Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-04 / 3. szám, péntek

k gyümölcsfák metsiése és koronaalakilésa Dávid Nándor felvétele VEGYÜK ELEJÉT A TÁRSADALOMELLENES JELENSÉGEKNEK (Folytatás az 5. oldalról) elsősorban azoknak a vállala­toknak és szervezeteknek a te vékenységét, amelyek keretén belül tevékenykednek. Az elmúlt rövid időszakban munkájuk olyan össztársadalmi szempontból fontos kérdésekre Irányult, mint a szocialista társadalmi tulajdon kezelésé­nek és védelmének a színvona­la, az anyagi és egyéb költsé­gek csökkentésére hozott in­tézkedések teljesítése és a munkaidő hatékony felhaszná­lása. Foglalkoztak azonban olyan időszerű problémák meg­oldásával is, mint a termékek, a szakipari munkák és a szol­gáltatások színvonala, a higié­niai és a biztonsági előírások, a villamos energiával való ta karékoskodásra, az építőanya­gok tárolására stb. vonatkozó intézkedések megtartása. Az említett üzemi népi ellen­őrző bizottságok tevékenysé­gükkel segítettek feltárni bi­zonyos fogyatékosságokat, s ami különösen fontos, segítet­tek őket sürgősen kiküszöbölni is. Erről példák egész sora tanúskodik: a žarnovicai Fa­rostlemezgyárban az üzemi né. pi ellenőrző bizottság ellen­őrizte a behozatalból származó gépek szállítását és megfelelő felhasználásuk mértékét, elő­segítve ezzel a szerelési mun kák gyorsabb elvégzését. A partizánskej Augusztus 29. Ci­pőgyárban és a trnavai Közü­leti Szolgáltató Vállalatban a bizottság megállapította, hogy helytelenül vezetik az elsőfo­kú nyilvántartást, s hogy nem bánnak helyesen a reájuk bí­zott gazdasági eszközökkel. Ma a legaktívabb üzemi népi el­lenőrző bizottságok közé so­rolhatjuk az említetteken kí­vül még a Bratislavai Fémfel­dolgozó Vállalatban és a Bra­tislavai Városi Közlekedési Vállalatban működő bizottsá­gokat. Meg kell azonban mondani, hogy még csak a kezdetnél tartunk, s ezért tevékenysé­gükkel kapcsolatban még nem lehet végleges következtetése két levonni. Lényegében azon­ban már most elmondhatjuk, hogy az üzemi népi ellenőrző bizottságok munkája hatékony mindenütt, ahol ezek tevé­kenységüket tervezik és a párt- alapszervezetekkel és a párt- bizottságokkal, valamint a társadalmi szervezetekkel szó ros együttműködésben fejtik ki. Q A CSKP XIV. kongresszu­sa, a CSKP KB és az SZLKP KB novemberi, illetve decem­beri határozataiból kiindulva milyen fő feladatokat tűznek ki távlatilag maguk elé? Mint ahogy már a beve­zetőben mondottam, a Szlovák Szocialista Köztársaság Népi Ellenőrző Bizottságának, s mondhatom: a Szlovák Szocia­lista Köztársaság egész ellen­őrzési rendszerének tevékeny­sége a CSKP XIV. kongresszu­sa határozatainak, valamint az azóta hozott legfelsőbb pártha­tározatoknak a szellemében fo­lyik. Az idén is minden erőn­ket ezeknek a döntő feladatok­nak a megoldására kívánjuk fordítani, éspedig a CSKP KB novemberi ülésén hozott hatá­rozatok irányelveinek megfe­lelően. Fő célunk, hogy aktív segítséget nyújtsunk az idén a gazdasági és a társadalmi élet egyes területein kitűzött igé­nyes, de reális feladatok telje­sítéséhez. Ennek megfelelően olyan kérdésekre kívánjuk összpon­tosítani a figyelmünket, mint a népgazdaságfejlesztés növe­kedési tényezőinek hatéko­nyabb felhasználása, a beru­házási feladatok biztosítása, a fogyasztási cikkeket előállító ipar fejlesztési súlyponti prog­ramjainak következetes telje­sítése, valamint a szlovák és a szövetségi kormányszervek fontos határozatai teljesítésé­nek az ellenőrzése. Az ellenőr­zéssel kívánjuk elősegíteni ezek határidőre történő és követke­zetes végrehajtását, az irányító és ellenőrzési munka színvo­nalának emelkedését, az állami és a munkafegyelem megszi­lárdítását. Köszönöm Önnek, miniszter elvtárs, a beszélgetést. KAROL HULMAN A gyümölcstermesztésben a metszés és a koronaalakítás a hatásos agrotechnikai be­avatkozások fontos tényezője. A metszés célja a fa növeke­désének és termőképességének céltudatos szabályozása. Teljes hatást azonban csak akkor ér­hetünk el, ha a metszéssel egy­idejűleg gondoskodunk a he­lyes talajművelésről, az öntö­zésről, a trágyázásról, valamint a növényvédelemről is. Mivel a metszésnek a növény fejlő­déséhez kell igazodnia, a fákat nem ötletszerűen, hanem rend­szeresen, évenként metsszük. A fák metszésére és a koro­naalakításra különösen az ei- ső években kell nagy gondot fordítani. Nagy könnyelműség a gyümölcstermesztőtől pél­dául, ha a fiatal fa első ter­méséért kockára teszi a fa ké­sőbbi fejlődését. Az alakfák többségénél tehát olyan szilárd koronavázat kell kialakítanunk a növekedés első szakaszában, hogy az képes legyen a későb­bi nagy termések terhét horda­ni. A rosszul formált fa hibáit ugyanis a későbbi évek során már a leggondosabb metszés­sel sem tudjuk helyrehozni. A kertészkedők és a belter­jes gyümölcstermelő üzemek mind arra törekszenek, hogy egy-egy egységnyi területen minél hamarább, minél olcsób­ban, minél nagyobb mennyisé­gű jó gyümölcstermést nyerje­nek. Céljuk elérése érdekében kipróbálnak minden új, korsze­rű termesztési módot. Szaktu­dásuk elmélyítését szolgálhatja Pavol Cifranič és Štefan Chle­bík második, kiegészített ki­adásban megjelent szemléltető, praktikus kézikönyve: A gyü­mölcsfák metszése és korona- alakítása. A hosszú téli esték alkalma­sak lesznek áttanulmányozásá­ra, s az új ismeretek gyakor­lati alkalmazása meghozza majd a várt eredményt. A könyv bevezető része a met­szés és a koronaalakítás jelen­tőségéről, valamint a csehszlo­vákiai és a külföldi gyümölcs­termesztésről ad áttekintést. A következő fejezetek a gyümölcsfa részeivel, az ala­nyokkal és felosztásukkal fog­lalkoznak. Az olvasó a továb­biakban megismerkedik a növe­kedés és a termőre fordulás összefüggéseivel, valamint a metszés szerszámaival és se­gédeszközeivel. A könyv tájékoztat a gyü­mölcstermelő országok új ko­BIZONYÍTANAK a fiatalok A holišai (galsaij Május 1 Egyesült Földművesszövetkezet, amely a lučeneci járásban a holišai, a Nitra nad Ipfoin-i (ipolynyitrai) és a Fifakovské Kováče-i (fülekkovácsi) szövet­kezet egyesülésével jött létre, 1600 ha mezőgazdasági földte­rületen gazdálkodik az Ipoly menti lankás domboldalakon. A tagok megértették az idők szavát, és a további fejlődés érdekében 1972. január elsejé­vel a társulás útjára léptek. Az új termelési és szervezési feltételek megteremtése azon­ban nem ment zökkenők ivei­kül. Az új vezetőség Nyeste Kálmán elnökkel és Makovinyi Béla alelnökkel az élén a kez­deti nehézségeket azonban gyorsan leküzdötte, új intézke­déseket vezetett be és űj vér­keringést vitt a társult szövet­kezet életébe. Megalakították a komplex gépesítő nmnkabrigá- dot, amely Bujtár János vezeté­sével a szövetkezeti tagság nagy megelégedésére végzi a mezei munkákat. A brigádban dolgozó fiatal traktorosok, kom bájnosok és gépjavítók bevál­tották a hozzájuk fűzött remé­nyeket, különösen a fiatal kom­munisták végeztek jó munkát. Az első év tapasztalatait hasz­nosítva 1973 nyarán a járásban elsőként fejezték be az ara­tást, 9 nap alatt helyezték biz­tonságba a 200 vagont kitevő termést. Az őszi talajelőkészítá- si, vetési munkákat, valamint a mélyszántást szintén jó minő­ségijén és agrotechnikai időn belül végezték el, amivel már a jövő évi termést is megala­pozták. Az egyesülés óta eltelt két esztendő alatt a termelési ered­mények is ugrásszerűen meg­nőttek. A szövetkezet Bölcső István mezőgazdasági mérnök vezetésével nagy hozamokat ért el a növénytermesztésben, ahol a korszerű gépek alkalma­zásával, a műtrágyák szaksze­rű adagolásával és a nagy ho­zamú szovjet búzafajták ter­mesztésével az yszályos év el­lenére is olyan eredmények születtek, amilyenekre eddig még nem volt példa a három község történetében. A kuko­ricánál vegyszeres gyomirtással szintén ötven mázsán felüli át­lagos hektárhozamot értek el. Az állattenyésztés terén is jó eredmények születtek, főleg az ipolynyitrai telephely tejterme­lésében, ahol az évi 265 000 li­teres tejtermelési tervet már november elsejével teljesítet­ték. Azóta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordu­lójának tiszteletére tett kötele­zettségvállalásnak is eleget tet­tek, s az év végéig további 20 ezer literrel növelték a szövet­kezet tejeladási tervét. Dicsé­ret illeti a fejőkollektíva tag­jait, akik mint Betko fán, Ru­bint Edit, Petik Mária, Mező András, Mező Kati, Morhács Mária, Noszál Milka és Éliás Ferenc, fáradságot nem ismerve álltak helyt a munka frontján. Érdemeiket a szövetkezet veze­tősége is nagyra értékeli, s to­vábbi szövetkezeti dolgozókkal együtt jutalomban részesíti őket. A szövetkezet vezetősége, va­lamint a szövetkezetben dolgo­zó kommunisták nagy figyelem­mel kísérik a fiatal dolgozók érdekeit, s ennek köszönhető, hogy a járásban kevés szövet­kezet dicsekedhet annyi fialal taggal, mint a holišai Május 1. Efsz. A vezetőség a jó kereseti lehetőségek mellett kényelmes lakást is biztosít a fiataloknak, s így a szövetkezetnek a mun­kaerőhiány sem okozhat már gondot. RUBINT JÓZSEF A Liptovská Mara-i vízi erő­mű építkezésén eddig több mint 8 milliárd koronát fék tettek be a munkálatokba. A művet a terv szerint 1977 ben fejezik be, ám a négy turbina közül hármat már 1975-ben próbaüzemeltetésbe helyeznek. (Felvétel: Štefan Petráš — ČSTK) ronaformáiról, a sávos telepí­tési módokról és a gyümölcs- sövényekről. (A kettő közötti különbség főleg a sortávolság­ban nyilvánul meg.) A speciá­lis rész az alma- és körtefák, a melegkedvelő gyülmölcsfa- jok, a cseresznye-, a meggy-, a szilva- és a ringlófák, vala­mint egyéb gyümölcsfajok metszésével és koronaalakítá­sával foglalkozik. Külön figyel­met szentel a bogyós gyümöl­csű bokrok és fák metszésé­nek és alakításának. Az utolsó fejezetben a metszés munka­igényességével és gépesítésével foglalkozik. A szerzők a könyv második kiadását a legújabb ismeretek és tapasztalatok alapján egészítették ki és új fejezetekkel bővítették. Li A szovjet szőrmék az egész vi­lágon híresek. Felvételünkön felül a moszkvai terület Puskin szovhozának coboly telepe, alul peclig egy fekete coboly, amely­nek prémje rendkívül értékes. (Felvétel: ČSTK — TASZSZ) Januári prognózis A mérsékelt földrajzi öveze­tekben a január a téli időszak középső szakasza. A sokévi ta­pasztalat szerint ez az év leg­hidegebb hónapja. A havi átla­gos hőmérséklet Szlovákia dél­nyugati részén mínusz 1—mí­nusz 2 fok, az ország déli és keleti részén kb. mínusz 3 fok. Annak ellenére, hogy a ta­pasztalatok szerint ez a leghi­degebb hónap, a téli időjárás januárban sem tartós jellegű, nem mentes bizonyos kilengé­sektől. Ezek mindenekelőtt a levegő hőmérsékletében jelent­keznek. Hazánkban januárban a néhány napos hideg, fagyos időjárás a mérsékeltebb, a me­legebb idővel váltakozik. Az át­menet kísérőjelenségei közé tartoznak a hóviharok, az utak jegesedése. A sarki légtömegek beáramlását viszont erős szél kíséri, amely különösen a hegyi körzetekben viharos erejűvé válik. Januárban a csapadék a sík­ságokon nemcsak hó formájá­ban észlelhető, hanem amikor melegebb tengeri légtömegek áramlanak be a szárazföldre, esőzések formájában is. A ja­nuár normális körülmények között az ún. száraz hónapok közé tartozik. Az átlagos csa­padékmennyiség Szlovákia ala­csonyabban fekvő körzeteiben csupán 35—45 mm, a hegyek­ben ez a mennyiség általában nagyobb. • A sokévi tapasztalat alapján az idei januárban a következő időjárás várható: a hőmérséklet általában megfelel a sokévi át­lagnak, ugyanígy a csapadék is, ami azonban esetleg az át­lag alatt marad. Január 10-ig kezdetben viszonylag itieleg idő­re számíthatunk, később a fel­hőzet csökken, ritkul á csapa­dék és csökken mind a nappali, mind az éjszakai hőmérséklet. A várható éjszakai hőmérséklet mínusz 5, mínusz 9 fok, a nap­pali hőmérséklet 0 fok körül. Január 11-től 20-ig erős felhő­zet, időnként havazás. Az éj­szakai hőmérséklet mínusz 2, mínusz 5, felhőtlen éjszakákon kb. mínusz 12 fok. A nappali hőmérséklet kb. nulla fok, vagy valamivel a fagypont alatt. Ja­nuár 21-től 31-ig kezdetben gyenge felhőzet, szórványos havazással, az éjszakai hőmér­séklet mínusz 10, mínusz 14, derült éjszakákon mínusz 18 fok. A nappali hőmérséklet mí­nusz 2—mínusz 5 fok. Később erősebb felhősödés, havazás és mérsékelt felmelegedés várha­tó. P. F. 1974. I. 4. 6

Next

/
Thumbnails
Contents