Új Szó, 1974. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1974-02-02 / 28. szám, szombat
ÁLLANDÓ FELADAT A legaktívabb fiataloknak előlegezik a bizalmat Demokratizált inaWwMi teljesíti küldetését A CSKP XIV. és az SZLKP kongresszusának határozatai igen nagy súlyt helyeznek a tagjelöltek kiválasztására és előkészítésére, hangsúlyozva a tagfelvétel jelentőségét a munkások és a szövetkezeti parasztok, mindenekelőtt a fiatalok sorából. A párt alapszervezetei 1972 második felétől — a kétéves várakozási idő leteltével — megkezdték a tagjelöltek felvételét. Ez a fontos belső pártfeladat állandóan ismétlődő jelenség lesz. Az SZLKP Központi Bizottsága, hogy értékelhesse és általánosíthassa a pártszervek és -szervezetek első tapasztalatait, néhány kiemelt szlovákiai járásban és alapszervezetben felmérést végzett, hogyan folyik ott a tagjelöltek előkészítése a pártba való felvételre. Az eredmények azt mutatják, hogy a járási pártbizottságok és az alapszervezetek többsége megértette a tagállomány rendszeres és céltudatos minőségi javításának jelentőségét. Tisztázta, mit kell tennie a CSKP XV kongresszusáig a tagállomány osztály, szociális és életkor szerinti összetétele javításának érdekében. A pártszervezetek kialakították a járási pártbizottságok és a járási pártkonferenciák által hozott határozatok teljesítésének káder-, szervezési és módszertani feltételeit. Segítségükre vannak ebben a járási pártbizottságokon alakult különbizottságok, melyek munkájukban különböző módszereket és formákat alkalmaznak. Egyebek közt elbeszélgetnek a jövendő tagjelöltekkel. Komáméban (Komáromban) a bizottság módszertani és szervezési szempontból is segítséget nyújt a pártszervezeteknek az adott feladatok végrehajtásában. A Bratislava I. városkerülefi pártbizottság feldolgozza a tagjelöltek felvételére vonatkozó anyagokat a pártszervek tanácskozása számára és esetenként tárgyal a pártbizottságokkal a tagállomány minőségi javításával ösz- szefüggő feladatokról. A párt tagállománya minőségi javítására alakult bizottságokban azonban a választott pártszervnek csak kevés tagja — nők, munkások és érdemes párttagok — dolgozik. A tömeg- és a társadalmi szervezeteknek a fiatal munkások és szövetkezeti parasztok között végzett politikai nevelőmunkáját idejében és tartalmilag jobban összhangba kellene hozni a párt járási bizottságainak és alapszervezeteinek az eljárásával. Bevált módszer, hogy a választott pártszervek tagjai a pártapparátus dolgozói, a nemzeti bizottsági, szak- szervezeti és nőszövetségi tisztségviselők részt vesznek a munkás- és a parasztfiatalok részére tartott politikai rendezvényeken, és természetesen ezen elsőrendű kötelezettségük alól nem vonják ki magukat az illető munkahely vezető beosztású dolgozói sem. A tagjelöltté való felvételt megelőző előkészítés különböző formákban történik. A komáromi járásban az egyik legbevál- tabb módszer, hogy a tagjelöltségre számításba jövő fiatalokat megbízzák a társadalmi szervezetekben végzendő munkával. így járnak el például Dolný Peterben (Alsópéteren), a komáromi hajógyárban és másutt. A feladatok teljesítését a pártszervezetek rendszeresen ellenőrzik és értékelik. A pártfeladatok túlnyomórészt a társadalmi szervezetekben, a nemzeti bizottságokban végzendő munkára vonatkoznak, a fiatal tagjelöltek pedig főképp valamely SZISZ- szervezet munkájának aktivizálásával összefüggő feladatokat kapnak. A tagjelöltektől megkívánják, hogy maradéktalanul teljesítsék kötelességüket, példaképül szolgáljanak az űj munkaformák bevezetésében és aktívan bekapcsolódjanak a szocialista munkaversenybe. A Hurbanovői (Ógyallai) Városi Nemzeti Bizottság pártalapszervezete gyűlésen tárgyalja meg a feladatokat, s azokat írásban is közük a jelöltekkel. Az ellenőrzés végrehajtása negyedévenként a pártcsoportokban és a pártalapszervezet bizottságában történik, mégpedig a tagjelöltek részvételével. Megszokják a nyilvános szereplést A tagjelöltek taggyűléseken való részvétele jó. Aktivitásuk a gyűléseken eltérő, általában a jelöltek érettségétől és ta- pasztaltságától függ. Előfordul, hogy a tagjelöltek nem vesznek részt a vitában, főként azért, mert még nincs elegendő tapasztalatuk (túlnyomó részük fiatal), és sokszor nincs is bátorságuk az emberek nagyobb csoportja előtt nyilvánosan szerepelni. Inkább a pártcsoportokban és a kisebb kollektívákban szólalnak fel. A pártbizottságok segítik a fiatalokat a nyilvános szerepléssel járó kezdeti bátortalanságuk leküzdésében. örvendetes tény, hogy a pártszervezetek nemcsak munkájukban segítik a tagjelölteket, hanem magánéletükben is. A Vojnicei (Bátorkeszi) Efsz pártalapszervezete például hozzájárul a tagjelöltek lakásproblémáinak megoldásához. Az ajánlók jelen vannak azon a taggyűlésen, amelyen a tagjelöltet felveszik, s az illetővel kapcsolatos véleményüket (amit a jelentkezési lapon megadtak) még bővebben kifejtik, megindokolják. Előfordul azonban az is, hogy nem mindegyik ajánló értelmezi helyesen a feladatát. Számos alapszervezetben hiányzik még az ajánlókkal végzett munka bevált rendszere. El kell gondolkodni azon is, mi legyen azokkal a tagjelöltekkel, akik más alapszervezetből jelentkeztek át, s ezzel lehetetlenné vált, hogy ajánlóik továbbra is gondoskodjanak róluk, segítsék őket. Tanácsos egyes párttagokat megbízni azzal, hogy foglalkozzanak ezekkel a tagjelöltekkel és támogassák őket. Pozitív jelenség, hogy a SZISZ-szerve- zetek kezdik alkalmazni a párt alapszabályzatának idevonatkozó rendelkezését, s a 21 éven aluli SZISZ-tagok közül az arra érdemeseket tagjelölteknek ajánlják, vállalva ezzel az ajánlók egyikének feladatát. Helytállnak a tisztségekben A tagjelöltek általában aktívak. Például a Dunaszerdahelyi Efsz alapszervezetének három tagjelöltje közül kettő nemzeti bizottsági képviselő, a harmadik pedig a földművesszövetkezet javítóműhelyének a vezetője és ellenőrző bizottságának az elnöke volt. A Bratislavai Fővárosi Nemzeti Bizottság pártalapszervezetében kilenc tagjelölt közül nyolc különböző tisztségeket tölt be. A Csehszlovák Rádió bratislavai stúdiója I. számú pártalapszervezetében 16 tagjelölt közül tisztséget visel, a legtöbben a Szocialista Ifjúsági Szövetségijen. A bratislavai Prior Áruház pártalapszervezetében mind a tíz tagjelölt különböző tisztségeket tölt be az ifjúsági szervezetben, a szakszervezetben és a nőszövetségben. Az üzemi pártszervezetekben végzett felmérések eredményei viszont azt mutatják, hogy ezeknek nincs kellő áttekintésük arról, milyen tevékenységet fejtenek ki lakhelyükön a tagjelöltek. Valamennyi járási pártbizottság politikai tanfolyamokat rendezNa tagjelöltek számára. Ezt a segítséget különösen a kisebb taglétszámú alapszerve- zetek becsülik nagyra. A járási pártbizottságok az elmúlt évek tapasztalatai alapján arra törekszenek, hogy javuljon a tagjelöltek politikai előkészítése, különösen ami a világnézeti nevelést illeti. A košicei városi pártbizottság a tagjelöltek nevelésének tervét ötnapos bentlakásos, differenciált tanfolyammal bővíti. A Bratislava I. városkerületi pártbizottság tagjelöltjei nemcsak alapismereteket nyújtó tanfolyamokon vesznek részt, hanem esti iskolázáson is. A tagjelölt! igazolványok átadása méltó keretek között történik. Az alapszervezetek célja ezzel az, hogy ez a mozzanat sokáig megmaradjon a tagjelöltek emlékezetében. A ružomberoki Kő zép-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyár üzemi pártbizottsága közzéteszi a tagjelöltek fényképét és életrajzi adatait az üzemi lapban. A Liptovský Hrá- dok-i Tesla híradástechnikai gyár első számú pártalapszervezete is ünnepélyesen adja át a tagkönyvet az új párttagoknak, s ugyancsak közzéteszi fényképüket az üzemi újságban. A pártszervek és -szervezetek céltudatos és állandó nevelői ráhatása azonban nem érhet véget azzal, hogy a jelölteket felveszik a párt tagjainak sorába. Ez a nevelői ráhatás állandó feladat nemcsak az új, hanem valamennyi párttag számára, tekintet nélkül arra, milyen régen tagjai a kommunista pártnak. A párt tagállományának minőségi javítását továbbra is állandó feladatnak keli tekinteni. ŠTEFAN ČIČILLA, az SZLKP KB politikai dolgozója A februári győzelem 25. és a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója közé esik igazságügyünk demokratizálásának 25. évfordulója. Mint e történelmi események közvetlen következménye született meg az igazságügy demokratizálásáról szóló törvény és lépett hatályba 1949. február elsején, ami az igazságügyi szervekben is bekövetkezett forradalmi változások kezdetét jelentette. Ekkor kezdődött a burzsoá bíráskodási rendszernek szocialista igazságügyi rendszerré való átszervezése, s a szocialista igazságügyi rendszer jelclntős mértékben hozzájárult társadalmunk forradalmi átalakulásának megvalósításához. A csehszlovák igazságügyi rendszer átépítésének útján a legfontosabb mérföldkő a dolgozó nép februári győzelme volt. A bíráskodásban ugyanis közvetlenül a felszabadulás után nem került sor semmiféle lényeges változásra. A február előtti bíráskodási rendszer egyetlen lényeges rendelkezése a Szlovák Nemzeti Tanács rendeüete és a köz- társasági elnök törvényerejű rendelete volt a fasiszta bűnösök, árulók és kollaboránsok igazságos megbüntetéséről és a népbíróságok létesítéséről. Ezeknek a rendeleteknek a végrehajtása teljes mértékben csak az igazságügy demokratizálása után történt meg. Noha a megszállókkal való együttműködés mindennapi jelenség volt a nagybirtokosok, a gyárosok és a szabad foglalkozásúak között, ezeknek csak 3,9 százalékát ítélték el, miközben a bíróságok az ezekért a bűncselekményekért vád alá helyezetteknek hozzávetőlegesen a kétharmadát felmentették. A fejlődés 1948 februárjáig Csehszlovákiában is szemléletesen bizonyította a marxista—leninista tanítás helyességét, hogy a munkásosztály, ha be akarja tetőzni a forradalmat, nem veheti át és nem szabad, hogy átvegye a régi államapparátust, tehát a bírósági apparátust sem. Fel kell ezt számolnia és új bírósági apparátust kell kiépítenie. Népi ülnökök A bírósági szervezet kiépítésének és demokratizálásának jogi alapja mindenekelőtt az ún. május 9-i alkotmány. Ez XI. cikkelyében rögzíti a népi demokrácia alapelvét, amikor kimondja: „A nép képviselőinek útján a törvényeket nemcsak hozza, hanem képviselőinek útján végre is hajtja őket“. Az igazságügy területén ez úgy nyilvánul meg, hogy a hivatásos bírók mellett a bírói jogkör ellátását népi ülnökökre is bízza, akiket a döntési jogkör gyakorlása tekintetében egyenjogúaknak tart a bírósági eljárás valamelnnyi szintjén. Az alkotmány leszögezte az űj bírósági rendszer további alapelveit is; ilyen a bírói függetlenség elve — a bírákat csak a népi demokrácia jogrendje kötelezte. A bíráskodás demokratizálásának alkotmányos elveit azután a Nemzetgyűlésnek 1948. december 22-én az igazságügy demokratizálásáról szóló 319. számú törvénye rögzítette, amely 1949. február 1-én lépett hatályba. Ez a törvény meghatározta a bírósági rendszer és a bírósági ügyrend politikai, szervezési és jogi-ügyrendi etl- veit, az államról szóló marxis- ta-leninista elmélet tudományos ismereteivel és a bevált szovjet tapasztalatokkal összhangban. Az eddigi fejlődés igazolta ezeknek az elveknek a helyességét, mivel lényegében a mai bírósági gyakorlatban is érvényesek. Elősegítették azt, hogy a bíróság hathatós eszköze legyen a népi demokratikus hatalom védelmének, megszilárdításának és a dolgozó nép jogai védelmének. A bíróságok demokratizálásáról szőlő törvény legfontosabb ellvei közül elsősorban azt kell említeni, miszerint a hivatásos bíró testületileg dönt a népi ülnökökkel, akiknek a törvény többségi részvételt biztosított a büntető tanácsokban. Így a csehszlovák igazságügy története folyamán 1949. február 1-én a bírósági tárgyalótermekben mintegy 36 000 népi ülnök foglalt helyet. A nemzeti bizottságok és a kormány által bírói feladatok ellátására kijelölt népi ülnökök a bíráskodás demokratizálásáról szóló törvény értelmében döntési joggal bírtak a bíráskodás valamennyi szintjén, és ami az ítélethozatalt illeti, azonos volt a jogkörük a hivatásos túrákéval. Ez biztosíték volt arra nézve, hogy a bíróságok tevékenysége összhangban legyen a szocialista társadalom követetlményeivel. A bíráskodás demokratizálásáról szóló törvény másik legfontosabb alapelve a dologi igazság elvének a bírósági eljárás központi alapelvévé való emelése mind a büntetőjogi, mind a polgárjogi bíráskodás területén, ami a megcsontosodott bírósági formalizmus kiküszöbölését jelentette. Ezzel minőségileg magasabb fokra került az az elv, hogy a törvény és a bíróság előtt minden ember egyenlő. A törvény kötelezte a bíróságot, hogy hivatali kötelességből állapítsa meg a való tényállást, hogy igazságosan ítélkezhessék. A további fejlődés A társadalom további fejlődésével, a szocializmus alapjainak építésével s az állami és a társadalmi szervek és szervezetek tevékenységének tökéletesedésével elmélyült a demokratizmus a bíráskodás területén is. Jelentős lépés volt ezen a területen a bíróságok és a8 ügyészségek szervezéséről szóló alkotmánytörvény elfogadása 1952 novemberében. A bíráskodás területén megvalósult az egyik legmarkánsabb demokratikus alapelv, tudniillik az, hogy a bírákat választják és vissza leheti őket hívni: a bíróság döntését csak felettes bírósági szerv ellenőrizheti, vizsgálhatja felül és változtathatja meg, amivel minőségileg magasabb szintre kerül a bírói függetlenség elve is. A törvény kifejezi azt az elvet, hogy a bírák a reájuk ruházott jogkör keretei között sajátos formákkal hajtják végre az állam politikáját, amit a társadalom vezető ereje, Csehszlovákia Kommunista Pártja határoz meg. A bíróságok szervezésével foglalkozó törvény kimondottan meghatározza a bíróságok feladatait, nagy súlyt helyeteve a társadalmi rendszer védelmére, a polgárok törvényesen védett érdeke; nek védelmére és a bíróságok nevelői küldetésére. A demokratizmus további elmélyítését jelentette a bíráskodás területén a CSKP KB 1960 decemberében hozott határozata a szocialista törvényesség további megszilárdításáról és a bíráskodás demokratizálásáról. További szervezési változásokat hoz az igazságügy területén a szövetségi államjogi rendezés. Igaz, mint ahogy számos más állami és társadalmi szerv a múltban, a bíróságok sem maradtak mentesek a hibáktól és a fogyatékosságoktól. Azoknak az elméletieknek a. befolyása alá kerültek, amelyek szerint kiéleződik az osztályharc a szocializmus építése idején, ami egyes esetekben a szocialista törvényesség megsértéséhez vezetett. Ugyanilyen veszélyesek voltak az állam elnyomó szerepének - elhaiásá ról szóló opportunista, revizionista elméletek is, ami a bűnözés és más társadalomellenes megnyilvánulások elleni harcban bizonyos liberaliszti- kus magatartáshoz vezetteti. Ennek ellenére a népi bíráskodás területén az elmúlt negyed évszázadban elért eredmények azt mutatják, hogy a bíróságok joggal lehetnek büszkék, mert megfelelő mértékben elősegítették a szocializmus építését Dr. JÁN BENCURA, az SZSZK Legfelsőbb Bíróságának elnöke A tv- és a rádióadó-állomások legnagyobb világexportőrei közé tartozik a hloubétíni Tesla nemzeti vállalat. Az ötödik ötéves terv időszaknak csupán az első három éve folyamán 80 tv és 70 rádióadó-állomást gyártott kivitelre. Felvételünkön: (balról) Jirí Cihák, és Miloš Vachtl műszaki dolgozó a Szovjetunió számára gyártott Zóna típusú tévéadó-állomás berendezésének a kipróbálása közben. (Felvétel: Saroch — CSTK)
