Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-14 / 11. szám, hétfő

VálMc-e jelenleg a Föld klímája?

A Föld Nap körüli forgásának következménye a négy évszak váltakozása. Tapasztalatból tudjuk azonban, hogy az évszakok éghajlati szempontból nem mindig megbízhatók, elég gyakran ellentétbe kerülnek az időjárással. Ez az eset volt jellemző az előző hetekre, amikor a fagyokkal és havazással járó tél helyett hazánkban meleg volt az időjárás, amely inkább őszre, mint télre emlékeztetett.

Ha valamilyen hosszan tartó éghajlati szélsőség áll be, az emberek mindig igyekeznek megfelelő magyarázatot találni. Egyes emberek azt mondják, hogy az éghajlat és az évszakok közti diszharmónia a klíma változásával függ össze. Ez volt ^gyesek véleménye a legutóbbi szélsőséges időjárásról is. Vajon indokolt-e az ilyen állítás, Vagy sem?

A klíma változása és ingadozása közti különbség

Bolygónk és klímája az ősrégi időkben hatalmas változásokon ment keresztül, amelyek évszázadokig, sőt évezredekig tartottak. A Földön ez alatt az idő alatt néhányszor váltakozott a forró és a hideg éghajlat. Például a harmadkorban földrészünkön pálmák nőttek, ugyanúgy, mint ma a trópusi övezetben. A negyedkorban például a legnagyobb volt a jege- sedés. A legutolsó jégkorszakban bolygónk klímája még néhányszor megváltozott, óm ezek H változások már nem voltak oly hatalmasak és erősek, mint 3 geológiai korszakokban. A hűvösebb időjárás a melegebbel váltakozott, míg végre kialakult 0 jelenlegi éghajlat.

A legutóbbi két évszázad klímaviszonyairól és a mai klíma- viszonyokról az időjárásról vezetett feljegyzések adnak képet. Ezeket a feljegyzéseket Becsben és Prágában 1775, Budapesten 1780 és Bratislavában 1851 óta vezetik. A feljegyzések azt mutatják, hogy a Föld klímája az utóbbi évszázadban lényegesebben nem változott. A meteorológiai adatok részletesebb figyelemmel kísérése és összehasonlítása folytán megállapítható, hogy csak kisebb klímakilengések fordultak elő.

Klímakilengések az utóbbi évszázadokban

A prágai és a bratislavai időjárásfeljegyzések szerint övezetünkben körülbelül 1790-ben ért véget a hideg telek időszaka, s megkezdődött az enyhébb, a melegebb telek időszaka. Ez a klíma 1825-ig volt jellemző. Ezt követte újra a szárazföldi időjárás időszaka, amelynek keretében lényegesebb különbségek voltak már a téli és a nyári hőmérséklet között. Ez a jelenség főleg az erős telekben nyilvánult meg. Ezzel szemben forró nyár alig volt. 1896-tól 1928- ig újra a hűvösebb nyár és az enyhébb tél volt jellemző. Ez volt a tengermelléki időjárástípus, amikor egész éven át erősebben áramlott be a tengeri levegő, tehát a nyár és a tél között lényegesebben enyhültek a hőmérsékleti változások. Az időjárás azután áttért a tél és a nyár közti nagyobb hőmérséklet-különbségekre. Ez a klíma 1928-tól 1956-ig tartott. Akkor forróbbak voltak a nyarak. Hazánkban például ebben az

időszakban kilenc forró nyár volt, ezzel szemben csak öt kemény tél. Ezek közül Bratislavában az elmúlt évszázad dereka óta két igen hideg tél volt. 1956 után újra enyhébb volt a hőmérsékletváltozás.

Az időjárás és a klíma szárazföldi és tengeri jellege, amely éghajlati körünkben már néhány évtizede váltakozik, túlsúlyban jellemző. Ebben az időszakban még vannak rövi- debb ideig tartó, ám erősebb éghajlati szélsőségek, amelyek megváltoztatják az egyes hónapok vagy egy egész évszak időjárását. Például a hidegebb telek időszakában mindig volt néhány melegebb tél is és ellenkezőleg .A hideg teleket is néha a melegebb nyarak hozták egyensúlyba, a melegebb teleket a hűvösebb nyarak, ám ez nem volt így mindig. Ebből látható, hogy a klímakilengések sem tartanak sokáig, hogy ez igen bonyolult folyamat, amelynek megoldására nem elég száz, sőt kétszáz éves megfigyelés sem.

Mivel függ össze a klíma kilengése?

A mérsékelt klímaövezetben, amelybe Közép-Európa is tartozik, nagyon rendszertelen a légáramlás. Az Északi-sark hőmérséklet-különbségei a szub- tropikus övezetekkel hirtelen váltakoznak. övezetünkben szüntelenül küzdelem folyik az ószaki terület felől áramló hideg levegő és a szubtropikus meleg levegő között. A nyári időszakban a meleg levegő messzire északra nyúlik, télen pedig a hideg sarki levegő érinti a szubtrópikus övezetet. Mivel ugyanaz a terület hol a hideg, hol a meleg levegő hatása alatt van, ennek következtében hazánk időjárása lényegesen változékony, s ez megnyilvánul a klíma kilengéseiben is.

Hazánk időjárását nagymértékben befolyásolja az Atlantióceán és az eurázsiai szárazföld. A szilárd földkéreg a meleg hatására sokkal hamarább melegszik át, mint a víz, ám sokkal gyorsabban le is hűl. A szárazföld és a víz felmelegedését és lehűlését szemléltetően kipróbálhatjuk például egy kis vaskályhán, amelyik gyorsan áttüzesedik, ám a meleget rosszul tartja, tehát gyorsan kihűl. Az óceán esetünkben egy óriási kemence. Lassan melegszik fel, de lassan is hűl ki. A szárazföld és a tenger egyenlőtlen felmelegedése és lehűlése befolyásolja hazánk időjárását, klímáját. Az Atlanti-óceán felöl a szárazföld felé beáramló levegő télen felmelegedést, nyáron pedig lehűlést okoz.

A mérsékelt klímaövezetben rendszertelen a légáramlás. Az egyes években, évszakokban, hónapokban vagy heteken nem eléggé intenzív, máskor pedig szélsőséges. Tulajdonképpen ez okozza övezetünkben a klíma kilengéseit is. Ezek a kilengések szokványosak, ezzel számolnunk kell. Nem szabad azonban összetévesztenünk őket a klíma megváltozásával. Mert a változások már régen, még az őskorban következtek be, és évszázadokig, sőt évezredekig tartottak. Tehát a jelenlegi tél szeszélyes időjárása nem övezetünk klímájának a megváltozását jelenti.

Dr. PETER FORGÁČ

1974.

I. 14.

ÉS A SZOCIALIZMUS VÉDELMEZŐI

A koszorú-ütő erek és koszorúerek megbetegedéseinek vizsgálata során érdekes eredményeket ért el dr. Erkki Pesonen finn orvos. Megállapította, hogy a fiatal gyereküknél gyakran lép fel koszorúér- gyulladás, és ez a megbetegedés a felnőttek érel meszesedésének alapja. Elhatároz ta, hogy munka társaival kísérletet tesz a koszorúér-gyulladások gyógyítására, hogy ilyen módon törekedjen az érelmeszese dés megelőzésére.

Felvétel:

CSTK—Lehtikuva

Az elesett hősök Bieloj Cerkev-i emlékműve

(S. Ambróz felvétele)

Szokattam

„szolgálata

igazolvány"

Amikor a Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett 51. pere- köpi lövészhadosztály 1924-ben megalakulásának ötödik évfordulóját ünnepelte, a hadosztály valamennyi katonájának leszerelésükkor a dicsőséges harci hagyományok emlékére „szolgálati igazolványt“ nyújtottak át, amely híres hadosztályuk születési bizonyítványa volt.

Az igazolvány pl. ezeket az adatokat tartalmazta: Szakképzettség: lövészhadosztály.

Születési helye: uráli gyárak. Ki állt bölcsője körül: a kommunista párt és az Októberi Forradalom.

Nyilvántartásának helye: a

Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége. Nemzetisége: internacionális. Műveltsége: elvégezte a. polgár- háború egyetemét. Kitüntetései: a Vörös Zászló Érdemrend sfb.

Miért volt kitüntetve? — Szibériának, az Uralnak, Ukrajnának és Krímnek a szovjet haza ellenségeitől való felszabadításában való részvételért. Milyen ajánlása van: — U. I. Lenin: A Vörös Hadsereg történetének egyik legdicsőségesebb szakasza a Vrangéi felett aratott győzelem.

