Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-05 / 4. szám, szombat
ÚJ ALKOTMÁNY BURMÁBAN Rangun — A Burmái Unió Szocialista Köztársaság Forradalmi Tanácsa bejelentett©, hogy tegnap — az ország függetlensége elnyerésének 26. évfordulóján — érvénybe lépett a jjurmai Unió Szocialista Köztársaság új alkotmánya. A burmai fővárosban tegnap sajtótájékoztatón hozták nyilvá- possűgra az új alkotmányjavaslatról december 15. és 31. között megtartott népszavazás eredményeit. A közzé tett adatok szerint 14 millió 760 ezer polgár adta le szavazatát. A szavazók 90,19 százaléka az új (ilkotmány mellett szavazott. A burmai kormány tájékoztatása szerint az új nemzetgyűlési választásokat január 27. és február 10. közötti időszakban tartják meg. Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke és Alekszej Koszigin miniszterelnök üdvözlő táviratot intézett U Ne Winhez, a Burmai Unió Szocialista Köztársaság Forradalmi Tanácsa elnökéhez és miniszterelnökéhez abból az alkalomból, hogy a távol-keleti ország 26 évvel ezelőtt nyerte el függetlenségét. Podgornij és Koszigin azt a reményét fejezte ki, hogy a szovjet—burmai kapcsolatok tovább erősödnek és fejlődnek a két ország népei és a világbéke megszilárdulása érdekében. Pompidou nyilatkozata nemzetközi kérdésekről Párizs — Pompidou elnök az Klysée-palotában fogadta a francia és a külföldi sajtó képviselőit, akik újévi jókívánságaikat tolmácsolták. Az elnök az újságírókkal beszélgetve nyilatkozott több nemzetközi politikai kérdésről. Kijelentette: borúlá- ióun ítéli meg a közel-keleti helyzet alakulását, s az a véleménye, hogy a genfi tárgyalások eredményeként sikerül majd szétválasztani az egymással szembenálló erőket, s talán 1974. I. 5. ANGOLA PÉLDÁJA Ieo Carreira, az Angolai Népi Felszabadításj Mozgalom vezérkari főnökségének tagja nyilatkozott az Unitá- nak, az Olasz Kommunista Párt lapjának. A tizenhárom éves fegyveres harcot méltatva, Ico Carreira kijelentette: új szakaszba lépett Angolának a portugál uralom alól történő felszabadításáért folytatott nemzeti mozgalom. A recsegő ropogó portugál gyarmatbirodalom fenntartása egyre véresebb módszerekre ragadtatja Lisszabont. Újabban mind gyakrabban bevetik a légierőt is a védtelen polgári lakosság, a békés települések és a mezőgazdasági területek ellen — mondta Carreira, aki hozzáfűzte: a barbár akciók nem törték meg a hazája teljes felszabadításáért küzdő angolai nép elszántságát. Lisszabon gondjait tetézi, hogy valamennyi gyarmatán az angolaihoz hasonló — hősiességgel küzdenek a partizánok. Mozam’bikban például a felkelők szüntelenül rajtaütnek a portugál ejtőernyősökön és a kilenc tartomány közül már négyre kiterjesztették akcióikat — kilenc éve folytatják elszánt hacukat a hazafiak, akik a Mozambik Felszabadítási Frontjába (Frelimo) tömörülve az ország területének egynegyedét felszabadították. Az ellenőrzésük alá vont térségben körülbelül egymillió ember él. Két és fél év alatt — 1971 elejétől 1973 júniusáig — a mozambiki portugál megszállók főparancsnokságának beismerése szerint, tízezer hadműveletet hajtottak végre a hazafiak ellen. A Frelimo ennek ellenére sikerrel folytatja az ellenállást. Elszántságukat csak fokozza az a körülmény, hogy a portugál gyarmati hadsereg — tehetetlen dühében — nagyszabású vérengzéseket hajt végre, amelyekre éppen az elmúlt nyáron irányították rá a világ közvéleményének figyelmét az angol és portugál misszionáriusok. Nőttön nő a gyarmatokon uralkodó tűrhetetlen állapotok miatti felháborodás magában Portugáliában is. A 220 ezer főnyi' expedíciós hadsereg fenntartása súlyos anyagi terhet ró a lakosságra, nem szólva a gyarmati hadműveletekben elesettnek vagy eltűntnek nyilvánított fiatalok egvre növekvő számáról. Korunk egyik feltűnő anakronizmusa, a portugál gyarmatok fölött végleg eljárt az idő. A hazafiak akciói mindinkább siettetik, hogy a véres terrorral fenntartott uralom mielőbb véget érjen. békeszerződést is kötnek Izrael és Egyiptom, esetleg Izrael és más szomszódállamok között is, de e szerződéseket az érdekelt országok lakossága nem fogja valójában elfogadni. Az elnök szerint olyan rendezésre kell törekedni — s ez lenne Izraelnek is érdeke —, amelyet mindenki véglegesnek tekint, s amelynek betartását hatékony garancia biztosítaná. Franciaország hajlandó hozzájárulni ilyen garanciához, sőt biztonsági erő létrehozásához is, egyelőre azonban nem tartja megfelelő nek az időpontot, hogy kezdeményezést tegyen ebben a vonatkozásban, mert azt egyik ér dekelt fél sem fogadná el. Az európai biztonsági érte kéziéiről szólva az elnök kijelentette, meggyőződése, hogy az 1974-es esztendő nem fog véget érni az értekezlet harmadik szakaszának megkezdése nélkül, s lehet, hogy arra már tavasszal vagy a nyár elején sor kerül majd. Egyelőre azonban még problematikusnak tartja, hogy milyen szinten üljön ősz sze a konferencia záró szaka sza. Közlemény üacca — Daccában közleményt adtak ki Norman Kirk új-zélandi miniszterelnöknek a Banglades Népi Köztársaság bán tett hivatalos látogatásáról. A közlemény szerint Új-Zé- land miniszterelnöke Mudzsibur Rahman miniszterelnökkel és Kamat Husszain külügyminisz terrel folytatott tárgyalásai során az országaik közötti kapcsolatok kérdéseit és a jelenie gi nemzetközi helyzetet vitatta meg. Mindkét fél elégedetlen nyilatkozott az országaik -vő zötti gazdasági együttműködésről és kijelentette, hogy mindent megtesz annak fokozására. V. D. SASIN szovjet olajipari miniszter szakemberek kíséretében Új Delhibe érkezett. A küldöttség megvitatja a Szovjetunió és India kőolajipari együttműködésének további kérdéseit. OHIRA japán külügyminiszter pekingi látogatása során tegnap először tárgyalt Csi Peng- fej kínai külügyminiszterrel. A megbeszélések célja a japán— kínai kereskedelmi egyezmény megkötése. S7ENEGÁL és Szíria ENSZ- képviselői New York ban tiltakoztak amiatt, hogy az USA a külföldi diplomatáknak nem biztosít megfelelő védelmet és nem teremti meg zavartalan munkájuk feltételeit. A VENEZUELAI kormány államosítja a Standard Oil amerikai olajtársaság Creole Petroleum Corporation fiókvállalatának tulajdonában levő két kőolajlelőhelyet. A FIAT olasz autógyár nyugat- néme tországi f ió k vá 1 la la tai - bán az autóvásárlás iránti érdeklődés csökkenése követkéz tében rövidített munkaiidőt vezet be. Az intézkedés mintegy 2500 alkalmazottat ériint. URUGUAYBAN mintegy ezer fajta közszükségleti cikk árát emelték a napokban. Az átlagos áremelkedés 16 százalékos, a kőolajipari termékek árai viszont 122 százalékkal emelkednek. NAGY-BRITANNIÁBAN a jövő héttől emeliiik a kenyér, a cukorféleségek és a sör árát. A kenyér áira múlt év januárjához viszonyítva 28,5 százalékkal lesz magasabb. AZ ÍR REPUBLIKÁNUS PÁRT (SIN FEIN) új népszavazás megtartását sürgeti Írország közös piaci tagságával kapcsolatban. Macgialla, a párt képviselője rámutatott, hogy a Közös Piacba történt be lépés óta az országban az árak és a megélhetési költségek rendkívüli mértékben emelkedtek. A HARRIS-INTÉZET felmérése szerint az 1976-os amerikai elnökválasztásra valószínűleg Ed- ward Kennedy kapná a demokrata párti elnökjelöltséget. A megkérdezettek 31 százaléka őt látná legszívesebben a Demokrata Párt elnökjelöltjének. Ken- nedyt Wallace alabamai kormányzó követi 16, majd őt Mus- kie Maine-i szenátor 11 százalékos támogatással. A tiizelöanyagválság, amely a közel keleti olajszállítmányok korlátozása következtében érle a nyugat-európai országokat, egyre érezhetőbbé válik. Felvételünkön: szénre váró teherautók az NSZK bán az offlebeni szénbánya előtt. A fűtőolajok és az ásványolaj hiányában rendkívül nagy az érdeklődés a szén iránt. (Felvétel: ČSTK — DPAJ NIXON NYUGATI „OLAJEGYSÉGFRONT” LÉTREHOZÁSÁT JAVASOLJA San Clemente — Nixon elnök űjabb intézkedések foganatosításával igyekszik enyhíteni a nyugati világot sújtó energia- válságon — jelentette ki Kissinger amerikai külügyminiszter az elnök San Clemente-i üdülőhelyén tartott sajtóértekezletén. Kissinger szavai szerint Nixon arra szeretné rábírni a nyugati országokat, hogy hozzanak létre szilárd „egységfrontot“ a kőolajexportáló arab országok kai szemben. Az elnök egyidejűleg meg kívánja győzni a kő- olajtermelő országokat az esetleges további kőolajáremelések veszélyességéről. Nixon szerint a rendkívül magas kőolajár súlyos gazdasági depressziót idézhet elő nyugaton, aminek hatását közvetlenül megéreznek a kőolajexportáló országok is. Kissinger röviden említést tett az elnök jövőbeli utazási terveiről. Elmondotta, hogy Nixon a közeljövőben nyugat-európai körutat tesz és bízik abban, hogy megvalósul a Szovjetunióba és japánba tervezett látogatása. Mint ismeretes, Nixon még 1973 őszén tervezte, hogy Nyugat-Európába látogat, de az USA és nyugat-európai szövetségesei között felhalmozódott ellentétek miatt a látogatás elmaradt. Nixon tavaly őszi európai útjának célja az „atlanti nyilatkozat“ aláírása lett volna. NYOMASZTÓ HELYZET AZ ANGOL IPARBAN London — Rendkívüli kabinetülést hívott össze Edward Heath brit miniszterelnök, hogy megtárgyalják az energiaválságot, amely egyre több zűrzavart, nyomasztó gondokat okoz az angol iparban. Minden látható jel szerint a konzervatív vezetőség arra számít, hogy a nehézségek fokozódása, a kiúttalanság megijeszti a kormány bérkorlátozási programja ellen harcoló munkásokat, elsősorban a harc élén álló bányászokat és vasutasokat. Kiderült, hogy sem a 270 000 bányász, sem a 29 000 vasúti mozdonyvezető és fűtő nem kap számottevő bérengedményeket. A kabinet bérhivatala közölte, hogy mindössze heti 70 pennyvel hajlandó emelni a bányámegszállt területek egy részét hajlandó visszaadni jogos tulajdonosainak... A Likud soviniszta demagógiája hatásos volt: ennek tudható be, hogy a jobboldali vallási és szélsőséGenf — az izraeli választások után gesen reakciós pártok több mandátumot elhódítottak a Munkáspárttól. A földcsuszamlásra azonban — amelyet Sha- ron tábornok, a szélsőjobb új vezére megjósolt — nem kerüli sor. A Likud hatal ómra jutása aláaknázta volna a genfi béke- értekezletet. Ez a veszély most lényegében elhárult, de — mint, Meir Vilner, a kommunista párt főtitkára mondta a választások után — várható, hogy a jobboldali hadjárat a békerendezés ellen erősödni fog. Ez kétségtelenül hat majd a munkáspárti jobbszárnyra, de nem csökkent- heti a „héjákkal“ szemben az ún. „galamboknak“ azt a szándékát, hogy reálisabb magatartással segítsék elő a békés rendezést. Mint Vilner megjegyezte: a reálisabb magatartást követeli Izrael állam érdeke is. Egyébként a knesszetben a kommunista párt a korábbinál- eggyel több, tehát 4 képviselővel rendelkezik majd, és továbbra is sürgeti a megszállt területek teljes kiürítését, mint a békerendezés biztos alapját. Az izraeli választások és azok eredményei közvetlenül kihatnak a genfi békekonferencia alakulására. Mindenekelőtt megfosztják az izraeli kormányt a további időhúzás ürügyétől. Eddig ugyanis az izraeli küldöttek arra hivatkoztak, hogy a választások előtt semmit se lehet tenni. Most az első teendő: a szembenálló felek szétválasztása az egyiptomi—izraeli fronton. Erről a kérdésről már sokat tárgyaltak a kairó—szuezi út 101. kilométerkövénél felvert katonai sátorban. Izrael azonban nőm volt hajlandó visszavonulni az október 22-i tűzszünet után elfoglalt egyiptomi területekről. Nyilvánvalóvá vált, hogy Izrael ezt a kérdést ütőkártyaként majd a genfi tárgyaláson akarja kijátszani. Létre is jött a genfi katonai munkacsoport, amelyet a világsajtó azért nevezett el 3512-es bizottságnak, mert Genf éppen ennyi kilométernyire van a Szuezi-csatornától. Egyiptom sürgeti a megálla- • podást, vagyis az izraeli csapatok visszavonását a csatorna- övezetből. Izrael eddig vonakodott. A genfi békekonferencia előrehaladása, a közel-keleti béke érdekei viszont azt követelik, hogy minél előbb megszilárduljon a most még bizonytalan tűzszünet. R■ /• szók bérét a keresetkorlátozási program keretein felül. Ez az összeg egy fél kiló marhahús árát sem éri el. A vasutasokkal folytatott tárgyalások is kátyúba jutottak. A jelek szerint a bányász- sztrájk folytatódása és a kormányzati szervek makacskodása legalább februárig fenntartja az angol ipar zömében bevezetett háromnapos munkahetet, illetve a folyamatos termelésre berendezkedett üzemek elektromos áramellátásának 36 százalékos korlátozását. Az újévi munkaszüneti napok elteltével — az ipar- és kereskedelemügyi minisztérium becslései szerint — háromnegyed millió dolgozót küldtek haza, mivel gyáruk energiafejadagját csak a hét második felében szolgáltatták ki. A brit Munkáspárt iparügyi szóvivője, Anthony Wedgwood Benn szerint végső soron 15 millió bérből, Illetve fizetésből élő keresetét csökkentik önkényesen a háromnapos munkahéttel. Harold Wilson, az ellenzék vezére is állást foglalt. Ha a sztrájk ügyét le nem szerelik, rövid idő alatt súlyosabb nehézségek alakulnak ki Angliában, mint amilyeneket a sziget- ország valaha látott — mondotta. Az elsötétített utcák, hideg hivatali helyiségek, petróleum- lámpával világított áruházak, boltok Angliájában a burzsoá sajtónak megint vesszőparipája a „kommunista fenyegetés“, amelyet már az 1972-es bányászsztrájk, a dokkmunkássztrájkok alkalmával is mumusként emlegetett. A londoni Times hosszú cikkben rémisztgette a polgári olvasókat azzal, hogy a bányászok harca mögött a szakszervezet végrehajtó bizottságának hat kommunista tagja áll. Az Economist című hetilap szerint a sztrájkhelyzet oka az, hogy „vörösök vannak az ágyadban“, s azt állítja, hogy a mozdonyvezetők szak- szervezetét marxisták vonták „ellenőrzésük alá“. A jobboldali többségű szaktanács és a munkáspárt azonban maga nevezte pánikintézkedéseknek a gazdasági kényszerhúzásokat. Kommentárunk A z izraeli választások végeredményét csak a katonák szavazatainak összeszám lálása után teszik közzé, de a választásokon kialakult helyzet lényegében ismeretes. A kor mánykoalíció meggyengült ugyan, de rendelkezik a mán dátumok többségével — a szél sőjobboldali csoportosulás, a Likud, bár előretört, de nem olyan mértékben, hogy megaka dálvozhatná Golda Meir újabb kormányalakítását. A 120 mán dátumnak valamivel több mint a fele annak a munkáspártnak és szövetségeseinek jutott, amelyeknek koalíciója lényegében az állam megalakítása óta áll Izrael élén. A kormány meg a valasztá sok előtt döntő jelentőségű lépésre szánta el magát, amikor Genfben a tárgyalóasztal mel ló ült. Elkezdődtek azok a meg beszélések, amelyek arra hiva tottak, hogy a 25 éves arab—iz raeli háború után megalapoz zák a tartós és méltányos bé két a Közel-Keleten. Aligha vo ható kétségbe, hogv a választók szemében ez volt a leyhu tásosabb gesztus. A szélsőjobboldal egyáltalán nem akar béketárgyalásokat, és nyíltan hirdeti: Izrael biztonságának egyetlen garanciája az állandó területi terjeszkedés. A Likud „árulással“ vádolta a koalíciót azért, mert „engedményeket“ készül tenni, s a
