Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-24 / 20. szám, csütörtök

Téli ssíínivetés A naptár ugyan a tél köze­pét mutatja, de az időjárás egyáltalán nem télies, amikor a tehnicei (Nagylég) Efsz veze­tősége éppen a múlt évi gaz­dálkodás mérlegét készíti. A küszöbönálló zárszámadás előtt mindennel elkészülnek, hogy felkészülten léphessenek a tagság elé. Karácsony István elvtárs, az 1800 hektáros gaz­daság elnöke éppen a kukori­catermesztés múlt évi problé­máit ecsetelte. — Sajnos, a múlt évben elz volt a leggyengébb pontunk, hektáronként 10 métermázsá­val maradtunk el a tervezett hozamoktól — mondja az el­nök. — Ez kedvezőtlenül befo­lyásolta a szövetkezet takar- mánykészleteit, ezért már a múlt év végén takarékossági intézkedéseket léptettünk élet­be az állattenyésztésben. Az igazság az, hogy az efsz-nek, mely a gyengébb talajú gazda­ságok között szerepel, jócskán van olyan kavicsos földteriilel- te, melynél bizony fejtörést okoz, hogy mit termeljünk raj. ta. A tavalyi év rendkívül szá­raz volt, emellett a termesztett fajtát sem választottuk ki a legszerencsésebben. Erre az év­re tervünk 50 métermázsát irá­nyoz elő hektáronként. Ezt úgy akarjuk elérni, hogy a kukori­cát 80 hektáron monokultúrá­ban fogjuk termeszteni és új hibridek termesztésére térünk rá. Nagyon lényeges elz szá­munkra, hiszen az állattenyész­tési tervmutatók teljesítése igé­nyes feladatokat ró a növény, termesztésre. Az elmúlt év főleg a növény- termesztésben tette próbára a földműveseket. A gyenge talaj, s a tartós szárazság egyaránt rontotta a gabonatermesztés mennyiségi és minőségi ered­ményeit. Ennek ellenére! a ter­vezett hozamokat elérték, sőt túlszárnyalták. — Határunk majdnem teljes terjedelmében mesterségesen öntözhető. Mi ezt a nagyszerű technikai vívmányt maximáli­san Igyekszünk kihasználni. Tavaly azonban gyakran volt fennakadás. Egy ideig a Kis- Duna szennyezettsége miatt szünetelt az öntözés, majd az egyik szivattyúállomás műszaki berendezése mondta fel a szol­gálatot. Kenyérgabonából így is sikerült teljesíteni a tervet. Az előző évek tapasztalatait le­szűrve rátértünk a legjobban bevált Kaukaz és Jubilejnaja fajták termesztésére. A gondos talajelőkészítés és tápanyagel­látás mellett főleg ennek tu. lajdonítjuk, hogy 42 méter­mázsát értünk el hektáronként. Árpából a tervezett 38 mázsa helyett 40 mázsás hozamot ta­karítottunk be. Cukorrépából főiéig az öntözés gyakori hiá­nya miatt maradtunk el néhány métermázsával a tervezett ho­zamok mögött. Az elnök a továbbiakban ar­ról beszélt, hogy a növényter­mesztés pénzügyi tervét 9 mil­lió 184 000 koronára teljesítet­ték, ami azt jelenti, hogy kb. egymillióval elmaradtak a ter­vezett összeg mögött. Az idén a gyenge talajon újabb 90 hek­táron rendezkednek be szőlő- termesztésre. Ily módon a né­hány évvel ezelőtt létesített szőlőjüket 122 hektárosra nö­velik. A hüvelyesek közül be­vezetik a szója és a lencse ter­mesztését. Elhatározásukat az­zal támasztják alá, hogy az em­lített terményekre nagy szük­ség van, értékesítési áruk is eléggé magas, tehát növekszik a termelés belterjessége. — Az állattenyésztésben si­keresebb évet zártunk — foly­tatja Karácsony elvtárs. A tej­es hústermelés tervét túlszár­nyaltuk. Tejből a tervezett 1 250 000 liter helyett 1 366 000 litert adtunk a közellálásna'k. Sertéshúsból u 31 vagonos ter­vünket 32,84 vagonra teljesí­tettük. Ugyancsak sikeresen teljesítjük a baromfihús termelési tervét. A járá­si meizőgazdasági konferencián kitűzött célt az egy tehénre eső átlagos évi tejhozamban 33 literrel túlszárnyaltuk, az el­múlt évben átlagosan 3533 li­tert fejtünk egy tehéntől. Ezek kapcsán az állattenyésztés pénzügyi terve is kedvezően alakult. A 11830 000 koronás tervünket félmillió koronával teljesítettük túl. A múlt évben több mint 300 000 koronát fordítottunk új, nagy teljesítményű gépek vá­sárlására. A géppark értéke 3 243 000 korona Tavaly egy ZT—300-as és egy DT—75-ös traktort vásároltunk és három pótkocsival is gyarapodott a szövetkezet gépállománya. A szükséged téli javílásokat és karbantartási munkákat jól fel­szerelt műhelyekben végezzük. Alig készült el a múlt év termelési mérlege, a szövetke­zet vezetői már az új év ter­melési céljait rendszerezik. — Az idei év mezőgazdasá­gunkban jubileumnak számít, hiszen a mezőgazdaság szocia­lista átépítésének negyed év­századára emlékezünk — foly­tatja az elnök. — Mj ezt az évfordulót különösen magun­kénak érelzzük, mivel mi is eb­ben az évben ünnepeljük meg­alakulásunk 25. évfordulóját. A jubileumi évet a termelési mu­tatók további növelésével kí­vánjuk megünnepelni. Búzából 44, árpából 42, kukoricából 50 métermázsás hozamokat tervez­tünk, de tovább növeljük a tej és hústermelést is. Az- idén lej­ből 120 000 literrel, sertéshús­ból 200 mázsával terveztünk többet, mint tavaly. A fejős te­henek számára biztosítjuk a szakaszonkénti legelteltést. Mi­vel az egyesülést a szomszédos szövetkezettel elkerülhetetlen­nek tartjuk, megállapodtunk egy ezer férőhelyes tehénistál­ló felépítésében. Minden sza­kaszon javítani kívánjuk a munkaszervezést, az irányító és ellenőrző munkát. Szövetkeze­tünk méltó keretek között ké­szül megünnepelni 25 éves fennállását. A pártszervezettel közösen határozatot hoztunk egy szemléltető propagációs tábla megszerkesztésére, me­lyen az eltelt 25 év fejlődését, a termelési eredményeket, a tagság életszínvonalának emel­kedését, a közös út sikereit fogjuk szemléltetni. Az ünnep­ségek augusztus 29-én, az SZNF 30. évfordulóján fognak kicsúcsosodni, amikor az elfsz irodájának szomszédságában sor kerül a község új kultúr­palotájának átadására. A 25 éve kollektív gazdálko­dás útján haladó efsz ebben a községben is egyöntetűen bebi­zonyította életképességét. A nagybirtokosok földjein csupán 15—20 mázsa kenyérgabona termett hektáronként, nem be­szélve a tej- és hústermelés alacsony színvonaláról. Amiről a község idős polgárai még ál­modni sem mertek, ma valóság, hiszen ki hitte volna, hogy a szövetkezet kavicsos határá­ban búzából és árpából egyszer majd 40 mázsát takarítanak be. SVINGER ISTVÁN 1974. I 24. Nagy László felvétele A mezőgazdaság új sikereiért írta; ANTON HLAVÁČ, a komárnói járási pártbizottság vezető titkára ÖTÖDIK ÖTÉVES TERVÜNK utolsó előtti és nagyon fontos évébe lépve elmondhatjuk, hogy a megelőző, az 1973-as esztendő — amint azt a CSKP KB és az SZLKP KB legutóbbi plenáris ülései is megállapítot­ták — életünk valamennyi sza­kaszán sikeresen zárult. Külö­nösen jó eredményeket értünk el a mezőgazdaságban, ahol a CSKP XIV. kongresszusán kitű­zött feladatot sikeresen telje­sítjük: az alapvető élelmiszer- fogyasztás növekedési többletét saját termelésből fedezzük. A XIV. kongresszuson, vala­mint a járási pártkonferencián kitűzött feladatok teljesítését az SZLKP Komárnói járási Bi­zottságának legutóbbi plenáris ülése is pozitívan értékelte. Mezőgazdasági dolgozóink he­lyes és következetes hozzáál­lásának nagyszerű bizonyítéka, hogy az ötödik ötéves terv legfontosabb mutatóit már ‘1973-ban teljesítettük, az el­múlt három év alatt ugyanis a bruttó mezőgazdasági terme­lésben 23,1 százalékos, az áru­termelésben pedig 27,2 százalé­kos növekedést értünk el. Az elért eredmények a párt­szervek és -szervezetek jó po­litikai szervező munkáját, já­rásunk mezőgazdasági dolgo­zóinak aktív és kezdeményező hozzájárulását bizonyítják. A mezőgazdasági üzemek párt- szervezetei és vezetőségei a CSKP KB áprilisi plenáris ülé­sének útmutatása szerint első­sorban a gabonaproblémá meg­oldására irányították a figyel­met. Ebben a vonatkozásban valóban kiváló sikereket ér­tünk el, hiszen a gabonafélék­ből a tervezett 36,7 q helyett 44,5 q átlagos hektárhozamot takarítottunk be, amire még nem volt példa a járás törté­netében. Mezőgazdasági dolgo­zóink eredményes munkájáért járásunkat a központi szervek magas állami kitüntetésben, a Munkaérdemrendben részesítet­ték. A hozamok növekedése an­nak köszönhető, hogy javult az alapvető agrotechnika szín­vonala, a mezőgazdasági üze­mek kihasználták a tudomány és a kutatás legújabb ismere­teit, javították a tápanyagellá­tást és a növényvédelmet, va­lamint a fajtaösszetételt a nagy hozamú szovjet búzafajták ja­vára. AZ ELMÚLT ÉVBEN több mint 20 000 tonna gabonát ter­meltünk terven felül. Az élen­járó termesztők között szere­pel ' a Brestovecí (Szilasi) Efsz 55,6 q/ha átlagos hozam­mal, továbbá a Kližská Nemá-i (Kolozsnémai) Efsz 53,8 q/ha, a Vrbovái 51,7q/ha, az Okáni- kovói Efsz 51,3 q/ha, a Tőiíi (Tanyi) Efsz 50,9 q/ha átlagos hozammal, valamint a Koláro- vói (Gútai) Efsz, a Pribetal (Perbetei) Efsz és a Komáromi Állami Gazdaság, ahol nagy területeken 50 mázsa körüli hozamokat értek el. A járás 47 szövetkezete és állami gazdasá­ga közül 5 üzemben értek el 50 mázsán felüli, 17 üzemben 45 q-tól 50 q-ig, 8 üzemben pedig 40 mázsán felüli termést. A járás elsőként teljesítette az országban a gabonafelvásárlás tervét, s az állami alapokba 4286 tonna szemes terményt juttattunk terven felül. A szemes kukorica hektárho­zama járási átlagban 45 mázsa volt, legjobb eredményt a Bres- toveci Efsz (78,1 q/ha), a Bod­zái (Bogyai) Efsz (70,5 q/ha), a Bohatái (Bagotai) Efsz (67,0 q/ha), a Sokolcel (Lakszakál- lasi) Efsz (65,8 q/ha) és a Ko­lá rovói Efsz ért el, ahol több mint 1500 hektárról átlagosan 63 mázsát takarítottak be. A gabonafélék, a kukorica, az olajosnövények és a szőlő termelési és árutermelési fela­datainak teljesítése mellett a cukorrépa felvásárlási tervét is sikerült teljesíteni. Cukorrépá­ból öntözéses termesztéssel az Okánikovói Efsz 532 mázsás, a Bohatái Efsz 519 mázsás és több további szövetkezet 400 mázsán felüli hozamot ért el, ami azt igazolja, hogy a járás területén célszerű és gazdaságos az ön­tözéses termesztés további bő­vítése, annál is inkább, mert a járás egész mezőgazdasági te­rületéből jelenleg csupán 5 százalék öntözhető, bár a Du­nát is beleértve elegendő vü áll a rendelkezésre. A CSKP KB áprilisi ülése egy másik jelentős feladatra is fel­hívta a mezőgazdasági dolgo­zók figyelmét, éspedig a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztésére elsősorban a tehén- állomány létszámának és hasz­nosságának növelésére. Az el­múlt évben a tehenek létszáma járásunkban 971-gyel gyarapo­dott. örvendetes tény, hogy a létszámmal együtt a tehenek termelékenysége is növekedett, s az egy tehénre eső átlagos" évi tejhozam előreláthatólag eléri a 3100 litert. A legjobb eredményeket, 3500 litertől 3800-ig a brestoveci, a lipovéi, a tôňi, a Zemianská Olca-i (ne- mesócsai), a bodzái, a Dedina Mládeže-i és az okánikovói szövetkezetben érték el, ame­lyekben 1 ha mezőgazdasági területről 900—1200 liter tejet értékesítenek. A szarvasmarha- tenyésztés fejlesztésére össz­pontosított figyelem sem ma­radt eredmény nélkül, hiszen a járás mezőgazdasági üzemei 3 millió literrel több tejet ér­tékesítettek, mint a megelőző évben, s a marhahús áruter­melési tervét is sikerült túl­szárnyalni. A termelési és áru- termelési feladatok teljesítését itt is jelentősen elősegítette a jól szervezett munkaverseny, a 21,5 millió korona értékű kö­telezettségvállalást ugyanis több mint 40 millió koronás értékben sikerült teljesíteni. A JÓ EREDMÉNYEK ELÉRÉ­SÉBEN az emberek kezdemé­nyező készségének, odaadó munkájának és a jobb anyagi­technikai feltételeknek jutotta döntő szerep. Az elért színvo­nal azonban nem jogosít fel az elégedettségre. A szép átlag- eredmények mögött a mi já­rásunkban is vannak olyan me­zőgazdasági üzemek, amelyek azonos feltételek mellett lénye­gesen gyengébb eredményeket érnek el a növénytermesztés­ben és az állattenyésztés egyes ágazataiban. Vannak még gyen­ge pontjaink és tartalékaink a termelés minőségi színvonalá­ban, hatékonyságában, a terme­lési költségek csökkentésében, az állóeszközök jobb kihasz­nálásában, a munkahigiénia színvonalának növelésében, az elhullások csökkentésében stb. Világosan látjuk, hogy az 1974- es megnövekedett és igényes feladatok teljesítéséhez, s az egész ötéves tervidőszak sike­res betetőzéséhez még jobban ki kell használni dolgozóink hozzáértését és tapasztalatait, jó politikai-szervező és irányí­tó munkával fel kell használni az eddigi fejlődés minden po­zitív oldalát, mozgósítani kell a rendelkezésre álló forráso­kat és tartalékokat. A növénytermesztésben to­vábbra is kulcsfontosságú fel­adatnak tartjuk az igényes ga­bonaprogram teljesítését. A pártszervek, a gazdasági szer­vek és szervezetek, valamint a gabontermesztésről tartott tech­nikai-gazdasági konferencia vi­lágosan rámutattak a célokra és az utakra, amelyek az ön­ellátó takarmányozáshoz ve­zetnek. A kukorica vetésterü­letét több mint 2000 hektárral akarjuk növelni és átlagosan 60 mázsás termést tervezünk. Terveinkben fokozatosan meg­oldjuk a fehérjetartalmú takar­mánynövények termesztését, be­vezetjük a szója öntözéses ter­mesztését. Növeljük a silókuko­rica termesztését és gépsorokat állítunk be a takarmányok po- gácsázására, hogy ezzel is biz­tosítsuk a területegységről nyert tápanyagok maximális hasznosítását. A TERMESZTÉSI INTÉZKE­DÉSEKEN kívül a takarmány­félék, főleg az abraktakarmá- nyok jobb hasznosítására irá­nyítjuk a figyelmet. Számos üzem, mint például a Zelený Háj-i, a radvaňi (dunaradványi) és a tőiíi szövetkezet, ahol 1 kg sertéshús termelésére 3,40 kg takarmányt fogyasztanak, jó például szolgálhat azok számá­ra, ahol a takarmányfogyasztás még mindig 4 kg-on felüli. Ha­sonlóan a kameniönái (keszeg- falui) és a vrbovái szövetke­zetben, valamint a Komárnói Állami Gazdaságban 2,60—2,80 kg takarmányt fogyasztanak X kilogramm baromfihús előállí­tására, ami jelentősen a járá­si átlag alatt van. A kolárovói szövetkezetben bevezetett mo­nodiétás takarmányozás jó pél­da arra, hogy miként lehet te- rimés takarmányokkal helyet­tesíteni a koncentrált takarmá­nyokat. Az állattenyésztésben a szarvasmarha-állomány, főleg a tehenek létszámának további növelését tervezzük, a tehenek­nél 4,8 százalékos létszámnö­vekedést irányoztunk elő. Prob­lémáink vannak azonban az ál­latok elhelyezése és a munka­erő biztosítása körül. Ezért to­vábbi rekonstrukciókat terve­zünk az ižai, a zlatnái (csalló- közaranyosi), a bohatái és to­vábbi szövetkezetekben, s szö­vetkezeti kooperációban új épületek építésével is számo­lunk. A sokolcei, bodzái és brestoveci szövetkezet például egy 8U0 férőhelyes tehénistálló építését tervezi. A termelés koncentrálása és szakosítása te­rén jó eredményeket értünk el a közös sertéshizlaldák építé­sében a Komárnói Efsz-ben (6 efsz) és a Zlatnái Efsz-ben (10 efsz). Még az elmúlt évben közös szövetkezeti vállalatot, agroké­miai központot létesítettünk, s az idén látunk hozzá a kiépí­téséhez. E szolgáltatási válla­lat felépítésével akarjuk biz­tosítani a növények tudományos tápanyagellátását, az ipari ter­melési módszerek, valamint a tudomány és kutatás legújabb ismereteinek érvényesítését, aminek a műtrágyák és egyéb vegyszerek hatékonyabb érvé­nyesülésében, a hektárhozamok további növekedésében kellene megnyilvánulnia. A koncentráció és szakosítás további hasznos példája a kör­nyező zöldségtermesztő szövet­kezetek közös zöldség- és do­hánypalánta nevelő üzeme a Marcelovái (Marcelházai) Efsz- ben. Távlati elgondolásaink szerint ez a közös üzem járási zöldségtermesztő vállalattá fej­lődhetne, s még hatékonyabban elősegíthetné a szakosított ága­zatok fejlesztését. A mezőgazdaság igényes cél­jainak és feladatainak teljesíté­séhez még jelentősebb mérték­ben és pontosabban hozzájá­rulhatnának a népgazdaság to­vábbi ágazatai. Közismertek azok a problémák, amelyekről gyakran esik szó különböző gyűléseken. Sokat lehetne még javítani az átvevői-szállítói kapcsolatokban, a termények betakarítás utáni kezelésé­ben, a pótalkatrész- és az építőanyag-ellátásban, a nagy teljesítményű gépek szállításá­ban, a trágyák és vegyszerek minőségében és pontos szállí­tásában stb. A PÁRTSZERVEZETEK januá­ri és februári értékelő taggyű­lései, valamint az efsz-ek év­záró taggyűlései előtt állunk, amelyekre jól felkészültünk. Ezeken a gyűléseken nemcsak az elmúlt évi eredmények mér­legeléséről lesz szó, hanem ar­ról is, hogy azonnal gondos- godjunk az 1974. évi feladatok egyenletes teljesítéséről és túl­szárnyalásáról. Dolgozóink kez­deményező hozzájárulása s a szocialista kötelezettségválla­lások meggyőző bizonyítékai annak, hogy járásunk mezőgaz­dasági dolgozói konkrét tettek­kel akarják köszönteni az év jelentős politikai eseményeit, a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. és a szocialista mezőgazdaság építésének 25. évfordulóját.

Next

/
Thumbnails
Contents