Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-10 / 8. szám, csütörtök
A nagy üzenetváltás Emil Boleslav Lukáč SZÜLŐK, NEVELŐK FÓR u/m A- ; : ; ISKOLAÉRETT-E A GYERMEK? E. B. Lukáčot nem kell külön bemutatnunk, hiszen ismerik a nevét mint költőét és műfordítóét egyaránt. Hosszú éveken keresztül fáradozott a magyar —szlovák kulturális kapcsolatok elmélyítésén. A magyar irodalom szakavatott tolmácsolásával, cikkeivel, tanulmányaival vállalta a népszerűsítő szerepét, amelyért e kitűnő szlovák költőt a Magyar PEN Club 1969-ben PEN-emlékérera mel tüntette ki. A Madách Könyvkiadó dicséretes vállalkozása, hogy megjelentette E. B. Lukáč tanulmányainak válogatását A nagy üzenetváltás címmel, amely segítségével képet kapunk a neves szerző szlovák-magyar kapcsolatokat ápoló és szorgalmazó irodalmi tevékenységéről. A tanulmányokat összeállító Csanda Sándor a kötet előszavában így ír: „Ha valaki, akkor elsősorban ő nevezhető a magyar irodalom szlovákiai nagykövetének". Nemcsak fordításaival szolgálja a magyar irodalom ügyét — népszerűsíti szlovák nyelven a magyar irodalmat —, hanem elméleti és népszerűsítő cikkeivel is. Ö Ady Endre leg- hlvatottabb szlovákiai tolmá- csolőja. Csanda Sándor bevezető írásában rámutat E. B. Lukáč kulturális hídépítő munkásságának történelmi fontosságára, elemzi életútját, munkásságának főbb állomásait. A köi tét a bevezető íráson kívül öt fejezetből áll. 1. A Harcok és eredmények a szlovák—magyar kulturális kü zeledés szolgálatában című rész tartalmazza a modern magyar líra első szlovák nyelvű antológiájának (Sötét vizek partján) előszavát, amelyben a szerző n szomszéd népek kultúrája megismerésének szükségességére hívja fel a figyelmet, hiszen az egyes népek szellemi kincseinek kölcsönös megismerése, befogadása a népek kölcsönös megbecsüléséhez, meg értéséhez vezet. A magyar irodalom szlovák szemmel című írás bemutatja, hogy Lukáč hogyan került kapcsolatba a magyar irodalom mai, mely költők hatottak rá, kiket fordított, kikkel állt irodalmi vonatkozású levelezésben, személyes kapcsolatban. Vázolja azt is, hogyan kellene szoro Sabbra fűzni a kapcsolatokat a , Az ünnepek előtti csúcsforgalom könyvesboltjainkban is megszűnt, ám ez nem jelenti azt, hogy csökkent volna az érdeklődés a jó könyvek iránt. A kiadók és a kereskedelem ebben a hónapban is gondoskodik számos érdekes, sokféle igényt kielégítő könyvekről. Az év első napjaiban jelent me(g könyvesboltjainkban Sas Andor A koronázó város című műve. A több mint tíz éve elhunyt ismert bratislavai egyetemi tanár a nagy múltú történelmi város 1815-től 1848-ig terjedő időszakával ismertet meg bennünket. A diéták városát abban az időben is neves nemzetébresztők látogatták vagy lakták. Itt mondta el szenvedélyes beszédeit Kossuth Lajos, Széchenyi István, Ľudovít Stúr. Járt itt Metternich, Talleyrand, Wellington, Köl- csefy és Petőfi is. Sas Andor nemcsak róluk írt, hanem az ő tevékenységükkel párhuzamosan hiteles képet fest a gőzhajózás megindulásáról, a Vaspálya társaság megalakulásáról, a színházi, tudományos, poétikai és mindinkább föllendülő kereskedelmi életről. Moyzes Ilona az Osztravai dalok című verseskötete után most elbeszéléseit gyűjtötte össze és Harangok címmel jelentette meg könyvalakban. A napilapjainkból és folyóiratainkból is ismert írónő elbeszéléseiben érdekes világba vezeti el az olvasót. Írásaink hősei többnyire magányos emberek: öregek, vagy szerelmükben szlovák és a magyar irodalom között. Az Egy fölöttébb hasznos küldetés ben Lukáč hangsúlyozza: „Saját érdekünkben minél mélyrehatóbban meg kell ismernünk más népek legnagyobb értékeit." A „legnagyobb“ műveknek Lukáč azokat tekinti, amelyek humánus küldetést hordoznak, s az emberek és a népek testvériségét hirdetik. A közös látomás útján című írás azokat a gondolatait tartalmazza, amelyeket a PEN-emlékérem átvevése után mondott el: „Fél évszázadnak kelleti eltelnie, hogy bizonyos providenciális paralelizmusnk törvényszerűsége igazolódjék. Leviatáni útvesztőkön, sivatagokon keresztül, nemzeti vérfürdőkön ál, egyéni és kollektív tragédiák hói kilábolva, új generációkkal együtt megú/hodva itt állunk, népeink lelkének mérnökei nemcsak szemtől szemben, hanem egymás mellett“. E gondolatok is bizonyítják, hogy E. B. Lukáč tudatosítja szerepvállalásának nemes küldetését, a népek internacionalista kapcsolatainak elmélyítését és az elmélyítés időszerűségét is. Az én tanítóm ban meleg szeretettel emlékezik tanítójára, Klaniczay Sándorra, akinek nevelési eszménye a szorgalom, a pontosság és a becsületesség volt. Klaniczay nagy hatással volt Lukáč értelmi és erkölcsi fejlődésére. A Szilárd pillérek című írásában a szerző vázolja azt, hogy a jelentős kulturális értékek megfelelő átültetés és besorolás esetén saját kultúránk talaját is megtermékenyítik, s így közvetve bár, de a mi értékeinkké is válnak. 2. A második fejezel írásai áttekintést nyújtanak néhány XIX. és XX. századi magyar író, költő életútjáról, munkásságáról. Lukáč főleg a nevezetes évfordulókat használja ki egy- egy kiemelkedő magyar irodai mi egyéniség népszerűsítésére, írásainak jelentősége dokumentum értékükön kívül az, hogy megismerteti a szlovák olvasóközönséget a Petőfi életmű nagyságával, jelentőségével, Arany János kötői portréjával, Madách vagy Jókai jelentős alkotásaival. Az Egy Mikszáth- fordítás kapcsán című írás a műfordítás időszerű kérdéseit is elemzi. A Gyóni Gézáról szóló emlékezés bemutatja és jelcsalódott asszonyok, akik azonban vállalják sorsukat, a megpróbáltatások ellenére! sem adják föl elveiket. Csanda Sándor ismert hazai Irodalomtörténészünk és kritikusunk több éves kutató munkáját adja közre Balassi Bálint költészete és a közép európai szláv reneszánsz stílus című könyvében. A szerző gazdag példatárral illusztrálva mutatja be a neves magyar költőt, egyéniségét és írásművészetét, majd egybeveti Ko- chanowskival, a lengyel reneszánsz líra kimagasló képviselőjével, valamint a korabeli cseh, illetve szlovák költészettett. A kortárs szlovák irodalmat ezúttal Milan Rúfus Válogatott versei képviselik. Napjaink egyik legeredetibb hangú és legtehetségesebb szlovák költőjének e magyarul megjelenő kötete minden túlzás nélkül jelentős irodalmi eseménynek számít. K. Capek—Chod írásait, sajnos eleddig aránylag kevés olvasó ismeri. A századforduló közötti évtizedek egyik legjelentősebb cseh írója pedig megérdemli, hogy számon tartsuk őt. Ezúttal egyik ismert regénye, a Tündérálom jelent meg magyar fordításban. Új kiadásban látott napvilágot Balzac Elveszett illúziók című regénye. A Hat holdas rózsákért című kötetben Babits Mihály sajátos hangvételű elbeszélés-művészetét ismerhetjük meg. Rövid idő alatt immár harlemzi a „véres harcok és a béke“ magyar poétáját. Írásainak pozitív vonása, hogy Lukáč mindig azt domborítja ki, ami a két népben közös, ami a két népet a társadalmi haladásért fotyta- lott harcban összeköti. 3. Ady Endre költészetét elemzi az Ady igézetében című fejezet. Lukáč a kötetnek ebben a részében főleg azt mutatja meg, hogy milyen hatással volt Ady a szlovák irodalom jeles képviselőire. Bemutatja Ady és Hviezdoslav kapcsolatát, a népek testvériségéért folytatott kűzdelmiiket. Ady Endre és O. P. Hviezdoslav szellemi testvériségét hangsúlyozza. A nagy üzenetváltás című tartalmas írás is. „Két nemes lélek megegyezett az alapvető emberi, nemzeti és szociális kérdésekben, a közép európai nemzetek testve ri együttélésének, a legmagasabb fokú emberiség jogi alapokon nyugvó víziójában. Ez a vízió egyre sürgető és modern, nem hullott ki az idő rostáján ..." Az írás megállapítja azt is, hogy e vízió megközelítésének és megvalósításának legfontosabb feltétele a szocializmus. 4. E. B. Lukáč külön fejezetben ír a Nyugat-nemzedék nagy alakjairól is. Megismerteti a szlovák olvasót Tóth Árpáddal, Kosztolányi Dezsővel és juhász Gyula költészetének szlovák visszhangjával. Lukáčnak a Juhász Gyula titkárával folytatott levelezéseiből kitűnik, hogy Lukáč aktívan hozzájárult a Juhász Gyula Múzeum anyagának gazdagításához. Szívügyének tekintette a két nép kultúrájának időn átvilágító eszmei értékei kőzklnccsé tételét. 5. A könyv utolsó fejezete tisztelgés Lukáč barátai és harcostársai előtt. Megvilágítja a szlovák-magyar irodalmi kapcsolatokat Ady Endre költészetének értékelésében, bepillantást nyújt Lukáč és Földessy Gyula levelezésébe, és más irodalmi vonatkozási kérdésekbe. Értékes az Ady Endre és Bölöni György igaz barátságát ecsetelő írás is. A kötetet Győry Dezső és Vo- zári Dezső költészetének elemzése és a hetvenéves Illyés Gyulát köszöntő írás zárja. SZITÁSI FERENC madik kiadásban került a könyvesboltokba Liszt Ferenc életregénye, s ez mindennél ékesebben bizonyítja Gál György Sándor könyvének sikerét. , A Gárdonyi-kedvelők most A láthatatlan ember új kiadását vásárolhatják me(g. Ezt a regényt az író legkedvesebb írásának tartotta, s nem véletlenül, hiszen a hun birodalom idejében lejátszódó érdekes és szép történetet már eddig is százerzek olvasták és szerették meg. Több szép új ifjúsági könyv is megjelent az utóbbi napokban. Minden bizonnyal sok ifjú olvasó — és nemcsak ők — többször is elovassa majd Kamanyin Repülők és űrhajósok című izgalmas könyvét, amelyben a repülő vezérezre- dels, a Szovjetunió Hőse a berepülőpilóták és űrhajósok életét, kalandjait és helytállását eleveníti meg. Két további új könyvhöz úgy véljük nem szükséges semmilyen kommentár. Elég, ha leírjuk a címeket és az alcímeket. Kincskeresők 1974 — Mesék, versek, történetek, hasznos tudnivalók azoknak, akik szeretik a szép könyveket. Miloslav Stingl: Indiánok hadiösvénye — harminc történet leghíresebb indián harcosokról és a legjeflentősebb indián háborúkról. A legifjabb érdeklődők számára ajánljuk a Tündérek, törpék táltosok, valamint a Zoknidakszli és mások című mesekönyveket. y—/— MÁR CSAK NÉHÁNY HÉT választ el bennünket az iskolai beiratásoktól, s Ilyenkor sok szülőben felvetődik a kérdés: érett-e gyermeke az iskolába járásra, tud-e majd alkalmazkodni az új környezethez, elviseli-e majd a különféle megterheléseket stb. Ezért úgy gondoljuk, nem lesz célszerűtlen, ha röviden foglalkozunk az is- kolaérettséggel kapcsolatos kérdésekkel. Az iskolaérettség gyakorlatilag már Komenský működésétől és tudományosan megalapozott pedagógiájától kezdve különböző kutatások tárgya. Szakemberek keresik a választ arra a kérdésre, mikor tekinthető a gyermek annyira érettnek, hogy iskolába járhasson. Miért szükséges ennek megállapítása, miért kell ezzel a kérdéssel foglalkozni? Köztudott, hogy szocialista társadalmi rendszerünkben a fokozott anyagi és erkölcsi gondoskodás ellenére is nagyon sok gyermek nem fejezi be az alapiskolát, s viszonylag még most Is nagyon sok a bukás az alapiskola 1—5. évfolyamában. Meggyőződésünk, hogy ennek egyik komoly oka éppen az iskolaéretlen gyermekek korai iskolába járatása. Csehszlovákiában — mint ismeretes — azok a gyennekek írhatók be első osztályba, akik az adott év szeptember 1-ig bétől tik 6. életévüket (kivételes esetekben a december 31-ig születettek is felvehetők), s akik feltehetően olyan testi és szellemi érettségi szintet érnek el, amely lehetővé teszi számukra az iskolai megterhelés elviselését. Az óvodából, illetve a családi környezetből az iskolába való átmenet viszonylag nagy szellemi megterhelést jelent a gyermek számára, s ez a megterhelés később még fokozódik, hiszen a tudomány, a technika, a társadalom gyors ütemű fejlődése az iskolai tananyag meny- nyiségében és minőségéljen is megnyilvánul, s ez mindenképpen a tanulókkal szemben támasztott követelmények fokozódásával jár együtt. Nehezíti az iskolai munkát az a körülmény is, hogy az osztályban levő gyermekek között fél év korkülönbség Is lehet. Az iskolába járás rendkívül jelentős mozzanat a gyermek életében s az iskolába lépés gyakran sok nem kívánatos tünetet idézhet elő. Az orvosok különböző megbetegedések szaporodására hívják fel a figyelmet, főképpen az olyan gyermekek esetében, akik testileg és lelkileg fejletlenebbek. Tulajdonképpen mit jelent az iskolaérettség s egyáltalán minek az alapján állíthatjuk, hogy a gyermek érett a beiskolázásra? AZ ISKOLAÉRETTSÉG komplex fogalom: testi, lelki, társadalmi, jogi stb. vonatkozásai vannak. Az iskolaérettség meghatározásához ma már bizonyos megkülönböztető ismérvekkel rendelkezünk. Ezeket általában négy csoportba oszthatjuk: 1. Az éleikor — ez törvény által meghatározott s löbbé-kevésbé formális kritérium. 2. A testi fejlettség mulatói (súly és magasság). Meg kell jegyeznünk, hogy a testsúly és magasság, illetve az iskolai eredményesség között még nem mutattak ki semmilyen összefüggést. Az egyik igen egyszerű méi'ési módszer az ún. „filipini mérték“ (a gyermeknek jobb kezével a fejtetőn át meg kell fognia bal fülét.) Természetesen ez is csak kiegészítő kritérium lehet. 3. Szellemi kritérium — a szellemi érettség megállapítása egyre nagyobb jelentőséget kap a gyermekek beiskolázása szempontjából. A rendszeres megfigyelés mellett különböző, személyiséget, képességeket, intelligenciát, készségeket stb. mérő tesztek állnak a szakemberek rendelkezésére; ezek alapján viszonylag megbízhatóan eldönthető, érett-e a gyermek iskolába járásra. 4. Szociális, érzelmi kritériumok — ezek igen fontosak a gyermek közösségbe való beilleszkedése illetve a különböző rendszabályok elfogadása és betartása szempontjából. Az alkalmazkodásra, a helyes érzelmi kötődésre, a viselkedés regulációjára alkalmatlan gyermek az ismeret- szerző tevékenységre neon képes. A fejlődésben való elmaradás (retardáció) gyakran csak látszólagos a másik közismert tünethez, az akcelerációhoz viszonyítva. Ezért nem árt, ha a szülő is tudja, hogy a retardált gyermekek főbb ismertetőjegyei, vonásai a következők: 1. Szegényes beszéd mind alaki, mind formai szempontból. 2. A megfigyelő- és észlelőképesség fejletlensége. 3. A figyelemkoncentráció hiánya. 4. Ezek következtében az absztrakt gondolkodás, a következtető képesség alacsony színvonala. 5. Érzelmi sivárság, ami a társas magatartás zavarában nyilvánul meg. A szociális viselkedés zavara általában két fő forrná* bán nyilvánul meg: túlmozgásos. nyugtalan, agresszív viselkedésben, b) vagy túlságosan gátolt, félszeg, emberkerülő magatartásban. A SZAKEMBEREK az okok elemzésénél az esetleges rossz lakás- és táplálkozási viszonyokon kívül a szülői érdeklődés és a korai foglalkozás hiányát állapították meg. Ez is hangsúlyozza a szülők felelősségét a gyermek iskolára való előkészítésében. Minden esetben támogassák gyermeküket abban, hogy pozitív képet alakíthassanak ki önmagukról. Ne halljon a gyermek olyan véleményeket, hogy „le semmihez nem értesz", „ügyetlen vagy“, „buta vagy“, „csýnya vagy“, stb. Ösztönözni kell a gyermekeket és lehetőséget biztosítani, hogy szabad foglalkozással — rajzzal, festéssel, mintázással, ének léssel, zenével, mozgással stb. — kibontakoztathassák alkotó- képességüket, megszerezhessék az iskolai munkához szükséges elemi készséget. El kell érni, hogy a gyermek megszokja: a megkezdett tevékenységet, feladatot szükséges befejezni, nem lehet félben hagyni még akkor sem, ha egy másfajta tevékenység csábítóbb számára. A tapasztalatok azt mutatják, az éretlen gyermeknek elsősorban tevékenységének a motívumai éretlenek. Ezért ügyeljünk arra, hogy a gyermek cselekvése, tevékenysége valamilyen módon mindig motivált legyen. Tudnia kell, mit miért tesz, látnia kell tevékenységének célját, értelmét, értékét. Ne sajnáljuk a fáradságot ennek megmagyarázására, s nem kell félni a jól elvégzett feladat jutalmazásától sem. S még egy fontos tényezőről nem szabad megfeledkeznünk: az iskolához, a pedagógushoz való pozitív érzelmi kapcsolatok kialakításáról. A gyermekeknek várnia kell a beiratkozás és az iskolába lépés napját. Többször is hangsúlyozzuk előtte az írni, olvasni, számolni tudás örömét, azt, hogy sok-sok új tárggyal ismerkedik majd meg, olyan ismeretre tehet szert, amely okosabbá, értékesebbé teszi őt. AZ ELMONDOTTAKAT summázva megállapíthatjuk: az iskolába járást megelőző kötelező orvosi vizsgálat nem elégséges az iskolaérettség megállapítására. A testi, fejlettség mellett feltétlenül szükséges az Iskolaérettség lelki mutatóinak a feltárása is. (Pszichológiai tanácsadókban ezt ingyen végzik.) A testi és a szellemi fejlődés ugyanis nincs mindig teljes összhangban, ezért jogosnak tűnik az a követelmény, hogy az orvosi vizsgálatot pszichológiai vizsgálattal kell kiegészíteni annak megállapítására, hogy a gyermek alkalmas-e az iskolai munkára. Ilyen szempontból különös figyelmet érdemelnek azok a gyermekek, akik az adott év szeptember elseje után töltik be hatodik életévüket. ZIRIG MARGIT Januári könyvújdonságok REGÉNYEK, VERSESKÖTETEK, IFJÚSÁGI ELBESZÉLÉSEK
