Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-31 / 26. szám, csütörtök
TERVSZERŰEN FOLYTATÓDIK A CSAPATSZÉTVÁLASZTÁS Kairó — Tel Aviv — Egyiptom a tervek szerint pénteken kezdi meg a Szuezi-csatorna keleti partján lévő erőinek részleges létszámcsökkentését és a fegyverzet egy részének kivonását —, jelentette ki újságírók előtt Ahmed Badawi vezérőrnagy, az egyiptomi 3. hadsereg parancsnoka. Izreelben nem fűztek kommentárt az egyiptomi elképzelésekhez. Egy katonai szóvivő Tel Avivben annyit közölt, hogy az izraeli egységek szintén a tervek szerint folytatják a második szakasz megvalósítását — csapataiknak a csatornától nyugatra fekvő övezetekből való kivonását. Az izraeli egységek kivonulása nem minden vonatkozásban zajlik le a megállapodás szerint. Mint az Al Ahram című kairói lap szerdai számában közli, a csatornaövezetben lévő Zeitija városból való kivonulások során leszerelték egy műtrágyagyártó petrokémiai üzem teljes berendezéséi és a visz- szavonuló csapatokkal együtt keletre szállították. A csapatszétválasztási megállapodás értelmében azonban az izraeliek csak a kifejezetten katonai objektumok felszerelését vihették magukkal. Az átalakulóban lévő front keddi eseményeihez tartozik, hogy Ahmed Iszmail egyiptomi hadügyminiszter látogatást tett az egyiptomi 3. hadsereg Sínai-f élszigeten állomásozó egységeinél. Kairó — Henry Kissinger amerikai külügyminiszter — az Al Ahram című kairói lap szerdai száma szerint — sürgős üzenetet küldött Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszternek, és ebben új javaslatokat vázolt fel a szíriai fronton szembenálló csapatok szétválasztásával kapcsolatban. A lap szerint Fahmi az elmúlt két nap során két alkalommal is tárgyalt Kairóban Hermann Eilts amerikai misz- szióvezetővel a javaslatról, amelyneik részletei egyelőre neon ismeretesek. Mint ismeretes, a hivatalos kairói álláspont szerint Egyiptom csak a szíriai probléma megoldása után hajlandó visszatérni a genfi tárgyalóasztalhoz. MyMuai az európai tökésországok kommunista pártjainak brüsszeli értekezletéről Kurt Waldheim nyilatkozata New York — Megkezdte munkáját a gyarmati kérdés megoldására alakított különleges ENSZ-bizottság. Ebből az alkalomból Kurt Waldheim ENSZ- főtitkár is felszólalt. Többek között kijelentette: Dél-Afriká- ban, ahol gyarmatosító, fajüldöző rezsimek vannak uralmon, a helyzet válságos. Komolyan fenyegeti egész Afrika békéjét és aláássa a nemzetközi stabilitást. Az ENSZ főtitkára üdvözölte n független Bissau-Guinea Köztársaság kikiáltását és hangsúlyozta, hogy a világkőzvéle- mény az ENSZ-közgyűlés 28. ülésszakának határozatában teljes támogatásáról biztosította az új államot. Waldheim nyugtalanságának adott hangot amiatt, hogy a üél-Afrikában uralkodó rezsimek fokozzák nyomásukat a politikai jogokat, szabadságot és valódi függetlenséget követelő népekre. Az ENSZ — mondotta — nem nézheti ezt közömbösen. A továbbiakban kijelentette: bízik benne, hogy 1974-ben a gyarmati kérdés megoldásával foglalkozó ENSZ-bizottság mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy megvalósíthassa a gyarmati országok és népek függetlenné válásáról szóló ENSZ deklarációt. Sikeres eredmények 1974. I. 31. Moszkva — A Szovjetunióban « múlt évben 23 milliárd rubellel, azaz csaknem 7 százalékkal növekedett a fogyasztásra és felhalmozásra felhasznált nemzeti jövedelem. Ez az ősz- szeg másfélszerese az előző, 1966—1970-es ötéves terv megfelelő évi növekedési átlagának —, közölte a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem 1973-ban 92 rubellel emelkedett. A nemzeti jövedelem növekedésének 85 százaléka a munkatermelékenység fokozódásának eredménye. A Szovjetunió ipara terven felül 7,3 milliárd rubel értékű terméket állított elő. A mezőgazdaság csak gabonafélékből 25 millió tonnát termelt terven felül. A teljes mezőgazdasági termelés felülmúlta a 222 millió tonnát. Az országban egy év alatt csaknem 4 ezer új gép, berenSztrájkok Olaszországban Róma — Huszonnégy órás általános sztrájk bénította meg kedden Szardínia életét. A három legnagyobb olasz szak- szervezeti szövetség (CGIL, CISL UIL) felhívására több tízezer dolgozó tüntetett a sziget gazdasági élekének fellendítéséért, a teljes foglalkoztatottság megvalósításáért, mélyreható gazdasági-társadalmi reformokért. Cagliariban, Szardínia „fővárosában“ 50 000 ember jelent meg azon a nagygyűlésen, amelynek fő szónoka Luciano Lama, az Olasz Általános Szak- szervezeti Szövetség (CGIL) főtitkára volt. Általános sztrájk színhelye volt a szicíliai Siracusa is. A nagyváros dolgozói szakszervezeteik felhívására követelték a délvidék ipari fejlesztésének fellendítését. A munkabeszüntetéshez és a tüntetéshez csatlakozták az antifasiszta pártok és a demokratikus ifjúsági szervezeteik is. A siracusai nagygyűlésen Rinaldo Scheda, a CGIL, a CISL és az UIL föderatív titkárságának titkára szólalt fel. dezése, műszer és felszerelés mintapéldányát készítették ©1, s ennek több mint 90 százalékát bocsátották szériagyártásra. Az iparvállalatoknál több mint 11 000 automatizált és gépesített futószalagot állítattak fel, 5000 üzemben tértek át a termelés komplex gépesítésére és automatizálására. A műszaki haladás meggyorsításához nagyban hozzájárult a KGST-országokkal való együttműködés. Az 1973. óv sikeres tapasztalatai lehetővé tették, hogy az idei évre még magasabb mutatókat állítsanak a Szovjetunió népgazdaságának fejlődése elé. Közzétették az európai tőkés- országok kommunista pártjai Brüsszelben megtartott értekezletének politikai nyilatkozatát. A terjedelmes dokumentum részletesen elemzi az európai tökésországok jelenlegi helyzetét, meghatározza a legsürgősebb tennivalókat a dolgozók védelmében a békéért, a demokráciáért, a társadalmi haladásért, a szocializmusért vívott küzdelemben, a demokratikus erők egységéért folyó harcban. A nyilatkozat bevezető részében megállapítja: Az európai tőkésországok életének minden területét súlyos válság hatja át. Ez a válság bizonyítja, hogy a kapitalizmus nem tud megbirkózni a modern társadalom égető kérdéseivel, sőt még inkább kiélezi őket. Az imperializmus általános válsága az állammonopolista kapitalizmus válsága mind nyilvánvalóbban mutatja meg a dolgozóknak a széles tömegeknek, hogy társadalmi és politikai változásokra van szükség. Ma a lehető legkedvezőbb feltételek adódtak a világ e részében a politikai változásokhoz hangoztatja a nyilatkozat. Európában új helyzet alakult ki s az egész világon fontos változások következtek be. „E változások a Szovjetunió és a többi szocialista ország nemzetközi politikájának a nemzetközi kommunista és munkásmozgalmi tevékenységének a nemzeti felszabadító erők, a demokrácia és a béke erői harcának eredményei“ — szögezi le a dokumentum, hangoztatva: a változások a béke, a demokrácia, a nemzeti függetlenség, a szocializmus erőinek kedveznek, miközben az imperializmus különösen az amerikai imperializmus súlyos helyzetbe került. Európában fontos haladást értek el a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése, az enyhülés útján. Földrészünkön ma reális lehetősége van annak, hogy döntő fordulatot hajtsunk végre az enyhülés és a béke Irányában, megvalósítsuk a kollektív biztonsági rendszert és az együttműködést, — állapítják meg az európai tőkésországok kommunista pártjai. Hangoztatják egyúttal, hogy a népeknek továbbra is éberséget kell tanúsítaniuk, mert az imperializmus természete nem változott, nem adta fel céljait. „Az imperializmus igyekszik az új körülményekhez idomítani a kizsákmányolásra, a népek leigázására irányuló terveit, a világ egész övezeteit akarja uralma alá vonni. Új próbálkozásokkal az eddigitől eltérő formában folytatja tömbpolitikáját, a fegyISIaSBTH •fiWl ALEKSZEJ KOSZIGIN, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a Kremlben fogadta Milorad Pesicset, Jugos zlávia moszkvai nagykövetét és meleg, baráti hangulatú beszélgetést folytatott vele. ERICH HONECKER, a Német Szocialista Egységpárt KB első titkára fogadta az NDK- ban tartózkodó Volodia Teitel- boimot, a Chilei Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját. Teitelboim köszönetét mondott az NSZEP-nek és az NDK egész népének szolidaritásáért. Honecker közölte, hogy az NDK egyrészt immár 500 chilei hazafi befogadásával, másrészt sokféle más módon igyekszik segíteni a chilei népen. A GÜROG KATONAI (UNTA letartóztatta, majd házi őrizetbe helyezte az államcsíny útján elmozdított Georgiusz Pa- padopulosz volt köztársasági elnök kormányának három miniszterét, akik katonai források szerint „veszélyesek az állam biztonságára“ és elégedetlenségüknek adtak hangot a jelenlegi rezsimmel szemben. ÜJABB SZTRÁJKRA és tüntető utcai felvonulásra került sor Nyugat-Berlinben kedden, amikor a postai alkalmazottak egy nagyobb csoportja — a szakszervezetek és a munkáltatók tárgyalásai megszakadásának hírére — abbahagyta a munkát. A SZOVJETUNIÓ és a Fid- zsi-szigetek kormánya megállapodott abban, hogy a két ország nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatot létesít egymással. A VENEZUELAI Maracaibo- ban nagyszabású utcai tüntetéseken tiltakoznak a fiatalok az egyetemi férőhelyek hiánya miatt. A karhatalmi erők és a tüntetők között incidensek történtek. Erre a tanévre egész Venezuelában mintegy 60 000 fiatalt nem vettek fel az egyetemekre helyhiány miatt. Emiatt már számos tüntetés zajlott le. AZ ISZTAMBULI hadbíróság 2. számú bűntetőtanácsa négy év és két hónaptól nyolc évig terjedő börtönbüntetésre ítélt öt személyt. Azzal vádolta őket, hogy „Munkásunió“ néven titkos marxista—leninista szervezetet alakítottak a fennálló társadalmi relnd megdöntésére. A FRANCIA pénzügyminisztérium közlése szerint 1973. decemberében az országban 0,6 százalékkal emelkedtek a kiskereskedelmi árak. Ezzel az egész évre átszámított inflációs arány elérte a 8,5 százalékot. verkezést, a feszültség és az agresszió tűzfészkeit tartja fenn a világ különböző részeiben, közvetlen és közvetett beavatkozással támad a népek függetlenségére, szabadságára, arra a jogukra, hogy a szocializmus útján járjanak. A békés egymás mellett élés eredményei nem csökkentik a nagytőke és az imperializmus ellen vívott harcot, sőt ellenkezőleg, jobb feltételeket biztosítanak a munkásoknak a néptömegeknek ahhoz, hogy saját országukban és nemzetközi területen egyaránt még nagyobb határozottsággal vívják az osztályharcot. A kapitalista válság következtében a munkásosztály, a dolgozók helyzete mind nehezebbé válik, a kizsákmányolás növekszik. A nagytőke népellenes politikájának következménye a pénzügyi zűrzavar, az infláció, az energiaellátás nehézsége. Különösen nagy súllyal nehezednek Nyugat-Európa országaira a nagy nemzetközi társaságok, amelyeknek 75 százalékát ame rikai pénzügyi csoportok tartják kézben. Ezek közvetlenül beavatkoznak az egyes országuk életébe. Terjedelmes rész elemzi a nyilatkozatban az Európai Gazdasági Közösség helyzetét hangoztatva: a nyugat-európai gazdasági integrációt a nagytőke irányítja a saját hasznára. A népek küzdenek az ellen, hogy politikai uniót hozzanak létre ilyen alapokon. Ezzel kapcsolatban a nyilatkozat megállapítja: a közös piaci országok eltérő helyzetének megfelelően az egyes kommunista pártok nem mindenben azonosan ítélik meg az EGK-val kapcsolatos teendőket. Egyetértenek azonban abban, hogy a monopolista gazdasági integráció politikájára lehetséges és szükséges közös választ adni. Utal a nyilatkozat az európai tőkésállamok és az Egyesült Államok ellentéteinek kiéleződésére, megállapítva, hogy Amerika még inkább igyekszik növelni nyomását. Az ún. Nixon— Kissinger tervvel meg akarja hódítani az európai piacokat új életre akarja kelteni az Atlanti Szerződést a nyugat-európai országokra kívánja áthárítani saját katonai kiadásait. Ez a törekvés nyilvánul meg a jelenlegi energiaválság során is. Az európai tőkésországokban gyökeres demokratikus változásokra van szükség, amelyek célja hogy véget vessenek a monopóliumok hatalmának, demokratizálják a politikai, a gazdasági és társadalmi életet. Államosítani kell a gazdaság legfontosabb ágazatait, ki kell terjeszteni az állami szektort a szak- szervezetek és a dolgozók ellenőrzése alá kell helyezni az üzemeket. A pártok követelik, hogy a legrövidebb időn belül s a legmagasabb szinten rendezzék meg az európai biztonsági és együttműködési értekezlet következő szakaszát, amely megteremti a kollektív biztonsági rendszer és a normális európai együttműködés alapjait. A nyilatkozat sürgeti, hogy a Földközi-tenger legyen a béke övezete. Kinyilvánítja a kommunista pártok szolidaritását az arab népek harcával, követeli a megszállt arab területek kiürítésére vonatkozó ENSZ-hatá. rozatok azonnali végrehajtását a palesztin arab nép jogainak elismerését s a térség minden népe törvényes jogainak tiszteletben tartását. Állást foglal amellett, hogy minden nép szabadon rendelkezhessen természeti kincseivel. Támogatja a nemzeti felszabadító mozgalmakat és a pártok szolidaritását nyilvánítja Vietnam, Laosz és Kambodzsa népével. A nyilatkozat harmadik fő része — abból kiindulva, hogy ma igen nagy lehetőségek vannak a nyugat-európai tőkésországok társadalmának demokratikus átalakítására — a munkásosztály összefogásának, a demokratikus egység megteremtésének kérdésével foglalkozik. Rendkívül nagy jelentősége van a tőkésországok kommunista pártjai együttműködése kibővítésének. Ezt az együttműködést a harc jelenlegi körülményei által megkövetelt színvonalra kell emelni. Az együttműködés bővítése egyúttal hozzájárul a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének, szolidaritásának, együttműködésének megszilárdításához, Marx, Engels, Lenin nagy eszméi alapján a proletár internacionalizmus szellmében tiszteletben tartva minden párt függetlenségét és jogegyenlőségét. A pártok állást foglalnak a demokratikus haladó és békeszerető erők széles körű t egységének megteremtése mellett hangoztatva, hogy ez a kommunista pártok tartós politikája s azt minden országban a helyi feltételeknek megfelelően kell megvalósítani. Ma a cél a demokrácia kifejlesztése, a társadalom átalakítása, holnap a szocializmus építése. Élesen elítélik a pártok az antikommunista szovjetellenes előítéleteket, amelyekkel meg akarják bontani a demokratikus erők egységét. A nyilatkozat befejező része a következőképpen hangzik: „Az európai tőkésországok kommunista pártjai konferenciájuk befejeztével felhívással fordulnak a munkásmozgalom minden politikai alakulatához, minden demokratikus erőhöz. A jelenlegi válságra való tekintettel azt javasolják, hogy indítsanak közös akciókat a néptömegek életfeltételei és munkája védelmében, a nemzetközi monopóliumok végzetes tevékenysége ellen és támadóan fellépve nyissák meg azoknak az új megoldásoknak az útját, amelyek Európa e része népeinek, munkásainak érdekeit szolgálják. Az európai tőkésországok kommunista pártjai készek arra, hogy ebben a szellemben vitassák meg a kérdéseket azokkal a más munkás és demokratikus erőkkel, amelyek ugyancsak készek arra, hogy kialakítsák Nyugat-Európa új arculatát. A monopóliumok Európájával állítsuk szembe a munkások Európáját, indítsuk el Nyugat-Eu- rópát a biztonság és az együttműködés útján, védjük meg népeink jogát arra, hogy szabadon dönthessenek jövőjükről, járuljunk hozzá a megfelelő eszközökkel a társadalmi és emberi haladásért a szocializmusért vívott általános harchoz. ÁLLASFOGLALÁS AZ ENERGIAPROBLÉMÁKRÚL Brüsszelben közzétették annak a nyilatkozatnak szövegét is, amelyet az európai tőkésországok kommunista pártjai fogadtak el az energiaproblémákról. „Válságba jutott az az energetikai politika, amelyet a nagy főként amerikai olajtársaságok és a nyugat-európai kormányok éveken át folytattak. Az európai tökésországok kormányai az o'ajtrösztökkel egyetértésben be akarják csapni a népeket. Azt állítják, hogy energiaválság van, holott a valóságban nincs hiány az energiaforrásokban. A nyugat-európai monopóliumok és kormányok el akarják titkolni a népek elől, hogy a dolgozókra háruló súlyos nehézségekért az ő politikájukat terheli a felelősség. Teljes mértékben támogatjuk — folytatódik a nyilatkozat — azokat a nagy fontosságú intézkedéseket, amelyeket -a fejlődő országok népei hoztak, hogy biztosítsák természeti kincseik szuverén felhasználásának jogát és olyan gazdasági kapcsolatokat teremtsenek a különböző országokkal, amelyek kedveznek saját ipari fejlődésüknek. Támogatjuk a munkások, a dolgozó tömegek harcát az olajtrösztök árdrágítási politikája ellen, támogatjuk harcukat azért, hogy csökkentsék a nagy- vállalatok profitját, enyhítsék azokat a súlyos adókat, amelyek az olajipari termékeket terhelik. Követeljük, hogy Nyu- gat-Európában helyezzék ellenőrzés alá, vagy államosítsák az olajmonopóliumokat.
