Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)

1973-12-09 / 49. szám, Vasárnapi Új Szó

1973. XII. 9. 10 □ Vladimir Kalina for­gatókönyve alapján — Ja- romil Jireš rendezésében készül — az Emberek a metróban című cseh film. Az alkotás három rövid történetben a prágai metró építőit mutatja be. Q A cseh és a szlovák filmek fesztiválját a jövő svben Nitrán rendezik meg. (A korábbi években a se­regszemle színhelye Plzeň volt.) A február 20—27 kö­zött sorra kerülő film­szemle célja, hogy értékel­je az 1973-as év hazai film­termését. A fesztivált a Feb­ruári Győzelem 26. és a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója jegyében rendezik meg. [H Egy ember és a töb­biek címmel Horváth Z. 3ergely, a budapesti televí­zió rendezője tévére alkal­mazza Kassák Lajos művét. Az alkotás hőse Beliczán Rudolf, aki már 15 évesen részt vett 1919 munkásmeg­mozdulásaiban. A rendező véleménye szerint a törté­net egy nyomasztó kor mun- kássorsáról fest képet. Q Párizsban nagy siker­rel mutatták be az Én, a nő című filmet, amelynek számtalan szerepében — cirkuszi artistanőtől a sok­gyerekes nápolyi anyáig, ro­mantikus álmodozótól a harcos, szakszervezeti veze­tőig — Monica Vitti csil­logtatta kiváló színészi ké­pességét. Q Romain Rolland A far­kasok című drámáját tele­vízióra alkalmazza Hajdúfy Miklós rendező. A tévépro- “ dukció a francia forrada­lom problémáival foglalko­zik, s azt boncolgatja, med­dig lehet elmenni, mi a ha­tárvonala annak, hogy a cél szentesítse az eszközt. Az alkotás szereplői: Sinkovits Imre, Tordy Géza és Mada­ras József. Q Krisztina svéd király­nő ismét film hőse lett. Egykor Greta Garbo alakí­totta, most a norvég Liv Ullmann személyesíti meg a The Abdication című Warner Bros-filmben. A film külső felvételeinek egy részét Olaszországban, a caprarolai Palazzo Farne- sében forgatták. Q Egy álmatlanságban szenvedő gazdag asszony éj­szakai bolyongása közben észreveszi, hogy a szomszé­dos elhagyatott házban gyilkosság történt... A hul­la reggelre eltűnik, az asz- szonynak senki sem hisz, s férje, állítólagos képzelődé­sei miatt, elmegyógyintézet­be akarja záratni. Az Éjsza­kai virrasztás című film hősnője Elizabeth Taylor, férje szerepét Laurence Har­vey, a Hely a tetőn című film főszereplője alakítja. □ Szikrázó lányok cím­mel készíti — Bacsó Péter és Zimre Péter forgatóköny­véből — legújabb filmjét Bacsó Péter, a Budapest Filmstúdió produkciójában. Főszereplők: Bánsághy Il­dikó, Bodnár Erika, Tardy Balázs. Operatőr: Zsombo­lyai János, zeneszerző: Vu- kán György. .<v.A koliboi stúdióban újabb mai té­májú, munkáskörnyezetben játszódó film készül. MIROSLAV HORŇÄK ■/éndező — PAĽO GEJDOŠ forgató- ' könyve alapján — LÄNGOLÖ ÚTKE­RESZTEZŐDÉSEK címmel, forgat ja leg­újabb filmjét, melyben a munka értel­mének és jelentőségének kérdését fe­szegeti. A film cselekménye az egy- kéri HUKO és a mai Kelet-szlovákiai Vasmű építésé közt eltelt időszakban játszódik,, és egy család sorsán keresz­tül azt a régi igazságot bizonygatja, hogy az emberi boldogság forrása a tisztességes. és becsületes munka, másrészt hogy csupán a munka, a szo­ciális változások nem elegendők a har­monikus együttélés megteremtéséhez. A film főbb szerepeit VIERA STRNIS­KO VÁ, VLADIMÍR DURDÍK, VLADO KOSTOVIČ, ĽUDOVÍT