Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)

1973-12-09 / 49. szám, Vasárnapi Új Szó

Nyikolaj Zacfornoj riportja 1973 XII. 9. A z SZKP XXIV. kongresszusának az 1971—1975 évi ötéves nép­gazdaságfejlesztési tervre vonatkozó irányelvei feladatul tűzik ki, hogy be kell fejezni a Nahodka vidékén léte­sülő mélytengeri távol-keleti kikötő első részének építését. Az épülő mű a szovjetország legnagyobb építkezé­seinek egyike s elősegíti majd a Szov­jetunió külgazdasági kapcsolatainak bővülését. A délkelet-ázsiai országokba irányí­tott sok-sok teherrakomány halad majd át az új tengeri kapukon. Ez indokolta a külföldi, elsősorban a ja­pán üzleti körök érdekeltségét az építkezésben. Tervezésében a szovjet szervezetek mellett japán cégek is részt vesznek. Fiatal város Három évvel ezelőtt éppen csendes­óceáni útról voltam hazatérőben. Sű­rű ködfal állott utunkban, amelyből a tiszta ég hátterében titokzatos éles csúcsok kandikáltak ki. így látták a Szovjetunió távol-keleti partvidé­két a fedélzeten kíváncsiskodó uta­sok. Hajónk beleúszott a nyirkos ködtö­megbe. Csakhamar világosodni kez­dett és kibontakozott előttünk Na­hodka kikötőváros kékeszöld panorá­mája, melyhez hozzáillettek a közvet­lenül a part pereménél zsúfoltan egymás mellett sorakozó különféle színű hajók. A napfényben üvegesen csillogó há­zak egyre feljebb kúsztak a hegyek hátán. Látszott egy épülő üzem, a dokkok, a raktárak tetői. A széles öblöt körülálló emelődaruk úgy moz­gatták le s fel karjaikat, mint daru­madarak a csőrüket. ... Aztán három év múltán ismét elém tárult Nahodka panorámája, most azonban a szárazföld, a hágó felől. Autón érkeztem oda a száraz­föld felől, úgy várva a tengert, mint három évvel ezelőtt a várost és a hegyeket. Felülről néptelennek tűnt a város­sal azonos nevű öböl. Egy távoli szeg­letben, ahol szigetek és homoktenger terül el, a Szucsana folyó torkolatá­nál három kúp alakú tűzhányó kéklik: ■közvetlenül a Csendes-óceán partján a Nővs*, a büszke Nővérnél valamivel lejjebb a Fivér, s végül a kis Unoka- fiv'ír. Autónk leereszkedve a völgybe egy zajos modern város sugárútjára tér. Több tíz kilométerrel hosszabbodott a város fő utcája. A nahodkai városi pártbizottságon Fjodor Fomenko első titkár mesélte: — Városunk fiatal. A fő foglalko­zási ágak űzői nemcsak a kikötőmun­kások, tengerészek és halászok, ha­nem az építők is. Fejlődik a város. Üj, hatalmas kikötőt építünk Nahod­ka közelében fa Vrangel-öbölben). A meglevő kikötő már nem képes be­fogadni a teherrakományok állandóan fokozódó özönét, noha 1971-ben több mint hétmillió tonna teherrakomány kezelését végezte el. Ha majd teljesen felépül a kikötő, évente több tízmil­lió tonna teherrakománnyal manipu­lálhatnak. Polgári célú építkezés is folyik. Városunkban óriási a kereslet az építőanyagok iránt. Tekintettel ar­ra, hogy a vidék fnldrengésveszélyez- tetett, csak fokozott szilárdságú épü­leteket emelünk. A Vrangel-öbölben A nahodkai mólók mellett kikötői motoroshajó suhan el mellettünk. Szárazföldi és tengeri utak találkoz­nak itt. Egymáshoz ér a ki- és bera kodó hajók fedélzete. Mögöttük a teherraktárak megszámlálhatatlan utcái. Erős motoros mozdonyok von­tatják ide és el a vasúti szerelvénye­ket. Mindez az óriásdaruk árnyéká­ban történik, amelyek a fedélzetek és körablakok felé nyújtogatják karjai­kat. Fémszerkezeteket, szahalini és kamcsatkai rendeltetésű áru-konténe­reket, ládákba csomagolt exportgépe két emelnek magasba és szállítanak a levegőn át. A hajók környílásain át szivattyúzzák az ömleszthető árut, s a szemes terményeket úgy öntik a vagonokba, mint a vizet. Halászkikötő. Az óceán belseje fe­lől érkező mélyhűtő-berendezésű ha­jók, úszó bázisok, úszó konzervgyá­rak és feldolgozó üzemek, amelyek kivilágított ablakaikkal emeletes há­zakként hatnak, partra teszik a ha­lakkal megrakott hordókai és ládá kát, az ikrás és tintahalas konzerv­dobozokat. Ez mind az óceán ajándé­ka. A világ minden részéből futnak be hajók a nahodkai kikötőbe követ szállítanak. Itt a fakiviteli mó­lók épülnek. — Most ez a mi fő létesítményünk, — mondja Viktor Jacenko, az épít­kezés vezetője. Vasárnap AaMában Ma vasárnap van, verőfényes, gyö­nyörű nap. Az új kikötő építői, kom- szomolisták, akik önként jelentkez­tek ide a Szovjetunió minden részé­ből, motorcsónakokon Nahodka vá­rosba távoztak, hogy egyesek bevá­sároljanak a nagy üzletekben, mások moziba menjenek vagy csak sétál­janak. A földgépek azonban tovább dolgoznak, mint hétköznapokon. Az exkavátorok kanalai mélyen belevá- jódnak az öböl fenekébe, és a ned­ves, sárgás agyagos-iszapos törme­léket átrakják az önjáró acéluszá­lyokra. Mélyítik a kikötő fenekét. A parton az építők telepe áll. A la­kóépületek mellett kereskedelmi vál­lalatok, széles aszfaltozott utca. A fa­lon egy lány sziluettje és félkör ala­kú tánctér fölött ez a felírás: „Cara- vella“. Sárga vitorlás a falon — autóbusz- megálló. Reggelente a szomszéd te­lepre viszik iskolába a gyerekeket. A közelben a bölcsőde épülete. A te­lepen már ötven gyermek van ... A leendő móló fala közelében, a bölcsődével és a tánctérrel szem­ben áll kikötve a Primőrje gőzös. Felkapaszkodunk a hajólétrán. Itt laknak a komszomolisták. A fiatalok sakkoznak a társalgó kajütben. Ez a hajó többé nem fog közlekedni, de a kényelmes kajütjei- ben lakó építők alávetik magukat a tengeri fegyelem törvényeinek. Őr­ségen állnak, eszményien takarítják a helyiségeket. A kazánház forró vi­zet juttat a zuhanyozókba és fürdő­szobákba. A hajón mosoda is van. itt óceánját# fognak pihenni A Vrangel-öbölben épülő új kikötő mólói modern óceánjáró hajókat is befogadhatnak. Az öböl partján Nahodka város új kerülete épül fel. Az építkezés ter­vén vlagyivosztoki építészek nagy munkaközössége dolgozik. Ott, ahol most a kráterek tövében széles ten­gerrészek sárgállanak, rendezett für­dőpart létesül a városlakók kényel­mére. Városnéző autóbuszra emlékeztető gyors motoroshajónk kifut a nyílt tengerre. Mind jobban kibontakozik az óriási öböl panorámája. Sötétedik. A tenger kékeszöld színt öltött s az öböl körül fényáradatban úsznak a hajók. A parton pedig az újonnan épülő üzem és kikötői épületek acélvázai. A motoroshajó az óriási úszódokkok mellett halad el. Jókora hajók javí­tásán dolgoznak. A dokkok falain ha­talmas fehérbetűs orosz és angol nyelvű feliratok: „Ne horgonyozz“, „Lassú menet“. A motoros aztán a tenger felé tart. Liszij sziget parttól elszakadt sziklái madártollazatra emlékeztetően mere- deznek ki a vízből. A sziget meredek partjain barlangnyílások feketéllenek. Boltozataik alatt a tenger is tompán zajlik. Ilyen barlangba még egy ki­sebb motoroshajó is befér. Elmesélték, hogy a Fivér krátert az építők szét akarták szedni: kőbá­nyát nyitottak. A város és a Szucsa- na-völgy lakosságától egymás után érkeztek levelek a városi szervezetek­hez. Kérték, szüntessék be a munká­latokat, mert véleményük szerint a Fivér vulkánhegy elállja a hideg ten­geri szelek útját a Szucsana völgye felé. Ha lehordják a tűzhányó kúpját, mostohább lesz a vidék éghajlata, pe­dig a völgyben barackosok és szőlők vannak. Tekintetbe vették a helybeliek vé­leményét és beszüntették a munkála­tokat. Motorosunk a Vrangel-öböl felé tart. Az öblöt a múlt század ötvenes éveiben Ferdinand Vrangel, a neves tudós, tengerész és sarkkutató tisz­teletére nevezték el, A tenger felől tengerszorosnak látszik az öböl, olyan mélyen ékelődik a szárazföldbe. A bejáratnál ugyan ki van téve a szélek dúlásának, de Itt széltörőket építenek, s a viharos hullámzás nem terjed át az épülő új kikötőbe. Az öböl közepén fémeövekeket ver le egy ejtőmű. Hatalmas önbillentők A tenger a nahodkai kikötőből Ha barovszk színpompás terén

Next

/
Thumbnails
Contents