Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-08 / 6. szám, kedd

TH1EU PROVOKÁL Saigon — „Nguyen van Thieu elnök egész odáig ment el, hogy hivatalosan parancsot adott a saigoni csapatoknak a Dél-vietjiami Ideiglenes Forra­dalmi Kormány ellenőrzése alatt álló területek megtámadá­sára, új háború provokálására" — állapította meg hétfőn a Dél-vietnami Nemzeti Felszaba- dítási Front rádióadója az aimerikabarát Thieu elnöknek arra a nyilatkozatára utalva, amelyben többek között kijelen­tette: „Ahhoz, hogy megakadá­lyozzuk a kommunisták táma­dásait, otthonunkban kell fel­kutatnunk őket“. A rádió kommentátora így folytatta: a DIFK és a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság kormánya messzemenően tisz­teletben tartja és szigorúan ér­vényesíti a Vietnamról szóló pá­rizsi egyezmény rendelkezéseit és követeli az Egyesült Álla­moktól továbbá Thieu. rezsim jétől, ugyanezt tegyék ők is. Párizs — Az Egyesült Álla­moknak számolnia kell azzal, hogy további veszteségek érik, ha úgynevezett katonai szak­értői is részt vesznek a Thieu- rezsim oldalán a DIFK ellen­őrzése alatt álló területek meg­hódításáért indított harcokban — szögezte le Párizsban Ngu­yen van Hieu a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány párizsi tárgyalásokkal megbí­zott küldöttségének vezetője. Hieu elmondta: tízezer ame­rikai katona civilruhába bújtat­va továbbra is Dél-Vietnamban tartózkodik, az amerikai kato­nai szakértők száma pedig 24 OOO-re tehető. „Legalább 3500 amerikai dolgozik a dél-vietna­mi hadügyminisztérium kötelé­keiben“ — jelentette ki. Teljesen nyilvánvaló — foly­tatta —, hogy a hazafias erők megkülönböztetés nélkül tüzel­ni fognak minden támadóra, legyen az Thieu-katona, vagy amerikai „szakértő“. SIKERES IV Shultz a kereskedelmi törvénytervezetről Tana ka körutazása 1974. I. 8. Tokió —• Tanaka japán mi­niszterelnök hétfőn megkezdte tíznapos délkelet-ázsiai körút­ját, amelynek első állomása Manila, a Fülöp-szigetek fővá­rosa. Ezt követően a japán kor­mányfő Thaiföldre, Singapore- ba, Malaysiába és Indonéziába látogat. Tokiói megfigyelők rá­mutatnak, hogy 1967 óta, ami­kor Szato egykori japán mi­niszterelnök tett körutat a tér­ségben, ez az első japán kor­mányfői látogatás Délkelet- Ázsiában. Emlékeztetnek rá, hogy Tanaka, hatalomrajutása óta hivatalos látogatást tett az Egyesült Államokban, Kínában, Nyugat-Európában és a Szov­jetunióban. Tanaka „villámlátogatásának“ elsőrendű célja a kapcsolatok megjavítása a délkelet-ázsiai országokkal. A kapcsolatok megjavításának célja mögött az a szándék húzódik meg, hogy Japán lehetőleg hosszú távra biztosítsa maga számára a dél­kelet-ázsiai országok nyers­anyagforrásait. Japán politikai körökben hangsúlyozzák, hogy a délkelet­ázsiai vezetőkkel folytatandó tárgyalásokon a japán minisz­terelnök igyekszik majd elsi­mítani azokat az ellentéteket, amelyek Tokió és a délkelet- ázsiai fővárosok között támad­tak Japán agresszív gazdasági és külkereskedelmi gyakorlata miatt. Tanaka ugyanakkor fel kívánja vetni a „szélesebb körű regionális együttműködés" Új parancsnok Peking — Csen Hszi-lien sze­mélyében az újévi átszervezés során új katonai parancsnokot kapott az ország életében kulcs­fontosságú szerepet betöltő pe­kingi „nagy katonai terület", ill. körzet, amely egyike az or­szág jelenlegi tizenegy katonai körzetének. A megfigyelők kö­rében érdeklődést kelt ez a fejlemény annál is inkább, mert a fővárosnak a „kulturális for­radalom“ kezdete óta csak rö­vid időkre volt, és akkor is csak ideiglenes megbízással, katonai parancsnoka. Az előző megbízott parancsnok utoljára 1970. végén mutatkozott és el­távolítása, ma már világos, a Lin Piao-ügy egyik epizódját jelentette és már előkészítette h honvédelmi miniszter bukását. Csen 1926-ban 13 éves ko­rában csatlakozott egy kommu­nista vezetés alatt kirobbant paraszt-felkeléshez, a követke­ző évben a pártba is felvették, részt vett a hosszú menetelés­ben, 24 éves korában ezredpa­rancsnok, a felszabaduláskor pedig egy hadseregcsoport élén állt. Ezután különböző katonai funkciókat töltött be. 1957 ele­jén nevezték ki a senjangi ka­tonai körzet parancsnokává — ezt a tisztségét egészen mosta­ni áthelyezéséig töltötte be. A „kulturális forradalom“ előtti években Csen Hszi-lién egységeiből került ki a hadse­reg — majd az ország — pél­daképe, Lej Feng, „Mao elnök jó katonája", akinek legfőbb ambíciója az volt, hogy „kis csavar legyen a forradalom gé­pezetében" és szüntelenül Mao elnök műveit tanulmányozta haláláig. Lej Feng dicsőítése 1963-ban kezdődött meg és mindmáig tart. szükségességét, mint alterna­tívát az ázsiai térség összeom­lóban levő „hidegháborús struk­túrájára“. Nakaszone japán külkereske­delmi és iparügyi miniszter hétfőn útnak indult Tokióból, hogy tizenkét napos „jószolgála­ti“ látogatást tegyen Iránban, Angliában, Bulgáriában és Irak­ban. A látogatás célja, hogy megvitassa a gazdasági együtt működés kérdéseit, különös te­kintettel Japán nyersanyagigé­nyének távlati biztosítására. Tokióban rámutatnak, bizonyos­ra vehető, hogy Nakaszlne és az angol vezetők megbeszélé­sein fontos téma lesz japán és az európai Közös Piac együtt­működésének kérdése^ Japán kormánykörökben „rendkívül szerénynek" minősí­tik Ohira külügyminiszter most lezajlott négynapos pekingi lá­togatásának eredményeit. Ami a bilaterális kapcsolatokat ille­ti, Ohirának nem sikerült „át­törni a kínai falat“ a légifor­galmi egyezmény kérdésében. RAUL MANUEL PATRICIŰ portugál külügyminiszter két­napos látogatásra Párizsba ér- kelzett, melynek során tárgyal Jobert francia külügyminiszter­rel és fogadja őt Pompidou ál­lamfő is. A TOKIÓI tőzsde közlése sze­rint a japán jen dollárhoz vi­szonyított árfolyama 7 száza­lékkal csökkent. Az árfolyam- esést az ipari termelésnek a csökkent kőolaj-export követ­keztében történt korlátozása okozta. A TEHERÁNI katonai bírósá­gon megkezdődött az iráni sah meggyilkolására és családtag­jainak elrablására szőtt össze­esküvéssel vádolt 12 személy pere. Az ügyész halálbüntetést kért az összes vádlottra. A SKYLAB—3 űrutasai teg­nap, űrbenl tartózkodásuk 53. napján befejezték a Kohoutek- üstökös fényképezését. A kö­vetkező napokat a Föld felszí­nének megfigyelésével és orvo­si kísérletek végzésével töltik. SKÓCIÁBAN az egészségügyi autós mentőszolgálat 1100 al­kalmazottja tegnap béremelési sztrájkba lépett, miután siker­telenül végződlek képviselői­nek szakszervezetükkel folyta­tott tárgyalásai. A MEXIKÓI kormány Ve- racruz állam földbirtokosaitól 10 000 hektár földet sajátított ki, melyet szétosztott a föld­nélküli parasztoknak. AZ INDIAI—PAKISZTÁNI ha­táron az indiai fél további hadifoglyot adott át Pakisztán­nak a két állam közötti kap­csolatok normalizásáról aláírt szerződés értelmében. GOWON tábornok, a nigériai szövetségi kormány elnöke, a nigériai fegyveres erők főpa­rancsnoka a Legfelsőbb Tanács meghívására májusban a Szov­jetunióba látogat. Washington — George Shultz amerikai pénzügyminiszter a TASZSZ washingtoni tudósító­jának adott nyilatkozatában kijelentette: az amerikai kor­mány megelégedéssel nyugtázza a szovjet—amerikai kapcsola­tok rendezésében elért hala­dást. Az elmúlt év a szovjet- amerikai együttműködés sike­res fejlődésének éve volt, fő­ként ami a kereskedelem és gazdaság területét illeti — mondotta az amerikai minisz­ter. Az amerikai kormány a jövő­ben is fellép a két ország kö­zötti kereskedelem normalizá­lódását akadályozó kísérletek ellen — folytatta az amerikai pénzügyminiszter. Éppen ezért, elfogadhatullannak tartja a ke­reskedelmi törvénytervezetnek azt a változatát, amelyet a múlt év végén a képviselőház jóváhagyott. Emlékezetes, hogy a kong­resszusban a szovjet—amerikai kapcsolatok rendezésének el­lenfelei olyan módosításokat csatoltak a kereskedelmi tör­vénytervezethez, amelyek aka­dályozzák a legnagyobb ked­vezmény elvének a Szovjetunió­val folytatott kereskedelemre való kiterjesztését, és a kölcsö­nök megadását olyan feltéte­lekhez kötik, amelyek gyakor­latilag beavatkozást jelentenek a Szovjetunió belügyeibe. Az amerikai kormány ha­tálytalanítani kívánja e módo­sításokat, amikor a törvényter­vezet a szenátus elé kerül — mondta Shultz. Schlesinger nyilatkozata Washington — Hétfőre virra­dó éjjel televíziós nyilatkozatot adott James Schlesinger ame­rikai hadügyminiszter. Elsősor­ban országának közel keleti és indokínai politikájával foglal­kozott. Mint állította, az Egyesült Államok ellen irányuló arab olajembargó esetleg azt a reak­ciót válthatja ki az ország la­kossága köréhen, hogy követel­je a katonai beavatkozást a Közel-Keleteln. Schlesinger sze­rint a kormány ebben a felté­telezett esetben sem lesz haj­landó csapatokat -küldeni a térségbe. Az olajfeszültség eny­hüléséről szólva a hadügymi­niszter ki jelentette, az arab olajtermelőknek az a döntése, hogy havi tíz százalékkal ismét növelik a kitermelést, „józa­nabb belátásukra“ vall. Magya­rázata szerint az arab vezetők fellmérték, hogy milyen politi­kai következményekkel járhat az amerikaellenes olajembargó folytatása. Az interjú második részében meglehetősen harcias hangot ütött meg a Vietnamban folyó háborúval kapcsolatban. Kije­lentette, hogy amennyiben az összecsapások folytatódnak a szembenálló felek közölt, a kormány a kongresszus hozzá­járulását fogja kérni az indo­kínai bombázások felújításához. Franciaország nemet mond Harcok Phnom Penh körűi Phnom Penh — A kambod­zsai felszabadító erők hétfőn reggel rakétákkal lőtték Phnom Penh Rochentong repülőterét. A rakéták a repülőgéphangá­rok közelében csapódtak be, nem messze attól a helytől, ahol a Lón Nol rezsim vadász­gépeit tartják. A TASZSZ párizsi keltezésű jelentése szerint Phnom Penh körül tovább folynak a harcok a khmer felszabadító erők és a Lón Nol-rendszer katonái kö­zött. A rezsim csapatait a lé­gierő sorozatos akcióival tá­mogatják és több mint 50 harc­kocsit is bevetettek megsegíté­sükre. A leghevesebb harcok a 4-es számú főközlekedési út­vonal mentén folynak. Párizs — Michel Jobert fran­cia külügyminiszter a luxem­burgi rádiónak adott nyilatko­zatában kijellentette: kormánya elutasítja az amerikai kor­mánynak azt a Kissinger által tolmácsolt javaslatát, hogy hozzanak létre a vezető tőkés- országok nemzetközi energia­csoportot az energiagondokkal kapcsolatos teendők összehan­golásáért. Mint mondotta, a francia kormány csak abban az esetben volna hajlandó részt venni az energiacsoport létre­hozásában, ha abba bevonnák a kőolajtermelő országokat is. Jobert kijelentette: kormánya nem szeretné, ha ilyen csoport a gazdag fogyasztó országok szervezetévé válnék, és kizár­nák belőle a kőolajtermelö fej­lődő országokat. A francia külügyminiszter az M oszkvában 25 évvel ez­előtt, január 5.-8. kö­zött alakult meg a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, a szocialista országok nemzetközi gazdasági csoportosulása. Ma már a konkrét gazdasági ered­mények birtokában megállapít­hatjuk, hogy a gazdasági szer­vezet negyedszázados tevékeny­sége rendkívül eredményesnek bizonyult. Napjainkban a KGST vezető szerepet játszik a világgazda­ságban. Annak ellenére, hogy a KGST-országok lakossága föl­dünk népességének csupán 10 százaléka, a tagországok össz- kiterjedése földünk felszínének mindössze 18 százaléka, a KGST a világ ipari termelésének 33 százalékát adja. A KGST-országok népgazda­ságai a negyedszázad során erő­teljesen fejlődő gazdasági egy­séggé kapcsolódtak össze. A tagországok ipari termelésének növekedésével párhuzamosan emelkedett nemzeti jövedel­münk is. Az 1950—72-es időszak­ban a KGST-országok ipari ter­melése a nyolcszorosára, a nemzeti jövedelem az 5,6-szoro- sára emelkedett. A KGST-orszá­gok fejlődési ütemével összeha­sonlítva a fejlett tőkés orszá­gok ipari termelése az említett években mindössze a háromszo­rosára, míg a nemzeti jövede­lem a 2,5-szörösére emelkedett. A tagországok külkereskedelmi forgalmának értéke is állandó növekedést mutat. A közössé­gen belül a kölcsönös külkeres­kedelmi forgalom 1971-ben 8,2- szer volt magasabb az 1950-es szintnél, ugyaniakkor a fejlett nyugati országok külkereske­delme ugyanebben az Időszak­ban csupán a 6,4-szerésére emelkedett. A KGST megalakítása tulaj­donképpen a szocialista orszá­gok válaszának tekinthető, mellyel feleletet adtak a nyu­gati világnak a szocialista or­szágok ellen irányuló gazdaságii embargójára a világháborút kö­vető években. Még az alakulás évének őszén megtartották a tanács második ülését, melyen a tag­országok iparosítási és szövet- kezetesítési programjának tel­jesítése érdekében megvitatták a szakemberképzés- és csere, valamint a műszaki segélynyúj­tás kérdéseit. A KGST további munkája so­rán egyre inkább előtérbe ke­rült a termelési folyamatok te­rén történő szorosabb együttmű­ködés kérdése. Állandó reszort- bizottságok alakultak, melyek feladata lett a népgazdasági ágazatok terveinek kidolgozá­sa. A szocialista gazdasági együttműködés elmélyítése fo­lyamán rendkívüli fontossággal bírt a KGST-országok kommu­nista és munkáspártjai képvise­lőinek 1958-as moszkvai tanács­kozása, amely a figyelem kö­zéppontjába állította a népgaz­dasági tervek összehangolásá­nak, a nyersanyagkészletek gazdaságosabb felhasználásá­nak, a termelés szakosításának és a kooperációnak a kérdéseit. 1959-ben Szófiában a KGST 12. ülésén elfogadták a KGST statútumát. A dokumentum a szocialista internacionalizmus, a teljes függetlenség, a nemzeti önrendelkezés, a tagországok belügyeibe való be nem avat­kozás, a teljes egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és az elvtár­si segélynyújtás elveit tartal­mazta. A statútum ezenkívül ki­mondta, hogy a KGST nyílt gaz­dasági szervezet, tehát az alap­elveket tiszteletben tartó bár­mely ország tagja lehet. Az 1962-es 16. rendkívüli ülés mó­dosítása alapján a KGST tagjá­vá válhat Európán kívüli or­szág is. A KGST tagja 1962-től a Mongol Népköztársaság, 1972- től Kuba és 1973-tól Finnor­szág. A 60 as években egyre inkább előtérbe került a tagállamok kapcsolatainak sokoldalú és szoros elmélyítése. Ennek szük­ségességét hangsúlyozta a KGST 23. rendkívüli ülése 1969- ben. Az 1970 es 24. ülés napi­rendjén a hosszúlejáratú tervek összehangolása és a tervezési együttműködés problémái sze­repeltek. Ezen az ülésen hatá­rozták el a Nemzetközi Beruhá­zási Bank létrehozását. A 1971- ben Bukarestben a KGST 25. ülésén elfogadták a szocialis­ta gazdasági integráció komp­lex programját, amely döntő befolyással bírt és bír jelenleg is, a szocialista gazdasági együttműködés további elmélyí­tésében. VONYIK ERZSÉBET energiaproblémák okozói közül az arab olajembargónál lénye­gesen alapvetőbb kérdésnek minősítette a kőolajforrások szűkösségét. Rámutatott: már most cselekedni kell, nehogy 10—20 év múlva kerüljenek szembe jóval súlyosabb általá­nos energiahiánnyal. Nyilatkozatának végén Jobert megerősítette, hogy a közeljö­vőben a Közel-Keletre utazik, s valószínűleg Izraelbe is elláto­gat. Csalódott az anpl közvélemény Párizs — Heath brit minisz­terelnök nyilatkozatot adott a Figarónak a közös piaci prob­lémákról. A miniszterelnök nyi­latkozatában elismerte, hogy az angol közvélemény egyelőre csalódott, mert a Közös Piac­hoz való csatlakozás nem ho­zott kézzelfogható előnyöket. A közös piaci politikai együttműködés kérdésében Heath támogatta azt a francia elképzelést, hogy rendszeres kormányfői értekezleten alakít­sák ki a Közös Piac egységes külpolitikáját s hangsúlyozta: az egységes külpolitika az elő­feltétele a „közös védelem“ megszervezésének. Régi nóta A moszkvai Pravda cikke Moszkva — A moszkvai Prav­da hétfői számában cikket kö­zöl azzal kapcsolatban, hogy R. Evans és R. Novak amerikai újságírók a Washington Post hasábjain igyekeztek belbizo­nyítani, hogy „azok a lépések, amelyeket Moszkva a nemzet­közi feszültség enyhítése érde­kében tesz, csak Washington és a NATO-szövetségesek éber­ségének elaltatását célozzák“. A moszkvai Pravda válaszá­ban a következőket írja: „Most tehát új hangszerelésben hall­juk vissza a régi nótát". Emlé­kezzünk csak vissza Joseph Alsop cikkeire, aki már hosz- szú ideje aranybányaként ak­názza ki a „szovjet veszélyt“. Ezelknek a koholmányoknak a célja nyilvánvaló: feléleszteni és megújítani az élet által el­oszlatott mítoszt a Szovjetunió agresszivitásáról, aláaknázni a nemzetközi feszültség enyhü­lésére irányuló politikát, el­rettenteni az amerikaiakat és szövetségeiket, ezzel együtt pedig minél több dollárt áthe­lyezni az adófizetők zsebéből a Pentagon feneketlen zsebé­bei“. Eredményes negyedszűmd

Next

/
Thumbnails
Contents