Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-26 / 22. szám, szombat

mm / f • a • • m a v / i • a Az ujjaszuletes utján Búr India népe augusztus 15- én emlékezik meg függetlensé­ge elnyerésének évfordulójáról, tény, hogy az 1947 augusztusá­ban lezajlott események csupán az első lépést jelentették a füg­getlen fejlődés útján. A politikai önállóság első esztendeiben a fiatal állam különböző vallási zavargások szintere volt. Több alkalommal veszélybe került a nehéz küzdelemben kiharcolt függetlenség Is. A gyarmatosí­tók politikai öröksége destruklí- van hatott az egységtörekvések- re, egy egész sor nyílt problé­ma várt megoldásra. Ugyanak­kor megkezdődött a politikai erők átcsoportosulása a belpoli­tikai fronton. Az Indiai Nemzeti Kongresszusban, ahol a nagytő­ke befolyása érvényesült, hama­rosan megerősödött az indiai nemzeti burzsoázia helyzete. A bonyolult irányú fejlődés továb­bi tapasztalatokkal gazdagítot­ta a kommunista pártot is. A kormányzatban és az új állam politikai struktúrájában bekö­vetkezett változások, valamint a nemzeti érzelmű burzsoázia igyekezete a függetlenség meg­szilárdítását követően végül a szabad India alkotmányának ki­dolgozásához és az Indiai Köz­társaság kikiáltásához vezetett. Minderre 1950-ben kerüli sor és India népe január 26-án emlé­kezik meg a köztársaság kikiál­tásának az évfordulójáról. Figyelemre méltó eredmények A közel ne­gyedszázados fejlődés folya­mán az indiai nép leküzdötte a gyarmati örök­ség legsúlyo­sabb maradvá­nyait. Az elma­radott agrárál­lamból mezőgaz dusági-ipari or­szággá fejlődött. Nemzeti jövedel­me megkétsze­reződött, ipari termelése négy­szerese az an- nakeűőttinek. A szinte feudális viszonyok között élő falvak egy- harmadát villa­mosították, a yillamosemer- gla termelése a nyolcszorosára emelkedett. Progresszíven fejlődött termé­szetesen a me­zőgazdasági ter­melés. A köztár­saság 24 esztendeje alatt India megduplázta gabonatermelését. Ugyankkor a kultúra frontján Is jelentős sikereket ért el. Eb­ben a vonatkozásban mindenek­előtt az iskolarendszerről kell említést tenni. S ami tán a leg­fontosabb: az ipar döntő jelen­tőségű ágazataiban megszilár­dult az állami szektor, s bizto­sítja az ország számára a gaz­dasági önállóságot, minimálisra csökkenti* a függőséget főként a kapitalista országoktól, a volt gyarmatosítóktól és Imperialis­táktól. Az indiai parlament legutóbbi téli ülésszakán 21 új törvény- javaslatot vitattak meg. Ezek közül kétségkívül a nemzetgaz­daság fejlesztésének az ötéves terve a legfontosabb. Az 1974— 79-re szóló terv feltételezi, hogy a nemzetgazdaság fejlesz­tésére szánt 533,3 milliárd rú­piából több mint a fele — 372,5 milliárd rúpia — az állami gaz­dasági szektor további megszi­lárdítását segíti elő. A terv to­vábbá feltételezi, hogy évente átlagosan 5,5 százalékkal nö­vekszik a nemzeti jövedelem, míg a növekedés az ipar vonat­kozásában eléri a 8,2 százalé­kos átlagot. Ez annyit jelente­ne, hogy a népgazdaság vala­mennyi ágazatában önállóvá vá­lik a világ egyik legnépesebb állama. Nyilvánvaló, hogy a sorrendben az immár ötödik ötéves terv valóban igényes fel­adatokat tűz maga elé. Tán elég, ha megjegyezzük, hogy beruházásait tekintve megha­ladja az előző négy Ötéves terv mutatón. Pillanatfelvételek egy kőrútról Átfogó képet alkotni Indiáról, amelyet 16 szövetségi állam és 10 szövetségi terület alkot, nem éppen könnyű feladat. Logikus tehát, ha az ország élenjáró ve­zetői időnként helyzetfelmérő körutat tesznek az országban. Ezt tette a közelmúltban Indira Gandhi miniszterelnök is, ami­kor több szövetségi államba lá­togatott el. Indira Gandhi kör­útja szerves részét alkotja an­nak a látogatás-sorozatnak, amelynek során az indiai mi­niszterelnök az ország vala­mennyi sarkába ellátogat. Ez a körút mindenekelőtt azt a célt szolgálja, hogy a legfelsőbb párt- és államvezetés a helyszí­nen kísérhesse figyelemmel a közhangulat alakulását és fel­mérhesse, vajon a közeli jövő­ben és távlatilag milyen szociá­lis intézkedéseket kell fogana­tosítania a központi kormány­nak. A miniszterelnöki kőrútról szóló beszámolók rámutattak: Indira Gandhi mindenekelőtt a radikális szociális változások mellett foglalt állási, hangsú­lyozta: az ország további fej­lesztése, az életszínvonal eme­lése csakis a szocializmus útján érhető el. ,.A kapitalista rend­szer semmi képpen sem oldhat­ja meg országunk alapvető problémáit“ —'jelentette ki a calcuttai hőerőmű üzembehe­lyezése alkalmából. Másutt ki­emelte azokat a törekvéseket, Indiában mintegy 70 ipari üzem létesül szov­jet segítséggel. Felvételünkön a bhilai kohó, amely szintén szovjet közreműködéssel épül. (ČSTK—TASZSZ) iunelyek a nagykereskedelem államosítására irányultak, míg Nyugat-Bengáliában elítélte a tőkéseket nemzetellenes, kap­zsi magatartásuk miatt. A kör­út során az indiai miniszterel­nök több ízben élesen bírálta a különböző szeparatista törek­véseket amelyeket reakciós és felforgató elemek irányítanak. Teljes határozottsággal szállt síkra a kasztrendszer még fel­bukkanó maradványai ellen és elítélte a dolgozók elnyomásá­ra tett kísérleteket. Ugyanakkor higgadt objektivitással szólt a különböző gazdasági problémák­ról, illetve azokról a lépésekről, amelyeket megoldásuk érdeké­ben a központi kormány tesz. A szövetség erővonalai India gazdasági nehézségei­nek elsősorban belpolitikai gyö­kerei vannak. Az 1972-es ka- tasztrőfális méreteket öltő szá­razság jelentősen bonyolította az ellátást és a meg-megújuló támadásokat indító reakció szá­mára alkalmat adott a gabona­spekulációra. A Szovjetunió lát­va az ország egyre súlyosbodó problémáit valóban előnyös fel­tételek mellett 2 millió tonna búzát és rizst ajánlott fel In­diának. Ez a lépés valóban a barátság gesztusa volt. Akkor került rá sor, amikor India már-már újabb dollárkölcsönt vett fel. S bár az ország ve­zetői komoly tárgyalásokat folytattak ebben a vonatkozás­ban az Egyesült Államokkal, a szovjet gabonaszállítás lehetővé tette számukra, hogy szilárdabb pozíciókból folytassák a továb­bi megbeszéléseket. Leonyid Brezsnyev čs Gustáv Husák India népe nagy szeretettel fo­gadta Leonyid Brezsnyevet, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának fő­titkárát. A látogatás alkalmá­val Brezsnyev elvtárs fát ülte­tett el a Mahatma Gandhi-em- lékparkban. (ČSTK) múlt évi látogatása Indiában je­lentős mértékben hozzájárult In­dia és a. szocialista országok gazdasági és kereskedelmi kap­csolatainak további kibontako­zásához. Ezek a látogatások, amelyek immár rendszeressé válnak, valóban kedvezően be­folyásolják a kétoldalú kapcso­latok bővülését. Hiszen, amíg 1953-ban India és az európai szocialista országok árucsere­forgalma mindössze 86 millió rúpia volt, 1972-ben elérte a 6,185 milliárd rúpiát. Ugyanak­kor jelentősen javult India ki­viteli struktúrája, amelyhez a szocialista országok önzetlen segítsége is hozzájárult. Még­pedig azzal, hogy az indiai ál­lami szektor számúra az ipari üzemek egész sorát építette időközben fel. Banglades és Pa­kisztán tragikus viszálya, szin­tén érzékenyen érintette Indira Gandhi kormányának gazdasági politikáját. Az Indiai Nemzeti Kongresszus programjának egyik alapvető célkitűzése „tö­rődni az egyszerű emberrel" fő­ként vidéken. Nos, a reakciós jobboldali erők minden alkal­mat megragadnak, hogy nyug­talanságot keltsenek az ország­ban. Tagadhatatlan azonban, hogy a szocializmus eszméi In­diában mély gyökeret eresztet­tek. Ez lehetővé tette az indiai kommunisták számára is, hogy szélesebb körű tevékenységet fejtenek ki, bár az Indiai Nem­zeti Kongresszus elképzelései a szocialista országépítésről né­miképp különböznek a párt el­képzeléseitől. Aktív politika Indira Gandhi miniszterelnök több nyilatkozatában hangsú­lyozta, hogy India a népek és nemzetek együttműködésének a híve, mégpedig a függetlenség a területi sérthetetlenség elvei­nek a tiszteletben tartása alap­ján. A szóban forgó elvek gya­korlati érvényesülésének tulaj­donítható, hogy India nem tag­ja egyetlen agresszív ázsiai tömbnek sem, amelyeket az im­perialista hatalmak évek hosz- szú során tákoltak össze. Vi­szont India előkelő helyet fog­lal el az el nem kötelezett or­szágok csoportjában. S ez nem akadályozza az országot abban, hogy fejlessze kölcsönösem előnyös kapcsolatait a szocialista közösségi diplomá­ciai vonatkozásban is. így tehát nem véletlen, hogy pl. a Szov­jetunió és az Indiai Köztársaság számos nemzetközi politikai kér­désben azonos, vagy nagyon kö­zeli álláspontot foglal el. Ez természetesen szálka a ' hazai reakciós erők szemében, me­lyek leginkább az 1971-ben alá­írt szovjet—indiai barátsági és együttműködési szerződés ellem imtézik támadásaikat. Nos, In­dia népe jól tudja, hogy a Szov­jetunió akkor sietett segítségére, amikor több állam kötelezettsé­geit sem volt hajlandó teljesíte­ni. Nem beszélve arról, hogy éppen a szóban forgó szovjet —indiai szerződés az ázsiai biztonság megszilárdításának egyik legfontosabb tényezöja B. MERKL Összhangban az igényekkel A fogyasztási szövetkezetek­nek Szlovákiában jelenleg több mint 715 000 tagja van. Munká­juk nagyon sokrétű: kiterjedt az üzlethálózatuk, bővült a vendéglátóipari egységeik szá­ma, különböző áruk felvásár­lását is végzik és többféle szol­gáltatást nyújtanak a lakosság részére. Az ötödik ötéves tervidőszak első három évében a fogyasztá­si szövetkezetek vállalt felada­taikat jelentősen túlszárnyalták. A kiskereskedelmi forgalom — ami számukra a legfontosabb tervmutatók egyike — a ter­vezett 16,6 • százalék helyett 22,1 százalékkal növekedett. Az utóbbi három év folyamán a hús és hústermékek eladása 13,6 százalékkal, a tej és tej­termékeké 26,7 százalékkal, a zöldség- és gyümölcseladás 61 százalékkal, az alkoholmentes italok árusítása a fogyasztási szövetkezetek forgalmában 70,7 százalékkal növekedett. A felsorolt számok sok min­dent elárulnak. Elsősorban azt, hogy javult az élelmiszeripari termékekkel való ellátás szín­vonala, ami a fogyasztók és a fogyasztási szövetkezetek dol­gozói számára egyaránt örven­detes. Az elért eredmények vi­szont nemcsak annak köszön­hetők, hogy javult az élelmi­szeripari termékek választéká­nak szerkezete, hanem annak Is, hogy a múlt év folyamán csaknem 10 000 négyzetméter­rel nőtt a fogyasztási szövet­kezetek eladási területe, s most körülbelül 42 000 négyzetméter területen árusítanak. Az igaz­sághoz tartozik viszont az is, hogy a több mint 12 000 üzlet- helyiségből csaknem 2000 nem felel meg az előírt egészség- ügyi és más elengedhetetlenül szükséges feltételeknek. Az apró, egészségügyi szempontból nem megfelelő üzlethelyiségek és vendéglátóipari egységek száma állandóan csökken, amit új beruházásokkal érnek el. A tervezett beruházások megvaló­sításába azonban az építőipar is beleszól, így 1973-ban az évi beruházási tervüket csak 95,8 százalékra tudták teljesí­teni. A felvásárlási tervüket viszont jelentősen — 19,6 szá­zalékkal — túlszárnyalták. Na­gyon jó eredményeket értek el a méz- és gyümölcsfelvásár­lásban is. A lakosságnak nyúj­tott szolgáltatások tervét több mint tíz százalékkal teljesítet­ték túl az elmúlt év folyamán. A fogyasztási szövetkezetek ez évi feladataira szintén a gyorsabb növekedési ütem jel­lemző a beruházások és az el­adási tervek terén egyaránt. Kiskereskedelmi politikájuk a gyümölcs, a zöldség, a hús és hústermékek, illetve az alko­holmentes italok eladásának növelésére irányul. 5,6 száza­lékkal növelik a különböző élel­miszerek termelését és eladá­sát. A kiviteli feladataikban főleg az erdei termékek, a méz és más mezőgazdasági ter­mékek külföldre való szállítá­sa szerepel. A másik oldalon viszont olyan árukat hoznak be, amelyekből a mi üzleteink­ben kevés van, vagy eddig egy­általán nem voltak. Ezzel is a legfőbb feladatuknak, vagyis a fogyasztók igényei lehető leg­nagyobb mértékű kielégítésé­nek akarnak eleget tenni. A fogyasztási szövetkezetek anyagi-műszaki alapjának fej­lesztésére az idén 305 millió koronát irányoztak elő. Ebből az összegből 159 millió koro­nát az új beruházási akciókra költenek, amelyek keretében 19 új kereskedelmi egység és más objektum építését kezdik meg. Beruházási tervük sikeres megvalósításával 143 új eláru­sítóhellyel bővül az üzletháló­zatuk, 113 éttermet adnak át a nyilvánosságnak, és több he­lyen befejezik a szállodák épí­tését. Ebben az évben Samo- rínban (Somorján) egy új szak­iskola építését kezdik meg, amely több millió korona be­ruházást igényel. A Fogyasztási Szövetkezetek Szlovákiai Szövetsége az öt­éves tervre előirányzott felada­taik megvalósításánál figyelem­be veszi a párt XIV. kongresz- szusának reájuk vonatkozó irányelveit. Ezek értelmében nagy gondot fordítanak arra, hogy az üzleteken mindenütt szakképzett eladók álljanak a vásárlók rendelkezésére. Szlo­vákiában jelenleg 4714 fiatal tanul a Fogyasztási Szövetke­zetek Szlovákiai Szövetségéhez tartozó szakiskolákban, ide tar­toznak azok a szakközépisko­lák is, ahol középiskolai szin­ten sajátíthatják el a fiatalok a konyhaművészetet stb. Az idegenforgalom növeke­dése megkívánja, hogy az üz­letekben — különösen a nagy­városokban és a turistaközpon­tokban — az eladók ismerjenek valamilyen idegen nyelvet. An­nak érdekében, hogy növeljék az idegen nyelveket ismerő eladók számát — illetve azért, hogy a fiatal dolgozóknak al­kalmunk nyíljon összehasonlíta­ni az eladás hazai és külföldi színvonalát — a Fogyasztási Szövetkezetek Szlovákiai Szö­vetsége külföldi tanulmány- utakra küldi a fiatal alkalma­zottak csoportjait. Jelenleg pél­dául a fogyasztási szövetkeze­tek 14 alkalmazottja Moszkvá­ban folytat főiskolai tanulmá­nyokat. Végezetül, de nem utolsósor­ban még szólni kell arról, hogy az 1974-es év a fogyasztási szö­vetkezetek dolgozói számára je­lentős határkő. Ebben az év­ben tartják meg ugyanis a Fo­gyasztási Szövetkezetek Szlová­kiai Szövetségének második kongresszusát, amelyre már most megkezdik az előkészü­leteket. Februártól áprilisig mindenütt lezajlanak az évzáró taggyűlések, ahol a tagsággal közösen tárgyalják meg a leg­égetőbb problémákat. Többek között jóváhagyásra kerülnek a tagság új programtervezetei és új felügyelő bizottságokat is választanak. A fogyasztási szö­vetkezetek keretében a felügye­lő bizottságokra jelentős fel­adat hárul. A felügyelő bizott­ságok tagjai végzik — egy-egy körzeten belül — a fogyasz­tási szövetkezetek egységeinek ellenőrzését, s ezeknek a bi­zottságoknak összesen 19 593 funkcionáriusa van. A gazdasági feladatok sike­res teljesítésének a titka első­sorban a dolgozók munkakez­deményezésében rejlik. A Szlo­vák Nemzeti Felkelés 30. évfor­dulója tiszteletére, illetve a Fogyasztási Szövetkezetek Szlo­vákiai Szövetségének második kongresszusa alkalmából érté­kes kötelezettségvállalásokat tesznek. Kötelezettségvállalása­ik célja az ötéves tervnek ha­táridő előtti teljesítése és túl­teljesítése, valamint a lakosság igényelnek színvonalas kielégí­tése. PÄKOZDI GERTRÚD A košicei Kelet-szlovákiai Vasmű dolgozói az idén több mint 1 millió négyzetméter panelradiátort gyártanak. Képünkön: A ra­diátorok forrasztása. (A. HašCák — ČSTK felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents