Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-12 / 10. szám, szombat
A prágai közlekedés jövője A városi lakosság életkörülményeire és életmódjára kétségtelenül nagy hatással van a közlekedés, mely az elmber napi programjának szoros része ként alapvető követelményeinek a kielégítéséhez is hozzájárul. Ezéri tekinthetiő a városi közlekedés jelentős politikai tényezőnek is. Prága főváros közlekedési vállalata — a jelenlegi helyzetet elemezve —• két irányelvet mondott ki. Az egyik szerint a városi közlelkedés fejlesztésé nek az üteme nem maradhat a főváros fejlesztésének az üteme mögött. A másik elv értelmében a főváros közlekedési rendszerének egységes, osztatlan egészet kell képeznie. Az elemzésből továbbá kitűnik, hogy az utóbbi tíz esztendő eredményeként sikerült rávi lágítani a városfejlesztés és a közletkedés fejlesztése közötti aránytalanságok okára és kiküszöbölésük lehetőségeire. Ezeknek az adatoknak a prá gai metró „C“-szakaszának üzembe helyezésével minden bizonnyal jó hasznát veszik majd a szakemberek. Az elmúlt időszak fontos eseményeinek egyike az új lakótelepeknek és a Prágához tartozó községeknek a közlekedési hálózatba való bekapcsolása. A már forgalomban levő kor 362 600 látogató (ČSTK) — Banská Bystricán a Szlovák Nemzeti Felkelés Múzeuma rendkívül jó éredmény- nyel zárta az óévet. Tavaly a vendégek könyvébe több mint 362 000 látogató írta be a nevét, ami az előző évhez viszonyítva 98 ezerrel több. A múzeumot mintegy 67 000 külföldi látogató kereste fel, fő lég a Szovjetunióból, az NDK- ból, Magyarországról és Bulgáriából. A múzeum vendégei voltak többek között etiópiai, iráni, szírial és latin-amerikai turisták is. A múzeumnak az új épületije való áthelyezése óta több mint egymillió látogatója volt. A kiállítási terepiben tavaly nyolc kiállítást rendeztek, amelyeket több mint 63 000 érdeklődő tekintett meg. A legtöbb volt a látogatók száma a tudományos világnézetről, s ugyancsak a Mongol Népköztársaság kultúrájáról és közoktatási rendszeréről megrendezett kiállításon. szerű „T“ 3 típusú villamosok és az autóbuszpark további lényeges kibővítése ugyancsak sokban hozzájárul majd a közlekedés színvonalasabbá tételéhez. Az említésre méltó módosítások közé tartozik az útszakaszok meghosszabítása is. Az L963-ban 611 km-t kitett vonalak 1973-ban már meghaladták az 1240 km t. A közlekedési hálózat is sűrűbb lett. A villamosokban és az autóbuszokban pedig — az 1963. évi helyzethez viszonyítva — 137 500-ról a múlt évben 185 000-re emel ke dett az ülőhelyek száma. A vá rosi tömegközlekedési eszközöket ma már nálunk — a fokozott motorizmus ellenére — évente sokkal több utas veszi igénybe, mint sok más, a mieinknél nagyobb külföldi vá rosbun. Az 1974—1985. közti időszak — a terv szerint — a metró építésének a jegyében fog lezajlani. Ehhez járul a belvárosnak a felszíni tömegközlekedési eszközöktől való fokozatos mentesítése. Az eredmény a biztonságos közlekedés feltételeinek a megteremtése lesz. Ebben az időszakban kerül sor a közlekedési rendszelr következetes építésére, illetve módosítására is úgy, hogy annak alapjai — a belváros problémáinak a megoldásával — a metró képezze. A metró ugyanis a jövőben évről évre több utast fog szállítani. Ezért útvo naiait úgy tervezték, hogy lehetőleg kielégítse a szerénynek nem mondható, a lakások és a munkahelyek összpontosításához igazodó, egyre emelke dő Igényeket. A metró útvonalai tehát a főváros szívében háromszöget képezve, a lég főbb ütőér küldetését fogják teljesíteni. További lényeges változásokra 1978—1979. években kerül sor. Ekkorra várható ugyanis az „A“ vonal I. és II. szakaszának üzembe helyezése. A villamosok abban az időben már csak - a külvárosokban fognak közlekedni. Ugyanakkor azon bán több autóbusz áll majd az utasok rendelkezésére, melyek a város központján kívül elsősorban a lakótelepeket léteznék hivatottak összekötni az ipari negyedekkel. Az elmondottakból is kitűnik, hogy Prága városi közlekedése komplex megoldást igényel, s ezért került ez a probléma a választási programok teljesítése keretében valameny- nyi körzetben az érdeklődés középpontjába. W77 — TÖBBET TERMELNEK A kremnicai Eleklrovod nemzeti vállalat a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban az egyedüli, ahol armatúrákat állítanak elő a vasutak magasfe szültségű berendezései