekelőtt végre kell hajtani a demokratikus földreformot, valamint a nép által követelt más átalakításokat: ki kell lépni az agresszív katonai csoportosulásokból, a NATO-ból és a CENTO- ból, véget kell vetni a fegyverkezési hajszának, és egy valójában bókeszerető külpolitikát kell folytatni — hangsúlyozza a nyilatkozat. SZÍRIA VISSZAHÍVTA BELGIUMI NAGYKÖVETÉT Brüsszel — A La Libre Bel- gique című brüsszeli lap értesülése szerint a Szíriai Arab Köztársaság kormánya úgy döntött, hogy visszahívja belgiumi nagykövetét. A döntés oka az, hogy a Szíria brüsszeli nagykövetsége, az ország Belgiumban dolgozó diplomatái ellen mind több és több provokációt követtek el, sőt merényleteket kísó* reltek meg Ismeretlen személyek. Ez év január 2-án a nagykövetség épületébe betörtek ós lehallgatókészülékeket helyeztek el Daudi nagykövet dolgozószobájában. A betörés tetteseit és a lehallgató készülékek gazdáit mind ez ideig nem derítették fel. olajbehozatalával — lényegesen kevesebb kár érte. Ehhez járult, hogy a nemzetközi olajkartell, amely egyben a szállíAZ OLAJKONFERENCIA HÁTTERE tásl kapacitás csaknem 70 százalékát a kezében tartja, döntően amerikai irányítás alatt áll, tehát módja volt manipulálni a rendelkezésre álló szállítmányokkal. Persze — Szaúd-Arábia és Ku- wait, amelyek a valóságban az embargó fő arab szószólói voltak, nyilvánvalóan ismerték a valódi erőviszonyokat. Ez kezdettől fogva bizonyos gyanús és kétes elemeket vitt az embargóba. Különösen azért, mert köztudott volt mindenekelőtt a szaúdi rezsim Igen szoros politikai és gazdasági kötődése az Egyesült Államokhoz. Amikor mintegy háromhónapos embargó után az olajexportőrök áttértek a szállításcsökkentés fokozatos lazítására és ehelyett egyetlen csapásra megsokszoroztak az olaj árát — ez megint jóval erősebben sújtotta Nyugat-Európát és Japánt, mint az Egyesült Államokat. Hiszen Amerikában a külföldi olajért fizetett „számla“ összege a fizetési mérlegben összehasonlíthatatlanul kisebb tétel, mint a tőkés konkurren- sek országaiban. Valószínűleg sohasem fog kiderülni, hogy az olajháború különböző fázisai során Szaúd- Arábia és Kuwait lépéseiben mennyi volt a nemzetközi gazdasági következmények téves felmérésének jelentősége — és mennyi az amerikaiakkal való összejátszás. Annyi tény, hogy az olajválság világpolitikai hatása képpen a fejlett tőkés világban az Egyesült Államok viszonylagos súlya a Közös Piaccal és Japánnal szemben megerősödött. Nixont és Kissingert nem olyan fából faragták, hogy ezt az előnyt ne Igyekeztek volna a lehelő leggyorsabban kihasználni olyan hatalompolitikai célok érdekében, amelyeknek az olajhoz már vajmi kevés közük van. (ksf Kommentárunk I A/ashingtonban befejező- dött a vezető tőkés országok olajértekezlete. Egynapos késés kellett ugyan a záróközlemény megszövegezéséhez, végül azonban az értekezlet mégiscsak hozott határozatot. Ezzel egyben újra kioktatta a világot a már jól ismert politikai leckéről: a döntések irányát a tőkés világban a hatalmi viszonyok szabják megl Ezek a hatalmi viszonyok pedig — legalábbis ami az olajválságot illeti — a tőkés világon belül Washington irányába talódtak el. Az arab országok szándéka, amellyel az októberben, az embargó bejelentésével a lavinát megindították — természetesen nem ez volt. Az volt a kitűzött cél, hogy az olajszállítások és a termelés korlátozásával elsősorban az Egyesült Államokat, Izrael legfőbb politikai és katonai támogatóját kell sújtani. A valóságban nem ez történt. Az embargó az energiaigényét 85—95 százalékban behozatalból fedező Nyugat-Európát és Japánt gyötörte meg. Az Egyesült Államokat — a maga 6 százalékos közel-keleti