Mivel foglalkozik jelenleg: — fiatal katonák nevelésével és kiképzésével. —abž—

Felkészültek a jubileumra

Amikor a Nálepka Katonai Művészegyüttes a múlt év végén ünnepi nagygyűlésen értékelte évi munkáját, tagjai teljes mértékben tudatosították, hogy az elért sikerek jó alapot jelentenek az 1974-es feladatok teljesítéséhez. Az idén a Szlovák Nemzeti Felkelés és a duklal hadműveletek 30. évfordulójának évében kiváló eredményeket akarnak elérni.

A együttes valamennyi csoportjának elkötelezett műsorait igen sok néző látta. A fellépések számának tervét tizeneggyel túlszárnyálták, ami azt jelenti, hogy összesen több mint 300 műsort adtak a katonák és a polgári személyek számára. Az 1973- ban lebonyolított . legsikeresebb akciók közé tartozott a művészileg és politikailag sikeres körút, amit a Német Demokratikus Köztársaságban tettek, a baráti hadseregek harmadik nyári spartakiádjá- nak keretében és ünnepi befejezése alkalmából a prágai Vigadó Smetana-termében bemutatott műsor, és végül stu- pavai fellépésük, Ján Nálepka százados, a Szovjetunió Hőse lovasszobrának leleplezése alkalmából.

A múlt évi eredményeknek ez a felmérése az egész együttest arra kötelezi, hogy még jobban teljesítse 1974. évi feladatait. Jelenleg az együttes valamennyi részlege a Szlovák Nemzeti Felkelés és a duklai harcok 30. évfordulójának tiszteletére készülő új program előkészítésén fáradozik.

Az együttes műsora három részből áll: az első rész tiszteletadás a felkelés elesett hőseinek, és hangsúlyozza jelenlegi erőnket a Varsói Szerződés testvéri hadseregeinek egysésében, s hogy a szocializmus és a béke védelme a Szlovák Nemzeti Felkelés szellemi hagyatékának teljesítése. A második rész bemutatja a katonák mai életét, örömeit, vágyait, amelyek csak békében teljesülhetnek, békében, amelyet még mindig veszélyeztetnek az imperialisták agresszív szándékai. Ezért kell kifogástalanul teljesíteni a katonai kötelességeket, s azzal a világos tudattal, hogy kivel és miért vannak közös céljaink és útjaink, teljesíteni a Szlovák Nemzeti Felkelés eszmei hagyatékát.

A zenés irodalmi színpadi csoport felújította és új elemekkel bővítette a Memento és Krédo című programot, amely művészileg elkötelezetten leplezi le az imperializmus és a jelenkori fasizmus igazi arculatát. Ezzel elősegíti a fiatalok tudományosszocialista világnézetének a kialakítását.

A zene- és énekkar új kettős programot készít elő, az új program első részének munkacíme „Születésnap“ s alkotói a Szlovák Nemzeti Felkelés emlékének szentelték. Cseh és szlovák dalokon kívül felhangzanak szovjet, bolgár és spanyol dalok, a Szlovák Nemzeti Felkelés internacionalista jelentőségének és jellegének bizonyítékaként. A második rész munkacíme,,. .. de féltek tőlem“, ebben a szociális igazságosságért harcoló népdalok szerepelnek.

Az említett műsorokon kívül a februári győzelem 26. évfordulójának tiszteletére két műsort állítottak össze a Nálepka Katonai Művész- együttes szimfonikus és kamarazenekara. Az első műsorban cseh és szlovák zeneszerzők, Bedíich Smetana, Antonín Dvofák és Ján Cik- ker nemzeti művész szimfonikus alkotásai szerepelnek. A kamarazenekar nyári idényre szánja a kamarazene-irodalom legismertebb alkotásaiból összeállított műsorát.

A katonai művészegyüttesnek júniusig rendelkezésére áll egy vonósnégyes, amely két hangversenyt készített elő fiatal katonák számára, s e műsorával már január elején körútra indult. Az első hangverseny műsorszámainak összeállítását a „cseh zene éve“ ihlette. A vonósnégyes második műsora a zenetörténet fejlődésének legfontosabb szakaszait hozza közelebb. A vonósnégyes, a szimfonikus és kamarazenekar műsorainak bevezetésképpen ismertetik majd a műsorban szereplő zeneszerző életét és művelt.

A Nálepka Katonai Művész- együttes felkészült arra, hogy hatékonyan és elkötelezetten hozzájáruljon a dicső évfordulók — a Szlovák Nemzeti Felkelés és a duklai hadműveletek 30. évfordulójának — méltó megünnepléséhez.

Svatomír Ambrož, alezredes

Harcolva tér ...

Jaroslav Kratochvíl alezredest jól ismerik a znojmói járásban, jóllehet ő maga 50 évvel ezelőtt Ukrajna és a Krím találkozásánál elterülő Csehográdban született. A település neve is elárulja, hogy csehek alapították, akik elhagyták az első köztársaságot, amely nem biztosította számukra a betevő falatot sem. jaroslavnak, vagy ahogy barátai hívták: Jaroslav Antonovics- nak, gondtalan, örömteli gyermekkora volt. Mindez azonban csak addig tartott, amíg a fasiszta Németország orvul meg nem támadta a Szovjetuniót.

Az ellenség elfoglal'a Csehog- rádot is. Alighogy elvonult a front, a községben összeszedték a fiatalokat s a keresi öbölhöz vitték hídépítéshez, A fiatalok ahol csak tudták, szabotálták a munkálatokat. Jaroslavnak azonban mindez nem volt elég. Szökésre gondolt. A Vörös Hadseregbe kívánkozot, hogy megfizethesse a fasiszta hordának a sok megalázást, szenvedést.

— Amikor a front ismét közeledett hozzánk, egy más névre szóló igazolvánnyal sikerült a szándékom — emlékszik vissza. — Amikor a melyitopoll katonai parancsnokságon jelentkeztem, tudtam meg, hogy a Szovjetunióban csehszlovák egység alakult, amely Szokolovnál hősiesen helytállt, s részt vett Kijev felszabadításában is.

Itt állították ki számára a menetlevelet, amely Rovnóba szólt. Útja Kijővén keresztül vezetett. A várost már a háború előtt ismerte. Amit azonban 1944 tavaszán ott látott, az könnyet csalt a szemébe. Az egész város romokban hevert. A vonatok sem közlekedtek, így a hátralevő utat gyalog tette meg, mégpedig úgy, hogy a vasút mentén haladt, nehogy eltévedjen.

— Végül is porosán, fáradtan megérkezett Rovnóba. Jelentkezett a csehszlovák egység parancsnokságán, ahol a 122 mm-es tarack-tüzórosztály- hoz felderítőnek osztották be. Megfeszítő kiképzés következett. Jelszavuk volt: több izzadság a gyakorlótéren, kevesebb vér a harctérenl

A dandárt nemsokára Cservo- vicibo helyezték, ahol hadosztállyá szervezték át. A három- hónapos kiképzési idő hamar elszaladt. Július végén az első csehszlovák hadtest alegységet elindultak nyugat felé, közelebb a csehszlovák államhatárhoz. Krosznőnál esett át a tűzkeresztségen. Emlékszik rá, amikor a peremvonalban az ellenség tűzfészkeit ment felderíteni. Az egyiket a másik után jelölte térképre...

— Szeptember 8-án reggel a szovjet és a csehszlovák tüzérek százhuszonöt percen át lőtték az ellenség állásait — mondja. — A föld remegett a robbanásoktól és a táj csakhamar sűrű füstbe burkolódzott. Kroszno — a fasiszták támpontja lángokban állt.

Ezekben és a további harcok* bán is sokat tanult a szovjet tüzérség felderítőitől, akik ed* zett és tapasztalt frontkatonák voltak. Ütegeik pontosan célba találtak.

Wrocankában egyszer fel derí* tés közben csaknem az ellen* sóg kezébe került. Másodszor pedig akkor, amikor már benn voltak a községben. A németek egyik tüzelőállását csak akkor fedezték fel, amikor az lőni kezdte azt az egyemeletes házat, amelyben az ütegparancsnok figyelőhelye volt. Rajta kívül a híradós katona és Kratochvíl elvtárs is ott volt. Pillanatok műve volt az egész. Az emelet leszakadt, az ütegparancsnok megsebesült. Három kilométert vitte a hátán, amíg rátalált az egészségügyiekre.

— A duklai harcokban nehéz volt a tüzérek dolga — mondja. — A magaslatokra nemegyszer emberi erővel vontattuk fel a tarackokat, hogy segíteni tudjuk a gyalogság támadását. Senki sem panaszkodott, nem érzett fáradságot, mert mielőbb hazai földre akartunk lépni. A harcok azonban még ezután sem értek véget...

Kratochvíl alezredes a háború után is a hadseregben maradt. Beosztása mellett az egységben orosz nyelvet tanít. El-elláto gat az Iskolába, ahol az egykori harcokról, a honvédelmi nevelés jelentőségéről, fon'osságáról beszél a fiataloknak.

—0/—