Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1974-02-14 / 38. szám, csütörtök
KIEGYENLÍTETT és biztató fejlődés A GALANTAI JÁRÁSBAN írta: IVAN KNOTEK, a galantai járási pártbizottság vezető titkára A szocializmus építésének Jelenlegi szakaszában Csehszlovákiában is előtérbe kerültek a gazdaság kérdései, amelyek a CSKP gazdaságpolitikájának megvalósítására szolgáló konkrét feladatok formájában jelentkeznek. A mindennapi és a távlati feladatok teljesítése szempontjából a mi járásunkban is tudatosítjuk, hogy a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak gyakorlati realizálása terén döntő tényező a termelőerők intenzív fejlesztése és célszerű széthelvezése. Az idén megemlékezünk a CSKP IX. kongresszusának 25. évfordulójáról, s ezzel kapcsolatban elemzően ért ékel lük azokat a változásokat, amelyeket járásunkban a szocialista fejlődés folyamán értünk el. Huszonöt évvel ezelőtt a galóntai fgalántail járás Szlovákia tipikus mezőgazdasági Iárásai közé tartozott, s ígv természetes, hogv az első szövetkezetek is mindjárt a falu szocialista épí- fésének első évében megalakultak. A mezőgazdasági nagyüzemi termelés minőségi változásai mellett az olyan jelentős ipari üzemek felépítése, amilyen például a Duslo Sala műtrágyagyártó vegyipari kombinát, a Seredi Nikkelkohó, a Seredi Sütőipari Vállalat, a Galantai Szerszámgépgyár, és számos további üzem, alaposan megváltoztatta a járás agrárjellegét, amely ipari-mezőgazdasági jellegűvé vált. így a járás bruttó termelésének a felét ma már az ipari termelés adja. Járásunk mezőgazdasága azonban továbbra is jelentős hányadot képez a termelőerők szerkezeti összetételében. Ezt néhány konkrét adattal is alátámaszthatjuk. A járás mező- gazdasági dolgozói például az elmúlt évben több mint 47 millió liter tejet és több mint 17 000 tonna húst értékesítettek. A járási mezőgazdasági igazgatósághoz tartozó vállalatok az 1973-as évben egy hektár mezőgazdasági földterületről átlagosan 15 000 koronán felüli bruttó mezőgazdasági termelési értéket értek el, amely legmagasabb a nyugatszlovákiai kerületben. Egyes vállalatok jóval átlagon felüli teljesítményt nyújtottak, a Tr- noveci (Vágtornőci) Efsz például 29 172 koronás, a Selicei (Sókszelőcei) Efsz pedig 23 820 koronás mezőgazdasági bruttó termelési értéket ért el egy hektárról. A jó eredmények eléréséhez a mezőgazdasági dolgozók a mezőgazdasági termelés valamennyi szektorában hozzájárultak, s így az egységes földművesszövetkezetek, az állami gazdaságok, a magtermesztő állami gazdaságok és a további mezőgazdasági szervezetek bruttó mezőgazdasági termelésének értéke az elmúlt évben meghaladta az egymilliárd koronát. A növénytermesztés vetésterületének több mint a felén gabonaféléket termesztünk, s a komplex agrotechnikával, az elméleti ismeretek gyakorlati érvényesítésével, s a szovjet búzafajták segítségével nagy hozamokat sikerült elérni. A 2i- harecl (Zsigárdi) Efsz például 55,59 q/ha, a Tešedikovoi fPeredi) Efsz 54,58 q/ha, a Trsticel (Nádszegi) Efsz 52 q/ha, a Dia- kovcei (Deák!) Efsz 49,62 q/ha átlagos hozamot ért el. Járásunk mezőgazdasági dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy az 1974-es évben a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járás példáját követve búzából járási átlagban 50 mázsán felüli hozamot érnek el. E feladat teljesítése céltudatos harcot követel az átlagosság ellen. Az elmúlt évi szárazság sajnos a mi járásunkban is érezhetően csökkentette a cukorrépa, a szemes- és silókukorica, a fűszerpaprika és a zöldségfélék hozamait. Az 1973-as évben a nagyobb gazdasági egységek kialakításával elkezdtük a mezőgazdasági termelés szerkezetének igen fontos minőségi fejlesztését. Ma az efsz-ek 7 gazdasági egysége a járás területének több mint 42 százalékán biztosítja be a termelést. A száj- és körömfájás kedvezőtlen hatása ellenére is megmutatkozott, hogy ez az út gazdaságilag és társadalmilag is indokolt, azonban a továbbiakban is rendszeres gondoskodást igényel. Az SZLKP galantai járási bizottsága a járási mezőgazdasági igazgatósággal és a járási nemzeti bizottsággal együtt megkülönböztetett figyelmet szentel a mezőgazdasági termelés intenzív fejlesztésének, mert tisztában vagyunk azzal, hogy még nem használjuk ki teljes mértékben azokat a termelési feltételeket, amelyek járásuk dél-szlovákiai fekvéséből erednek. Az eddigi eredmények alapján azonban biztosra vehető, hogy járásunk mezőgazda- sági dolgozói a termelőerők fejlődését visszatartó különböző objektív nehézségek ellenére sikeresen teljesítik a CSKP XIV. kongresszusa határozatából és az 5. ötéves terv feladataiból reájuk háruló feladatokat. Tavalyi eredmények — idei tervek A galántai járás egyik legjobban gazdálkodó egységes földművesszövetkezetében, Sell- Cén (Sókszelőcén), február 9-én került sor az évzáró közgyűlésre. A helybeli kultúrházban lezajlott közgyűlésen vendégként megjelent Tibor Bohdanovský, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságának alelnöke, Alexander Varga, a járási pártbizottság képviselője és a járás néhány földművesszövetkezetének vezető dolgozói. Tamaskovics Ká- rolynak, a Selicei Efsz elnökének megnyitó beszéde után a helybeli óvodások és az alapiskola pionírjai köszöntötték a megjelent vendégeket és a szövetkezeti dolgozókat. Ezt követően a földművesszövetkezet mellett működő kultúrcsoport tagjai dallal, tánccal és humoros jelenetekkel szórakoztatták á jelenlevőket. A kultúrműsor után következett az évzáró taggyűlés komolyabb része, vagyis az elmúlt évi eredmények és az idei terv ismertetése. Tamaskovics Károly elnöki beszámolójában hangsúlyozta, hogy a szövetkezet vezetősége és tagsága elsősorban a pártnak a szövetkezetekre vonatkozó irányelveit követi. A vezetőség és a tagság egyaránt tudatában van küldetése fontosságának. „Tudjuk — mondotta többek között az elnök —, hogy a lakosság növekvő élelmiszerszükségletének kielégítését csak úgy lehet biztosítani, ha a mezőgazdasági üzemek dolgozói kihasználják az új állattenyésztési és növénytermesztési módszereket, fokozottabb mértékben rátérnek a termelés szakosítására, valamint a rejtett tartalékok feltárására és kihasználására.“ Néhány növénytermesztési és állattenyésztési tervfeladat teljesítésében, sajnos, nem érték el a várakozásnak megfelelő eredményeket. A növénytermesztés eredményeit nagymértékben befolyásolta a szárazság, az állattenyésztését pedig a száj- és körömfájás. A Selicei Efsz-ben azonban így is iő eredmények születtek. Hogy milyenek, azt Papp Béla mérnöknek, a szövetkezet közgazdászának beszámolójából és a vele való beszélgetésből tudtuk meg. — Az eredményeink — mondotta —, mint az elnöki beszámolóból is kitűnik, némely szakaszon gyengébbek a tervezetteknél, de a körülményekhez viszonyítva jóknak mondhatók. Az egy hektárra jutó termelés értéke 30 500 korona, ami 1972- höz viszonyítva 5 százalékos növekedés. Az egy állandó szövetkezeti dolgozóra eső havi átlagbér 2553 korona. A szövetkezet összteljesítménye 1973- ban több mint 60 millió korona volt, ami a tervezett feladat túlteljesítését jelenti. Ha közelebbről vizsgáljuk az eredményeket — folytatja a szövetkezet közgazdásza —, akkor a kép már nem ilyen kedvező. Különösen a növénytermesztés terén mutatkozott nagyobb lemaradás a tervezett feladatokhoz viszonyítva. A gabonafélékből nagyon jó átlag- hektárhozamokat sikerült elérnünk, a búza 49,4 mázsát, az árpa pedig 45 métermázsát adott hektáronként. A kukorica- és a répatermesztésben elért hektárhozamok már jóval alacsonyabbak a tervezettnél. Ezekből még az 1972-es szintet sem sikerült elérnünk. Ami a szövetkezet múlt évi kiadásait és bevételeit illeti, azok a terveknek és a szükségleteinknek megfelelően alakultak. A tej- és a húseladásban szintén rosz- szabb eredményeket értünk el a tervezettnél. A kedvezőtlen helyzet fő okozói ezen a szakaszon Is a már említett tényezők voltak. Egyes állatgondozóink nagyon tő eredményeket mutattak fel. Érdemes megemlíteni Lelkes Gyula sertésgondozót, aki 718 sertésnél átlag 64 dekagramm napi súlygyarapodást ért el, valamint Gasparik Jánost, aki 44 kocától 840 malacot választott el, tehát egy kocától átlag 19.09-et. Szövetkezetünkben az állattenyésztés keretében a baromfi- nevelésre szakosodunk. Itt végső termékünk a hús és a tojás. A növénytermesztésben fő területeink a vetőmagok termesztő- se. valamint a fólia alatti zöldségtermesztés. A jelenlegi 35 hektáros gyümölcsösünket 70 hektárra szeretnénk) fjővíteni. Az elmúlt évben korszerű, száz vagon befogadóképességű, hő- szabályozással ellátott raktári kaptunk, s ezt a gyümölcs- és a zöldségtermesztés fejlesztésével akarjuk kihasználni. Föltétlenül beszélnünk kell a selicei szövetkezet gépjavítóműhelyeinek dolgozóiról és a gépesítő csoport tagjairól is, akik egész évben a gépek maximális kihasználására töreked nek. A javítóműhely dolgozói mindig idejében és jól elvégzik a szükséges javítási és karbantartási munkákat, így a gépek kiesése nem okoz gondot a szövetkezetnek. A 688 tagot számláló selicei szövetkezet 2517 hektár mező- gazdasági területen gazdálkodik, ebből 2307 hektár a szántóterület. A szövetkezet vezetősége és a tagság között az évek folyamán jó viszony alakult ki, a problémákat mindig közösen tárgyalják meg. — A termelésben felmerülő problémákat többé-kevésbé sikerül megoldanunk — folytatta a közgazdász. — Van azon bán egy pont, ahol nehezebb a dolgunk. Ez pedig a fiatalság megnyerése és a szövetkezetben való megkötése. A szövetkezeti tagság átlag életkora 40—45 év körül mozog, ami talán jobb, mint a szlovákiai átlag. A fiatalok többsége szakmai továbbképzésen vesz részt. A költségeket a szövetkezet viseli. Itt főleg a traktorosok és a gépesítésben dolgozók tovább képzésére gondolunk. A korszerű mezőgazdasági gépek ke zelése megköveteli a kellő szakismereteket ezért támogatjuk a továbbképzést. Gondoskodunk az ifjúság kulturális igényeinek kielégítéséről is. Fiataljaink számára szeretnénk egv klubot létrehozni, ahol lehetőségük lenne szórakozásra, közös rendezvények megvalósítására. Támogatjuk a szövetkezeti lakásépítést is. A Selicei Efsz 1974-re szóló termelési tervmutatói jóval magasabbak az elmúlt évieknél. A tagság az évzáró taggyűlésen ennek ellenére jóváhagyta a tervet. Bíznak a gépekben és az akaratukban. PÁKOZDI GERTRGD Felzárkóznak az élenjárók közé Visszapillantás, számadás, előretekintés ... Tömören e három szóval jellemezhetjük a Dolný Peter-i (Alsópéteri) Egységes Földművesszövetkezet év. záró közgyűlését. — A közgyűlés mindig nagy esemény a szövetkezeti parasztság életében — mondotta Bartaknvics István mérnök, az efsz elnöke — A múltban is készített számvetést a paraszt- ember: mit csinált jól és mit rosszul a saját portáján. A jót megtartotta továbbra is, a rosz- szat elvetette. Ezt tesszük mi is... Az Alsópéteri Efsz ez idei közgyűlése egy kicsit ünnepélyes is volt. mert a szövetkezet ebben az évben — pontosabban az aratás után — ünnepli fennállásának 25. évét. Hogyan gazdálkodtak? Tömören: iól. Főleg a gabonatermesztésben értek el kiemelke. dő eredményeket 1973-ban, mert több termett hektáronként, mint amennyit az ötödik ötéves terv 1975-re irányoz elő. Ugyanis az adott természeti viszonyok között elért 44,5 mázsás átlag jónak mondható. Elégedettek a to (őstermeléssel is, mert az 1975-re tervezett egy tojóra jutó mennyiséget 30 darabbal túllépték. Nem ilyen jók az eredmények a magra termesztett kukoricánál, a tejtermelésben, a malacelválasztásban, a zöldség- és a dohánytermesztésben. — Fontosnak tartom a gazdálkodás kapcsán ismertetni a termelt javak pénzértékét Is — mondotta az elnök. Az 1970-es évhez viszonyítva 1971 és 1973 között több mint 5 millió korona értékű áruval többet termeltünk. Rendkívül értékesnek tartom azt Is. hogy a szövetkezetünk tartalékalapiát az ötödik ötéves terv harmadik évében négymillió koronáról nyolcra növeltük. Egy földművesszövetkezet vagy állami gazdaság termelési eredményeinek — mint ismeretes — fontos, sőt döntő tényezője, milyenek, mekkorák a hektárhozamok, milyen a hasznosság. Az Alsópéteri Efsz — az őszi búza termesztésében elért jő eredményeivel a járási élvonalbeli földművesszövetkezetei közé zárkózott fel. Mint minden szövetkezeti évzáró közgyűlésen, így Alsópéte- ren is az eredmények ismertetésekor fény és árnyék váltotta egymást. Míg például a Vasárnapi Új Szó egy évvel ezelőtti számában azt írhattuk, hogy a sertéstenyésztés színvonala megfelel a járási átlagnak, a múlt év eredményeinek elemzésekor Kocsis mérnök, a járási mezőgazdasági termelési igazgatóság főagronómusa rámutatott arra, hogy 1972-ben egy kocától átlagban 16 malacot választottak el; ez a szám 1973-ban 13-ra csökkent. A te- jelési görbe is elég „görbe“. Bartakovics mérnök keserű szájízzel „indiai“ teheneknek nevezte a szarvasmarha-állományt. Nyilván ama szent állatokra gondolt, melyeket az említett országban liturgikus célokra használnak. Elmondotta, hogy egyesek gúnyosan kecskéknek is nevezik szövetkezetük teheneit. De aztán komolyra fordította a szót. Kijelentette, hogy elnöki teendőinek mintegy 60 százalékát a tejtermelés növelésére fordította, s mivel ennek ellenére a járás utolsó helyén kullognak, e hónap 15-től új és főleg kemény módszerek alkalmazásához folyamodnak, még akkor is, ha ez egyeseknek nem tetszik majd. Az Alsópéteri Efsz évzáró közgyűlésén szó esett a tudományos munkamódszerek alkalmazásának a fontosságáról is. Ma már nem lehet „hasból“ irányítani. Országszerte és külföldön a múlthoz viszonyítva rekordterméseket eredményező munkamódszereket kísérleteztek ki. Ezeket — saját feltételeikre alkalmazva — ők is bevezetik. Nem elég, ha az elnök vagy az agronómus ismeri az irányító munka célravezető módszereit. Meg kell ismertetni ezeket a csoportvezetőkkel is, akiktől lényegében az függ, hogy a különféle