Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1974-02-13 / 37. szám, szerda

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! 1974. február 13. SZERDA BRATISLAVA • XXVII. ÉVFOLYAM 37. szám Ára 50 fillér Ml KÖZÖM HOZZA? Vajon a hazánkban történő eseményekkel kapcsolatban le­het-e bárki közömbös? Mondhatja-e az ember, hogy mi közöm hozzá? Már a kérdés feltevésében szinte benne van a válasz: nyilvánvaló, hogy nem! És miért nem? Azért és annál az oknál fogva nem, mert ha bármi történik is ebben az országban, szo­cialista társadalumunkban, az ilyen, vagy olyan vonatkozásban ki­hat minden ember életére. Szükséges ezt valamivel is bizonyí­tani? Hiszen ami történik — lehet az bármi — szocialista épí­tésünk mindennapjai. Már pedig ezek a dolgos hétköznapok azok, amelyekben minden ember benne él, minden ember éleiét befolyásolják. A mindennapi élet ezernyi megnyilvánulása, gondja és örö­me — ez mindannyiunk mindennapos élete. S elszigetelheti ma­gát bárki is a mindennapok életétől? Modhatja-e bárki is, hogy engem ez nem érdekel, hagyjanak békén, én élem a magam megszokott életét? A kérdésre csak kérdéssel válaszolhatunk. Vegyük a legalapvetőbb kérdést, a közellátást. Mondhatja-e, és egyáltalán mondja-e valaki is, hogy hagyjanak békén, engem ez nem érdekel? Nyilvánvaló, hogy ezt senki sem mondja, el­lenkezőleg, ha a közellátásban a legkisebb hiányosságot ta­pasztalja, akkor rögtön felháborodik, hogy hat ez meg micsoda dolog, már az alapvető ellátásról sem gondoskodnak? De mi az, hogy nem gondoskodnak és kik azok, akik nem gondoskod­nak? Egyszerűnek látszik a felelet: az illetékesek, illetve azok, akiknek ez a foglalkozásuk, ez a feladatuk. Ez mind igaz, csak hogy a dolog mégsem ilyen egyszerű. Mert hiszen éppen arról volna szó, hogy mindenki álljon helyt a munkájában, teljesítse a rá eső feladatokat és akkor életünk zavartalan, zökkenőmen­tes lesz. De itt különös hangsúlyt kap a „mindenki“ kifejezés, mert valóban zökkenőmentes életről csak abban az esetben be­szélhetünk, ha munkáját és feladatait kivétel nélkül mindenki teljesíti. Csakhogy ebben az esetben lehet-e bárki is közömbös, mondhatja-e bárki is, hogy mi közöm hozzá? Mert az a hely­zet, hogy nekem más munkájának a termékére, viszont annak a sok másnak enyém, a tied és az ő munkája eredményére van szüksége. Nyilvánvaló tehát, hogy a munkában megmutat­kozó közömbösség olyan káros jelenség, amelynek keserű levét — akar akarja, akár nem — jóformán mindenki megissza. Gyakran találkozunk a közömbösség megnyilvánulásaival a társadalmi életben is. Egyes emberek úgy vélik, hogy ha mun­kájukat becsülettel elvégezték, akkor a szocialista társadalom iránt minden feladatukat letudták. Pedig a társadalmi-politikai kérdések megoldásának hogyanja és mikéntje ugyancsak köz vétlenül érinti az embereket. Vagy talán mindegy, hogy milyen társadalmi életünk demokratizmusa? Természetesen, hogy nem, hiszen alapvető állampolgári jogainkról van szó, amelyekkel minden ember élni óhajt. Nem mondhatja tehát senki sem, hogy őt ez nem érdekli, mert ha arról van szó, akkor az első adandó alkalommal kiderül, hogy igen is érdekli, mert közvet­lenül érinti. Ha közügyekről van szó, akkor egyes emberek szinte be­dugják a fülüket s abban a téves felfogásban ringatják magu­kat, hogy ha nem vesznek róluk tudomást, akkor az a valóság­ban sincs. Pedig nem így van, mivel az élet elől senki sem zárkózhat be lakása négy fala közé, az élet ott is és mindenütt jelen van. Végső soron tehát önmagát csalja meg az, aki ki akarja vonni magát társadalmi és gazdasági életünk minden­napos kérdéseinek megoldása alól, mert — ezt nem lehet elég­gé hangsúlyozni — ebben a társadalomban él, ennek megnyil­vánulásait saját életén érzi. A közömbösség, a passzivitás leküzdésében a kommunisták­nak kell élen járniuk. Példamutatásukkal, érvelő szóval nekik kell az embereket meggyőzni arról, hogy a szocialista társa­dalmi és gazdasági rendszer — amely az ember kizsákmányo­lástól mentes jólétének megteremtését tűzte ki célul — csak aktív tevékenységgel valósítható meg. Márpedig az nem lehet senki számára sem közömbös, hogy a szocializmus építésében hogyan, milyen mértékben haladunk előre. HUSÁK ELVTÁRS FOGADTA a Líbiai Arab Köztársaság kormányelnökét (ČSTK) — Abdel Szalám Dzsalúd, a Líbiai Arab Köztár­saság kormányelnöke tegnap a délelőtti órákban a prágai Nemzeti Panteonban megkoszo­rúzta az Ismeretlen Katona em­lékművét. Az ünnepélyes aktu­son részt vett Karéi Rusov ve­zérezredes, a nemzetvédelmi miniszter első helyettese, a Külügyminisztérium képviselői és más vezető személyiségek. A líbiai kormányfő ezt köve­tően kíséretével együtt elláto­gatott a ČKD Praha mozdony­gyárába. A ČKD Sokolovo üzemben a líbiai vendégeket Tibor Kurta, a szövetségi kohó- és nehézgóp- ipari miniszter helyettese, vala­mint Rudolf Rychecký, a ČKD vezérigazgatója köszöntötte, majd tájékoztatták a szakága­zati vállalat történetéről és ter­melési programjáról. Magyar vendég a szövetségi miniszterelnöknél (ČSTK) — Dr. Ľubomír Strou- gal, a CSSZSZK kormányának elnöke tegnap Prágában fogad­ta Dabrónaki Gyulát, a Magyar Népköztársaság Központi Népi Ellenőrző Bizottságának elnö­két. Strougal elvtárs a vendéggel dr. Josef Machačka miniszter­nek, a CSSZSZK Népi Ellenőr­ző Bizottsága elnökének jelen­létében a népi ellenőrzés kül­detéséről és időszerű feladatai­ról szólt a szocialista társada­lom fejlődésének jelenlegi idő­szakában. A fogadáson részt vett Ba- rity Miklós, a Magyar Népköz­társaság csehszlovákiai nagykö­vete. A Magyar Népköztársaság Központi Népi Ellenőrző Bizott­ságának küldöttsége tegnap ta­nácskozást folytatott dr. Josef Machačka miniszterrel, a CSSZSZK Népi Ellenőrző Bizott­sága elnökével és legfelsőbb ellenőrzési szervünk más kép­viselőivel.. A tanácskozás kere­tében a kölcsönös tapasztalat- cseréről és az együttműködés további kérdéseiről tartottak eszmecserét. Kereskedelmi tárgyalás (ČSTK) — Február 5—12 nap­jaiban kereskedelmi tárgyalá­sok folytak Prágában Csehszlo­vákia és a Benelux Gazdasági Unió között az 1974. évi áru­csere-forgalom szabályozásáról. A tárgyalások befejeztéved parafálták a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság és a Bene­lux Gazdasági Unió között lét­rejött és 1972. április 6-án Há­gában aláírt hosszú lejáratú ke^ reskedelmi megállapodás 1974. évi árucsere-forgalmi jegyző­könyvét. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Nem­zeti Front Központi Bizottságá­nak elnöke, kedden Prágában Ľubomír Strougal szövetségi kormányelnök jelenlétében fo­gadta Abdel Szalám Dzsalúdot, a Líbiai Arab Köztársaság kor­mányelnökét. A tárgyaló felek a baráti megbeszélés során hangsú­lyozták, hogy kölcsönösen ér­dekeltek a két ország kapcso­latainak, de különösen gazda­sági kapcsolatainak további sok­oldalú fejlődésében. Egyidejű­leg eszmecserét folytattak a je­lenlegi nemzetközi helyzet né­hány problémájáról, mindenek­előtt azokról, amelyek össze­függnek a közép keleti térség fejlődésével és az európai fej­lődéssel. A kuiiovicei LET nemzeti vállalat kis repülőgépek és nav'gáciús berendezések gyártásával foglalkozik. A gyárban igen jó eredmé­nyekkel dicsekedhet az ójítóinozgalom. Felvételün­kön: Alois Tomášek újító a préselt alkatrészeket ellen­őrzi. (Felvétel: Nesvadba—ČSTK) Kisüléseik a közalkalmazottak A rendőrök is csatlakoznak a nyugat-németországi „lépcsőzetes" sztrájkhoz Büszkék lehetnek forradalmi hagifamáiivaikra PETER COLOTKA ELVTÄRS A ROŽŇAVAI (ROZSNYÓI) JÁRÁSBAN (ČSTK] — Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, a szlovák kormány elnöke teg­nap a rožňavai (rozsnyói) já­rásba érkezett. A Plešiveci Helyi Nemzeti Bizottság előtt a kedves ven­déget Branislav Bíros, a Kelet­szlovákiai Knb elnöke, Ladislav Bobčák, a járási pártbizottság vezető titkára és Pavol Hroma­da, a jnb elnöke, valamint a járás és Plešivee más vezető személyiségei köszöntötték. A funkcionáriusok tájékoztatták a kormányelnököt Plešivee hely­zetéről és problémáiról. Pavol Hromada elvtárs tájé­koztatta a kormányfőt a járás életéről és rámutatott, hogy a járás jellegét mindenkor az érett munkásosztály határozta meg. Colotka elvtárs rövid beszé­dében felidézte Gömör forradal­mi történetét és hangsúlyozta, hogy ezt a hagyományt a járás minden polgára büszkén vállal­hatja sajátjának. Elmondta, hogy az elért eredmények mel­lett a párt- és az állami szervek ismerik a járás néhány problé­máját is, amelyek közül a leg­főbb és mielőbb megoldandó probléma a nők foglalkoztatott­ságának a kérdése. A délutáni órákban Colotka elvtárs ellátogatott Európa leg­korszerűbb és legnagyobb mag. nezitbányájába — a Miková-bá- nyába. A jelšavai Szlovák Mag­nezitüzemekben megtekintette a rotációs kemencéket, érdeklő­dött a dolgozók eredményei fe­lől, majd az emlékszobában megismerkedett a jelšavai üzem 50-óves történetével. A lubeníki Szlovák Magnezitüzemben Co­lotka elvtárssal megismertették az égetett és vegyi építőanya­gok termelési technológiáját. A kormányelnök Revúcán rö­vid látogatást tett az első szlo­vák gimnáziumban is. Az esti órákban elbúcsúzott a kelet-szlovákiai kerület és a rožňavai járás képviselőitől és visszatért Bratislavába. Bonn — Nyugat-Németország- ban keddre kiszélesedett a köz- alkalmazottak országos „súly­ponti“ sztrájkja. Többszázezer­re tehető azoknak a száma, akik távolmaradtak munkahe­lyüktől. A városokban szünetel a vil­lamos- és az autóbuszforgalom. A köztisztasági dolgozók újabb csoportjai szüntették be mun­kájukat, és lassító sztrájkot tartanak a postások is. Az országos vasúti forgalom egyelőre még tart, de bármikor számítani lehet a vasutasok le­állására is. Egy-két helyről olyan jelen­tés is érkezett, hogy beszüntet­ték az áram-, a víz- és a gáz­szolgáltatást, sőt a telefonösz- szeköttetést. A nyugatnémet rendőrök szakszervezete jelez­te, hogy kedden szintén csat­lakozik a „lépcsőzetes“ sztrájk­hoz. Az utak mentén embercso­portok álldogálnak és integet­nek az autósoknak. Az automo- bilklubok felhívták tagjaikat, hogy vegyék fel gépkocsijukba a munkahelyükre igyekvő „stopposokat“. A belvárosokban százával parkolnak tilosban a gépkocsik, hiszen nincs, aki büntetést rójon ki. Hétfőn este Stuttgartban és Frankfurtban ismét eredmény­telenek voltak a szakszerveze­tek és a munkáltatók bértár­gyalásai. A munkáltatók hosszú töprengés után félszázalékkal emelték meg ajánlatukat, azaz most kereken tízszázalékos bér­emelésre nyilvánították hajlan­dóságukat, ám a szakszerveze­tek nyomban elutasították az ajánlatot és új fordulót javasol­tak. A tárgyalások ennek megfe­lelően kedden délben folytatód­tak. A helyzet megvitatására Willy Brandt kancellár keddre ismét magához hivatta minisz­tereit. Egyelőre még megjósolhatat­lan, meddig tart az országos sztrájk. Mégha meg is egyezné­nek kedden a szakszervezetek és a munkáltatók, a sztrájk le­állítása napokat vehet igénybe. Ha viszont a bértárgyalások ku­darcba fulladnak, akkor a mun- kabeszüntetők száma szerdára elérheti az egymilliót.

Next

/
Thumbnails
Contents