Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-13 / 2. szám, Vasárnapi Új Szó

A?. ÁBIJCIKK: ÚJSZÜLÖTT 1974. I. 13. í23i a Közelmúltban az egyik norvég esti lapban hirdetés je­lent meg, amely felszólította a fiatal várandós asszonyokat, hogy utazzanak az USA-ba. Minden költségüket fedezik, a szülés zavartalanságáról szak- . orvosok gondoskodnak. A felté­tel: szülés után a gyermekü­ket — megfelelő árért — ame­rikai állampolgároknak enge­dik át, akik az újszülöttet örökbe fogadják. Idézzük Björn Benkow cik­két: „A hirdetésben egy címet is közöltek: Princeton Presenta­tions, 221 Nassau Street, Prin­ceton, New Jersey, USA. Ame­rikában hiába kerestem ezt a címet a telefonkönyvben. Ami­kor a kis egyetemi városba ér­tem, a megadott címen egy há­zikót találtam, aminek a kapu­ja zárva volt és a hatóságok nem tudtak róla, hogy ebben a házban ilyen gyanús üzletek­kel foglalkoznak. Hosszú várakozás után egy autó érkezett a ház elé. Idő­sebb hölgy lépett ki a kocsiból és őt követve sikerült bejut­nom az épületbe, ahol a föld­szinten egy telefonközpontban négy női munkaerő dolgozott. Minden felvilágosítást meg­tagadtak és elég sokáig tar­tott, amíg az egyik hajlandó volt felhívni „a szolgálati hely vezetőjét“. Természetesen az is megtagadott minden felvilágo­sítást és munkatársnőit is uta­sította, hogy egyetlen szót se beszéljenek velem. Azonban a telefonos által előhúzott nyil­vántartási lapról leolvastam a hívott személy nevét és címét és másnap már kapcsolatba léptem egy bizonyos mister Bob Iversennel. Iversen — egyébként norvég származású — elmondta, hogy az iroda nem hoz jelen­tős nyereséget és až ötlete ak­kor támadt, amikor a feleségé­vel elhatározták, hogy egy gyermeket örökbe . fogadnak. Elmondta, hogy a skandinávok adottságait az USA-ban nagyra értékelik, de határozottan el­utasította, hogy a vállalkozás lényegéről valamit is közöl­jön.“ Ma már köztudomású, hogy Amerikában az osztrák és a német gyermekek is a „kere­sett árucikkek“ közé tartoz­nak. Stanley Michelman New York-i ügyvéd ezek importálá­sára szakosította magát. Ma­gánnyomozói Ausztriában és az NSZK-ban kutatnak olyan asszonyok után, akik hajlan­dók a gyermeküket „értékesí­teni“. Michelman minden gyerme­ken 6200 dollárt keres. Leg­több esetben 7—8 hónapos gyermeket szállít a megrende­lőnek. Azt állítja ugyan, hogy neki a 6200 dollárból csupán 2250 dollár tiszta nyeresége van, de azt elismeri, hogy ez egész szép jövedelem, hiszen a ihinség Etiópiában Etiópiában naponta ötszáz gyermek, asszony, férfi hal éhen. A halottak száma talán már meghaladja a százezret is. Az etiópjai fennsíkon évek óta dühöng a szárazság és ez a múlt évben tragikus mérete­ket öltött. Nincs csapadék — nincs termés. De az addisz-abebai kormány hallgat, számára mindez csak átmeneti állapot. A parasztok viszont pánikszerűen menekül­nek falvaikból. A menekülőket táborokba gyűjtik, ahol a las­sú halál vár rájuk. Dessye vá­rosban, az ország középpontjá­ban, 14 ilyen tábort őriz a rendőrség. Félnek talán az „éhes gyomroktól“? Etiópia néhány szomorú rekorddal „di­csekedhet“: itt a legalacso­nyabb a világon az egy főre eső jövedelem (évi 50 dollár), az egy napra eső táplálék­fejadag kevesebb az indiai át­lagnál és az átlagéletkor mind­össze 35 év. Az országban, amelynek 90 %-a mezőgazdasá­gi terület — a lakosság csak­nem 95 százaléka írástudatlan. A cenzúra gondoskodik a teljes csendről. A jobboldali rendszer olyan feudalizmusra támaszkodik, ahol a földek egyharmadát a nagyurak birto­kolják, egy másik harmadát pedig az egyház. A nép már sokszor vállalko­zott bilincstörő erőpróbára. 1963-ban parasztlázadás tört ki Bale tartományban és a pa­rasztok nyolc évig uralták a „bozótost“. A hadsereg csak 1971-ben tudta leverni a láza­dókat. Legütóbb pedig Szidamo tartományban robbant ki az elégedetlenség. Az uralkodó réteg nem ok nélkül fél „az üres gyomrúak“ haragjától. A múlt év júniusá­ban kidolgozták egy tervet a szárazság leküzdésére, csak­hogy az amerikai segítséget a kormány teljes egészében fegy­verkezésre használta fel. Más anyagi forrásokat sem az éhín­ség enyhítésére, hanem a poli­tikai rendőrség megerősítésére fordított. Etiópiában közel kétmillió embert fenyeget az éhhalál, ha nem kapnak gyors és jelentős segítséget. Az ENSZ főtitkára és a FAO 30 millió dollár fo­lyósítását és 500 ezer tonna élelmiszer szállítását szorgal­mazza. I ĽHUMANITÉ DIMANCHE} JUBILEUM íSADANBAN Korszerű, acélbetonból emelt épületek, gondosan ápolt par­kok látványa fogadta azokat, akik az ibadani egyetem fenn­állása huszonötödik évforduló­ja alkalmából érkeztek a felső- oktatási intézmény látogatásá­ra. A Nigéria nyugati tartomá­nyának székhelyén épült egye­tem az egész nyugat-afrikai térség legjelentősebb főiskolá­ja. Itt képezték a nigériai or­vosok egyharmadát, a vezető állami tisztviselők százait, itt szerezte meg a tudást igen sok prominens afrikai politikus is. Egyszerű faházakban kezdte meg 1948-ban tanulmányait 104 hallgató, az intézmény „ősé­ben“, ami akkor még a londo­ni egyetem kollégiuma volt. A kezdeti három tanszék időköz­ben kilencre duzzadt és még számos olyan intézettel bővült, mint például az afrikai kér­désekkel foglalkozó, az adat- feldolgozó és a táplálkozástu­dományi intézetek. Modern ta­nácskozó termek, gazdag könyvtár, növénykert és állat­kert áll a jelenlegi 4000 hall­gató rendelkezésére. Az évforduló alkalmából a diákok és a tanársegédek egy kiállítást rendeztek, ami na­gyon szemléltetően mutatja be az egyetem fejlődését. A ta­nulmányok és a kutatások mindenkor szorosan összefügg­tek a gyakorlati élettel és a kutatások eredményeit az ipar­ban és a mezőgazdaságban hasznosították. így például si­került növelniük a népélelme­zési cikkek tápértékét. Jelen­leg, a hallgatók a mezőgazda­ság fejlesztési tervén dolgoz­nak és a tervezési munkákba bevonják a parasztságot is, a pedagógusok pedig elsősorban az írástudatlanság leküzdésé­ért harcolnak. Tehát Gowon államfő joggal Jelenthette kis ünnepi beszédé­ben, hogy az egyetem teljes mértékben eleget tett küldeté­sének és külön méltatást ér­demel, hogy Ibadanban képez­ték ki a többi öt főiskola taná­rainak többségét is. A fény mellett azonban látni kell az árnyékot is. Az ország ban csak a vezető réteg gyer­mekei juthatnak be az egye­temre. És bár ma sokat vitat­koznak a „tágabb kapu“ mód­szeréről, ehhez mélyreható szo­ciális reformokra van szükség. Mindenekelőtt arra, hogy meg­szüntessék az általános iskolá­tól kezdve kötelező tandíjat és minden gyermek részesülhes­sen alapfokú képzésben. (ND) munka csak néhány nyomtat­vány kitöltése és néhány köz­hivatal meglátogatása. Igen sok illegális cég fog­lalkozik a szennyes üzlettel, a legtöbb New Yorkban és Miamiban működik. Néhány hónappal ezelőtt egy Walter Lebovich nevű ügyvé­det bíróság elé állítottak, mert egy csecsemőt 7000 dollárért adott el. A vádlottat felmen­tették. A felmentő ítélet után kijelentette: „Semmi nem állít­hat meg bennünket, mert ilyen törvény nincs. Azt tehetünk, amit akarunk.“ Lebovich most írja a „Csecsemőkereskedők“ c. könyvét, ami még ebben az évben megjelenik és minden valószínűség szerint könyvsi­ker lesz. A norvég újságíró azt is megírta cikkében, hogy az USA-ban már „megrendelhető“ a gyermek: „Az örökbe fogadók egy kü­lönleges fényképgyűjteményből kiválasztják a nekik legjobban tetsző férfit és nőt és aláírják a „megrendelést“. A kiválasz­tottak pedig — szállítják a gyermeket. Ara: legalább 15 000 dollár.“ (BERLINER ZEITUNG) Új időmérő Nemzetközi műszaki és tudományos körökben nagy figyelmet keltett az a hír, hogy amerikai tudósok, hosszan tartó kísérletezé­sek után egy minden eddi­ginél pontosabb időmérő be­rendezést szerkesztettek. A nagyon széles körben fel­használható műszernek az atomichron nevet adták. A hagyományos órák ál­talában két főrészből áll­nak: egy hajtóműből és egy úgynevezett „időadago­lóból“. A hajtóerőt a felhú­zott rugó, vagy egy súly, vagy egy villamos áramfor­rás szolgáltatja, az időada­golást pedig egy inga- vagy a spirálrugós billegő végzi. Ezzel szemben az atomi- chronban az időadagolást a cézium nevű elem atomjai végzik. Az új időmérő be­rendezés a szakértők sze­rint rendkívül pontosan mű­ködik: 300 év alatt legfel­jebb öt percet siethet, vagy késhet. Jelenleg azon dol­goznak, hogy a szerkezet mozgó részeinek tökéletesí­tésével elérjék, hogy eltéré­se 30 000 évben legfeljebb egy másodperc legyen. A jövőben az atomichron- nak nagy szerepe lesz a tu­dományos-műszaki életben, mivel kitűnően használható az elméleti fizikai kutatá­sokban, például a fényse­besség minden eddiginél pontosabb mérésére. Ezt az időmérőt már sikerrel hasz­nálják a hosszú távú repülő­gépek részére felállított idő- és irányjelző közpon­tokban. Tehát már most is nagy szerepe van a repülés­technikában, de még fonto­sabb lesz nemzetközi vi­szonylatban is a jövőben, amikor majd a szuperszoni­kus repüléstechnika a min­dennapi életben is nagyobb szerephez jut. Azonban az atomichron kifejlesztése nagyon költ­séges volt: a becslések sze­rint több mint 1 millió dol­lárba került. Ezért érthető, hogy ilyen atomóra megle­hetősen drága: körülbelül 50 000 dollárba kerül. (FMH) Mussolini utódai Huszonnyolc évvel ezelőtt szabadult meg Olaszország népe Mussolini rémuralmának bilincseitől, de a fasizmus szelleme még mindig kísért Itáliában. A közelmúltban sikerült leleplezni a háború utáni időszak egyik legnagyobb méretű fasiszta összeesküvését. Szervezői — az egykori fasiszta hadsereg tisztjei és altisztjei, közöttük néhány elítélt háború bűnös — a fanatikus újfasisztákkal szövetkezve ismét meg akarták alakítani az alkotmányosan betiltott Mussolini pártot. Megalakították a „Nemzeti Újjáéledés Bizottságát“, amely az egykori fasiszta törvényekre támaszkodva dolgozta ki a moz­galom programját. Páduában kiépítették az úgynevezett „Fekete Központot, amely összeköttetésben állt nemcsak az olaszországi, hanem a nyugat-európai fasiszta szervezetekkel is. A nyomozás bebizonyította, hogy a központ nagyon szoro­san együttműködött az Olasz Szociális Mozgalommal (Movi­mento Sociale Italiano — MSI), amelynek jelenleg Giorgio Almirante, Mussolini egykori államtitkára a vezére. A köz­pont számos tagja az MSI vezető funkcionáriusa. A központ kapcsolatokat épített ki az országban működő több mint két tucat nagyobb és mintegy 200 kisebb újfasiszta terrorszerve­zettel. Ezek a szervezetek voltak hivatva arra, hogy azon a bizonyos „X napon“ — a hadműveleti központ tervei alap­ján — a nagyobb városokban megszállják a stratégiailag fon­tos pontokat, és a „biztos győzelem“ érdekében hatalmas fegy­verraktárakat létesítettek. Jellemző, hogy Skorzeny, az SS egykori vezéralakja, „Mussolini kiszabadítója“, Fokker típusú repülőgépeket ígért az összeesküvőknek. Az összeesküvők tervei között szerepelt természetesen a fa­sizmus legjellemzőbb intézményei: a vérfürdő. Ma már a rendőrség birtokában van a halálra ítéltek névsora: 3000 ember szerepel a névsorban, akiket azon a bizonyos „X napon“ akartak megölni és — ugyancsak természetesen — kirabolni, mert az igazi fasiszta nemcsak gyilkol, hanem rablógyilkol. A névsorban szerepeltek — az OKP vezetőin kívül — a szo­cialista párt vezetői, élükön Nennivel, számos keresztényde­mokrata pártfunkcionárius és sok újságíró. Az összeesküvés vezére Valeri Borghese („a fekete herceg“), Mussolini egykori admirálisa állt, aki a második világháború időszakában, az SS alakulatokkal együttműködve, legalább 800 embert öletett meg és akit 1946-ban jogerősen elítéltek, de 1948-ban — az antikommunista hisztéria idején — szabad­lábra helyeztek. A „fekete herceg“ már 1970 decemberében alkalmasnak tartotta a kialakult helyzetet arra, hogy átveJ- gye a hatalmat, de mivel terveit leleplezték, Spanyolországba menekült és onnan szervezte az új összeesküvést. A bűnszövetkezet másik vezéralakja a régóta körözött és Gö­rögországba menekült Pino Rauti, Almirante egykori helyette­se, az Ordine Nuovo elnevezésű militáns terrorszervelzet ala­pítója. A szervezetet a római bíróság alkotmányellenesnek nyil­vánította és eddig már 30 tagját ítélte el jogerősen. Az előkészületekhez tartozott a brutális terror, a „feszültség stratégiája“. E stratégia értelmében szervezték meg 1969-ben a fasiszta bandák a hosszú ideig tartó véres kilengéseiket Reg­gio di Calabriában és hajtottak végre támadást a Mezőgazda- sági Bank milánói fiókja ellen (16 halálos áldozat és közel 100 sebesült!). Az utóbbi években sok ezer támadást intéztek a demokratikus pártok és szervezetek képviselői és intézmé­nyei,. valamint az állami és a közérdekű létesítmények ellen. A szervezet tagjai támadtak meg és raboltak ki bankokat, postahivatalokat, vonatokat és hajtották végre a legaljasabb köztörvényes bűncselekményeik ezreit. A tőke támogatta az összeesküvést! 1969 áprilisában Borghe­se 30 nagyiparossal és nagybirtokossal tanácskozott tervei megvalósításáról és nemcsak biztató szavakat, hanem több Srzáz millió líra készpénzt is kapott. (NEUES DEUTSCHLAND) ÉPÍTKEZÉS — SZOVJET MÓDRA Nyikolaj Szlobin, a Lenin- rend tulajdonosa, a Szocialista Munka Hőse, ma a legismer­tebb építésvezető a Szovjet­unióban. A „Szlobin-módszer“ kialakítása tulajdonképpen 1971 áprilisában kezdődött, amikor V. Loksin, a Szeljonogradsztroj főmérnöke egy ajánlatot tett Szlobin építésvezetőnek: — Nézd, a 915-ös számú tömbön csúsznak a határidő­vel. Van egy javaslatom: én vagyok a megrendelő, te vagy a kivitelező. Adok neked anya­got, gépet és te a saját belá­tásod szerint rendelkezel a kollektíváddal. Ha nyereséget értek el — természetesen — részesültök belőle. — Szlobin javaslatára mindezt jogerős szerződésben rögzítették. És az eredmény? A 14 emeletes épületet nyolc­van nappal a határidő előtt ad­ták át az átvevő bizottságnak! Sok ezer rubelt takarítottak meg, sok ezer rubellel csökken­tették az önköltséget, de nem a munkaütem fokozásával, nem „hajrával“, hanem új, fegyel­mezettebb magatartással, jobb, alaposabb előkészítéssel. Az ötven főből álló brigád minden tagjának több szakmá­ja van és minden hasznos újí­tást haladéktalanul alkalmaz­nak, az „üresjáratok“ ismeret­lenek, a munkaidőt optimáli­san kihasználják és a nyers­anyagra úgy vigyáznak, mint a sajátjukra. (PANORAMA) A PÁLYA VÉGE Huszonöt évig hajszolták az egyiptomi hatóságok a „hasis­csempészek királyát“. Ez a haj­sza csak a múlt év végén feje­ződött be, amikor a csempész — akinek a nevét uem hozták nyilvánosságra — a rendőrök­kel vívott tűzharcban halálos sebet kapott. A Közel-Keleten hatóságilag körözött személyek „ranglistáján“ az első helyen állt. Nemcsak Egyiptomban, ha­nem más országokban is kü­lönleges nyomozóegységeket foglalkoztatott és bár többször bíróság elé állították, sikerült megszöknie a börtönből. Körülbelül tíz évvel ezelőtt a Színai-félszigeten fogták el, amikor éppen 400 kiló hasist és 90 kiló ópiumot szállított. 15 évi szabadságvesztésre ítél­ték, de a börtönből megszö­kött. Arcvonásait plasztikai mű­tét segítségével annyira meg­változtatta, hogy még a legkö­zelebbi munkatársai is alig is­merték fel. Kíméletlensége és brutalitása révén vált a hivatásos kábító­szercsempészek királyává“, akinek a szakma minden tagja adót fizetett a jövedelméből. Saját teherautóparkja volt a csempészésre átalakított gép­kocsikból. A szennyes üzlet jövedelme­ző volt. A ha lóságok már meg­találták a „király“ bankbet3t- jeit, hat szupermodern sze mélyautóját és 13 emeletes há­zát is. Az eddig megállapított ingó és ingatlan vagyonának az értéke legalább kétmillió egyiptomi font. A közvélemény nagy egyetér téssel fogadta az egyiptomi népjóléti miniszternek azt a javaslatát, hogy a kábítószer­kereskedelemből eredő, ható­ságilag lefoglalt összegek je­lentős részét minden évben a narkomániások gyógyítására fordítsák. (ND) H Megnyerő külsejű magányos nő 60—65 éves férfi ismeretsé­gét keresi, csak józan gondol­kodással. Jelige: Hóvirág. Ű-1402 APaOíüüDOtS

Next

/
Thumbnails
Contents