Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-22 / 18. szám, kedd

A LENSNIZMUS FORRADALMI TEVÉKENYSÉGÜNK ALAPJA A moszkvai Pravda vezércikke SORBAN Moszkva — A moszkvai Prav­da hétfőn vezércikkben emlé­kezik meg Lenin halálának 50. évfordulójáról. A cikk többek között megállapítja: a szovjet népnek az új társadalom építé­sében, a békéért és a társadal­mi haladásén folytatott harcában elért nagy győzelmei, a korunk bán végbemenő gigászi átalaku­lások tudatunkban elválasztha- lattanul összefonódnak Vlagyi­mir lljics Lenin nevével. „A leninizmus, mint azt az SZKP XXIV. kongresszusa is le­szögezte, pártunk forradalmi átalakító tevékenységének alap­ja volt és marad, az SZKP Le­nin eszmei örökségének fel­használásával, a lenini gondo­latok és a lenini módszerek se­gítségével oldja meg a kommu­nista társadalom építésének aktuális problémáit. Éppen ez biztosítja az ország társadalmi, gazdasági fejlődésének a jelen­legi szakaszára vonatkozó való­ban tudományos társadalmi-po­litikai irányvonal kidolgozását“ — írja a moszkvai Pravda. A vezércikk rámutat, hogy a kilencedik üteves terv első há­rom évében lényegesen megnö- vekedelt a szovjet társadalom anyagi és szellemi gazdasaga, tovább erősödött a szovjet né­pek eszmei, politikai egysége és megbonthatatlan barátsága. Az SZKP Központi Bizottsága 1973. decemberi plénumának határozatai, valamint Leonyid Hrezsnyevnek, az SZKP KR íö- titkárának a plénumon elhang­zott beszéde sokoldalúan ele­mezték a szovjet gazdaság fej­lődésének megoldására váró problémáit, megjelölték a tár­sadalmi termelés gazdaságossá­gát és a dolgozók életszínvona­lának gyorsüterm'i növekedését meghatározó utakat és módsze­reket. A cikk hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió bel- és külpolitikai sikerei az SZKP bátor elképze­léseinek, valamint a tömegek kiapadhatatlan alkotóképessé­gébe vetett, lenini hittel átita­tott politikai és szervező tevé­kenységének köszönhetők. ISMERETLEN LENIN-OOKUMENTUMOK Moszkva — Hétfőn az egész Szovjetunióban megemlékeztek Vlagyimir lljics Lenin halálá­nak ötvenedik évfordulójáról. A bolsevik párt és a szovjet ál­lam alapítójáról, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom szervezőjéről a hétfői moszkvai lapok, a Pravda és a Szovjetsz- kaja Rosszija vezércikkben em­lékeztek meg. Már hagyománynak számít a Szovjetunióban, és ez alkalom­mal sem tértek el tőle, hogy 'a Lenin-évfordulók alkalmával hozzák nyilvánosságra a Lenin politikui hagyatékának kutatói által felfedezett, eddig ismeret­len dokumentumokat. A hétfői moszkvai Pravda egy 1914 ápri­lisában írott cikk szövegét tette közzé. A cikk, melyet Lenin an­nak idején a Svájci Szociálde­mokrata Párt egyik vezetőjének felkérésére írt „Május elseje és a munkásmozgalom Oroszor­szágban'u címmel, késve érke­zett a szerkesztőséghez. Emiatt akkor nem nyomtatták ki, és csupán 1966-ban jelent meg elő­ször egy svájci folyóiratban. Lenin ebben az írásában az oroszországi munkásosztály jog- fosztottságát és azokat a sú­lyos körülményeket írja le, amelyek között a bolsevikok a forradalmi erőgyűjtést végez­ték. A cikk Lenin összes mü­veinek ü) kiadásában, a soron- lévő 38. kötetben kap végleges helyet. Válságproblémák a napirenden 1974. I. 22. P énteken, közép-európai idő szerint 11 órakor az egyiptomi és az izraeli vezér­kari főnök a Kairó-Szuez or­szágút 101. kilométerkövénél aláírta a szuezi fronton szem­benálló egyiptomi és izraeli csapatok szélválasztásáról szóló megállapodást. És ezzel új sza­kaszába lépett a közel-keleti konfliktus rendezésének ügye, mely — mint ismeretes — Iz­rael időhúzó magatartása miatt (a BT határozatai és a hatpon­tos megállapodás ellenére) megfeneklett. A veszélyessé váló közel-ke­leti helyzet, az ismétlődő súlyos fegyveres incidensek, s nem utolsósorban az olajfegyver be­vetése arra kényszerítette az Egyesült Államokat, hogy kül­ügyminisztere közvetítésével konkrét lépéseket tegyen u helyzet megoldására. Kissinger 7-napos közel-keleti diplomáciai „ingajárata“ eredményeként vé­gül is sikerült közelíteni a két kormány álláspontját a csapa­tok szétválasztása kérdésében, s az elfogadott kompromisszum azzal a reménnyel biztat, hogy kimozdult holtpontjáról az ügy. A kairói rádió — adását meg­szakítva — csütörtök este je­lentette be, hogy „a genfi béke- konferencia határozatának meg­felelően Egyiptom és Izrael kormánya — az Egyesült Álla­mok kormányának közreműkö­désével — megállapodott fegy­veres erejének szétválasztásá­ban és elkülönítésében“. Bár a megállapodás részletei nem ismeretesek, az minden­esetre nyilvánvaló, hogy nem a vább emelkedett a munkanélkü­liek száma és esett a gazdasá­gi fejlődés üteme. A szenátusi bizottságok mun­kájának napirendjén az első helyen a kormány kereskedel­mi reformjának javaslata áll, amely a legnagyobb kedvez­mény elvének bevezetését tar­talmazza a Szovjetunióval foly­tatott kereskedelmi ügyletekben. GEORGES MARCHAIS, az FKP főtitkára vezeti a nyugat- eurójiai országok kommunista pártjainak értekezletén részt­vevő francia küldöttséget. A konferencia február 26—28-án Brüsszelben iil össze. A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG kereskedelmi flottája mintegy 1,5 millió ton­na szállító képességű 190 ha­jóval rendelkezik jelenleg. A terv szerint 1975-ig a kereske­delmi flotta szállító képessége eléri az 1,75 millió tonnát. JUGOSZLÁVIA exportja tavaly 48 milliárd 494 millió dinár volt, 18 százalékkal nagyobb, mint 1972-ben. Az import vi­szont 40 százalékkal növeke­dett és 76 milliárd 689 millió dinárt ért el. A FINN KOMMUNISTA PÁRT Központi Bizottsága kétnapos plénumán az ülés résztvevői az ország közös piaci tagsága ellen folyó harc politikai és ideológiai jelentőségét hangsú­lyozták. BELFASTBAN brit katonák észak-ír katolikusok tüntetését oszlatták szét, melyen a bíró­ság elé nem állított személyek elhurcolása ellen tiltakoztak. MEXIKÓVÁROSBAN a kubai nagykövetség ellen bombame­rényletet követtek el. A pokol­gép robbanása következtében kisebb anyagi károk keletkez­tek. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK New Yersey államában egy há­borúellenes megmozdulás rész­vevői a bíróság azon eljárása ellen tiltakoztak, melyet két sorköteles amerikai fiatalember ellen készítenek elő, akik meg­tagadták a katonai szolgálat teljesítését Vietnamban. JAPÁN KOMMUNISTA PÁRT taglétszáma 1973-ban további 10 százalékkal emelkedett, jelen­leg több mint 330 000 tagot számlál. JUAN PERÓN argentin állam­fő országos méretű gerilla-elle­nes hadjáratot hirdetett meg azt követően, hogy a gerillák Buenos Airestől 250 kra-nyire támadást hajtottak végre egy helyőrség ellen, melynek során öten életüket vesztették. ANGLIA történetében először munkás-szövetkezet alakult a Birmingham közelében fekvő Meriden városban. FÖ CÉL: AZ ÉLETKÖRÜLMÉNYEK JAVÍTÁSA Edward Gierek zárszava a LEMP Központi Bizottságának plenáris ülésén Varsó — A Trybuna Ludu hétfői száma ismertette Edivurd dereknek, a LEMP KB első tit­kárának a párt Központi Bi­zottsága múlt pénteki plénumán tartott záróbeszédét. E. Gierek bevezetőben kie­melte: a plénum tanácskozása azt bizonyította, hogy a Közpon­ti Bizottság helyesli a párt ta­valy októberi országos értekez­lete határozatainak gyakorlati végrehajtására kidolgozott kor­mányprogramot, amelyről Piotr faroszewicz miniszterelnök tar­tott vitaindító referátumot. Programunk fő célja az. hogy pártunk VI. kongresszusa ha­tározatainak megvalósítása so­rán biztosítsuk népgazdasá- gunk minden dolgozója részére életkörülményeinek javulását. A VI. kongresszus úgy határo­zott, hogy a jelenlegi ötéves terv időszakában a szocialista szektor dolgozóinak csaknem fele bér- és fizetésemelést kell hogy kapjon. Akkori gazdasági lehetőségeink csupán ezt bizto­sították. A párt első országos értekezlete már tovább léphe­tett: célul tűzte, hogy a bér­rendezést 1975 végéig minden dolgozóra terjesszük ki. A má­sik, nem kevésbé jelentős do­log a szociális intézkedések, vagyis a legalacsonyabb jöve­delmek emelése, a nyugdíjak és járulékok javítása, a családi pótlék reformja. E program megvalósítása további komoly erőfeszítéseket követel. A ter­vezett bérrendezést és szó* ciális intézkedéseket pártaktf- vánk egyöntetű helyesléssel fogadta. A magasabb életszínvonalhoz és a társadalmi jóléthez csak a gondosabb, termékenyebb, szakszerűbb, jobban szervezett munka, a termelő erők jobb ki­használása, a gondosabb anyag- gazdálkodás útján lehet eljut­ni. Most minden figyelmünket ezekre a tényezőkre kell össz­pontosítanunk. Programunk si­keres végrehajtásának komoly forrása a Szovjetunióval folyta­tott szoros együttműködés. Az előterjesztett béremelési és szociális program megvaló­sításának nélkülözhetetlen fel­tétele az, hogy a szükséges plusz-összegek egy részét az olajipari termékek, a szeszes italok és a vendéglői árak eme­lésével biztosítsuk. Ez másod­lagos és kiegészítő forrás, de elengedhetetlenül fontos e program bevezetéséhez. Tudjuk, hogy a jövedelem-elosztásban végrehajtott bármiféle változás és minden áremelés nehéz lé­pés, de meggyőződésünk, hogy a mostani ármódosítás munkás- osztályunk és dolgozóink meg­értésével találkozik. Edward Gierek befejezésül hangsúlyozta, hogy az alapvető élelmiszerek ára továbbra is vál­tozatlan marad. A megújhodás korszakában Befejezte munkáját az OKP XXII. kongresszusa Becs — Becsben háromnapos tanácskozás után befejezte munkáját az Osztrák Kommu­nista Párt XXII. kongresszusa. A záróülésen a 450 küldöttön kívül ott volt 16 testvérpárt de­legációja is. A befejező tanácskozáson je­lentést tettek a kongresszus munkabizottságai, amelyek do­kumentumokat dolgoztak ki. A kongresszus egyhangúlag jóvá­hagyta a párt politikai-ideoló­giai helyzetét és feladatait ösz- szegező dokumentumot. Ez egyebek között tartalmazza az ausztriai osztályviszonyok és politikai rendszer értékelését, elemzi az állammonopolista ka­pitalizmus és a munkásmozga­lom helyzetét. A küldöttek el­fogadták a párt akcióprogram­ját és a kongresszus határoza­tot fogadott el továbbá a nem­Dajan féJe adok—veszek elv érvényesült {melv csupán terü­letcserére szűkítette volna a kérdést), hanem olyan megál­lapodás született, mely megva­lósítása esetén biztosítékot ad­hat az újabb konfliktusok ki­robbanásának megelőzésére. Ar­PRÓBAKŐ ról van ugyanis szó, hogy az izraeli csapalokat kivonják a Sžuezi csatorna nyugati part­járól a csatornától 32 km-re keletre, Mitla és Giddi hágó vo­nalaira, s Egyiptom pedig csök­kenti a csatorna keleti partján állomásozó haderejét, valamint a fegyverzetet. Ugyanez vonat­kozik Izraelre is, az említett térségben. Nyugati hírügynöksé­gek szerint a megállapodás 7 ezer katonában és 30 tankban állapítja meg a csapatok lét­számát és fegyverzetét, eltávo- lítva az említett térségből a ne­héz fegyvereket is. A szembenálló csapatok kö­zött 30 km széles ütköző zónát létesítenek. Ez az „ésszerű tá­volság“ — ahol az ENSZ rend- fenntartó alakulatai állomásoz­nak — hivatott kiküszöbölni a meglepetésszerű támadások le­hetőségét. A részletes progra­mot az egyiptomi—izraeli mun­kabizottság dolgozza ki. A va­sárnapi háromórás ülés után Elezar izraeli vezérkari főnök bejelentette, hogy pénteken megkezdik az izraeli csapatok kivonását a nyugati partról, s 28 napon belül végrehajtják a megállapodást. Lényegében ez dönti el, Tel Aviv valóban komolyan veszi-e a megállapodásokat, s valóban elérkezett-e a tényleges rende­zés ideje. A tények ugyanis azt bizonyítják, Egyiptom a rende­zés pártján áll, s Nasszer utó­da vállalta az arab álláspont revidiálásával járó felelősséget. Ez már a negyedik arab—izraeli háború kirobbanása előtt nyil­vánvaló volt, hisz az algériai csúcsértekezlet elismerte a kö­zel keleti realitásokat, tehát Izrael állam létét. Szó sem le­het azonban a nemzetközileg megállapított határok megvál­toztatásáról — hangoztatják Kairóban, s ezt az álláspontot erősítette meg a napokban az ASZÚ is. Ahhoz azonban, hogy valóban oldódjék a bizalmatlan­ság, arra is szükség van, hogy Izrael is szembenézzen a rea­litásokkal. Többek között azzal, hogy a „negyedik menet“ bizo­nyos területi hódítása ellenére a katonai erőviszonyok megvál­toztak, s hosszú távon nem le­het számítani arra, hogy Izrael megtarthatja az erőszakkal megszerzett arab területeket. Erre a szembenézésre annál is inkább szükség lesz, mivel ak­tivizálódik az izraeli jobboldal, mely nemcsak Kissinger közve­títését bírálta (Cianóhoz hason­lítva), hanem „túlságosan nagy engedményekkel“ vádolta a kormányt. Az arabok korábban figyelem­be vették, Tel Aviv a választá­sok előtt nem hajlandó változ­tatni korábbi politikáján. Most azonban, miután a választások nem jelentettek politikai föld­indulást, s Golda Meir pártja többségei szerzett a parlament­ben, joggal elvárhatják, hogy az időhúzás helyett a tényleges rendezés jut szóhoz. A genfi bé­keértekezlet is ilyen értelem­ben zárult, az érdekelt felekre bízva a megegyezés kimunkálá­sát. A mostani megállapodás — nagyhatalmi segédlettel — bel­ső tartalmat adott, elhárítja a konfliktus kiújulásának veszé­lyét, a megegyezés azonban csak akkor érheti el célját, ha szerves részét képezi a közel- keleti konfliktus rendezésének. Még akkor is, ha ez a rende­zés meglehetősen bonyolultnak és hosszadalmasnak ígérkezik is. A Kissingert kísérő egyik amerikai publicista jéghegyhez hasonlítja a mostani helyzetet, mondván: kevesebb látszik a falszínen, mint amennyi van belőle... Biztató egyébként az is, hogy a megállapodással egyidőbeu Szíria felkérte Szadat elnököt, kezdjen tárgyalásokat az ame­rikai külügyminiszterrel a szí riai—izraeli csapatszétválasz­tásokról is. Azóta nemcsak Sza­dat elnök járt Damaszkuszban, hanem Kissinger is. A csapatok szétválasztása a BT 242. számú határozata vég­rehajtásának kezdetét jelenti, a végső cél azonban a megszállt arab területek kiürítése és a palesztin nép jogainak biztosí­tása. Bármennyire is hosszú az idáig vezető út, a térség békéje és biztonsága érdekében előbb vagy utóbb, de ezt is meg kell tenni. FÖNOD ZOLTÁN zetközi szolidaritás jelentősé­géről. A szervezeti kérdések meg­tárgyalása során módosították a párt szervezeti szabályzatát, majd megválasztották az új, 73 tagú Központi Bizottságot. A választás során 17 új tag ke­rült a Központi Bizottságba, va­lamennyien az üzemi dolgozók és a fiatalok képviselői. A kongresszus zárszavát Er- win Scharf, a politikai bizott­ság tagja mondta el. Rámuta­tott: a XXII. kongresszus nagy eredménye, hogy tükrözte a párt szervezeti és politikai-ideológiai egységét. Mint mondotta, a pártnak az üzemekben végbe­ment erősödése unnak jele, hogy a kommunista párt a meg­újhodás szakaszában tovább lé­pett előre. Szólt arról a nemzet­közi szolidaritásról, amely nél­kül az osztrák párt nem jutha­tott volna el eredményekhez. Hangoztatta a kommunista és munkáspártok által tartandó újabb világméretű tanácskozás jelentőségét. Kormányválság Belgiumban Brüsszel — Baudouin belga király tegnap kezdte meg a múlt hét végén kirobbant kor­mányválság megoldására irá­nyuló tárgyalásait. Az uralkodó elsőnek a képviselőház és a szenátus elnökével folytat meg­beszélést, mad fogadja a poli­tikai pártok vezetőit. Politikai körökben hosszú kormányvál­ságra számítanak és nem tart­ják kizártnak, hogy sor kerül a parlament feloszlatására és új választások kiírására. Szó van arról is, hogy — más minisz­terelnök vezetésével — megkí­sérlik újjáalakítani a három párti kormányt. Hétfőn az egyes politikai pár­tok vezetősége is tanácskozott. A Belga Kommunista Párt ne­vében Louis van Geyt, a part elnöke televízió-nyilatkozatá­ban kijelentette: Csak az hoz­hat igazi megoldást a jelenlegi válságra, ha olyan kormány alakul, amely a haladó erők nagytőke-ellenes programját te­szi magáévá. A párt hajlandó lenne támogatni ilyen kor­mányt. A Le Drapeau Rouge, a BKP lapja hétfőn leszögezte: a Szocialista Párt helyesen tette, hogy kilépett a kormányból, mert ez nem adott lehetőséget a legmérsékeltebb haladó tö­rekvések érvényesítésére sem. Kommentárunk Washington — Az amerikai kongresszus tegnap kezdődött 93. ülésén az egyre súlyosbodó gazdasági és energiaválság, az idei év állami költségvetése, va­lamint a Watergate-botrány szerepel a napirenden. A kongresszus rendkívül ked­vezőtlen gazdasági helyzet kö­zepette tanácskozik. 1973 utolsó (negyedévében az USA-ban to-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents