Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-09 / 7. szám, szerda
Sokolialt előrehaladás A CSKP alapszervezetei januá ri és februári taggyűléseiken értékelik múlt évi munkájukat, a párt politikai tevékenységében és a gazdasági téren elért eredményeket. Egyúttal részletesen foglalkoznak az idei feladatokkal, az 1974-re kitűzött eélokkal. Ezzel összefüggésben beszélgettem Ján Gibala elvtárssal, a Rimavská Sobota-i (rimaszombati) járási pártbizottság vezető titkárával a pártszer vezet tavalyi munkájáról és ez évi feladatairól. JAN GIBALA elvtárs bevezetőben hangsúlyozta, hogy 1973- ban a járásban nagyon jó eredményeket értek el mind a politikai munkában, mind a gazda- dasági feladatok teljesítésében. Növekedett a kommunisták aktivitása, emelkedett a pártalap- szervezetek és a pártcsoportok tevékenységének a színvonala, és ezáltal tovább szilárdult a párt vezető szerepe. Kifejezően mutatja ezt a taggyűlések színvonalának emelkedése. A múlt évben a taggyűléseken az átlagos megjelenés 90,5 százalék volt, és minden egyes alopszer- vezet pontosan megtartotta taggyűléseit. A vitában az átlagos részvétel elérte a harminckét százalékot. A kommunisták ez irányú aktivitásának növekedéséhez nagyban hozzájárul az a tény, hogy a járási pártbizottság mélyrehatóan foglalkozik a taggyűléseken elhangzott megjegyzésekkel és indítványokkal. A járási pártvezetőség gondosan ügyel a megjegyzések és a javaslatok elintézésére és megválaszolására. Jelentős előrehaladást értek pl a párt sorainak gyarapításában. Tavaly háromszázhatvan- két párttagjelöltet vettek fel; az új tagjelöltek nyolcvanhét százaléka munkás és földművesszövetkezeti dolgozó, nyolcvan- négy százaléka harmincöt évesnél fiatalabb. A pártalapszerve- isetek a tagjelöltek kiválasztásánál az egyes munkahelyek helyzetéből, a párt befolyása és vezető szerepe érvényesítésének követelményéből indulnak ki. Ezen a téren különös figyelmet szentelnek azoknak a munkahelyeknek, részlegeknek és műhelyeknek, ahol csekély a kommunisták száma. A járási pártbizottság az újonnan felvett párttagjelöltek nagy számára való tekintettel fokozott gondot fordított politikai fejlődésük biztosítására. Erről az alapszervezetekben folyó pártoktatáson kívül a politikai nevelés háza gondoskodik, amely a járás három helységében rendszeresen ciklikus iskolázásra hívja össze a tagjelölteket. „A párt sorainak gyarapításával megoldjuk a csekély taglétszámú alapszervezetek kérdését is — folytatta tájékoztatását a vezető titkár. — Járásunkban ma még huszonkét olyan alapszervezet van, ahol a párttagok száma nem éri el a tizet. Két alapszervezeten kívül a többiben még az idén megoldjuk ezt a problémát, mégpedig azáltal, hogy az üzemi pártszervezetekből több elvtársat a falusi párt- szervezetekbe helyezünk át, akik ezután ott vesznek részt a pártmunkában; az üzemi pártszervezetekben pedig fiatal elvtársakat készítünk elő a tagjelölt! felvételre. Ily módon kialakulnak a feltételek az alapszervezetek aktivitásának további fokozására. A pártpolitikai munkával kapcsolatban indokoltan leszögezhetjük, hogy járásunkban a pártalapszervezetek képesek az előttük álló feladatok megoldására és következetesen érvényesítik a párt vezető szerepét.“ A JÁRÁSBAN a falusi párt- alapszervezetek építésénél az egységes földművesszövetkezetek egyesítése és a helyi nemzeti bizottságok összevonása által kialakult új helyzetből indultak ki. Mindegyik egységes földművesszövetkezetben párt- alapszervezet működik, a csatolt szövetkezetekben pedig — amelyek most a gazdasági udvarok szerepét töltik be —, a párt részlegszervezetei, illetve pártcsoportok tevékenykednek. A járási pártbizottság a részlegszervezeteket egyes kérdésekben — például a tagfelvétel, a pártbüntetés kiszabása stb. — az alapszervezet jogkörével ruházta fel. A részlegszervezeteket és a pártcsoportokat közvetlenül a járási pártbizottság Irányítja ugyanúgy, mint az alapszervezeteket. A járási párt- bizottság mindegyik részlegszervezetbe és pártcsoportba aktivistát küldött munkájuk segítségére. A pártépítésnek ez a módja megfelel a pártalapszabályzatnak és a járás feltételeinek, hozzájárul az egyes munkaszakaszokon a párt vezető szerepének az érvényesítéséhez. A járási pártszervezet és a lakosság közti kapcsolatnak az eddiginél még szorosabbra fűzését nagy)>an elősegítették a múlt év októberében és novemberében megtartott nyilvános pártgyűlések. A rimaszombati járásban 259 nyilvános pártgyűlésen csaknem 26 000 ember — ebből közel 20 000 párton kívüli vett részt. A nyilvános pártgyű- lések vitájában 3258-an szólaltak fel. A dolgozók kifejezték pártunk politikájának támogatását, hangsúlyozták, hogy tevőlegesen részt vesznek a pártit a tá roza tok megva lósí tásóban. A nyilvános pártgyűlések vitájában számos kritikai és más megjegyzés is elhangzott, és sok indítványt tettek a párt-, az állami és a gazdasági szervek számára. A járási pártbizottság ezeket a megjegyzéseket és javaslatokat értékes hozzájárulnak tartja a további tevékenységben. Intézkedett, hogy gondosan foglalkozzanak a vitában elhangzott minden egyes felszólalással, az illetékes szervek és szervezetek haladéktalanul lássanak hozzá a rövid időn belül elintézhető javaslatok megoldásához, és a pártalapszervezetek a legközelebbi nyilvános beszélgetésen ismertessék meg ezzel a dolgozókat. Tájékoztatják a dolgozókat azoknak a javaslatoknak a sorsáról is, amelyek megoldása a mostani időszakban nem valósítható meg. Gibala elvtárs kiemelte, hogy a rimaszombati járás lakossága örömmel fogadta a párt és a dolgozók kapcsolatai elmélyítésének ezt a formáját. Az emberek nagyra értékelték a központi bizottság döntését, hogy a párt tanácskozik a dolgozókkal, véleményüket kéri politikájával kapcsolatban és megbeszéli velük a párthatározatok további megvalósításának módját. A rimaszombati járási pártbizottság tovább folytatja ezt a munkát. A pártalapszervezetek a januári és a februári taggyűléseken értékelik az 1973-as év eredményeit, és megbeszélik az 1974. évi feladatokat. A pártszervezetek ezekről még az első negyedévben megtartásra kerülő nyilvános pártgyűléseken tájékoztatni fogják a dolgozókat és tevékeny részvételüket kérik a kitűzött célok elérésében. „A PÁRTSZERVEZETEK JÖ MUNKÁJA megmutatkozott a gazdasági feladatok sikeres teljesítésében mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelésben — hangsúlyozta Ján Gibala elv- társ. — Az ipari üzemek 101,8 százalékra teljesítették tavalyi tervfeladataikat és maradéktalanul megvalósították a minőségi tervmutatókat is. A tisoveci iskola és a Rimavská Sobota-i ipari tanuló-iskola építésén kívül teljesítettük a beruházások tervét is. Az említett két Iskola építését építőanyag-hiány akadályozta. Az ipari beruházásoknál lemaradás mutatkozik a Szlovák Vegyipari Művek építésénél, ahol az Ipari Építővállalatot munkaerőhiány akadályozza a feladatok teljesítésében. A mezőgazdasági termelésben a múlt évben minden eddiginél jobb eredményeket értünk el. A növénytermesztésben valameny- nyi tervmutatót teljesítettünk. A gabonafélék átlagos hektárhozama 32,7 mázsa volt. Az elért eredmények azonban nem elégítenek ki bennünket, mert relatíve még mindig elmaradunk más járások mögött. Például ha összehasonlítjuk járásunk és a martini járás feltételeit, akkor nem lehetünk elégedettek a gabona félék h ek tá rh oza ma i val, hiszen a martini járás mező- gazdasági dolgozói gabonafélékből hektáronként 35 mázsás átlagtermést takarítottak be. A további előrehaladás érdekében az ősszel nagy gondot fordítottunk a föld jó előkészítésére, gondoskodtunk róla, hogy kellő mennyiségű tápanyagot juttassanak a talajba, pontosan megtartsák a helyes vetési mélységet és az agrotechnikai határidőket. Indokoltan reméljük, hogy mindezek eredményeképpen az idén az eddiginél sokkal jobb hozamokat fogunk elérni — jelentette ki a vezető titkár.“ Az állattenyésztésben a múlt évben 1972-höz viszonyítva 3995 állattal növelték a szarvasmarha-állományt és 3842 állattal a sertésállományt. A tehenek száma 947-tel, a kocák száma pedig 445-tel növekedett. A sertéstenyésztésben azonban az elhullás nagy aránya arra figyelmeztet, hogy ezen a szakaszon meg kell javítani a gondozók munká ját. Nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi tervmutatók teljesítésében is kedvezőek az eredmények. Az előzetes értékelés szerint a járásiján egyetlen füldművesszövetkezet gazdálkodása sem lesz ráfizetéses. A szövetkezeti dolgozók nagy gondot fordítanak a gazdaságosságra, pontosan számon tartják, mennyiért termelik ki a hús kilóját, a tej literjét vagy a gabona mázsáját. A mezőgazdasági üzemek döntő többségének élén ma már jól felkészült elvtársak állnak, akik következetesen törekednek a CSKP XIV. kongresszusa határozataiban kitűzött célok elérésére. ,,1974-BEN tovább akarjuk folytatni a tavaly elért jó munkaeredményeket — mutatott rá Gibala elvtárs. — A pártpolitikai tevékenységben a tartalmi színvonal további emelésére veszünk irányt, tovább akarjuk javítani a pártgyűlések minőségi színvonalát, a munkások és a szövetkezeti parasztok sorából új tagjelöltek felvételével folytatjuk a járási pártszervezet megerősítését. Tovább akarjuk növelni a kommunisták és a pártalapszervezetek aktivitását azzal, hogy minden kommunistát személyes párt feladattal bíznak meg.“ A vezető párttitkár elmondotta: gazdasági téren ügyelnek arra, hogy az 1974. évi feladatokat idejében lebontsák az egyes munkahelyekre és ezeket megismertessék a dolgozókkal. Ennek alapján fejlesztik tovább a Szlovák Nemzeti Felkelés és a [elszabadulás harmincadik évfordulója tiszteletére a széles körű szocialista m un k a verseny t. A mezőgazdaságban annak a célnak az elérésére törekszenek, hogy a gyengébb szövetkezetek a közepesek, a közepesek pedig a kiválóak színvonalára kerüljenek. Különösen nagy gondot fordítanak a növénytermesztésre, amelyet a mezőgazdasági termelés fejlesztése kulcskérdésének tartanak. Kidolgozták a feladatokat a talaj javítására, a föld jobb kihasználására, a hektárhozamok növelésére. Ezzel szorosan ösz- szeíügg a vízgazdálkodás rendezése. Befejezik a Rima szabályozását és öntöző berendezéseket, valamint víztárolókat akarnak létesíteni. Az állattenyésztésben továbbra is nagy figyelmet szentelnek a szarvasmarha-állomány gyarapításának, mivel más járásokhoz viszonyítva még mindig alacsony a száz hektárra jutó tehenek száma. „MEGGYŐZŐDÉSÜNK — mondotta befejezésül Ján Gibala elvtárs —, hogy a kommunisták és a járás többi dolgozói jó munkájának eredményeként az idén is becsülettel megvalósítjuk a CSKP XIV. kongresszusa határozataiból eredő igényes feladatokat.“ GÁL LÁSZLÓ Könözsi István felvétele Modern cserebere Őseink régi jó szokása jutott uz eszembe, amikor nemrég a tv-ben az Amazonas környékén élő törzsek külsőségekkel is tarkított vásárát láttam. Gazdát cserélt itt a finomra csiszolt elefántagyar a kókuszdióval vagy az ízletes banánnal, a növényhéjból készült nyílfegyver egy egy öltönydísz- szel, no meg ki tudja mi még, amit a vadonba merészeli homo sapiens elől bizonyára eltitkoltak az őslakók. Ez a kezdetleges árucsere, sajnos, már csuk egyes rezervátumokban éli utolsó óráit, éveit, esetleg évtizedeit. Félő ugyanis, hogy az odalátogató kulturember egyszerű megjelenésével pusztulásra ítéli az ember által készített értékek ősi cseréjét is. Búslakodnom azonban mégsem kell, hiszen a pénz értékmérő eszközszerepét senki sem tagadja, bár az utóbbi időben mégis egyre többször nyúlunk e régi életforma lomtárába. Gondoljunk csak a társadalmi életünket oly károsan befolyásoló megvesztegetések egyik igen veszélyes formájára, a „valamit valamiért“ gyakorlat elburjánzására. Felkérlek, sürgessem az illetékeseknél egy autógarázs építési engedélyének kiadását. Könnyedén vettem a „megtisztel ést", mondván, hogy néhány évvel ezelőtt magam is hasonló ügyben intézkedtem. Aránylag szerény ellenszolgáltatás volt az ára, hogy négykerekű paripám a többi ázó-fázó társával szemben rövid idő alatt tető alá került. S hogy az idők itt is mennyire változnak: Mindenható hivatalnok-ismerősöm hallani sem akart a sokatmondó „természetesen nem kívánom ingyen“ célzásról. Ellenben, hogy a témánál maradjon rögtön a korábban karambolozott gépkocsija javításának sürgetésére kért fel, mivel ezt a szerviz mindenható főnöke hónapról hónapra elodázza. Csuka fogta róka helyzetbe kerültem, hiszen sportnyelven szólva, még örvényesebb vizekre sodródtam. A szinte kilátástalannak tűnő helyzetből a legjobb gyógyír, az idő mentett ki: végre elkészült az autó és uz építkezési engedély is „lefutotta“ a jóváhagyással összefüggő maratoni bürokrata-ügyintézés utolsó láncszemét. Történetesen, az utolsó héten éppen a kéményseprők udlák hozzá a „nincs kifogásunk ellene“ bólintási. Térjünk egy másik témára. Társadalmunk óriási összegeket fordít a közép- és felsőfokú ká- derköpzésre. De azzal már Jóval kevesebbet törődünk, hogy ez a társadalmi befektetés mielőbb kamatozzék is. Friss diplomával rendelkező ismerősöm akurt mindenáron olyan helyre kerülni, ahova nem is annyira u szükséglet, hanem a személyes vágya vonzotta. Nehéz diónak tűnt a dolog, így „magasabb szintre“ dobtam tovább a labdát. Ott sem jártam sikerrel. Ugyanis a másik oldalnak is voltak „tromfjai“: lehet róla szó, de csak a korábban már többször visszautasított, be nem tervezett építkezési költségvetés kigyúrása esetén. En már vissza sem vettem a labdát... Az újságok és folyóiratok bírósági rovatai is jelzik, hogy a korrupció és megvesztegetés melegágyai főleg a lakáshivatalok. Gyakori, hogy a pénz magva már csírát sem ereszt bennük. Egyszerűen új fór mák alt kényszerített ki az élet. Ez csupán annyiban különbözik az öti árucserétől, hogy míg a szenvedő fél legtöbbször gazdag portékát ajánl (ki tudja, milyen módon szerzettet), addig a másik partner a jogtanául magáénak vélt „értéket“, a döntés ilyen vagy amolyan formáját bocsájtja áruba, legtöbbször nem kis sikerrel. Legutóbb e szinte kiírhatat- lanak tűnő társadalmi kór egy legújabb változatával kerültem, szembe. Látszólag teljesen jogosnak vélt és mondott lakásügy elintézése a tét. A barri- kád egyik oldalán a magát mindenhatónak képzelt hivatalnokh a másik oldalon pedig a magát mindenjogúnak képzelt állampolgár áll. S mivel a törvény görbéje igen kanyaros> mindig megakadt az ügy intézése. Végül a legártatlanubbnuk tűnő doppiťigot alkalmaztam’: megsajnáltam az irat-tengerben hánykolódó hivat alnokfőnoköt,, mondván, sokkul jobb sorsa érdemes. A hatás tökéletes volt-. Rögtön sejtetni engedte, hogy „mielőtt az általam szerzett úlj helyre menne, természetesen az ügy méltányos rendezést nyer“. Áz ügyfél melletti ilyen kiálláš igazán nem lebecsülendő dolog-. No meg az sem, hogy a visz- szasírt ősi árucserének azéri megvannak az atomkorszakra szégyent nem hozó új formái. TÓTH GÉZÁ NŐVÉRSZOLGÁLAT A Rokkantak Szövetsége kezdeményezése, szociális programja és javaslata nyomán az Egészségügyi Minisztérium nővérszolgálatot létesített, hogy a krónikus betegek és a 05 éven felüli aggok gondozását társadalmilag biztosíthassuk. A nővérek hetente legalább kétszer felkeresik otthonaikban a rájuk bízott betegeket, aggokat, s a látogatások során gondoskodnak azok egészségügyi és szociális ellátásáról. Tavaly Szlovákiában már 280 egészségügyi dolgozó kapcsolódott be a nővérszolgálat tevékenységébe. Az idén 400 újabb egészségügyi dolgozót alkalmaznak ezen a munkaterületen. Ügy tervezik, hogy legalább két-két egészségügyi körzetnek legyen egy-egy függetlenített egészségügyi dolgozója. 1975-ben pedig már mindegyik egészségügyi körzetben működik majd a nővérszolgálat. Ettől az intézménytől függetlenül önkéntes és fizetett dolgozók közreműködésével a nemzeti bizottságok saját hatáskörükben már a legtöbb város'- ban, nagyobb községben létesítettek úgynevezett ápolói-gondozói hálózatot. Ennek működését a nemzeti bizottságok 11* leiékes osztályai irányítják. Va* lószínű, hogy a jövőben a két intézmény együttműködését až Egészségügyi Minisztérium és a Munka- és Népjóléti Minisztérium külön, közös rendeletben meghatározza majd. Az illetékesek előzetes tájékoztatása szerint egyik intézmény sem lesz felülrendelve vagy alárendelve a másiknak, csupán a kölcsönös együttműködés formáit, a munkamódszereket fogják rendeletileg is szabályozni, meghatározni. Egyébként a nővórszolgálat tevékenységét a 188/72 számú kormányrendelet alapján szervezik és bővítik. haj.