GREŠŠO és JAN MISTRlK játssza. A MEXIKÓI FILM MA A gyártás és a forgalmazás nehézségei Mexikóban az állam szigorú felügyele­tet gyakorol a filmgyártás felett, és a teljes filmipart ellenőrzi; s ez nagyon sok­ban emlékeztet a régi Hollywoodra, egy­fajta államosított Hollywood az egész film­gyártás. A piramis csúcspontján a film­ipart finanszírozó bank elnöke áll. A bank állami intézmény, mely a belügyminiszter igazgatása alá tartozik. A mexikói film ipar tényleges irányítója a bank vezér- igazgatója, aki a filmipar három idegköz pontját, a gyártást, a forgalmazást és a moziüzemeltetést szervezi. Jelenleg ez nem más, mint az elnök testvére, Rodolfo Echeverria Alvarez, aki minden valószínű­ség szerint helyén is marad a hatéves elnöki mandátum lejáratáig. A vezérigaz­gató valaha színészként működött, tehát jól ismeri a szakmát. Feltett szándéka a mexikói filmipar átszervezése, új tehetsé­gek felfedezése, ä minőségi filmek szá­mának növelése egy olyan filmgyártásban, mely évente átlag mintegy hetven filmet produkál. A forgalmazás három különböző hálóza­ton keresztül történik. Az egyik hálózat a mexikói, a másik a spanyolországi és latin-amerikai, végül a harmadik a világ más országaiban történő terjesztéssel fog lalkozik. A forgalmazásból származó ösz- szegek egy része visszakerül a gyártásba, és segíti a megszavazott bankhitelekkel a filmek készítését, tovább erősíti az ál­lamapparátus befolyását a filmgyártásra. A főváros mozijainak 80, a vidék mozijai­nak 40 százaléka az állam kezében van. Az új vezérigazgató kinevezésével a film­ipar struktúrájában változás történt. Az állam tulajdonában levő Churubusco-i film­stúdiók maguk is készíthetnek filmet, és közve lenül igényelhetnek hiteleket a ban­koktól. Az első kategóriában dolgozó rendező­ket képviseli Felipe Cazals és Arturo Rip stein. Felipe Cazals 1968-ban A viszály' ulmá- fá-t még 60 ezer pezóért készítette (a film három zavaros csavargóról szól, aki­ket egy ember megölésére béreltek fel), de 1972-ben készült Aquellos anos című filmje már 6 millió pezót emésztett fel A filmet Carlos Fuentes írta, és a mexikói történelem igazságos korszakát, a forra­dalom éveit idézi. Arturo Ripstein szintén 1972-ben készült A tisztaság kastélya című filmje 3 és fél millió pezóba került, és az ideges ritmusú film egy 15 évre bezárt család történetét mondja el. A harmadik ismert mexikói rendező Al­berto Isaac 1972-es filmjében (A szüzek sarka) egy csodatevő szélhámos kalandja­it vitte vászonra, a főszerepben a híres Maria Candelaria (1943) rendezőjével, Emilio Fernandezzel. A függetlenített gyártók és rendezők közül figyelemre méltó Alberto Joskowitz El Cambio (1972) című filmje, mely két fiatalember vidéki vakációzását meséli el. A vakáció drámába torkollik, mert a két fiatalembert egy rendőr lelövi. Szinte valamennyi mexikói film színes. Jól érezhető rajtuk az európai vagy ame­rikai hatás. A mexikói filmek legjobbjai kétségtelenül a dokumentumfilmek. Gustavo Alatriste Buíiuei három filmjé­nek (Az öldöklő angyal, Viridiana, Oszlo­pos Simon) a producere. Kél művészmozi­ja és egy népszerű filmszaklapja köti még a filmhez. 1969-ben egy kis forgató- csoporttal 16 mm-es filmre forgatta az Akik az előlegekből élnek című filmjét a guacatini parasztok éleiéről, akik egy ter­melőszövetkezet tagjai. Gyerekeik rosz- szul tápláltak, 7 éves koruktól dolgoznak, a családok csak segélyekből élnek, csak bonokkal fizetik őket. A szomszédos vá­ros, Merida kórházában az orvosnak min­den második percben új betege van. 1971- ben forgatta Ki a felelős? című filmjét, melyben Mexikó állam Ciudad Netzahual- coyoetl városának lakóit szólaltatja meg, akiket csaló üzletemberek kijátszottak. Alatriste az első Mexikóban, aki hasonló jellegű filmeket mert forgatni. A „Cooperativa de cinema marginal14 csoport szuper 8 mm-’en dolgozik, és film­jeit munkás és paraszt miliőben forgatja. Teljesen szembenáll mindazzal, ami a mexikói filmgyártásban készült, még Alat- ristevel is. Csak egy filmet méltatnak, melyet a valaha független filmgyártó — Paul Leduc — készített, és amelynek cí­me Reed: Mexico insurgente. A 16 mm-es filmen, fekete-fehéren készült film, mely ún. profi játékfilm, önmagában is valló* mással ér fel. A film 450 000 pezóba ke* rült. Jelentőségét azonban az tény is adja, hogy ebben a műben a mexikói forrada* lom nem mint legenda, hanem mint tör­ténelem kerül filmre. /A Filmkultúra alapján) DOKUMENTUMOK ALAPJÁN KÉSZÜLT JÁTÉKFILM: EMBER KERESTETIK Köznapi cím: Ember kerestetik. Üj szovjet film. Az utóbbi évek egyik legjelentősebb al­kotása. Valós események alap ján készült, Agnyija Bar to ismert szovjet írónő nyolcévi munkájának összegezése. A második világháború száz- és száz­ezer felnőttet és gyere­ket szakított el családja tói. Közülük nagyon so­kan mindmáig hiába ke­resik eltűnt hozzátarto­zóikat. Agnyija Barto 1965-től kezdődően a moszkvai rádióban kü­lön rovatot nyitott, szép feladatra vállalkozott: felolvassa a szeretteiket keresők leveleit, és a hallgatók milliói elé tár­ja azokat az adatokat. apró részleteket, homá­lyos emlékképeket, ame­lyek talán nyomra ve­zetnek, és több mint ne­gyedszázad után újra egyesítenek egy-egy csa­ládot, lehetővé teszik anyák és gyerekek, nővé­rek és fivérek számára a három évtizedig várt pillanatot, a találkozást. A rádióadások alapján eddig több mint ezer család tagjai találtak egymásra. Agnyija Barto ezekből a történetekből emelt ki hatot, s formált játékfilmmé. A film néhány jelenet- sora: gyermekeiket ke­reső anyák, anyjukat ke­reső gyerekek a kutató- szolgálat irodájában pla­fonig érő, kartotékokkal teli szekrényfiókok előtt. Erőlködve, évtizedek táv­latából emlékeiket kutat­va, egy recsegő hintára, egy konyhai küszöbre emlékeznek. Egy anya száz és száz zakatoló cér- názógép között, egyforma köpenyes munkásnők előtt leányát kurtatja, s amikor rátalál, rémült mozdulattal tépi fel an­nak blúzát, hogy teljes bizonyságot szerezzen, az anyajegyet megpillantsa. Egy másik anya tragé­diája, aki megtalálja gye­rekét, de az — megtud­va, hogy anyja csak egy­szerű tisztviselőnő — megtagadja. A fiatal rendező ne­vét feltétlenül már most meg kell jegyezni: Miha- il Bogin. . . (m) Jurij Visinszkij ren­dező befejezte a Mószfilm stúdióiban Az óceán című film felvételeit. Az új szov­jet film érdekessége, hegy központi figurá­ját. Masát, a boldog­ságról ábrándozó, bo­nyolult lelkű fiatal asszonyt TatjanaSza- mojlova alakítja. Ké­pünkön: 11. RERMAN és T. SZAMOJLOVA Az óceán című film­ben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents