Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)

1973-12-05 / 289. szám, szerda

A prešovi Autófékgyártó Üzem dolgozói 800 000 koro­nával teljesítették túl a ter­melési tervfeladatokat a Nagy Október 56. évfordu­lójának és a csehszlovák— szovjet barátság hónapjá­nak a tiszteletére. Eredeti felajánlásukat ilyen mó­don csaknem 500 000 koro­nával szilárdították meg. A nyereségtervet félmillió ko­ronával teljesítik túl, s a* anyagmegtakarítás értéke több mint 650 000 korona lesz. Felvételünkön: Anna Mareková az autóbuszok fékhengerének az összesze­relésén dolgozik. (Felvétel: Haščák — ČSTK) Felkészülnek feladataik teljesítésére A csehszlovák néphadsereg­ben a SZISZ-szervezetek év­záró taggyűléseiken a kikép­zési évben végzett munkájukat értékelik, és keresik a munka hatékonysága fokozásának le­hetőségét. A SZISZ szerveze­teinek funkcionáriusai és tag­jai megvitatják az előző évzá­ró taggyűlés határozatainak teljesítését, kitűzik a további feladatokat, amelyek a CSKP XIV. kongresszusa, a SZISZ I. kongresszusa, valamint a CSKP KB és az SZLKP KB jú­liusi plenáris ülésének a szo­cialista ifjúság neveléséről szó­ló határozatából hárulnak rá­juk. Az eddig megtartott gyűlé­sek tapasztalatai alapján a legfőbb figyelmet a SZISZ esz­mei-nevelő munkájára irányít­ják, mivel a katonák nevelé­sének döntő és legfontosabb formája a katonák politikai ok­tatása. Nem csupán a SZISZ- szervezet tevékenységét elem­ző beszámolóban, hanem a vi­tában is konkrétan beszélnek az eredményekről, a tagok ak­tivitásáról, példamutatásáról, az ismeretek bővítését ellősegí­tő munkaformákról, a pozitív és negatív jelenségekről, a fo­gyatékosságok kiküszöbölésé­ről, a „Vörös Zászló“ nyomá­ban című verseny megvalósí­tásáról, a Lenini Forradalmi és Harci Hagyományok, és az Iro- dalombarátok Körében elért eredményekről. A SZISZ alapszervezetei konkrétan értékelik tagjaik példamutatását a harci és po­litikai előkészületben. Tudják, hogy a fegyelem megbontói fé­kezik az egész kollektíva sike­rét. A SZISZ-tagok a gyűlése­ken megvitatják, miként csök­kenthetnék a lelgkisebbre a ki­hágások számét. Ezek megelő­zésére nagy lehetőséget nyújt a katonák szabad idejének he­lyes kihasználása. Ezért nem csoda, ha erről is sok szó esik. A SZISZ-szervezetek a pa­rancsnokokkal együtt megvitat­ják a katonák kulturális és sportolási lehetőségeit, a fizi­kai rátermettség fokozásának módszereit. A SZISZ évzáró taggyűlésein megválasztják az új bizottsá­gokat, elfogadják a következő időszak munkatervét. A terv előkészítéséhez a feladatokat tartalmazó anyagot a fiatalok megtalálhatják a CSKP KB és az SZLKP KB júliusi plenáris üléseinek határozataiban, a SZISZ dokumentumaiban és a csehszlovák néphadserelg poli­tikai főcsoportfőnökének a hadsereg pártaktíváján mon­dott beszédében. A terv előké­szítése során figyelembe ve­szik a következő év jelentős ju­bileumait, — a Szlovák Nem­zeti Felkelés 30. és a duklai harcok 30. évfordulóját. S. AMBROŽ, alezredes A komárnói járás szocialista iporo A komárnói járás pártvezef- tősége a Dunamenti Múzeum igazgatóságával karöltve ebben az évben már a második nagy­szabású kiállítást rendezte meg. Az első kiállítás „A szo­cialista mezőgazdaság 25 éve y komárnói járásban" címen volt ismert, a mostani pedig „A szocialista ipar fejlődése a komárnói járásban“ cím alatt szerepel. Mindkét kiállítást a februári győzelem 25. évfordu­lója alkalmából rendezték meg, amely alkalmat nyújt a visszapillantásra, a felszaba­dulás előtti és utáni évek gaz­dasági eredményeinek összef- hasonlítására. Kajtár József, a Dunamenti Múzeum igazgatója így nyilatkozott erről a rendez­vényről: — Igyekeztünk a rendelkezé­sünkre álló aránylag kicsi te­rületen a lehető legtöbbet nyúj­tani. Egy-egy témakörben nem törekedhettünk teljességre, mi­vel szélesebb telrületet érin­tünk. Az ipari üzemek bemu­tatása mellett helyet kaptak itt az 1919—1945-ös évek munkás- mozgalmát bizonyító fényké­pek és dokumentumok is. Mácza Mihálynak, a forgató- könyv készítőjének nagyon sok érdeme van az egész akció megrendezésében és sikeres megvalósításában. Hasonlóan Suchý Emilnek és Bencsics Lászlónak is, akik a kiállítás kivitelezéséből vették ki a ré­szüket. A látogatók figyelmé­be ajánlom azt a kiadványt, amely „A komárnói járás ipa­rának rövid története" címen jelent meg és nagyon jól ki­egészíti a kiálításon látottakat. A járás 24 üzeme segített az anyaggyűjtésben. Modelljei­ket, fényképanyagjaikat, em­lékplakettjeiket, kitüntetéseiket bocsátották rendelkezésünkre. Az üzemek bemutatásánál el­sősorban a járás három, ebben az évben jubiláló ipari létesít­ményének, a 75 éves komáro­mi hajógyár, az ugyancsak 75 éves tanyi len- és kendergyár, valamint az 50 éves komáromi dohánygyár ismertetésére töre­kedtünk. A november 7-én megnyílt kiállítást az érdeklő­dők február végéig tekinthetik meg. Személyesen me ggyőződött róla EGY KÜLFÖLDI SZAKÉRTŐ LÁTOGATÁSÁRÓL Rövid újsághír gyanánt le­hetne közölni: Hazánkba érke­zett Ausztráliából John Jen- kings úr, az ottani rokkantak rehabilitációs bizottságának el­nöke. Melicher József elvtárs, a Csehszlovák Rokkantak Szö­vetsége Központi Bizottságának elnöke fogadta. A vendég ké­résére hazánkban több olyan intézményt meglátogattak, ahol a rokkantak átképzésével, gyó­gyításával foglalkoznak. A kül­földi szakértő személyesen meg­győződött arról, hogy hazánk­ban valóban korszerű, világ- színvonalon is egyedülálló, kö­vetésre méltó tevékenység fo­lyik ezen a téren. Megelége­dettségét fejezte ki, majd ha­zautazott Ausztráliába. Csakhogy a látogatásnak előz­ménye is volt, ezért érdemes arról is szólni. A FIMITIC, vagyis a testi fo­gyatékosok, a munkaképtelenek és polgári rokkantak nemzet­közi szövetsége, melynek tagja hazánk képviseletében a Cseh­szlovák Rokkantak Szövetsége is, a norvégiai Bergen városban tartotta meg legutóbbi ülését. Ezen részt vett Melicher József elvtárs, mint a FIMITIC szo- ciál-politikai bizottságának tagja, valamint Prachár Jirí, mérnök, a cseh testi fogyaté­kosok szövetségének elnöke, mint tolmács. Sok mindenről szó volt ezen a gyűlésen. Többek között pél­dául arról is, hogy küzdeni kell: a rokkantak kaplanak vámked­vezményt, szállítási kedvez­ményt a számukra létszükség­letet jelentő ortopédiai és egyéb segédeszközök vásárlása, szál­lítása esetén. Felszólaltak a Német Szövet­ségi Köztársaság képviselői: Helyes! Támogatjuk az indít­ványt. Náluk ugyanis a hadi- rokkantak elsőbbségi jogot él­veznek a polgári rokkantakkal szemben, akik számára a segéd­eszközök beszerzése elég kö­rülményes. Mit mondtak a mieink? Csak ennyit: A Csehszlovák Szocia­lista Köztársaságban a rokkan­tak a számukra szükséges se­gédeszközöket ingyen kapják. Ha netalán mégis külföldről szeretnének ilyesmit vásárolni, ám legyen/ é vámkedvezmé­nyek biztosítása sem okoz prob' lémát. Amikor más országok kül­döttei felvetették: jó volna va­lamilyen formában biztosítani, hogy a rokkantak munkához való jogot kapjanak, a mieink bejelentették: A szocialista or­szágokban ez a probléma nem probléma, mert a rokkantak munkához való jogát törvény biztosítja. Mit mondtak erre a többiek? Egyesek hallgattak. Mások — elég sokan — pedig valószínűt­lennek, utópisztikusnak minő­sítették a bejelentést. SOR KERÜLT arra is, hogy a FIMITIC különféle bizottsá­gai megvitatták a kongresszust előkészítő munkafeladatokat. Hangsúlyozták: Ez a kongresz- szus a rokkantak nevelésével, oktatásával és munkához való jogával kíván majd foglalkozni. Másnap a csehszlovák kül­döttség szót kért, mert mint mondani szokás: nem ment üres kézzel a bergeni gyűlésre. El­hangzott az előadás, a referá­tum: „A rokkantak foglalkoz­tatottságának feltételei, terv­szerű »megvalósítása a cseh­szlovákiai adottságok figyelem- bevételével.“ Rendkívüli érdeklődést vál­tott ki ez az előadás a küldöt­tek körében. Az érdeklődésre való tekintettel küldöttségünk megígérte, hogy a FIMITIC bi­zottságának megküldi a cseh­szlovák rokkantak foglalkozta­tottságát szabályozó és elősegí­tő törvényes intézkedések tö­mör áttekintését. Egyéb érdekes dolgokról is szó volt ezen az ülésen. A sú­lyos rokkantak zavartalan moz­gási lehetőségének biztosításá­ról. Meg is állapodtak a kül­döttek, hogy ebből a szempont­ból az építkezésekre és a közle. kedésre vonatkozó helyzetet egy közös kimutatásban össze­síteni fogják. Az elnök bejelen­tette, hogy a soron következő Rokkantak Nemzetközi Napjá­nak (1974. március 24) jelszava ez lesz: „A rokkantak — tár­said!“ A FIMITIC kongresz- szusa szervezési problémáit il­letően pedig megállapodtak, hogy 1974. május 15—17-én Ausztriában 100 küldött rész­vételével még külön megbeszé­lést tartanak majd. FURCSA JAVASLAT volt, hogy a rokkantak számára úgy­nevezett „európai“ igazolványt adjanak ki. Szóba került, tehát meg kellett mondani, hogy en­nek a problémának a megoldá­sa még nincs olyan stádium­ban, hogy az ügy végleges meg­oldást nyerjen. Rá lehetett volna mondani erre a javaslatra, hogy valószí­nűtlen és utópisztikus. Aki csak egy kicsit is ismeri a je­lenlegi „európai helyzetet“, tudja, hogy ez a javaslat nem minősíthető megvalósíthatónak Más, különösebb, érdekesebb, vagy jelentősebb kérdésről nem volt szó. A küldöttek hazautaz­tak. ÉS MOST, néhány héttel a FIMITIC gyűlése után Ausztrá­liából eljött hazánkba az otta­ni rokkantak rehabilitációs bi­zottságának elnöke. A saját szemével, a szakértő szemével láthatta, hogy amit küldöttsé­günk elmondott, az mind való­ság. Meggyőződött arról, hogy mi minősíthető utópisztikusnak, mi ténynek. HAJDÚ ANDRÁS Aki figyelmesen végigjárja a kiállítást, könnyen meggyőződ­het arról, hogy a komáromi já­rásban egyre több szót kapnak az ipari és a szolgáltatási üze­mek. A régi, kicsi műhelyeket beszüntették, vagy korszerűsí­tették és állandóan szaporo­dik az új ipari üzemek szá­ma. A kiállítás lelgérdekesebb ré­sze kétségkívül a komáromi Steiner Gábor Hajógyárat be­mutató részleg. A 75 éves ha­jógyár felszabadulás előtti és utáni története egyaránt na­gyon gazdag, amit kitűnően ér­zékeltetnek a korabeli fényké­pek és egyéb dokumentumok. A felszabadulás után roha­mosan fejlődött, s 1950-ben már új részlegekben kezdték meg a különböző típusú folya­mi hajók, motoros személyha­jók, teherhajók, úszó kotrók és más folyami berendezések gyártását. Az évek folyamán korszerűsítették a gyártási mód­szereket, új típusú hajókat és kotrókat állítanak elő. A ko­máromi hajógyárból kikerülő termékek idehaza és külföldön egyaránt hozzájárulnak a cseh­szlovák gépipar jó hírnevének elmélyítéséhez. A megalapításá­nak 75. évfordulója alkalmá­ból Munkaérdemrenddel kitün­tetett hajógyárban a hatodik ötéves terv idején a KGST ke­retén belül folyami-tengeri ha­jókat, személyszállításra szol­gáló hajókat és úszó kotrókat építenek majd, tehát a jelenle­gi gyártási programjuk lé­nyegében netm változik. A harmadik jubilánsról, az 50 éves komáromi dohánygyár­ról szintén sok érdekességet tudhat meg a látogató. A do­hánygyár a háború idején szin­tén nagyon megrongálódott. A felújítás után újra megkezdő­dött a termelés, s ma ebben a gyárban évente 530 vagon do­hányt dolgoznak fel, ami több mint ötszörösé az 1958-ban fel­dolgozott mennyiségnek. 1964- ben hazánkban először itt kezd­ték meg a kártolt technológiá­val készített füstszűrők gyártá­sát. A füstszűrös cigarettákat egyre többen megkedvelték, s míg 1965-ben csak 134 tonnát igényeltek a cigarettagyárak, addig 1973-ban ez a m°nnviség már megtízszerernHrtn A kiállításon ott sorakoznak a járás egyik legfiatalabb üze­me, a Hurbanovói (ógyallai) Sörgyár termékei is. A sörgyár „Arany fácán“ védjeggyel ellá­tott térmékei idehaza és kül­földön egyaránt kedveltté vál­tak. További munkalehetőséget biztosított a járás dolgozói szá­mára a Zemianská Olčán (Ne- mesócsán) a Partizánskéi Au­gusztus 29. Cipőgyár egyik fiók- íizeme, amely 1971 óta műkö­dik. A továbbiakban a látogatók áttekintést nyernek a komáromi nyomda, az autójavító üzem, a prostöjovi Agrostroj vállalat me­zőgazdasági gépeket gyártó üze* me, a járási építőipari vállalat* az ipari szövetkezetek, a külön­böző szolgáltatási vállalatok te­vékenységéről. Ezek a vállala*­A kiállítás egyik részlete. A komáromi hajógyárral egy­idős a tanyi len- és kenderfel­dolgozó üzem is, amelyet 1949- ben államosítottak. Az államo­sítás után korszerűsített lenki­készítő gyárban rohamosan vál­toztak a termelési viszonyok, a dolgozók munkakörülményei, ami természetesen az évi ter­melés rohamos növekedését eredményezte. Az üzem az 1966 —68-as években fokozatosan a kender feldolgozására tért át. A kiállítás anyaga és az emlí­tett kiadvány még egy érde­kes adatra hívja fel a figyel­met. A lenkikészítő gyárat egy újabb részleggel bővítik, ahol nem szövött technológiával ál­lítanak majd elő bútorhuzato­kat. 1975-ben indul meg a rész­leg próbaüzemeltetése, s a tel­jes üzemeltetésekor a tanyi len- és kendergyár munkatermelé­kenysége a jelenlegi szint tíz­szeresére növekedik. (Bíró Béla felvételei) tok, üzemek, kisebb vagy na- gyobb mértékben, de mind hoz­zájárulnak a komáromi járás arculatának megváltoztatásá­hoz, s az itt élő lakosság élet-- színvbnalának emelkedéséhez. A kiállítás rendezői nem fe­ledkeztek meg a járás és a já­rási székhely iparosításának kezdeteire utaló anyagok ösz- szegyűjtéséről és bemutatásá­ról sem. írásos dokumentumok, reklámok,, ereideti okmányok., korabeli munkaeszközök bizo­nyítják, hogy Komáromban és vidékén a 17. és 18. században a különböző mesterségek műve^- lői céhekbe tömörülve dolgoz­tak. A járási pártvezetőség, s a Dunamenti Múzeum igazgatósá­ga a jövőben még több hason­ló akciót szeretnének rendezni. fPákozdyl) Az antibiotikumok felfe­dezésével és * a penicillin­gyártás megindításával új korszak kezdődött 25 évvel ezelőtt az ipari fermentáció terén a csehszlovák gyógy­szeriparban is. Már szá­mos antibiotikum gyártá­sának alapfeltételeit dolgoz­ták ki az antibiotikumokkal és biotranszformációval fog­lalkozó kutatóintézetben a Prága melletti Rostokyban. Az utóbbi időben a kutató­munkát kiterjesztették olyan antibiotikumok gyártására is, amelyeket mezőgazdaság­ban használnak fel, pl. a takarmányok tápanyagérté­kének feldúsítására és siló- zási célokra. Felvételünkön: V. Matéjovská laboránsnő a V-Penicillin hatását ellen­őrzi a laboratóriumban. 1973. XII. 5. 4

Next

/
Thumbnails
Contents