Új Szó, 1974. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-13 / 2. szám, Vasárnapi Új Szó

VASÁRNAP 1974. január 13. A NAP kel — Nyugat-Szlo- vákia: 7.42, nyugszik: 16.20 Közép-Szlovákla: 7.30, nyugszik: 16.08 Ke- let-Szlovákia: 7.25, nyug­szik: 16.03 órakor. A HOLD kel: 23.22, nyug­szik: 9.56 órakor. NÉVNAPIDKOR SZERETETTEL KÖSZÖNTfÜK VERONIKA — RASTISLAV nevű kedves olvasóinkat 1749 ben született FRANTI­ŠEK PROCHÄZKA cseh iro­dalomtörténész (+1809) — 1754 ben született LACZKO VICS JÁNOS, a magyar ja­kobinus mozgalom egyik vezetője (az osztrák császár parancsára 1795-ben megöl­ték). — 1889-ben született VASZILIf GRIGORJEVICS FESZENKOV szovjet csilla­gász, elméleti asztrofizikus. A következő ÚJSZÚ BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK tartalmából A csehszlovák kommunisták és a fiatal nemzedék Juraj Varholík és Otto Čmolík cikkének befejező része Munkánkká! határozzuk meg Sok családban jó szokássá honosodott a tervezgetés. Közö­sen vitatják meg a nagyobb kiadásokat, meghatározzák a szükséges árucikkek vásárlásának a sorrendjét. Számba ve­szik a bevételt, az élelmiszerre költött összeget, s megálla­pítják, mennyiért vásárolhatnak még más árucikkeket. Ha összegyűlt a pénz, azt veszik meg, ami szerintük a legszük­ségesebb. Lényegében ez az elv — a fontossági sorrend — érvényesül az állami költségvetésben is. Törekvéseink hom­lokterében az emberről való gondoskodás szerepel, erre a célra évről évre nagyobb összeget fordítunk. Ha együttesen számítjuk a munkából és a szociális juttatásokból származó jövedelmet, továbbá az össztársadalmi eszközökből ingyene­sen nyújtott szolgáltatásokat és termékeket, akkor egy la­kosra számítva 1973-ban 2600 koronával több jutott, mint 1970-ben. Az idén a szociális és a kulturális — nem beruhá­zási jellegű — kiadásokra az állami költségvetésből 96 mil­liárd koronát fordítunk, ez 39,4 százaléka a CSSZSZK beruhá­zási előirányzatának. A 96 milliárd koronából 57 százalék a szociális biztosítási, 16,9 százalék az oktatásügyi, 15,2 száza­lék az egészségügyi és 3,2 százalék a kulturális előirányzat. Ehhez még hozzá kell számítani, hogy a fogyasztási árszint stabil marad, a személyi fogyasztás pedig 6.5 százalékkal nö­vekedik. Mindez világosan jelzi: életszínvonalunk emelkedő irányzatú. Költségvetésünk és tervünk reális alapokra épül. Arra szá­mítunk, hogy a nemzeti jövedelem átlagosan 5 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 3,8 százalékkal emelkedik. Ezt az emelkedést elsősorban a munkatermelékenység növelésével kell biztosítani. Csökkenteni kell az anyagi költségeket, job­ban ki kell használni az alapeszközöket. A hatékonyság nö­velése minden üzemre vonatkozik. A CSKP KB Elnöksége a gazdasági kérdésekről szóló jelentésében, felhívja a figyel­met, hogy „munkánk eredményeit és hatékonyságát nem mér­hetjük csupán a megelőző állapothoz, a kiindulási alaphoz viszonyítva — s ez különösen a gazdaságra érvényes —, ha­nem tekintetbe kell venni lehetőségeinket, jövő szükségletein­ket is. Csak ez a szempont késztethet arra, hogy kritikusan viszonyuljunk saját munkánkhoz, csak ez tesz lehetővé olyan következtetéseket, amelyek az igényesség új fokának megfelelnek.“ Munkahelyünkön mérhetjük le a legjobban, miként nőnek a követelmények, mennyivel igényesebb felada­tokat kell megoldani, mint az elmúlt évben. S a fő hangsúlyt a minőségi követelmények teljesítésére kell helyezni. A CSKP Központi Bizottsága, a Szakszervezetek Központi Tanácsa, a CSSZSZK kormánya és a SZISZ Központi Bizottsága együttes felhívásukban gazdálkodásunk gyenge pontjaira irányítják fi­gyelmünket: „A kommunisták és a pártonkívüliek közös erő­feszítésével védelmezni kell a szocialista társadalmi tulaj­dont, szilárdítani a kölcsönös együttműködést és az embe­rek közötti szocialista viszonyt, harcolni kell a közömbösség és a gazdaságosság szempontjait figyelembe nem vevő minden megnyilvánulás ellen... A fogyatékosságok kiküszöbölése mindnyájunktól függ. Népgazdaságunk sikeres fejlődése a kezünkben van. Ezért mindenki, aki az ország javát, békés felvirágoztatását óhajtja, kapcsolódjék be a közös munkába“. Az új év első napjaiban a jókívánságok elhangzása után bizonyára sok helyütt felvetődött a kérdés: vajon milyen lesz ez az esztendő? Nem vagyunk „távolbalátók“, de — nagyon leegyszerűsítve a kérdést, — egyértelműen válaszolhatunk: munkánkkal határozzuk meg, hogy miként fogunk élni. —cs — KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Keresztiil-kasul Európán Makrai Miklós írása a dunai hajózás jövőjéről A KGST szavatolja iparunk dinamikus fejlődését Szabó Lajos írása Mindent az emberért! Egy nemzetközi értekezlet tapasztalatából Teret és lehetőséget a fiataloknak Komlósi Lajos riportja Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára kedden jogadta B. Ny. Ponomarjovot, az SZKP KB titkárát, aki a Béke és Szocializmus folyóirat szerkesztőségi munkájáról tárgyaló értekezleten részt vevő szovjet küldöttséget vezetle. (A ČSTK felvétele) Juraj Varholík, a SZISZ Központi Bizottságának elnöke kedden, részt vett a brnói Zbrojovka SZISZ üzemi szervezetének kon­ferenciáján. (A ČSTK felvétele) Kairóból jelentik... Az utóbbi hetekben különösen gyakran kezdődtek ezekkel a szavakkal az újságírók, rádió- és televízió-stúdiók hírössze­foglalói: „Kairóból jelentik...“ Ez több okból természetes. Közel-Keleten a negyedszázados hidegháború 1973 októberé­ben immár negyedszer csapott át meleg-háborúba. Az össze­csapás következményei: a rendezés kilátásai — gondoljunk csak a nyugati világ energiahelyzetére! — rendkívüli mérték­ben befolyásolták az egész világpolitikát. Ilyen körülmények között teljesen érthető az a megkülönböztetett érdeklődés, amellyel öt kontinensen a térség arab kulcsországából, Egyip­tomból érkező híreket fogadták. Október első felében a kairói jelentések természetesen jó­részt hadijelentések voltak. A harcok elcsendesedése után a Kairóból keltezett jelentések zöme arról szólt, mi történt a Szuez felé vezető országút 101. kilométerkövénél felállított emlékezetes sátorban. Az esztendő utolsó napjaiban pedig a „Kairóból jelentik“ kezdetű híreket elsősorban egy másik várossal, Genffel kapcsolatban várták és elemezték a megfi­gyelők. Éppen e jólismert előzmények fényében keltettek feltűnést az utóbbi napok során az egyiptomi fővárosból érkezett jelen­tések. Ezek valami lényegesben eltértek az utóbbi időben meg­szokott táviratoktól. Kairóból hosszú idők után először közöl­tek belpolitikai természetű fejleményeket a hírszolgálati iro­dák. Ezúttal az olyan rutin-hírt, hogy például Raliini külügymi­niszter ismét tárgyalt a szovjet ügyvivővel és a kairói ameri­kai érdekképviselet vezetőjével, elhomályosították az egyip­tomi kormányátalakítással kapcsolatos jelentések és kombi­nációk. Szadat államfő — hangzott a legnagyobb figyelmet keltő hír — dr. Abdel Aziz Higazi miniszterelnök-helyettest, a pénz­ügyi, a gazdasági és a külkereskedelmi tárca miniszterét bíz­ta meg mind az elkövetkező időszak kormányprogramjának, mind a végrehajtáshoz szükséges személyek listájának ki­dolgozásával. Mindez a következőket jelentheti: 1. Az államfő, aki a háborús konfliktusra való tekintettel vette át a kormányfői tisztséget, újra miniszterelnököt nevez ki. 2. Ez a miniszterelnök valószínűleg dr. Higazi lesz. 3. Sze­mélyében gazdasági szakember kerül az egyiptomi kormány élére, amiből az következik, hogy az államfő szerint az elkö­vetkező szakaszban nagy szerephez juthatnak a gazdaságfej­lesztési kérdések. 4. Erről csak békében lehet szó. Ez a pillanatnyi helyzet, váratlan változás persze mindig lehetséges. De ha minden érdekelt fél hajlandó a kompromisz- szumra, a jövőben még több lehet a békés építésről szóló hír a „Kairóból jelentik“ kezdetű táviratokban. (ks) fflliUitliíH!tjllll!WI!IIIIÍiillllilillllllllllillllEliilllllilllilllllllllllltlllll!illlltlllilitllliltlliílllI 1974. I. 13. Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere Moszkvában megbeszéléseket folytatott Andrej Gromiko szov­jet külügyminiszterrel. (ČSTK — TASZSZ) Athéni metamorfózis... ff mm w v* ^ rí

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents