Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-13 / 2. szám, Vasárnapi Új Szó

BENDE JÓZSEF: HOGYAN TOVÁBB ? A legtöbb segédrajvezető, rajvezető szívesen vállalja megbízatását. Akár közvetlenül a pionír­csapat vezetőjétől, akár peldig a SZISZ helyi, vagy üzemi szervezetének vezetőségétől kapja fel­adatként. Az első hetekben, hónapokban nincs is különösebb probléma, megismerkednek a raj tag jaival, bizonyos útmutatást kapnak a csapatve zetőtől is. Ha a kezdetben nem „megy“ valami úgy, ahogy szeretnék, egyszerűen visszagondolnak arra, hogy hogyan is volt „annak idején“, vagyis: amikor még ők is pionírok voltak. .. Azután egyre bonyolultabb számukra a heflyzet, mert mi taga dás: a mai gyermekek mások, mint mi voltunk, igényesebbek, többet szeretnének, még attól is többet... Ilyenkor a vezetők felteszik önmaguk nak a kérdést: Hogyan tovább? Mit csináljunk? Nagyon jól tudják ezt Komáromban, a járási pionírházban. Máriási László igazgató elvtárs, s munkatársa, Weinberger Pál elvtárs, tehát meg­szervezték a pionírvezetők iskoláját. Milyen ez az iskola? Majdnem olyan, mint az igazi. Évfolyamokat, osztályokat, előadói testületen szerveztek. Az elő­adók tapasztalt csapatvezetők, a pionírház dol­gozói, a járási pártbizottság dolgozói. Rendsze­rint szombatonként folyik a „tanítás“ ebben az iskolában. Egésznapos foglalkozásokról van szó, amikor úgy elméleti, mint gyakorlati útmutatást kapnak a résztvevők. Három „évfolyam“, vagyis három különféle ok tatási csoport létezik ebben az iskolában. Mind egyikben pontos, meghatározott tanterv szerint foglalkoznak a résztvevőkkel, hisz az egységes nevelési rendszer alapján már a tanév elején összeállították a tantervet. Az első évfolyamban 15—18 éves fiatalok, vagy is pionírinstruktorok, segédrajvezetők tanulnak Két osztálya van ennek az évfolyamnak. Szlovák és magyar tannyelvű. Az előbbinek 23, az utóbbi­nak 68 tanulója van. A második évfolyamban a rajvezetők kapnak útmutatást. Egy osztálya van, 20 résztvevővel. Fő­leg tanítók vesznek részt ennek az osztálynak a foglalkozásain. Probléma, hogy alig-alig talál ható közöttük néhány SZISZ-tag, pedig kívána tos volna a részvételük. A harmadik évfolyamban a csapatvezetők kap ják meg a szükséges, harmadfokú képzettséghez járó ismereteket. Egy osztálya van ennek az év­folyamnak, 10 résztvevővel. Egyébként minden osztálynak „igazi“ osztály- könyve és osztálynaplója van, s azokba bejegyzik a legfontosabbakat: az álvettt tananyagot, a rész­vételt. Mindent, mindent úgy, mint az igazi iskolá­ban. Egy valami azonban nagyon érdekes: Nem kö­telező sem a részvétel, sem a tanulás, a leggya­koribb minősítés mégis kitűnő. Talán éppen azért, mert olyan iskola ez, 'ahol nem kötelességből ta­nulnak, hanem azért, hogy feleletet, választ kap janak a kérdésre: Hogyan tovább? Milyen jó volna, ha a pajtások az igazi isko Iákban hasonló módon és hasonló eredménnyel tanulnának. Ennek az iskolának a létezése egyéb­ként azt is bizonyítja, hogy vezetni nem is olyan könnyű. A velzetőnek tudni kell. Gondolom, hogy különösebben már nem kell arról magyarázkodni, amit egyébként mindannyi­an tudtok: Tanulás nélkül nincs tudás. HA}!JÜ ANDRÁS Művészi torna Már hatodik éve működik a Moldava nad Bodvou-i (szepsi) pionírházban a gimnasztikái szakkör Koštenský Mária vezetésével. Az első évben 40 tagja volt a körnek. Most licitenként öt csoportban pionírlányok, egy csoportban nők járnak a kör foglalkozásaira. A körnek 130 tagja van. Szőnyegen, bordásfalon, korlá­ton, gyűrűn gyakorlatoznak. A kisebbekkel na­gyon sokat foglalkoznak, mert cél: a mozgás finomítása. Nagyon sok tehetséges sportolót nevel a kör. A legszorgalmasabbak közül nehéz kiválasztani azokat, akik még külön dicséretet is érdemelnek, de azért a kör vezetője néhány nevét megemlítette: Janicová Ľuba, Budai Irén, Sykora Magda, Benkó Éva. Egyébként netmré- giben kapott új felszerelést a kör, s már mű­vészi tornával foglalkoznak. Úgy tervezik, hogy zenés kísérlettel külön műsort mutatnak majd be legközelebb, valamelyik ünnepélyen. Lipták Lajos A felvételt Hudec Árpád készítette negyedik éve A bolyi József Attila ťiumicaapat tanácsá­nak elnöke már negyedik éve Molnár András. Milyen is ő, akit pajtásai ismételten kitüntették bizalmukkal? Jó tanuló. Ez természetes. Sok­oldalú. Szívesen sportol, tagja a labdarúgócsa­patnak. Szereti a zenét is. Kedvenc hangszere a gitár. Tagja a tánccsoporlnak. Ha vetélkd dőről van szó, akkor ő egészen bizonyos, hogy benevez. Tavaly, az egyik kerületi versenyen harmadik helyezést ért el két társával, csapa­tunk képviseletében. Jutalmul nemzetközi pio­nírtáborban üdült két hétig. Ott megismerke­dett egy moszkvai pionírral. Sokat beszélget­tek. Természetesen oroszul. Azóta is leveleznek egymással. Ha műsort állít össze a csapat, az ő szereplésére biztosan lehet számítani. Szó­val: ilyen. Bekapcsolódik minden akcióba és tettekre ösztönzi pajtásait is. Veres Zsuzsanna GYERMEKVILÁG: A december 23-án közölt rejtvényünk helyes megfejtői közül könyvjutalomban ré­szesülnek: Hőnyi Lajos, Tek. Luaany (Nagysalló), Sarankó László, Ülováry (OvárJ, Makó Béla, Ho- dejov (Várgede), Lagin Tibor, Hurbanovo (ügyalla), Cxintel Anna, Rožňava (Rozsnyó). 1 1 1 PÁLYAVÁLASZTÁS! TANÁCSADÓ # PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÓ # PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÓ # PÄLYAVÄL Csudajó, ha tanulsz Majakovszkij egyik versében így teszi fel önmagának a gyermek a kérdést: „Mit válasszak magamnak, milyen mesterséget?“ Azután talál­gat: ha ezt tanulhatnám, ha azt ta­nulhatnám. .. Végül a költő taná­csot ad: „Minden munka csudaszép, válaszd, ami tetszik!“ Mi még jMwiosabb útmutatást sze retnénk adni. Mesterekké legyetek! Csudajó, ha szakmát tanulsz. Szlo­vákiában 679 intézmény, iskola fog­lalkozik a jövő szakembereinek, szakmunkásainak, mestereinek okta tásával, nevelésével. Felsorolni, hogy melyikben, milyen szakmát le hét tanulni, nehéz ügy. Külön köny­vecskét lehetne erről írni. Egyéb­ként már összeállítottak egy ilyen könyvet. Címe: Kam zo ZDŠ? A Pravda Kiadóvállalat jelentette meg. Ára: 3 korona. A legfontosabb azonban, hogy megkülönböztessétek a szakmai is­mereteket nyújtó iskolákat elnevezé­sük alapján. Mindjárt könnyebben vá­laszthatok. SZAKMUNKÁSKÉPZŐ IN­TÉZET (Odborné ueilište), melyet vállalatok, üzemek szerveznek, hogy az intézetben szükségleteiknek megfelelően komplex módon gon doskodjanak a jövő szakmunkásai­nak oktatásáról, neveléséről. A nö­vendékek intézetben laknak. Élel­mezésükről, lakásukról, iskolán kíA vüli foglalkoztatottságukról is gon­doskodnak. SZAKTANINTÉZET (Uč­ňovské stredisko], melyet kisebb üzemek szerveznek. Ezekben az in­tézetekben csak a szakmai gyakor­lat idején (hetenként, kéthetenként váltakozva) gondoskodnak a tanu­lók élelmezéséről, lakásáról, akik rendszerint a legközelebbi iparita- nuló-iskolában bejáró tanulókként tanulják az általános és szaktan- tárgyakat. IPARITANULÓ ISKOLA (Učňovská škola), melyet az iskola­ügy szervez és irányít, csak az el­méleti oktatásról gondoskodik. A szakmai gyakorlatot a tanulók szá­mára ebben az esetben valamelyik legközelebbi szaktanintézet, vagy az illetéke« üzem a saját munkahelyén szervezi meg. Legközelebb a magyar tannyelvű intézeteket, iskolákat is felsoroljuk. i TOTHPÁL GYULA felvétele Furcsa, nagyon furcsa volt, hogy Zsuzstka, aki az elsősök között példás, jó tanuló, az egyik ta­nítási órán izegni-mozogni kezdett a helyén. Sze­me lecsukódott, arcának színe megváltozott. Feje a mellére billent. — Zsuzsa, te beteg vagy! — állapította meg a tanító néni. — Ágyban a helyed! A kislány tiltakozni próbált. Erőtlenül, fárad­tan. Hiába. Hamarosan hazakerült, ágybajektették. Dideregve húzta össze magát a paplan alatt. Remegett, s a szoba lassan forogni kezdett vele... — Oh, pedig milyen jó is volt... Ott, ott a jé­gen. .. — suttogta. Alig mondta ki ezeket a szavakat, már látta is maga előtt, hogy mi történt ott. Csúszkáltak. Azután a hóból nagy hóembert készítettek. Mellé mesebeli szörnyeteget. Rakták, gyúrták, görgették a havat. Csak a kabát olyan nehéz volt. Á sál szinte fojtogatta. Le is vetette a kabátját, ráadta a hóemberre. Még az iskola­táskát is mellé tette. Megmutatta Fanninak: Lá­tod, holnap ez a hóember is velünk jön az is­kolába! Ezen jót nevettek. Csak Panni okoskodott: Megfázol Zsuzsika, vedd fel a kabátot! Ez az okoskodás nagyon bosszantotta. Csúfolni kezdte Pannit: Még te beszélsz... hisz úgy bebugyoláltak, mint egy nebántsvirágot. Nem fázom. Látod, én nem félek a hidegtől...! Meg is mutatta neki. Amikor hazafelé mentek, be se gombolta a kabá­tot. Minek? Hadd lássák, hogy ő nem fél a hi­degtől. Kinyitotta a szemét, mert úgy érezte, hogy meg­állt a forgás. Panni állt az ágya mellett. — Zsuzsikám... Mi fáj? Anyuka is az ágy mellé állt. — Most szépen beveszed az orvosságot... Felült. Panni felé nyújtotta a kezét. — Haragszol? Tegnap azt hitfem, hogy én va­gyok az okosabb, az ügyesebb... Aki még a hi degtől sem fél... Ugye nem haragszol? Panni megfogta a kezét. Anyuka meg szájába adta az orvosságot. Nagyot nyelt. — Anyukám...! Pannikám...! Jó leszek. ígé­rem. .. — Rendben van — mondta anyuka. — Külön­ben sem vagytok ti rosszak, csak az a csúf manó, amelyik néha belétek bújik és olyan büszke sza­vakat kiabál. Ti jók vagytok, nemde? Mind a két kislány egyszerre mondta ki a halk szól: — Igen. Azután Zsuzsika újra lefeküdt. Panni még az ajtóból visszaintett neki. Zsuzsika pedig még sze­retett volna valamit mondani, de jött- a gyógyító, mély álom... TISZTSÉGÉHEZ MÉLTÓAN A Malý Horeš-i (kis géresi) iskola pionír­csapatának elnöke Rácz Alica, ötödikes tanuló és nagyon szorgalmas. Több szakkör tagja. Szíve­sen szerepel mint énekes, bár tagja a tánccsoportnak, vala­mint az egészségügyi körnek is. A tavaly megrendezett szavaló­versenyen első helye­zést ért el, a gyógy­növénygyűjtő verseny- bein második volt. Pél­dásan vezeti a csapat­tanács jegyzőkönyveit. Tisztségéhez méltóan dolgozik, tevékenyke­dik. Dócs Ildikó

Next

/
Thumbnails
Contents