Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-06 / 1. szám, Vasárnapi Új Szó
írta: JINDŔICH ZAHRADNÍK,_aCSSŽSZK kormányának alelnöke Az ötödik ötéves terv feladatainak eddigi sikeres teljesítése megteremtette a feltételeket a társadalom további szocialista fejlődéséhez. Az elért eredmények azt Is lehetővé teszik, hogy bírálóan foglalkozzunk néhány olyan jelenséggel, amelyek csökkentik közös munkánk hatékonyságát és kedvezőtlenül hatnak gazdaságunk további fejlődésére, melynek egyik fontos feltétele a műszaki színvonal állandó emelkedése, a termékek minőségének javítása, gyors ütemű fejlesztése. Az ipari termékekkel szemben támasztott igények gyors növekedésé* kétségkívül az új tudományos és műszaki ismeretek hatalmas mennyisége okozza, amelyek egyúttal hozzá is já rulnak a fogyasztási cikkek használati értékének növeléséhez. Hasonló értelemben hat a termelés fokozódó koncentrálódása, a tudományos-műszaki fejlesztésre fordított költségek növekedése, az elmélyülő munkameg oszlás, az országon belüli és a nemzetközi kooperáció. A minőség növekedése társadalmunk gazdasági fejlődésének egyik legfontosabb tényezője. Ez különösen a mi köztársaságunkban érvényes, melynek Ipara magas műszaki színvonalon áll, emellett állandóan dráguló nyersanyagok, anyagok, valamint energia behozatalára szorul, és igen jelentős az exportja. A termékek egyre jobban terjedő nemzetközi cseréje lehetővé teszi azok minőségének és műszaki színvonalának kölcsönös összehasonlítását. A minőség és a használati érték összehasonlítása a belkereskedelmi és főleg a külkereskedelmi piac igényeinek állandó növekedésében tükröződik vissza. Termékeink értékesítésénél, tehát a világpiacon megnyilvánuló éles verseny által kiváltott növekvő fogyasztási igényekkel kell számolni. A nemzetközi politikai feszültség enyhülése lehetővé teszi a gazdasági együttműködés kiterjesztését mindkét társadalmi rendszer országai között, termékeink ezért a jövőben egyre szélesebb körben kerülnek szembe a kapitalista termelők termékeivel és szabadalmaival. Ez a körülmény arra késztet minket, hogy még sürgősebben foglalkozzunk termelésünk műszaki színvonalának és minőségének kérdéseivel. HOGYAN ÉRTÉKELHETJÜK TERMÉKEINK MINŐSÉGÉT? Általában jó minőségű termékeket gyártunk, amelyek összhangban vannak ipari országunk hagyományaival és dolgozóink képességeivel. Számos termékünk világszínvonalon áll, de akadnak olyanok Is, amelyek nem mindig elégítik ki a megrendelők igényeit. Arra kel) törekednünk, hogy az ilyen termékek színvonala gyorsan emelkedjen, annál is iftkább, mert csak egyedi esetekről van szó. A termékek minősége nem értékelhető csupán műszaki szempontból. Hasonlóan döntő fontosságú a termékek előállítására és felhasználására fordított társadalmi költségek nagysága* A CSSZSZK népgazdasága és a lakosság életszínvonala ma már elérte azt a szintet, hogy ne legyünk elégedettek a termékek és szolgáltatások bármilyen minőségével. Ez egyaránt vonatkozik az élelmiszeripari termékekre, a ruházati és cipőipari cikkekre, az ipari fogyasztási cikkekre, a szolgáltatásokra, a lakásviszonyokra, az életkörnyezet feltételeire és a beruházások területére. Nem nyugodhatunk bele az olyan esetekbe, hogy például egyes építőipari vállalatok ugyanazokból az anyagokból és elemekből kiváló minőségű lakásokat és ipari létesítményeket adnak át, mások viszont hiányosan és hanyagul végzett munkával fejezik be azokat. Éppúgy nem mehetünk el szó nélkül a szériában gyártott ipari termékek ingadozó, változó minősége mellett. Az ilyen eseteknek bizonyára számos oka van. Az egyik lényeges körülmény a túlságosan széles termelési program, amely nem engedi meg, hogy a figyelmet a kiválasztott progresszív termékek műszaki fejlesztésére összpontosítsuk. Ezen az állapoton a tudományos kutatás szükebb szakosításával, a termelés szakaszán az erőknek a fő fejlesztési programokra való osszponto sításával, a nemzetközi együttműködés további liővítésével és nagyobb mér tékű szakosítással akarunk túljutni. Komolyabban foglalkoznunk kell a műszaki fegyelemben megnyilvánuló fogyatékosságokkal, amelyek a termelési folyamat bármely szakaszán előfordulhatnak, a nyersanyagok és anyagok szállításától kezdve, a féltermékek gyártásán át egészen a vég termékek értékesítéséig. Ezeket a fo gyatékesságokat egyaránt okozhatják hibás műszaki normák, az ellenőrzés és a laboratóriumok hiányos színvonalé 'felszereltsége. ^Szismert dolog, hogy a minőséget számos tényező befolyásolhatja, például a műszaki normák képzése és megtartása,’ a termelés technológiai folyamata, valamint az új termékek műszaki fejlesztése. A vállalatokra tehát két alapvető feladat hárul: megőrizni a termékek szilárd minőségét a folyó termelésben, és egyúttal gondoskodni a megfelelő ütemű gyártmányfejlesztésről. Ezzel összefüggésben többet kell foglalkozni azzal a körülménnyel, hogy egyes termelőüzemek nagyon nehézkesen alkalmazkodnak a fogyasz tók igényeihez, nem szívesen járulnak hozzá az adott, és gyakran alaptalanul is kifizetődő termelési prog ramok felcseréléséhez. Tudatosítani kell, hogy a termékek felcserélésére, a nagyobb használati értékű terméken gyártásának bevezetésére irányuló tö rekvés a minőségről való gondoskodás elválaszthatatlan része. Az így értei mezett gyártmányfejlesztés közvetle nül összefügg a tudományos-műszaki kutatás eredményeinek felhasználásé val. Legfontosabb tehát a tudományos kutatás eredményeinek gyakorlati érvényesítése, vagyis a konstruktőrök munkája. A gyártmányfejlesztés üteme a tudomány és a technika fejlődésével állandóan gyorsul. A mai igények alapjában véve minden második-harmadik évben új, műszakilag és gazdaságilag előnyösebb terméket követelnek. Csak így tudunk lépést tartani a fejlődéssel, csak így tudjuk növelni gazdaságunk és külkereskedelmünk, hatékonyságát. A MINŐSÉG AZ EGÉSZ ÚJRATERMELÉSI FOLYAMAT EREDMÉNYE Általános az az alapelv, hogy a minőségért a termelő a felelős. A termékek és a szolgáltatások minősége, a termelésben részt vevő valamennyi összetevőtől, a lervezéstől, a termelés műszaki és szervezési előkészítésétől, az alkalmazott berendezéstől és technológiától, a dolgozók hozzáértésétől és gyakorlottságától, a munka- és a technológiai folyamatoktól függ. A minőség tehát: nem a műszaki ellenőrök munkájának az eredménye. Az utólagos ellenőrzés csupán a selejt elkülönítését és az ebből adódó felelős- ségrevonást eredményezheti, a minőség az egész üzem átgondolt munkaszervezéséből, a termelési részlegek jó együttműködéséből következik. A minőség irányításánál a vállalat vezetőségének az anyagellátástól kezd ve a kiszerelésig minden termelési részleggel szemben egyforma igényességgel kell fellépnie. Főleg a termelést előkészítő technológusok és konsl ruktőrök munkájára kell helyezni a hangsúlyt, akik az iparilag legfejlet tebb országok legújabb tapasztalatait kihasználva a legnagyobb mértékben befolyásolhatják a termékek minőségét. A vákalatok és üzemek komplex felelősségét egybe kell kapcsolni a pozitív és negatív ösztönzés lehelőségei- vel, a dolgozók anyagi és erkölcsi érdekeltségével stb. Ezzel kapcsolat ban az irányítás pénzügyi szabályozóira is gondolni kell, ezeket úgy kell alkalmazni, hogy a vállalatok számára kifizetődő legyen a minőség javítására irányuló törekvés, és hátrányos legyen a hanyagul végzett munka. A vállalati érdekeltséggel szorosan összefügg a jó minőségű és magasabb műszaki fokon álló termékek árösztönzése, valamint az elavult termékeknél hátrányosabb árképzés, melynek érvényesítéséhez már hozzá Is láttunk. A termékek minőségéért természe tesen azok a központi szervek is fe lelősek, amelyek a tervezés, a gazdasági érdekeltség, a személyes anyagi érdekeltség, az árpolitika, az értékesítés és a felhasználás területén hatást gyakorolhatnak a termelésre. A MINŐSÉG SZERVEZETT IRÁNYÍTÁSA A termékek műszaki színvonalának és minőségének állandó és gyors növekedése a népgazdaság további fej !ődés& is döntő mértékben befolyásolja. % kérdés fontosságára való te kintetfél az állami szervek a CSKP központi szerveinek ösztönzésére javaslatot dolgoztak ki a további tennivalókra. Elméleti és gyakorlati szakemberek széles körű munkakollektívája felértékelte a legfontosabb ipari termékek minőségét, a minőség irányításának színvonalát, módszereit, eszközeit stb. Az elemző munka alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az eddig elfogadott intézkedéseket a gazdasági és állami irányítás minden fokán célszerűbb és kiegyen súlyozoítabb rendszerbe kell foglalni. A tapasztalatok arra mutatnak, hogy az általános jelentőségű alapelvek érvényesítésénél figyelembe kell venni az egyes ágazatok között fennálló specifikus , különbségeket. Emellett szükségesnek mutatkozik több elavult jogi és szervezési előírás érvénytelenítése, és új, egységes iogi normákkal való helyettesítése. Az így előkészített anyagok alapján a CSKP Központi Bizottsága és a CSSZSZK kormánya megtárgyalta a minőség irányításának kérdéseit, és intézkedéseket fogadott el a dolgozók minőségben való érdekeltségének fokozására. A CSSZSZK kormányhatározata az ipari termelés szakaszán kitér a minőség-javításának és a technológiai fegyelem szilárdításának alapelveire, meghatározza a minőség komplex irányításának folyamatát az üzemekben, a termelési-gazdasági egységekben, az állami irányítás központi szerveiben és az újratermelési folyamat minden szakaszán, A közvetlen intézkedések elsősorban a műszaki fejlesztésre, a terve zésre, a szerkesztésre, a műszaki nor- mázásra, a termelés szervezési és technológiai előkészítésére, a nyersanyagok és félkésztermékek átvételére vonatkoznak. Ide tartozik továbbá a termékek megbízhatóságának és élettartamának ellenőrzése, a hazai és a külföldi piac igényeinek kutatása, és nem utolsósorban az anyagi érdekeltség. Az alapelvek hangsúlyozzák a vállalatok és termelési-gazdasági egységek közvetlen felelősségét az egész termelési folyamatban, a tekintetben, hogy a termékek műszaki és gazdasági színvonalának növelése minden szinten a tervezés tárgyát képezze. A figyelmet az elemző tevékenység elmélyítésére irányítják, amely elősegíti a termelési folyamat egyes szakaszaiban tapasztalható fogyatékosságok eltávolítását és a megoldások keresését. A távlati intézkedések a szocialista államok gazdasági integrációjának fejlesztésére irányulnak. Azzal számolunk, hogy már a következő ötéves tervben elkészülnek a standardizációs tervek, amelyek a KGST-tagállamok nemzetközi együttműködésével kapcsolatban a népgazdasági tervek részét fogják képezni. A termékek minősége döntő mértékben függ magátél a termelő embertől. A minőségi termelés eredményeivel végső fokon közvetve vagy közvetlenül mint fogyasztó is találkozik, ezért arra van szükség, hogy mint fogyasztó és mint termelő azonos igényeket támasszon a termékekkel szemben. A dolgozók kezdik helyesen értelmezni ezt a kettős szerepet, ami a munkakezdeményezés napjainkban tapasztalható kibontakozásában is megnyilvánul. Az üzemek javaslatai alapján a Szakszervezetek Központi Tanácsa a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság Központi Tanácsával közösen intézkedéseket fogadott el a termelés minőségének javítását célzó munkakezdeményezés hagyományos és új formáinak támogatására Ennek eredményeként már terjed a kifogástalan termelésre irányuló egyéni és kollektív kötelezettségvállalási mozgalom. A párt- és kormányszervek intézkedései a dolgozók kezdeményezésével együtt fontos lépéseket jelentenek annak az alapelvnek az érvényesítéséhez, hogy a termelés mennyiségi és minőségi oldala egyenlő mértékben fontos a népgazdaság további fejlesztésében. A CSKP XIV. kongresszusa fontos feladatként jelölte meg gazdaságunk hatékonyságának növelését. Az állami és a gazdasági irányítás minden szervének gondoskodnia kell a minőség javításával kapcsolatos alapelvek és intézkedések alkotó továbbfejlesztéséről. A minőség céltudatos irányításával, a dolgozók kezdeményezésének és hatékony érdekeltségének segítségével képesek, leszünk teljesíteni ezt a fontos feladatot. 1974. I. 6. A semeai Szlovák Miiselyemgyár (poliészter üzemének dolgozói jelentős anyag- és energiamegtakarítási érne!< el a muselyum. csévélesénél alkalmazott raciohalizúcíos intézkedésekkel.
