Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-20 / 3. szám, Vasárnapi Új Szó
I I I \ prágai Cernín palotában ülésezett a KGST XXVII. ülésszaka 1973. júniusában. 1974. I. 20 A csehszlovák népgazdaság dinamikus fejlődését biztosító jelentős tényező a szoros gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés a KGST tagállamaival. A tagállamokkal folytatott kölcsönösen előnyös külkereskedelem kialakítja a feltételeket ahhoz, hogy jobban kielégítsük az igényeinket nyersanyagokból, tüzelőanyagból, energiából és közélelmezési cikkekből. Másrészt a CSSZSZK gépek és berendezések szállításával teljesíti a tagállamokkal szemben fennálló internacionalista kötelességeit és hozzájárul a szocialista közösség országai népgazdaságának megszilárdításához és fejlődéséhez. A KGST-tagállamok együttműködésének elmélyítése és tökéletesítése, valamint a szocialista gazdasági integráció teremtette meg az optimális feltételeket az érdekelt államok népgazdaságának fejlesztéséhez, erőforrásaik hatékonyabb kihasználásához és a tudományos-műszaki forradalom széles körű kibontakoztatásához, amely a szocialista társadalom fejlődésének fontos feltétele. Ez a folyamat ugyanakkor elősegíti a szocialista világrend gazdasági erejének növekedését. A szocialista internacionalizmus elveivel összhangban, a nemzeti érdekeket tiszteletben tartva a KGST tagállamai a közelmúltban kidolgozták az együttműködés -további elmélyítésének és tökéletesítésének, a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének átfogó, hosszú távú programját, amely megnyitja a szocialista államok gazdasági integrációja fokozatos és egészen törvényszerű folyamatának új -— minőségileg magasabb színvonalú — szakaszát. Csehszlovákia a KGST ama tagállamai közé tartozik, amelyekben a népgazdaság szocializálása gyors ütemű volt. A szocialista szektor részaránya a CSSZSZK népgazdaságában (a nemzeti jövedelem alapján számítva) jelenleg csakúgy, mint a Szovjetunióban, Bulgáriában, Magyarországon és Romániában — csaknem 100 százalék. Csehszlovákia mint gazdaságilag, de különösen iparilag fejlett állam lépett be a KGST-ba és az ötvenes évek második feléig az 1 lakosra számított nemzeti jövedelem viszonylatában a KGST tagállamai között az első helyen állt. Ebben az időszakban megelőzte az NDK-t, amely mögött jelenleg a második helyen van. Hasonló a helyzet az ipari termelés színvonalával Is, (az 1 lakosra jutó ipari termelés alapján számítva^ ahol Csehszlovákia az NDK mögött a második helyet foglalja el. A CSSZSZK az 1 lakosra számított számos ipari termék gyártásának viszonylatában az első helyen áll a KGST keretében. Ez különösen vonatkozik a nyersvas, az acél, a kénsav, a cement, a cukor stb. gyártására. Az életszínvonal viszonylatában a CSSZSZK az NDK-val együtt megelőzi a KGST többi tagállamát Ami néhány fontos élelmiszeripari cikk 1 lakosra számított fogyasztását illeti (például a hús és a vaj) Csehszlovákia az első helyen áll. A csehszlovák külkereskedelmi forgalomból a KGST tagállamai kétharmados hányadossal részesülnek és külkereskedelmi forgalmunkból közel egvharmaddal részesül a Szovjetunió. A KGST tagállamaihoz fűződő kereskedelmi kapcsolataink szükségességét és gazdasági előnyeit is bizonyítja, hogy fejlett ipari feldolgozó bázisunk a KGST-tagállamok nyersanyagforrásaira támaszkodik. Ezt bizonyítják az alapvető nyersanyagok és élelmiszerek behozatalának 1970. évi adatai. így például. A vasércbehozatalban a Szovjetunió íészaránya 85 százalék, vagyis 10 840 ezer tonna, a kőolajbehozatalban 96 százalék, vagyis 9400 ezer tonna, a mangánércbehozatalban 66 százalék, a fűrészfabehozatalban 91 százalék, vagyis 150 ezer köbméter, a gyapotbehozatalban 64 százalék, vagyis 73 ezer tonna. A KGST-tagállamok jelentik a csehszlovák ipar, különösen a gépipar gyártmányainak fő felvevő piacát. A szocialista államok megrendeléseinek stabilitása teszi lehetővé a sorozatgyártást és a termelési kapacitások hosszú távú tervezését. így például a KGST tagállamaiba irányul a fémmegmunkáló gépek kivitelének 70 százaléka, vagyis több mint 8003 darab, a kotrógépek kivitelének 84 százaléka, a traktor- és mezőgazdasági gépexport 57 százaléka, a teherautó-kivitel 75 százaléka, vagyis kb. 6500 darab és a személyautóexport 56 százaléka, vagyis kb. 42 000 darab stb. Egyidejűleg állandóan emelkedik a gépek és berendezések behozatala a csehszlovák ipar számára, valamint a közszükségleti cikkek importja. 1970-ben a KGST-tagállamokból importált gyártmányok 67 százalékát alkották a gépek és berendezések, 62 százalékát a személyautók, 92 százalékát a hűtőszekrények, 99 százalékát a televíziókészülékek, 93 százalékát a bútorok stb. A következő években a KGST egyes tagállamai szakosításának és kooperációjának következtében különösen a gépipari gyártmányok és a közszükségleti cikkek kölcsönös forgalma emelkedik. A tőkésországokkal folytatott kereskedelemmel összehasonlítva világos a KGST-tagállamok kölcsönös kereskedelmi kapcsolatának előnye is, ami mindenekelőtt a kereskedelmi kapcsolatok tervszerű fejlesztéséből és stabilitásából ered. A KGST-tagállamok külkereskedelmi kapcsolatában az árak a világpiaci árak következményei, de mentesek a tőkés piacok konjunkturális kilengéseitől és így kölcsönösen előnyös kereskedelmi feltételeket biztosítanak. A KGST-országok részaránya a világ ipari termelésében (százalékban) 1950 17,8 1960 28,4 1970 33 A KGST egyes tagállamai kölcsönös gazdasági kapcsolatai teremtik meg a kedvező feltételeket az egyes országok erőforrásainak hatékonyabb kihasználásához, a tudományos-műszaki forradalom fejlesztéséhez, ami a szocialista társadalom fejlődésének fontos feltétele. Ezért a sokoldalú gazdasági-politikai egyezmények alapján tovább mélyül és tökéletesedik az együttműködés és fejlődik a szocialista gazdasági integráció, fejlődik az együttműködés az állami tervezés területén, bővül a nemzetközi szakosítás és kooperáció a termelés, valamint a tudomány és a technika területén és így fokozódik a kölcsönös kereskedelmi kapcsolatok hatékonysága, úgy, ahogyan azt a KGST Bukarestben 1971-ben megtartott XXV. ülésszaka „Az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztését célzó komplex program“-ban rögzítette. SZABÓ LAJOS A KÜLKERESKEDELEM RÉVÉN REALIZÁLÓDIK A NEMZETI JÖVEDELEM 22 %-A, ENNEK 1/3-A JUT A SZOVJETUNIÓVAL FOLYTATOTT KÜLKERESKEDELEMRE. Az 1971 —75. ÉVI CSEHSZLOVÁK—SZOVJET KERESKEDELEM TERJEDELME. összesen 13,5 milliárd rubel kivitel 6,9 milliárd rubel behozatal 6,6 milliárd rubel 1971—75-BEN NÖVEKSZIK AZ ENERGIA* HORDOZÓK IRÁNTI KERESLET. EBBEN AZ IDŐSZAKBAN A SZOVJETUNIÓ A KGST- TAGORSZÄGOKBA SZÁLLÍT: összehasonlított évek Nyersanyag: Kőolaj Természetes gáz Elektromos energia Vasérc 1966—70 138 millió t 8 milliárd m,3 14 milliárd kWó 72 millió t 1971—75 243 millió t 33 milliárd m5 42 milliárd kWó 94 millió t A KGST TAGÁLLAMAIVAL FOLYTATOTT SZOVJET KÜLKERESKEDELEM TERJEDELME 1971—75-BEN — 1966—70-HEZ VISZONYÍTVA — 50 SZÁZALÉKKAL NÖ Állam Milliárd rubel Növekedés 1966—70-hez viszonyítva Bulgária 12 60 % Magyarország 9 60 °/o NDK 22 56 % Lengyelország 13 60 Románia 5 40 % Csehszlovákia 13,5 43 % 1971—75-BEN A SZOVJETUNIÓBÓL IMPORTÁLUNK Gyártmány, anyag: Mennyiség: Kőolaj 61,4 millió tonna Földgáz 3 milliárd m3 Feketeszén 15 millió tonna Elektromos energia v 5,4 milliárd kWó Vasérc, tiszta fémértékben 31,3 millió tonna Nyersvas 4,35 millió tonna Alumínium 500 000 tonna Réz 196 000 tonna Ölöm 125 000 tonna Forgácsoló gépek 6 791 darab Bányakombájnok 167 darab Kotrógépek 1 586 darab Földgyaluk 1 866 darab Traktorok 6 353 darab Gabonakombájnok 2 500 darab Silózókombájnok 1 780 darab Motoros mozdonyok 97 darab Személyautók 215 000 darab Gabona (évi átlag) 1,3 millió tonna Műtrágya több százezer tonna 1971—75-BEN A SZOVJETUNIÓBA EXPORTÁLUNK Árufajta: Mennyiség: Forgácsoló gépek 4 464 darab Motoros mozdonyok 1125 darab Villamoskocsik 2 750 darab TATRA teherautók 5 600 darab Trolibuszok 1 900 darab Hűtőkocsik 6 207 darab Motorkerékpárok 300 000 darab Sörgyárak 38 LADOGA gáz-turbófujtatók 75 Hengermű-berendezés 110 000 tonna Automatikus telefonközpontok 950 000 Személy- és teherszállító hajók 61 darab SZAVATOLJA IPARUNK DINAMIKUS FEJLŐDÉSÉT