számára, ezenkívül emelődarukat és különböző szerelési szerszámokat gyártanak. Gyártmányait jól ismerik már Kubában, Bang- ladehsben. Kuvaitban és majdnem az összes szocialista államokban, sőt a világ más országaiban is. Hazánkban ezekkel a gyártmányokkal a távolsági gázvezeték, a prágai metró és más fontos épületek építkezésénél találkozhatunk. Az 1973. sikeres év után ez évben az üzem körülbelül 10 százalékkal növeli a tervfeladatokat. Az Eleklrovod dolgozói a jelenlegi energetikai szükségletek ellátása érdekében a lehelő legrövidebb időn belül be akarják fejezni az üzem építéséi. Beruházásfejlesztése! ebben az évben 12 millió korona költséget igényel. A legfon tosabb tervezett akciók közé tartozik a kovácsolóműhely, az ónozómühely korszerűsítése, a raktárak építésének befejezése, a sajtólórészleg építése, a tisztító neutralizálő állomás átépítése és egyebek. Rendkívüli igyekezetét fejt ki az itt felsorolt fontos feladatok teljesítésében az üzem 11 szocialista munkabrigádja. A Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának tiszteletére tett szocialista vállalásukban többek között arra kötelezték magukat, hogy a termelési költ ségeket 970 000 koronával csökkentik, Jaromír Maršálek mérnök felhívása keretében további 400 000 koronát takarítanak meg, több száz órát dolgoznak le társadalmi munkában az üzem szociális programjának, valamint Kremnica választási programjának a teljesítésekor. Felépül a bútorgyái Az igény elég régi keletű. Bodrogköz központjának, Kráľ. Ch Imele ( Királyhelmec) városának vezetői évekkel ezelőtt javaslatot tettek egy olyan üzem felépítésére, ahol néhány száz embert főleg nőt — alkalmazhatnának-. A javaslat alapján egy új bútorgyár felépítésére esett a választás. Nem véletlenül, mert a felépítendő bútorgyárba közvetlenül a Szovjetunióból széles nyomtávú vasúton érkezhet a nyersanyag s ugyanazon szállíthatják a kész bútort a Szovjetunióba. Az új bútorgyár makettjét már letgalább 3—4 évvel ezelőtt elkészítették, viszont a végleges döntés, a felépítendő bútorgyár „tervbe iktatása" elmaradozott. A kelet-szlovákiai kerület vezető funkcionáriusától örömmel hallottuk a döntést: még az ötödik ötéves tervidőszakban megkezdődik az új bútorgyár építése Kráľ. Chlmecen. A trebišovi járási nemzeti bizottság határozata érteimében a Trebišovi Járási Iparvállalat pribepíki asztalos üzeme kivált a vállalat kötelékéből, s 1974. január ellseje óta mint a Spišská Ves-i „Nový domov“ Bútorgyár üzeme működik. Vezetésével Jakab Sándor elvtársat bízták meg. Kérdéseinkre válaszolva ő nyújtott tájékoztatást az új bútorgyár felépítésének előkészületeiről — Az új esztendő számomra nagy változásokat hozott. Az illetékes szervek határozata értelmében 1975-ben megkezdődik Királyhelmecen a már régen óhajtott bútorgyár építése. A beruházó a Spišská Nová Ves-i „Nový do mov“ Bútorgyár, mell y nek vezetősége már most széles körű intézkedéseket tesz az építkezésekkel járó feladatok biztosítására. Az említett döntések alapján került sor az említett vállalat királyhelme- ci üzemének létrehozására. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az újonnan létesített legmodernebb gyárak is kezdeti nehézségekkel küzdenetk, ha az indulásnál nem rendelkezik jól felkészült, tapasztalt dolgozókkal. Ezért álla mi szerveink úgy határoztak, hogy a járási iparvállalat perbeníki asztalos üzemét átadják a beruházó „Nový domov“ Bútorgyárnak. Itt jelenleg száz tapasztalt szakember dolgozik. Ök képezik az alapját a felépülendő gyár kollektívájának. Azonban addig sem tétlenkedünk a termelési illetően, hiszen már ebben az évben az eJddigi nyolc és fél milliós termelést 12 és fél millió koronára növeltük. Az új gyár építéséi 1975- ben kezdik meg. Addig is elég sok a tennivaló az előkészületi és tervezési munkákat il- leliően. Az építkezést előreláthatólag 1978-ban befejezzük, s az ezt követő évben megindul a termelés. Az új bútorgyár a múlt év végén üzembe helyezett sabinovi bútorgyár javított, tökéletesítem mása lesz, amely jelenleg Szlovákiában a legkorszerűbb üzemek közé tartozik. Közel 150 millió korona beruházási költséggel épül, s 550—600 embert — jelentős számban nőket is — foglalkoztat majd. Az évi termelés értéke 20—130 millió korona, s a gyár termékei elsősorban exportra kerülnek. Az új gyár lehetőséget, illetve segítséget nyújt a pályaválasztás előtt álló fiataloknak. Az érdeklődők a mi vállalatunkban elsajátíthatják a bútorgyártásnál szükséges szakmákat. Megtalálja a helyét nálunk a jó közgazdász, a gépész, az elektrotechnikus és a vegyész is. Természetesen a lakáskérdések lehető legjobb formában történő rendezését sem mellőzzük. Az említett feladatok nagyon igényesek és rengeteg munkát követelnek, azonban mind én, mind munkatársaim készek vagyunk mindent megtenni annak érdekében, hogy Bodrogköz iparosításának ez a jelentős láncszemei megvalósuljon. Tudatában vagyunk, hogy a gyár felépítése és üzemeltetése nemcsak gazdasági fellendülést jelent, hanem kedvezően befolyásolja majd az itteni társadalmi élet további felvirágzását is. KULIK GELLÉRT Modern szőnyegmintázó gép Tizenkét színben mintákat nyomó szövőgépet szerkesztettek a Tanvaldi Tolex vállalat és a libereci Szövőgépipari Kutatóintézet dolgozói. Jelenleg egy három méter szélességben szőnyeget mintázó gép szerkesztésén is dolgoznak, amely újdonságszámba megy a KGST- országokban. A Totex vállalat és a kutatóintézet műszaki dolgozóinak javaslata alapján mind a két gépen számos szabadalmat érvényesítettek. A két gép íoltalálói mind a két gépet kiállítják a moszkvai szövőgépluállításon, amelynek megrendezésére az idén májusban kerül sor. A PÁRT A GAZDASÁGI PROBLÉMÁK MEGOLDÁSÁRA TÖREKSZIK Beszélgetés EMIL MERTL elvtársfiol, a prágai 9. körzeti pártbizottság vezető titkárával Miroslav Anger felvétele A főváros 9. körzeti pártbizottságának d‘•''ember végén megtartott Dienáris ülése a gazdasági felatiu,., . teljesítésének ellenőrző1 0 gyében zajlott le. Az elhangzott vilafeí- szólalások ezúttal is számos hasznos ötletet, javaslatot vetettek fel, jelentette ki látogatásunk alkalmával EMIL MERTL elvtárs, a prágai 9. körzeti pártbizottság vezető titkára. <9 Ellenőrzéseik során nyilván a választási program teljesítése sem kerülte el figyelmüket. Milyenek az ezen a téren szerzett tapasztalataik? — Általában véve nem panaszkodhatunk. A választási program keretében vállalt nagyobb horderejű kötelezettségeinket pontosan és határidőben teljesítjük. Bebizonyoso* dott, hogy bár az építkezési beruházások teljesítése tekintetében a legjobb úton haladunk, az üzemek további lényeges korszerűsítési befektetésekre nem tartanak számot, a kisebb akciók lebonyolítása azonban még nem zökkenőmentes. A lakásépítkezések és a szolgáltatások színvonalával nem lehetünk még teljesen elégedettek. Ezekre tehát a jövőben még nagyobb gondot kell fordítanunk. Tapasztalatainkat a nyilvános pártgyűléseken kifejezett közvélemény is megerősítette. Pártakcióinkon a 9. körzet lakosságának 83 százaléka vett részt. Sokan két-háromszor is megjelentek a közös ügynek tekintett tanácskozásainkon. Megértették hogy segítségükkel hamarabb megszünlethetők a nehézségek, könnyebben megoldhatók a problémák. ® Milyen volt a nyilvános párt- gyíílések lefolyása? —■ Körzetünkben a nyilvános pártgyűléseket agitációs napok előzték meg, melyeknek ugyancsak megfelelő figyelmet szenteltünk. Ennek köszönhető, hogy a XIV. pártkongresszus határozatainak valóra váltására irányuló vitában oly sokan vettek részt. Az agitációs napokat az üzemekben a pártcsoportok által rendezett nyilvános megbeszélések, a lakóhelyeken pedig a házi beszélgetések jellemezték. A 9. körzet pártcsoportjainak az üzemekben megtartott 938 nyilvános megbeszélésén a dolgozók 90 százaléka, a lakóházakban megtartott 1266 házi beszélgetésen pedig a lakók 50 százaléka vett részt. 1300 agitátorunk jó munkáját dicséri az is, hogy a megjelentek 80 százaléka felszólalt a tanácskozásokon. Olyan akciót bonyolítottunk le tehát, mely megismertetett bennünket a tényleges helyzettel, illetve a követelménnyel. Az agitációs napok eredményeként ugyanis az üzemekben kb. 15 000, a lakóhelyeken pedig mintegy 7000 megjegyzés és javaslat hangzott el. Ezeknek 70 százaléka a lakosság panaszait és bírálatát tartalmazta. • Milyen következtetéseket vont le a pártbizottság ezekből a megjegyzésekből, illetve panaszokból? — A vita felszólalások tartalma tehát lényegében nem változott. Az elvtársak nagy része az időszerű hazai és külföldi politikai eseményekkel kapcsolatban kért magyarázatot. A lakosság egyetért a CSKP eddigi bel- és külpolitikájával, helyesli a Szovjetunió és a szocialista országok béketörekvéseit, elítéli a chilei ellenfor1974. I. 12.