munkaszakaszokon milyen eredményeket érnek el. Nagyban kell javítaniuk a zöldségtermesztési dolgozók munkaeredményeit, mert országos viszonylatban nagy erőfeszítéseket tesznek a racionális táplálkozás megvalósításával foglalkozó szakemberek és munkájuk — megfelelő mennyiségű zöldség nélkül — nem vezetne a kívánt eredmények eléréséhez. — Ez főleg azért is fontos — mondotta Kiss Gyula elvtárs, a járási pártbizottság titkára —, mert a komáromi járás néhány mezőgazdasági üzemében az irányító munka javulásának eredményeként egyes ágazatokban — főleg a növénytermesztésben — világszínvonalú eredményeket érnek el. Sokat tehetnek az alsópéteriek is — főleg a zöldségtermesztés és a tejtermelés terén —, mert a tagság döntő többsége az új, haladó módszerek iránt fogékony fiatalokból áll. A szövetkezet tagságának átlagos életkora 33,6 év. Törődnek a fiatalokkal, elősegítik szakmai fejlődésüket. Foglalkoznak azonban azokkal is, akik már megtették a magukét és megérdemelt pihenést biztosító n’ jgdíjba vonultak. Az évzáró közgyűlésen hét idős asszonyt és férfit búcsúztattak. A hírneves szentpéteri bort tartalmazó demizsonon kívül értékes tárgyi ajándékokat is kaptak. Legértékesebbek azonban az efsz elnökének, Bartakovics mérnöknek a szavai voltak számukra: „Ne legyen ez közöttünk végső elszakadás! Hívni fogjuk még önöket. Nem lesz magukhoz mostoha szövetkezetünk 570 tagú munkaközössége, melyben évtizedeken át becsületesen dolgoztak. S ha kiürül ez a demizson, adják át a vincellérnek, aki majd újra megtölti. Mert az üvegeket megjelöltük!, számon tartjuk valamennyit, ahogyan számon tartjuk önöket is.“ Az alsópéteriek tanácskozását üdvözölte a Dulovcei és a Nádszegi Efsz elnöke is. A nádszegi Nagy István elvtárs elmondotta: a beszámolóból azt érezte ki, hogy szorgalmas a tagság s jövőre még jobb eredményeket ér el. Az utóbbi tíz év folyamán 10 millió koronával növekedett a termelés értéke. Ez jó, az viszont már elgondolkoztató, hogy tavaly 43 üzemi baleset történt. Ennek következtében 1288 munkaóra esett ki a termelésből. Ez arra figyelmeztet, hogy nemcsak az Ipari, hanem a mezőgazdasági üzemekben is meg kell tartaniuk a dolgozóknak a munkavédelmi szabályokat. Annak valamennyien őrültünk, hogy a teljesítménytervet 109,6 százalékra teljesítették, viszont elszomorított egy 36-os szám. Arról van szó, hogy 1973-ban különféle kihágásokért ennyi dolgozót büntetett meg a szövetkezet vezetősége. ' Nem adna hű képet ez a beszámoló az évzáró közgyűlésről, ha a fogyatékosságok felsorolása után most itt pontot tennénk, ugyanis a már korábban említett árnyat és fényt figyelembe véve az utóbbiból volt több. Ján Kokavec elvtárs, a Dolný Peter-i Efsz egyik alapító tagja és első elnöke például konkrét számadatokkal bizonyította, hogy 1950 óta a tagság jövedelme jelentősen növekedett. Az alsópéteriek a szövetkezet fennállása óta nagy előrehaladást értek el. A járási szervek ezekben a napokban hagyják jóvá az 1990-ig terjedő, nagy körültekintéssel kidolgozott mezőgazdasági fejlesztési tervet. Ebből rájuk is komoly feladatok hárulnak. Vállalják a több’e*munkát, mert tudják, ha a szövetkezet jő eredményeket ér el. eh»»,ő! hasznuk van nekik Is, és haszna van szocialista társadalmunknak is. Ebben az évben ünnepeljük a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulóját — mondotta zárszavában az elnök. Ezt a kimagasló évfordulót is az eredmények további javításával köszöntik. KOMLÖSI LAJOS
