Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-29 / 24. szám, kedd

Világ proletárjai f egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1974. január 29. KEDD BRATISLAVA • XXVII. ÉVFOLYAM 24. szám 9 Ára 50 fillér negyedszázad Ennyi idő — kerek huszonöt esztendő telt el azóta, hogy pár­tiunk történelmi jelentőségű IX. kongresszusán Klement Gott­wald javaslatára a párt fő irányvonalaként célul tűzték ki a falu szocialista átépítését, amelyet egyszerűen szövetkezetesítésnek nevezünk. A kongresszussal kapcsolatban a történelmi jelzőt nem megszokásból használtuk, hanem azért, miért tényleg oda illik: egy történelmi jelentőségű, forradalmi változás kezdetét jelentette. És most, huszonöt esztendő távlatából nézve a dolgo­kat, szükségét látjuk, hogy egy kicsit értékelő szemmel pillant­sunk a múltba. Különösen nagy a kísértés azoknál, akik a nagy átalakulás kezdetétől — egészen a mai napig tevőlegesen is részt vesznek a fejlődés útjának egyengetésében. Azt ma már senki sem vitatja, hogy az út, amelyre léptünk, a cél, amelyet a párt kitűzött, — még a gyakori buktatók, megtorpanások el­lenére is helyes és célravezető volt. Erre ne is vesztegessünk több szót. A szövetkezetek eredményei minden szónál meggyő­zőbben igazolják a párt mezőgazdasági politikájának életreva­lóságát. Ha most megpróbáljuk elkészíteni a negyedszázad mérlegét, amennyiben ez egyáltalán lehetséges egy kurta cikkecske keretében, feltétlenül szükséges rámutatni arra a strukturális változásra, amely a mezőgazdasági termelés felépítésében tör­tént. A kérdéses kongresszus esztendejében — országos méret­ben — a földnek csupán tizenegy százaléka volt állami tulaj­donban. A többin — hozzávetőlegesen — másfél millió föld­műves gazdálkodott. A fél hektártól tíz hektárig terjedő pa­rasztgazdaságok — amelyekkel a szövetkezetesítésnél minde­nekelőtt számoltunk — a termőföld nyolcvanöt százalékát ölelték fel. Ezzel szemben — csupán a tájékozódás kedvéért említjük meg — ma mintegy ötezer mezőgazdasági üzem gazdálkodik az országban. Ugyanakkor a huszonöt év alatt a kö­zös gazdálkodás nyújtotta lehetőségek következtében a mezőgaz­dasági dolgozók száma a felére csökkent. Más szóval: közvet­lenül a szövetkezetesítés kezdetének esztendejében a mezőgaz­daságban az ország lakosságának 18,3 százaléka talált meg­élhetést, jelenleg ez a hányad már csak 7,5 százalék. Manapság mindenki számára szembetűnő szocialista mező- gazdaságunk termelőeszközökkel való ellátottsága. Még szem­betűnőbb, ha néhány adatért visszanyúlunk a múltba, közvet­lenül a háború, utáni évekbe. Szakemberek kimutatták, hogy az említett években az egy hektárra jutó alapvető termelőeszkö­zök értéke valahol négy-négy és fél ezer korona között moz­gott. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy az előbbi megállapí­tás csupán hozzávetőleges számításra épül, sőt azt, ami akkor volt, mai mércével nehéz is lenne mérni. Az említett felszere­léseket a szövetkezetek, ha át is vették, adódó alkalommal ki­selejtezték. Ennek tudatában nyugodt szívvel állapíthatjuk meg, hogy a szövetkezetek technikai ellátottságát alapjaitól kezdve kellett átépíteni, olyan gépekkel, felszerelésekkel kellett őket ellátni, amelyek megfelelnek a kibontakozó nagyüzemi gaz­dálkodásnak. Ez nem volt olcsó mulatság. Társadalmunk 1948—1970 között a műszaki bázis építésére a korszerű gazdál­kodás alapjának lerakása céljából közel 120 milliárd koronát Invesztált a mezőgazdaságba. Ebből Szlovákiára 35 milliárd korona jutott. Még a szövetkezetesítés előtt a kisparaszti gazdálkodás az igavonó jószág erejére épült, ma már kizárólagosan gépi erőt használunk. Érdemes itt megemlíteni, hogy 1948-ban ezer hek tárra jutott három traktor. Ma viszont szocialista mezőgazda­ságunkban 30 hektárra jut egy traktor. Vagy egy további pél­da: a háború előtti Csehszlovákiában, amely viszonylag fejlett iparral rendelkezett, 13 kilogramm műtrágya jutott egy hektár­ra, a szövetkezetesítés kezdetén 18 kg, ma viszont az orszá­gos hektáronkénti átlag 200 kg körül mozog. Nem lényegtelen az sem, hogy az eltelt negyedszázad alatt ezrével képeztük a mezőgazdasági szakembereket. Ez viszont szorosan összefügg céltudatos iskolapolitikánkkal, a különböző fokú mezőgazdasági iskolák létrehozásával, a mezőgazdasági termelést szolgáló tudományos kutatóintézetek létrehozásával, illetve számbeli növelésével. Ilyen vonatkozásban Is igen silány volt az örökségünk: a burzsoá köztársaság idején mezőgazdasá­gi tudományos kutatóintézet Szlovákiában egyáltalán nem volt, mezőgazdasági középiskola is csak kettő. Ma viszont csupán Szlovákiában 43 mezőgazdasági középiskola és két mezőgazda- sági főiskola képezi mezőgazdaságunk számára a szakembere­ket. Mezőgazdasági tudományos kutatómunka 14 intézetben fo­lyik. Csupán néhány kiragadott tényt említettünk azok közül, ame­lyek egyrészt érzékeltetik azt az óriási segítséget, amit me-' zőgazdaságunk szocialista társadalmunktól kapott, másrészt azt, hogy mire vezethetők vissza — különösen az utóbbi években — a mezőgazdaságban elért sikerek. Sikerült kiépítenünk egy olyan szilárd gazdasági alapot, amely szövetkezeti parasztsá­gunk, szocialista mezőgazdaságunk számára lehetővé tette, hogy hovatovább világszínvonalról beszéljünk. Hogy csak néhány példát említsünk: gabonafélékből — különösen búzából — az 50—60 mázsás hektáronkénti átlag ma már szinte természetes. Az egy tehénre jutó 3500—4000 literes évi fejési átlag nem fehér holló. És, ami mindennél fontosabb: mezőgazdaságunkra ma a dinamikus fejlődés jelemző, hogy sikeresen teljesíti pár­tunk XIV. kongresszusának a mezőgazdasági termelésre vonat­kozó határozatait. Állításunkat egyébként alátámasztja a népgazdaságunk tava­lyi fejlődéséről szóló jelentés is, amely azt mondja: mezőgazda­ságunk az ötödik ötéves terv harmadik esztendejében — akár­csak az előző két esztendőben — sikeresen teljesítette, sőt egyes mutatókban túl is szárnyalta a tervezett feladatokat. Az eddig elmondottak mit bizonyítanak? Azt, hogy a párt me­zőgazdasági politikája helyes volt és olyan távlatokat nyitott meg amelyeket manapság teljes nagyságában még fel sem tu­dunk mérni. Fittel Ccislro: Kuba történelmének legfontosabb látogatása Leonyid Brezsnyev nyilatkozata a Prensa Latina tudósítójának Az SZKP főtitkárát útjára el­kísérte Gromiko külügyminisz­ter, az SZKP Politikai Bizott­ságának tagja, Scserbickij, az Ukrán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, az SZKP Politikai Bizott­ságának tagja, Romanov, az SZKP leningrádi területi bizott­ságának titkára, Katusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára, Bugajev polgári repü­lésügyi miniszter és több más hivatalos személyiség. A vnukovói kormányrepülő- téreln Leonyid Brezsnyevet és kíséretét Nyikolaj Podgornij szovjet államfő, Alekszej Ko­szigin miniszterelnök, vala­mint az SZKP Politikai Bizott­ságának tagjai és póttagjai, a szovjet kormány vezetői, diplo­maták és a sajtó képviselői bú­csúztatták. Az Aeroflot IL-62-es különrepülőgépét, amelyen a delegáció Havannába utazott, a den jelentős mozzanatáról be­számol majd. A szovjet hírmagyarázók az SZKP főtitkárának kubai láto­gatását elsőrendű politikai je­lentőségű eseményként jellem­zik a testvéri szovjet—kubai viszony további szilárdítása és az egész szocialista tábor ösz- szefogásának szorosabbra fűzé­se szempontjából. Különös je­lentőséget ad az eseménynek az a tény, hogy Kuba a nyu­gati féltekén az egyetlen szo­cialista ország, amelyet azon­ban a több ezer kilométeres földrajzi távolság dllenére mind sokrétűbb kapcsolatok fűznek a Szovjetunióhoz és a testvéri szocialista országokhoz. Fidel Castro, a Kubai Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkára, Kuba mi­niszterelnöke a moszkvai tele­vízió tudósítójának néhány nappal ezelőtt adott interjújá­ban érzékeltette, hogy Havan­nában kivételes fogadtatásban részesítik Lelonyid Brezsnye­vet, s ezt az utazást máris „Kuba történelmének legfon­tosabb látogatásaként“ érté­kelik. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára hétfőn Moszkvában, mi­előtt Havannába utazott, nyi­latkozatot adott a Prensa La­tina moszkvai tudósítójának. — Nagy örömmel fogadtam Fidel Castro meghívását — mondotta Leonyid Brezsnyev. — Megelégedésemre szolgál, hogy megismerkedhetem Kubá­val, a kubai forradalom vív­mányaival, üdvözölhetem a hős kubai népet, s tolmácsolhatom neki a szovjet emberek rokon- szenvét. A Szovjetuniót és Ku­bát szilárd testvéri barátság fű­zi egymáshoz, és ez a barát­ság a szocialista internaciona­lizmus ellvein alapszik. Örülök, hogy találkozhatom Fidel Cast- roval, s remélem, hogy havan­nai tárgyalásaim tovább szi­lárdítják az SZKP és a Kubai KP, valamint a szovjet és a kubai nép közötti barátságot. Havanna — A kubai főváros ünnepi köntöst öltött a hét elejére. A havannai sugárutakat, ahol az SZKP főtitkára elhalad vö­rös és nemzeti színű zászlók díszítik. A kubai televízió va­sárnap öt szovjet produkciót tűzött műsorára, az esti órák­ban pedig Fidel Castro eddigi moszkvai utazásairól, a szovjet vezetőkkel való találkozásairól sugárzott összeállítást. Havannai politikai körökben a két párt vezetőinek találko­zóját „történelminek“ nevezik. Hangsúlyozzák, hogy Leonyid Brezsnyev, most személyesen is meggyőződhet arról, hogy a kubai embelrek jól hasznosítják a sokoldalú szovjet támogatást. A Granma hőtfői száma ki­emeli: „A, kubai gazdaságnak aligha van olyan ágazata, ohol valamilyen formában ne talál, koznánk a szovjet segítséggel JÓ SZERVEZŐ MUNKA, SZÉP EREDMÉNYEK A múlt héten tájékoztattuk olvasóinkat arról, hogy febru­ár 4-e és 9 e között lesz Prá­gában a mezőgazdasági ifjúság X. országos találkozója. Ezen a találkozón ott lesznek a SZISZ aratási és őszi mezőgaz­dasági versenyeinek a győzte­sei is. A Szocialista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottsága a napokban értékelte az őszi be­takarítási és mélyszántási ver­senyt. Elmondható, hogy az if­júsági szövetség kezdettől fog­va szem előtt tartotta, hogy a versenynek meglegyen az ifjú­sági jellege, egyben megfelel­jen a mezőgazdasági üzemi gyakorlatnak is, s hozzájárul­jon a CSKP XIV. kongresszu­sán kitűzött feladatok teljesíté­séhez. Az idei őszi mélyszántási versenyben már részt vettek az Š—180-as és a K—700-as nehéz traktorokkal dolgozó SZISZ-ta- gok is. Ismeretes, hogy e gé­pek alkalmazása megfelel a mezőgazdaság távlati igényei­nek is. 1973-ban a verseny elő­készítésével kapcsolatos poli­tikai szervező munkát elsősor­ban a járási és a kerületi SZISZ-bizottságok végezték. Hogy jó munkát végeztek, ar­ról az eredmények tanúskod­nak: az őszi betakarítási és mélyszántási versenyben több mint hatvanezer fiatal vett részt. A burgonyaszedésben 252, a répaszedésben 450 ifjú­sági kollektíva dolgozott a gé­peken, s a fentebb említett nagy teljesítményű traktorokon a mélyszántási versenyben 166 ifjúsági kezelőcsopcxrt vett részt. Elmondható, hogy az őszi mezőgazdasági versenyek el­érték céljukat: bebizonyoso­dott, hogy ezeknek a versenyek­nek a jövőben is jelentős sze­repük lesz a mezőgazdasági termelésben. A kiváló eredmé­nyeket elért fiatalok közül meg­említjük pl. Puszkó Józsefet, a Naszvadi Efsz traktoristáját, aki Š—180-as traktorával kö­zel kétezer hektárt szántott fel. A répaszezon idején is sok if­júsági kollektíva bebizonyítot­ta, hogy a kedvezőtlen időjá­rás ellenére is szép erednié-_ nyék érhetők el a gépekkel. Pl. a Važanyi Slovackó Efsz-bem Jan Hlmočik, a Charvatcei Efsz- ben pedig Miroslav Douša SZISZ-kollektívái dolgoztak pél­dásan. A prágai találkozó egyik megvitatásra kerülő központi kérdése a fentiek értékelésén kívül az állattenyésztés terén nyújtandó segítség lesz. A SZISZ-tagság már eddig is so­kat segített ezen a téren, de az Idén különösképpen a szar­vas ma rh a -1 en yész tés fellendíté­se kerül napirendre, tehát a fiatalok figyelmét erre a terü­letre kell Irányítani. Az elmúlt év eredményeit vizsgálva megállapítható: az efsz-ekben és az állami gazda­ságokban dolgozó SZISZ-szerve- zetek hasznos munkát végez­tek. örvendetes jelenség tár­sadalmunk életében, hogy a fa­lusi SZISZ-szervezetek példa­mutató tettekkel segítik elő mezőgazdaságunk további fel­virágoztatását. Ism) Moszkva — Leonyid Brezs­nyev, az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára a Kubai Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának és a kubai kormánynak a meghívására hétfőn reggel, moszkvai idő szerint 8 órakor hivatalos baráti látogatásra Ha­vannába utazott. moszkvai televízió kamerái is elkísérték a felszállópályáig. A szovjet televízió és rajta ke­resztül az Intervízió hálózata a hetekkel ezelőtt kiépített Ha­vanna—Moszkva kozmikus té­vélánc segítségével Leonyid Brezsnyev egyhetesre terve­zett kubai látogatásának min­Leonyid lljics Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára hivatalos baráti látogatásra Kubába utazott. A vnukovói re­pülőtéren a szovjet párt és kormány magas rangú képviselői búcsúztatták Brezsnyev elvtársat. (ČSTK — TASZSZ)

Next

/
Thumbnails
Contents