Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)

1973-12-07 / 291. szám, péntek

Csehszlovákiai—indiai közös nyilatkozat

Magyar—bolgár barátsági nagygyűlés Budapesten

Kádár János és Todor Zsivkov mondott beszédet

Amint már közöltük, Gustáv Husák és Indira Gandhi szerdán aláírták a csehszlovák- indiai tárgyalások eredményeit rögzítő közös nyilatkozatot. A nyilatkozatban Gustáv Husák elvtárs elismerését fejezte ki az indiai kormány békeszerető külpolitikájáról, amely az el nem kötelezettségen és a békés egymás mellett élés elvein alapul. E politika jelentős mértékben hozzájárult a pozitív fejlődés megerősítéséhez és megőrzéséhez a nemzetközi kapcsolatokban. Az indiai miniszterelnök asszony magas ra értékelte a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külpolitikáját, amely a világbéke megszilárdítására és az államok közötti együttműködés megerősítésére irányul. Mindkét fél megelégedését fejezte ki India és Csehszlovákia gazdasági, ipari és kereskedelmi együttműködésének fejlődése fellett. India iparosításához hozzájárultak azok az ipari üzemek, amelyek Csehszlovákia együttműködésével épültek jel az első és második gazdasági együttműködő si egyezmény keretében. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság most Indiával együttműködik további ipari üzemek felépítésében.

Az indiai fél magasra értékelte a Csehszlovák Szocialista Köztársasággal folytatott kölcsönösen előnyös együttműkö dést az indiai iparosítási program megvalósítása során. Mindkét fél kifejezte meggyőződését, hogy a gazdasági együttműködésről szóló Egyezményt a gazdasági, műszaki és tudományos együttműködésről szóló 1973. december 5-én aláírt jegyzőkönyvvel, valamint a tudományos-műszaki együttműködésről és ipari kooperációról szóló nemrégen megkötött megállapodással együtt ezzel összefüggésben fontos szerepet játszik. Ezen egyezmények keretében . Csehszlovákia részt vesz India ipari alapjának további növelésében. Mindkét fél megelégedését fejetzte ki a kölcsönös kereskedelmi csere növekedése felett. Megegyezett a nézetük abban, hogy az együttműködés bővítése és főként a két ország gazdaságainak célszerű munkamegosztás érdekében feltétlenül tovább kell fejleszteni az árucserét, valamint a kereskeldelmi és gazdasági kapcsolatok egyéb formáit és meg kell kezdeni az együttműködés hosszú távú programjainak kidolgozását a két ország népgazdasági terve alapján. Mindkét fél azt a nézetet vallja, hogy a kölcsönös kapcsolatok sokoldalú fejlődésének meggyorsítása érdekében hasznos lesz további egyezmények megkötését mérlegelni mind gazdasági, nevelői és kulturális területen, mind pedig a sajtó, a rádió és a televízió szakaszán.

A véleménycsere! megerősítette a két fél álláspontjának azonosságát, vagy közelségét a megtárgyalt nemzetközi kérdé sekkel kapcsolatban. Az egész emberiség alapvető érdekeit szem előtt tartva mindkét fél elítélte az imperializmust, a gyarmatosítás és újgyarmatosítás minden formáját és megnyilvánulását és határozottan elítélték a fajgyűlöletet és az újfasizmust. Mindkét fél kifejezte akaratát, hogy továbbra is minden erkölcsi, politikai és anyagi segítséget megad az el- iflelgeníthetetlen jogaikért küzdő népeknek és mindent megtesz, ami erejében áll a világbéke és a haladó fejlődés biztosítása érdekében. Kifejezték elhatározásukat, hogy Csehszlovákia és India a lehető legnagyobb mértékben hozzájárul ehhez a fejlődéshez. A két fél üdvözölte a növekvő enyhülést Európában és hangsúlyozták azt a fontos szerepet, amelyet a szocialista társadalom az európai biztonsági és együttműködési értekezlet ösz- szehívása során játszott a kontinens békéje, biztonsága és az együttműködés érdekében. Meggyőződésük, hogy az értekezlet sikeres befejezése megteremti az előfeltételeket valamennyi európai állam békés együttműködésének biztosításához. Az indiai fél nagyra értékelte a Csehszlovák Szocialista Köztársaság konstruktív szerepét az európai államok békéjén és együttműködésén alapuló kapcsolatok támogatásának erőfeszítésében.

A két fél kifejezte reményét, hogy ez a kedvező európai fejlődés elősegíti a feszültség enyhülését és a konfliktusok megoldását a világ többi részén is. A két fél megelégedését fejezte ki, hogy az el nem kötelezett országok nemrégen megtartott algíri csúcsértekezlete pozitívan hozzájárult az imperializmus, a gyarmatosítás és az újgyarmatosítás, valamint a fajgyűlölet elleni harchoz, valamint az igazságos békéért, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért folyó küzdelemhez. A csehszlovák fél magasra értékelte India fontos szerepét ezen az értekezleten.

Mindkét fél teljtísen megérti és támogatja azt az erőfeszítést, amely arra irányul, hogy a feszültség enyhülése visz- szatarthatatlan folyamattá váljék és kiterjedjen a világ valamennyi részére és hogy a politikai enyhülés katonai téren is visszatükröződjék. Támogatják a leszerelési világértekezlet mielőbbi összehívására irányuló javaslatot, vala mennyi állam részvételével abból a célból, hogy véget vessenek a fegyverkezési versenynek és elérjék az általános és teljes leszerelést, szigorú nemzetközi ellenőrzés alatt. A két fél újból megerősítette egyetértését az ENSZ-közgyűlés azon határozatával, amely kimondja az erőszakról való lemondást a nemzetközi kapcsolatokban és az atomfegyverek alkalmazásának örök időkre szóló betiltását. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és India bízik abban, hogy az indiai szubkon- tinensen lévő államok között még fennálló megoldatlan problémákat az India és Pakisztán között 1972 júliusában megkötött szimlai egyezménnyel összhangban oldják meg.

Mindkét fél azt a nézetet vallja, hogy India és Banglades 1973. április 17-i közös nyilatkozata, valamint az 1973. augusztus 28-i indiai—pakisztáni megállapodás jó alapot szolgáltak az Indiai szubkontinens országai jószomszédi kapcsolatainak megteremtéséhez.

Mindkét fél követeli a Banglades Népi Köztársaság mielőbbi felvételét az ENSZ-be és úgy véli, hogy nincs ok halogatni törvényes jogainak megadását arra, hogy a világszervezet tagjává váljék.

Mindkét fél nagy jelentőséget tulajdonít a világbéke megőrzésének. Ezzel összefüggésben úgy vélekednek, hogy az ázsiai államok közötti sokoldalú együttműködés fejlesztése, a szuverenitás és a határok sérthetetlensége, az erőszakról való lemondás, az egymás bel- ügyeibe való be nem avatkozás, az egyen/ogúság és a kölcsönös előnyök alapján hozzájárul az ázsiai kontinens békéjéhez és stabilitásához.

Mindkét fél üdvözli a vietnami háború befejezéséről és a béke helyreállításáról szóló egyezményt és feltétlenül szükségesnek tartja, hogy valamennyi aláíró fél szigorúan és következetesein betartsa ezt az egyezményt. Ugyanakkor felhívást tesznek a laoszi béke felújításáról és a nemzeti megbékélésről szóló egyezmény következetes betartására és kifejezik reményüket, hogy Kam bodzsában is hamarosan létrejön a békés rendezés az ország népe érdekeinek megfelelően.

Mindkét fél üdvözli a koreai félszigeten bekövetkezett pozitív irányzatú fejlődést és kifejezi meggyőződését, hogy a kétoldalú megbeszélések útján külső beavatkozás nélkül való békés újraegyesítés megfelel a koreai nép igazságos érdekeinek a béke és a biztonság megszilárdítását szolgálja a világ e részén.

Mindkét fél mélységet nyugtalanságát fejezte ki a közel- keleti helyzet felett, ahol nemrégen ellenséges akciók törtek ki az arab területek izraeli megszállása következtében. Állást foglaltak az igazságos és tartós közel-keleti béke biztosi* fása mellett az izraeli csapatok kivonása alapján valameny- nyi megszállt arab teárületről és e területen élő valamennyi ország és nép biztonsága és szuverenitása biztosítása alapján, beleértve a palesztinai arab nép törvényes jogait is. A két fél újból megerősítette szolidaritását az agresszív izraeli terjeszkedés ellen harcoló arab országokkal. Sürgetően szükségesnek tartják, hogy Izrael haladéktalanul teljesítse a Biztonsági Tanács 1967 november 22-i 242 számú és 1973. október 22-i 338. számú határozatát,

amelyek a közel-keleti konfliktus politikai rendezésének gyakorlati és igazságos alapját szolgáltatják.

A két fél újból teljes támogatásáról biztosította a gyarmati országokban a nemzeti felszabadító mozgalmakat és nyomatékosan követeli a gyarmati rendszer valamennyi maradványának gyors és teljes felszámolását az ENSZ-közgyűlés deklarációjával összhangban. Határozottan elítélik a fajgyűlölet és a faji kizárólagosság minden megnyilvánulását mint összeegyeztethetetlent az emberiség lelkiismeretével. Ez ellenkezik az alapvető emberi jogok és szabadságjogok elvével.

A két fél hangsúlyozta az ENSZ fontosságát a béke megőrzése és a nemzetközi békés együttműködés fejlesztése

szempontjából. Egyetértettek azzal, hogy továbbra is erősíteni fogják a kétoldalú és sokoldalú együttműködést az ENSZ-ben és annak szakosított szerveiben. Mindkét fél azt az azonos nézetet vallja, hogy az államok gazdasági jogainak és kötelességeinek alapokmánya, amelyet az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési értekezlete készít elő, segítséget nyújthat az egyenjogú nemzetközi gazdasági rendszer kialakításában s a különböző gazdasági színvonalú és társadalmi rendszerű államok gazdasági kapcsolatainak fejlesztésében és így hozzájárulhat a világ gyors társadalmi és gazdasági előrehaladásához. A két fél megegyelzett abban, hogy feltétlenül helyre kell hozni a gyarmati kizsákmányolás következményeit, hogy csökkenjen és megszűnjön világszerte a népek gazdasági egyenlőtlensége. A két fél nagy fontosságot tulajdonít a két baráti ország legfőbb képviselői személyes találkozóinak, amelyek hagyományossá váltak és jelentősen hozzájárultak a két ország baráti kapcsolatainak és együttműködésének elmélyítéséhez. Megállapodtak e kapcsolatok folytatásában valamennyi színvonalon, hogy elősegítsék a két fél gyümölcsöző és rendszeres véleménycseréjét a közös érdeklődésre számottartó, fontos kétoldalú és nemzetközi kérdésekről.

A két fél kifejezte akaratát, hogy folytatják erőfeszítéseiket a kétoldalúan előnyös további kulturális együttműködés fej* lesztése érdekében. Szem előtt tartva a két ország népei megértésének és kölcsönös barátságának hosszú hagyományait, Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a CSSZSZK Nemzeti Frontja KB elnöke és Indira Gandhi asszony, az indiai kormány elnöke teljels megelégedését feljezte ki megbeszéléseik eredményei felett. Meggyőződésünk, hogy Gustáv Husák és kíséretének látogatása jelentős lépés Csehszlovákia és India kölcsönös barátságának és együttműködésének fejlesztésében.

Gustáv Husák értékelte a meleg fogadtatást és vendégszeretetet, amelyben ő és kísérete az indiai kormány és az indiai nép kóréhein részesült. Indira Gandhi asszony az Indiai Köztársaság Kormányának elnökét meghívta a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba. A látogatásra mindkét fél számára megfelelő időpontban kerül sor. A meghívást köszönettel elfogadták.

GUSTÁV HUSÁK, a CSKP KB főtitkára,

a CSSZSZK NF KB elnöke

INDIRA GANDHI, az Indiai Köztársaság kormányának elnöke

Budapest — A Magyarországon tartózkodó bolgár párt- és kormányküldöttség tegnapi programjában nagy jelentőségű esemény szerepelt. Délután az Egyesült Izzó sportcsarnokában került sor a magyar—bolgár barátsági nagygyűlésre, amelyen Kádár jános, az MSZMP Központi Bizottságának első tifkára és a bolgár küldöttség vezetője, Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács elnöke mondott beszédet.

Kádár János bevezetőül elmondotta: örömmel tölt el ben niinket, hogy a testvéri bolgár nép a felszabadulás óta eltelt nem egészen három „évtized alatt — fölszámolva a történelmi múlt súlyos örökségét — a társadalmi élet valamennyi területén mélyreható forradalmi változásokat valósít meg, korszerű nagyipart és mezőgazdaságot teremtett s a fejlett szocialista társadalom felépítésén munkálkodik.

Ezután a szocializmust építő magyar nép sikereiről tájékoztatta a bolgár vendégeket, majd a két ország sokoldalú kapcsolatairól beszélt. Kiemelte: A

magyar—bolgár barátság, a

Bolgár Népköztársasággal való szövetség és együttműködés az elmúlt évtizedekben jól szolgálta mindkét nép érdekeit, internacionalista céljait. Dinamikus a fejlődés a gazdasági

együttműködésben is. A mostani ötéves tervidőszakra érvényes árucsere-forgalmi megállapodás az előzőhöz képest igen jelentős, mintegy 72 százalékos növekedést irányoz elő. A kulturális együttműködés mindkét nép érdekeit szolgálja.

Külpolitikai kérdésekről szólva az MSZMP KB első titkára megállapította, hogy a két ország együttműködése mindenekelőtt a szocializmus vívmányaira, a Szovjetunióhoz és a szocialista közösség többi országához fűződő internacionalista szövetségre épül. „Alapvető kötelességünknek tartjuk a szolidaritást a haladó, a demokratikus és a békeszerető erőkkel s támogatjuk harcukat.“ Ezután szólt arról, hogy a Szovjetunió, a szocialista országok, a haladó és békeszerető erők erőfeszítéseinek eredményeként az utóbbi években lényeges változás következett be a nemzetközi helyzetben. A háború és a béke kérdéseinek jövőbeni alakulása szempontjából történelmi jelentőségű az a fordulat, amely a szovjet- amerikai kapcsolatokban kibontakozik.

Kiemelte a vietnami háború befejezésének jelentőségét, valamint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet ösz- szehívását. A közel-keleti helyzetről szólva hangoztatta, hogy

Santiago — A chilei katonai junta „politikamentes közigazgatás megteremtésére törekszik" — jelentette be Pinochet tábornok, aki törvényen kívül helyezte a haladó pártokat és börtönbe záratja, vagy kivégezteti politikai ellenfeleit. A tábornok úgy nyilatkozott, hogy azok a tisztviselők, akik nem értenek egyet a „politikátlaní- tással", keressenek más foglalkozást maguknak. A hivatalnokok december 11-ig közölhetik álláspontjukat, ami nyilvánvalóan választást jelent a fasiszta junta támogatása, vagy ellenzése között. Ez utóbbi esetben természetesen kiteszik magukat a megtorlásoknak.

A kormány földművelésügyi minisztere szerint az utóbbi 8 évben államilag kisajátított földterületeket „szétosztják“ a parasztok között. A kormány „törvényes jogcímet“ ígér azokra a földekre, amelyek állítólag „soha sem kerültek birtokukba“. Ez a nyilatkozat nyilvánvalóan le akarja járatni a Népi Egység agrárreformját, amely során Chile történetében a legnagyobb mennyiségben sajátították ki a nagybirtokokat

a Magyar Népköztársaság szilárdan támogatja az arab népek igazságos harcát és a Biztonsági Tanács határozatainak értelmében követeli az arab országok törvényes jogainak helyreállítását és az Izrael által elrabolt és megszállt területek visszaadását.

Sajnálatos ténynek minősítette a kínai vezetés jelenlegi szovjetellenes és szocialistaellenes politikáját, amely a nemzetközi reakció malmára hajtja a vizet. Végül a magyar—bolgár barátság elmélyítését és a szocialista országok egységének jelentőségét méltatta.

Todor Zsivkov beszédében a küldöttség nevében örömét fejezte ki a látogatás felett és megállapította: A legnagyobb

figyelemmel kísérjük és nagyra értékeljük a tehetséges, szorgalmas magyar népnek a szocialista építés minden területén elért eredményeit.

Ezután szintén a két ország kapcsolatainak elmélyüléséről szólt, majd kiemelte a bolgár- magyar gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés kedvező fejlődését, a minőségi változásokat, amelyek a végrehajtás során annak formájában és módszerében végbementek, a KGST 25. ülésszakán elfogadott szocialista gazdasági integráció Komplex Programjának megfelelően.

Külpolitikai kérdésekről szólva így folytatta: Bulgária és Magyarország a legrégibb államok közé tartozik Európában, amely egy sereg pusztító háború fészke volt. Nem kell hozzá nagy politikai éles látás, hogy érzékeljük az utóbbi időben bekövetkezett enyhülést. Európa előtt reális perspektívák nyílnak a tartós béke és biztonság rendszerének kiépítésére. A szovjet—amerikai kapcsolatok javulása, az európai államok közötti kapcsolatok normalizálódása számos nemzetközi egyezmény megkötése, az NDK teljes jogú nemzetközi elismerése, a két német állam felvétele az ENSZ-be és egy sor más tény bizonyítja az új légkör létrejöttét Európában és a világban.

A közel-keleti kérdésekről szólva hangoztatta, hogy sürgősen lépéseket kell teiíni az izraeli agresszió valamennyi következményének felszámolása érdekében, nehogy új, még veszélyesebb háború robbanjon ki. Elítélte a chilei eseményeket, ahol a tábornokok maroknyi csoportja meggyilkolta a chilei nép törvényes elnökét. Szólt a Kínai Kommunista Párt bomlasztó tevékenységéről a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban és kijelentette, továbbra is harcolni fogunk a maóizmus káros ideológiája és gyakorlata ellen.

és közös paraszti gazdaságokat hoztak létre. A junta éppen a napokban gyilkoltatta meg azt a parlamenti képviselőt, aki a déli körzetekben irányította a földreform végrehajtását.

Stockholmban közölték, hogy Edelstam, a Svéd Királyság chilei nagykövete elhagyja Chilét. A svéd diplomata a szeptemberi fasiszta puccs után személyes bátorságával — diplomáciai sérthetetlenségét felhasználva — sok chilei hazafi életét és a megostromolt kubai nagykövetség alkalmazottalt mentette meg.

Néhány nappal ezelőtt, amikor a fasiszták egy santiagói kórházból brutálisan elhurcoltak egy műtét után lévő uruguayi hazafit, Edelstam nagykövet ismét szembe szállt a chilei hatóságokkal. Ekkor — diplomáciai mentességét semmibe véve — bántalmazták a svéd misszió vezetőjét és a junta nem kívánatos személynek nyilvánította és mielőbbi távozásra szólította fel. A chilei junta egyébként 42 baloldali újságírót letartóztatott és gyüj- tőtáborbei hurcolt.

A chilei junta újabb alkotmányellenes intézkedései