Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)

1973-12-09 / 49. szám, Vasárnapi Új Szó

A prágai metró építését nemcsak a főváros, hanem az egész köz­társaság nagy érdeklődése kíséri. Az ötödik ötéves terv egyik legfonto­sabb beruházásáról van szó, s mert a C-vonal első szakaszának átadási ideje -is közeledik, néhány kérdést intéztünk ing. Jaroslav Valášekhez, a prágai METRO közlekedési vállalat igazgatójához. — Igazgató elvtárs . bizonyára mar sok tapasztalatot szerzett a metró építése alatt, ezért szeret nenk feltenni néhány kérdési az építés terveivel, körülményeivel és jelentőségével kapcsolatban. Első kérdésünk az lenne, hogy mikor születeti meg a metró építésének gondolata, és hogyan alakult ki a mat koncepció? A prágai metró építésének gon­dolata már meglehetősen régi. Való­színűleg a londoni, a chicagói és a budapesti földalatti vasút építésének hatására a prágai városi tanács m»r 1898-ban is foglalkozott ezzel a kér­déssel. Komolyabb javaslatok kidol­gozására azonban csak a húszas és a harmincas években került sor. Ér­dekes, hogy már az akkori javasla­tok is számoltak a nuslei híd megépí­tésével. Bár e javaslatokat pozitívan értékelték, gyakorlati megvalósításuk­ra mégsem került sor. Később a Vil lamos Vállalatok r. t. egy kéreg alatti villamosvasút építésére terjesztett elő javaslatot, amit 1939 (l)-ben a szak­véleményezés azzal az indoklással uta­sított el, hogy progresszívabb megöl dás lenne egy földalatti vasút meg építése. A következő években azonban már más gondok foglalkoztatták az embereket. A háború után újból felmerültek a főváros közlekedési problémái, de egy ilyen óriási méretű építkezés megkez­déséhez nem voltak meg sem a poli­tikai, sem a gazdasági feltételek. A prágai tömegközlekedés problémái nak megoldására az 1951—53-as és az 1955—56-os években terjesztettek elő és fogadtak el újabb javaslatokat, s később ismét felmerült a kéreg alat­ti villamos építésének gondolata, amelyet már egyszer elutasítottak, mert nagy problémákat okolna a fel színi közlekedésben. A hatvanas években valóban hozzá is láttak a kéreg alatti vonalak épí téséhez, és 1966-ban ilyen értelem­ben kezdték meg a munkákat a Fő- pályaudvar és a nuslei híd közötti szakaszon. Ez arra vezethető vissza, hogy egyes szakemberek a nyugati technika iránti csodálatukat kifejez­ve kritikátlanul akarták utánozni az egyes nyugati városokban elterjedt kéreg alatti közlekedési rendszere­ket. Ez egyúttal a szovjet tapasztala­tok lebecsülését és mellőzését je­lentette, ami főleg az 1968-as évben nyíltan is kifejezésre jutott. A kéreg alatti rendszer ellen szá mos élenjáró csehszlovák és külföldi szakember felszólalt. A szovjet szak emberek által kidolgozott tanulmány már 1967-ben kimutatta és tényekkel bizonyította, hogy a felszíni közieke déstől független metró megbízhatóbb, folyamatosabb közlekedést, nagyobb gyorsaságot, nagyobb teljesítményt és kultúráltabb utazást biztosít. Ezért a kormány 1967. augusztus 9-én végle­gesen a metró építése mellett dön­tött, s a jelenlegi hazai, valamint a külföldi tapasztalatok alapján meg­állapíthatjuk, hogy helyes volt ezt a döntés. A prágai metró építésének koncep­ciója teljes összhangban áll a város fejlesztési programjával és az egész közlekedési rendszer tervezett átépí­tésével. A metró hálózatának alapját 4 vonal (A, B, C, D) képezi, melyek építése a város fejleszlésével egyidő- ben folyamatosan történhet: A terve­zésnél figyelembe vették, hogy a prá­gai közlekedés jellegzetesen centrikus irányú. A város központi részében van a legtöbb munkahely, ahová a regge li csúcsforgalomban 100 flOO dolgozót kell szállítani. Ezért a metróállomá­sok a város belterülete alatt lénye­gesen közelebb vannak egymáshoz, mint a tervezett peremvonalakon. A metró külső vonalait úgy tervezték, hogy azok egybekapcsolják a város déli és délnyugati részén épülő új lakónegyedeket mind a központtal, mind az ipari telephelyekkel. A terve­zők természetesen arra is gondoltak, hogy a további közlekedési rendsze­rek (a városi felszíni tömegszállítási eszközök, a távolsági autóbuszok, az autópályák és a pályaudvarok) cél­szerűen a metróra kapcsolódjanak. Abból az alapelvből indultak ki, hogy a prágai metrónak — más városok­hoz hasonlóan — fokozatosan elsőd­leges és meghatározó szerepe lesz a főváros tömegközlekedési rendszeré­ben. — Mint ismeretes, a jövő évben már sor kerül a C vonul első sza­kaszának átadására. Vajon sikerül e minden szükséges munkái határidő­ben befejezni, és az ötödik ötéves tervben előirányzott további felada­tokat is teljesíteni? — A C-vonal KaCerovtól Florencba vezető szakaszát legkésőbb 1974. jú­lius 1-ig kell bevonni a főváros köz­lekedési rendszerébe. Ehhez január elsejével el kell kezdeni a szakasz próbaüzemelését. Ez a munkák bonyo­lultsága és a feszített határidők el­lenére reális feladatnak mutatkozik. Azonban nemcsak az építés befejezé­séről és a technológiai berendezés átadásáról van sző, hanem az üze­meltetéshez szükséges kezelő, karban­tartó és javító személyzetről is gon­doskodni kell. Az egyes állomásokon már csak a járulékos építési munká­kat végzik, az állomások közötti sza­kaszokon szintén a befejező munkák folynak. Itt még az alagutak szigete­lése és kiszárítása van hátra, a vá­gányokat már a pálya egész hosszá­ban lerakták. Az összekötő és biztosító A prágai metró hálózatának tervjavaslata kábelek és a technológiai berendezé­sek szerelése tervszerűen folyik, csu­pán a légtechnikai berendezések sze* relésében mutatkozik némi lemaradás. A metróban olyan szovjet gyártmányú kocsik fognak közlekedni, amelyek már jól beváltak Moszkvában, Lenin- grádban, Budapesten és más városok­ban, s amelyeken a csehszlovák fél kívánsága szerint bizonyos módosítá­sokat is eszközöltek. A metró egész építését s a C-vonal eiiső szakaszának befejezését a CSKP városi és központi szervei, Prága fő­város nemzeti bizottsága és a kor­mány szervei nagy figyelemben része­sítik. A C-vonal első szakasza befeje­ző munkáinak kérdéseivel a CSSZSZK külön kormánybizottsága foglalkozik, melynek tagjai Prága főváros pri­mátora, a CSSZSZK közlekedésügyi, valamint kohó és gépipari minisz­tere, a CSSZK belügyminisztere, épí­tésügyi minisztere és egészségügyi minisztere, a közlekedési és útgazda- sági dolgozók szakszervezete cseh bi­zottságának elnöke, valamint a Prá­gai Közlekedési Vállalatok vezérigaz­gatója. ' Az ötödik ötéves terv előirányozta az I-C vonal teljes befejezését. Emel­lett tovább folynak a munkálatok az A-vonal első szakaszának építésén, éspedig Dejviceből (Lenin utca) Vi- nohradyig (nám. Míru), és 1975-ben elkezdődik az A vonal meghosszab­bítása a Béke tértől [nám. Míru) Ol- šanylg. Ezek természetesen csupán a fő feladatok, amelyekhez természe­tesen még számos további építési és egyéb feladat tartozik. Egyúttal már ebben az ötéves tervben előkészítjük az 1976—1980-as évekre tervezett épí­tési munkákat. Főleg a harmadik, a B-vonal előkészítéséről van szó, mely. nek első szakasza a Smíchovi pálya­udvartól a Sokolovská állomásra (Flo- renc) vezet. Az, hogy a prágai metró eddigi épí­tését pozitívan értékelhetjük, első­sorban a metróépítők önfeláldozó és kezdeményező munkájának, valamint a Szovjetunióval való elvtársi együtt­működésnek köszönhető. A Szovjet unió a metróépítésben már több év­tizedes hagyománnyal és gazdag ta­pasztalatokkal rendelkezik, s a szov­jet szakemberek nagy segítséget nyúj­tanak mind az építési munkákban, mind az üzemeltetés előkészítésében. Speciális szyvjet építőgépekkel és be­rendezésekkel rendelkezünk, amelyek főleg az alagutak és a mélyebben fekvő állomások építésénél érvénye­sülnek. A már említett kocsiparkot is a Szovjetunió szállította, s egyúttal a kezelőszemélyzet szakképzéséről is gondoskodtak. — Az átlagember csak a felszínen folyó munkákat szemlélheti, a föld alatt folyó munkák rejtve marad­nak előtte. Hogyan lehetne ezeket a munkákat néhány adat segítségé­vel érzékeltetni? — Ez valóban így van, de azt is meg kell jegyezni, hogy a metró épí­tési munkái nemcsak föld alatt, ha­nem széles körű kooperációban is rejlenek. A metró építésében számos kutató, gyártó és építő vállalat vesz részt, a fő munkák közül megemlít­hetjük a geológiai felmérést, a vona­lak kitűzését, az alagutak, állomások műszaki tervezését, az architektúra kivitelezését, az összekötő, a bizton­sági és az energetikai hálózat terve­zését és megépítését, a közművesíté- si hálózat átrendezését, a kocsidé pók építését, a szervezési és a költ­ségvetési munkákat stb. A tulajdon­képpeni építési munkákon körülbelül 3500 dolgozó vesz részt, akik az or­szág különböző részeiből jött össze. Á C-voiiv.» első szakaszának megépí­téséhez l 200 000 m3 földet kellett ki­ásni, 260 000 m3 betonszerkezetet kel­lett beépíteni, amihez körülbelül fél­millió m2 zsaluzásra és 2500 tonna betonvasra volt szükség. Az olvasó­kat bizonyára az építés pénzügyi ol­dala is érdekli. Ezzel kapcsolatban megemlíthetem, hogy ha az építkezés valamennyi járulékos kiadását, tehát az állomások és a depók építését, a közművesítési hálózat átrendezését, s a további tereprendezési munkákat is beszámítjuk, akkor a metró egyet­len folyóméterének megépítése körül­belül 0,5—1 millió koronába kerül. Figyelembe kell venni, hogy a metró valamennyi állomása igényes, néme­lyik több szintes építmény, s ezt mind a föld alatt, bonyolult geológiai vi­szonyok között kellett megépíteni. — Az ötödik ötéves terv feladatai már ismeretesek. Mit lehetne el­mondani a prágai metró építésének távlati perspektíváiról? — A metró építése szinte véget nem érő folyamat. Külföldi tapaszta­latok is igazolják, hogy ahol már el­kezdték a metró építését, állandóan bővítik a hálózatot. Moszkvában pél­dául 1932-ben kezdődött a metró épí­tése, s ma további 25 évre dolgozták ki a metró bővítési programját. A többi városban is hasonló a hely­zet, ezért bátran állíthatjuk, hogy a metró generációk építkezése. Mi 1985-ig dolgoztunk ki tervet az építkezés első szakaszára, az elké­szített távlati prognózis azonban 2000-ig szól. Az eddigi elgondolások szerint a 4 vonal teljes hossza 92 km lesz, amelyeken összesen 104 állomás épül. A peremrészeken közlekedő vo­nalak — különösen a D-vonal — irá­nya azonban még nem végleges. Az építkezés első szakaszának feladata­it és ütemtervét egyébként az alábbi táblázat tartalmazza: vonal irány állomások km az átadás száma időpontja I-C Sokolovská—Káčerov 9 7,0 1974, 7.1. I-A Leninova—nám. Míru 7 4,7 1978 II-A Nám. Míru—Olšany 3 2,6 1979 1I-C Káčerov— Jižní mästo 4 6,3 1978/79 I-B Smíchov ČSD—Sokolovská 8 5,5 81/72 III-B Stodulecká—Smíchov ČSD 4 4,9 82/83 II-B Sokolovská—Palmovka 4 2,8 1985 ­III-C Dopraváku—Sokolovská 1 1,2 86/87 A felsorolt adatok érzékelhetően ki­fejezik, milyen hatalmas arányú épít­kezés folyik szocialista köztársasá­gunk fővárosában. A metró építése a bonyolultság, a terjedelem és afe igé­nyesség szempontjából előkelő helyet foglal el a szocializmus nagy építke­zései között. Az a tény, hogy a hú- ‘szas-harmincas évek terveit végre valóra válthatjuk, egyúttal azt Is je­lenti, hogy fejlett és gazdag társa­dalomban élünk, amely vállalhatja az ilyen igényes építkezések realizá­lását. Ez egyúttal építőiparunk és iparunk fejlettségét, valamint a Szov­jetunióval való együttműködés ered­ményességét is bizonyítja. A prágai metró építésében a Szovjetuiíió segít­sége a tervezéstől kezdve az építésen és a technológiai berendezések sze­relésén át egészen az üzemeltetés előkészítéséig minden szakaszon meg­nyilvánult, ezért nem formális ez a jelszó: „A prágai metró a csehszlovák —szovjet együttműködés építménye“. B. FRON mérnök A metró építésével kapcsolatban a tömegközlekedési eszközök közötti munkamegosztás a következő táblázat szerint alakul: közlekedési eszköz 1970 1975 1980 1985 metró 0 % 8,2 % 19,8 % 32,0 % villamos 73,1 % 59,1 % 44,0 % 32,3 % autóbusz 26,9 % 32,7 % 36,2 % 35,7 %

Next

/
Thumbnails
Contents