Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)
1973-12-05 / 289. szám, szerda
A prešovi Autófékgyártó Üzem dolgozói 800 000 koronával teljesítették túl a termelési tervfeladatokat a Nagy Október 56. évfordulójának és a csehszlovák— szovjet barátság hónapjának a tiszteletére. Eredeti felajánlásukat ilyen módon csaknem 500 000 koronával szilárdították meg. A nyereségtervet félmillió koronával teljesítik túl, s a* anyagmegtakarítás értéke több mint 650 000 korona lesz. Felvételünkön: Anna Mareková az autóbuszok fékhengerének az összeszerelésén dolgozik. (Felvétel: Haščák — ČSTK) Felkészülnek feladataik teljesítésére A csehszlovák néphadseregben a SZISZ-szervezetek évzáró taggyűléseiken a kiképzési évben végzett munkájukat értékelik, és keresik a munka hatékonysága fokozásának lehetőségét. A SZISZ szervezeteinek funkcionáriusai és tagjai megvitatják az előző évzáró taggyűlés határozatainak teljesítését, kitűzik a további feladatokat, amelyek a CSKP XIV. kongresszusa, a SZISZ I. kongresszusa, valamint a CSKP KB és az SZLKP KB júliusi plenáris ülésének a szocialista ifjúság neveléséről szóló határozatából hárulnak rájuk. Az eddig megtartott gyűlések tapasztalatai alapján a legfőbb figyelmet a SZISZ eszmei-nevelő munkájára irányítják, mivel a katonák nevelésének döntő és legfontosabb formája a katonák politikai oktatása. Nem csupán a SZISZ- szervezet tevékenységét elemző beszámolóban, hanem a vitában is konkrétan beszélnek az eredményekről, a tagok aktivitásáról, példamutatásáról, az ismeretek bővítését ellősegítő munkaformákról, a pozitív és negatív jelenségekről, a fogyatékosságok kiküszöböléséről, a „Vörös Zászló“ nyomában című verseny megvalósításáról, a Lenini Forradalmi és Harci Hagyományok, és az Iro- dalombarátok Körében elért eredményekről. A SZISZ alapszervezetei konkrétan értékelik tagjaik példamutatását a harci és politikai előkészületben. Tudják, hogy a fegyelem megbontói fékezik az egész kollektíva sikerét. A SZISZ-tagok a gyűléseken megvitatják, miként csökkenthetnék a lelgkisebbre a kihágások számét. Ezek megelőzésére nagy lehetőséget nyújt a katonák szabad idejének helyes kihasználása. Ezért nem csoda, ha erről is sok szó esik. A SZISZ-szervezetek a parancsnokokkal együtt megvitatják a katonák kulturális és sportolási lehetőségeit, a fizikai rátermettség fokozásának módszereit. A SZISZ évzáró taggyűlésein megválasztják az új bizottságokat, elfogadják a következő időszak munkatervét. A terv előkészítéséhez a feladatokat tartalmazó anyagot a fiatalok megtalálhatják a CSKP KB és az SZLKP KB júliusi plenáris üléseinek határozataiban, a SZISZ dokumentumaiban és a csehszlovák néphadserelg politikai főcsoportfőnökének a hadsereg pártaktíváján mondott beszédében. A terv előkészítése során figyelembe veszik a következő év jelentős jubileumait, — a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. és a duklai harcok 30. évfordulóját. S. AMBROŽ, alezredes A komárnói járás szocialista iporo A komárnói járás pártvezef- tősége a Dunamenti Múzeum igazgatóságával karöltve ebben az évben már a második nagyszabású kiállítást rendezte meg. Az első kiállítás „A szocialista mezőgazdaság 25 éve y komárnói járásban" címen volt ismert, a mostani pedig „A szocialista ipar fejlődése a komárnói járásban“ cím alatt szerepel. Mindkét kiállítást a februári győzelem 25. évfordulója alkalmából rendezték meg, amely alkalmat nyújt a visszapillantásra, a felszabadulás előtti és utáni évek gazdasági eredményeinek összef- hasonlítására. Kajtár József, a Dunamenti Múzeum igazgatója így nyilatkozott erről a rendezvényről: — Igyekeztünk a rendelkezésünkre álló aránylag kicsi területen a lehető legtöbbet nyújtani. Egy-egy témakörben nem törekedhettünk teljességre, mivel szélesebb telrületet érintünk. Az ipari üzemek bemutatása mellett helyet kaptak itt az 1919—1945-ös évek munkás- mozgalmát bizonyító fényképek és dokumentumok is. Mácza Mihálynak, a forgató- könyv készítőjének nagyon sok érdeme van az egész akció megrendezésében és sikeres megvalósításában. Hasonlóan Suchý Emilnek és Bencsics Lászlónak is, akik a kiállítás kivitelezéséből vették ki a részüket. A látogatók figyelmébe ajánlom azt a kiadványt, amely „A komárnói járás iparának rövid története" címen jelent meg és nagyon jól kiegészíti a kiálításon látottakat. A járás 24 üzeme segített az anyaggyűjtésben. Modelljeiket, fényképanyagjaikat, emlékplakettjeiket, kitüntetéseiket bocsátották rendelkezésünkre. Az üzemek bemutatásánál elsősorban a járás három, ebben az évben jubiláló ipari létesítményének, a 75 éves komáromi hajógyár, az ugyancsak 75 éves tanyi len- és kendergyár, valamint az 50 éves komáromi dohánygyár ismertetésére törekedtünk. A november 7-én megnyílt kiállítást az érdeklődők február végéig tekinthetik meg. Személyesen me ggyőződött róla EGY KÜLFÖLDI SZAKÉRTŐ LÁTOGATÁSÁRÓL Rövid újsághír gyanánt lehetne közölni: Hazánkba érkezett Ausztráliából John Jen- kings úr, az ottani rokkantak rehabilitációs bizottságának elnöke. Melicher József elvtárs, a Csehszlovák Rokkantak Szövetsége Központi Bizottságának elnöke fogadta. A vendég kérésére hazánkban több olyan intézményt meglátogattak, ahol a rokkantak átképzésével, gyógyításával foglalkoznak. A külföldi szakértő személyesen meggyőződött arról, hogy hazánkban valóban korszerű, világ- színvonalon is egyedülálló, követésre méltó tevékenység folyik ezen a téren. Megelégedettségét fejezte ki, majd hazautazott Ausztráliába. Csakhogy a látogatásnak előzménye is volt, ezért érdemes arról is szólni. A FIMITIC, vagyis a testi fogyatékosok, a munkaképtelenek és polgári rokkantak nemzetközi szövetsége, melynek tagja hazánk képviseletében a Csehszlovák Rokkantak Szövetsége is, a norvégiai Bergen városban tartotta meg legutóbbi ülését. Ezen részt vett Melicher József elvtárs, mint a FIMITIC szo- ciál-politikai bizottságának tagja, valamint Prachár Jirí, mérnök, a cseh testi fogyatékosok szövetségének elnöke, mint tolmács. Sok mindenről szó volt ezen a gyűlésen. Többek között például arról is, hogy küzdeni kell: a rokkantak kaplanak vámkedvezményt, szállítási kedvezményt a számukra létszükségletet jelentő ortopédiai és egyéb segédeszközök vásárlása, szállítása esetén. Felszólaltak a Német Szövetségi Köztársaság képviselői: Helyes! Támogatjuk az indítványt. Náluk ugyanis a hadi- rokkantak elsőbbségi jogot élveznek a polgári rokkantakkal szemben, akik számára a segédeszközök beszerzése elég körülményes. Mit mondtak a mieink? Csak ennyit: A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a rokkantak a számukra szükséges segédeszközöket ingyen kapják. Ha netalán mégis külföldről szeretnének ilyesmit vásárolni, ám legyen/ é vámkedvezmények biztosítása sem okoz prob' lémát. Amikor más országok küldöttei felvetették: jó volna valamilyen formában biztosítani, hogy a rokkantak munkához való jogot kapjanak, a mieink bejelentették: A szocialista országokban ez a probléma nem probléma, mert a rokkantak munkához való jogát törvény biztosítja. Mit mondtak erre a többiek? Egyesek hallgattak. Mások — elég sokan — pedig valószínűtlennek, utópisztikusnak minősítették a bejelentést. SOR KERÜLT arra is, hogy a FIMITIC különféle bizottságai megvitatták a kongresszust előkészítő munkafeladatokat. Hangsúlyozták: Ez a kongresz- szus a rokkantak nevelésével, oktatásával és munkához való jogával kíván majd foglalkozni. Másnap a csehszlovák küldöttség szót kért, mert mint mondani szokás: nem ment üres kézzel a bergeni gyűlésre. Elhangzott az előadás, a referátum: „A rokkantak foglalkoztatottságának feltételei, tervszerű »megvalósítása a csehszlovákiai adottságok figyelem- bevételével.“ Rendkívüli érdeklődést váltott ki ez az előadás a küldöttek körében. Az érdeklődésre való tekintettel küldöttségünk megígérte, hogy a FIMITIC bizottságának megküldi a csehszlovák rokkantak foglalkoztatottságát szabályozó és elősegítő törvényes intézkedések tömör áttekintését. Egyéb érdekes dolgokról is szó volt ezen az ülésen. A súlyos rokkantak zavartalan mozgási lehetőségének biztosításáról. Meg is állapodtak a küldöttek, hogy ebből a szempontból az építkezésekre és a közle. kedésre vonatkozó helyzetet egy közös kimutatásban összesíteni fogják. Az elnök bejelentette, hogy a soron következő Rokkantak Nemzetközi Napjának (1974. március 24) jelszava ez lesz: „A rokkantak — társaid!“ A FIMITIC kongresz- szusa szervezési problémáit illetően pedig megállapodtak, hogy 1974. május 15—17-én Ausztriában 100 küldött részvételével még külön megbeszélést tartanak majd. FURCSA JAVASLAT volt, hogy a rokkantak számára úgynevezett „európai“ igazolványt adjanak ki. Szóba került, tehát meg kellett mondani, hogy ennek a problémának a megoldása még nincs olyan stádiumban, hogy az ügy végleges megoldást nyerjen. Rá lehetett volna mondani erre a javaslatra, hogy valószínűtlen és utópisztikus. Aki csak egy kicsit is ismeri a jelenlegi „európai helyzetet“, tudja, hogy ez a javaslat nem minősíthető megvalósíthatónak Más, különösebb, érdekesebb, vagy jelentősebb kérdésről nem volt szó. A küldöttek hazautaztak. ÉS MOST, néhány héttel a FIMITIC gyűlése után Ausztráliából eljött hazánkba az ottani rokkantak rehabilitációs bizottságának elnöke. A saját szemével, a szakértő szemével láthatta, hogy amit küldöttségünk elmondott, az mind valóság. Meggyőződött arról, hogy mi minősíthető utópisztikusnak, mi ténynek. HAJDÚ ANDRÁS Aki figyelmesen végigjárja a kiállítást, könnyen meggyőződhet arról, hogy a komáromi járásban egyre több szót kapnak az ipari és a szolgáltatási üzemek. A régi, kicsi műhelyeket beszüntették, vagy korszerűsítették és állandóan szaporodik az új ipari üzemek száma. A kiállítás lelgérdekesebb része kétségkívül a komáromi Steiner Gábor Hajógyárat bemutató részleg. A 75 éves hajógyár felszabadulás előtti és utáni története egyaránt nagyon gazdag, amit kitűnően érzékeltetnek a korabeli fényképek és egyéb dokumentumok. A felszabadulás után rohamosan fejlődött, s 1950-ben már új részlegekben kezdték meg a különböző típusú folyami hajók, motoros személyhajók, teherhajók, úszó kotrók és más folyami berendezések gyártását. Az évek folyamán korszerűsítették a gyártási módszereket, új típusú hajókat és kotrókat állítanak elő. A komáromi hajógyárból kikerülő termékek idehaza és külföldön egyaránt hozzájárulnak a csehszlovák gépipar jó hírnevének elmélyítéséhez. A megalapításának 75. évfordulója alkalmából Munkaérdemrenddel kitüntetett hajógyárban a hatodik ötéves terv idején a KGST keretén belül folyami-tengeri hajókat, személyszállításra szolgáló hajókat és úszó kotrókat építenek majd, tehát a jelenlegi gyártási programjuk lényegében netm változik. A harmadik jubilánsról, az 50 éves komáromi dohánygyárról szintén sok érdekességet tudhat meg a látogató. A dohánygyár a háború idején szintén nagyon megrongálódott. A felújítás után újra megkezdődött a termelés, s ma ebben a gyárban évente 530 vagon dohányt dolgoznak fel, ami több mint ötszörösé az 1958-ban feldolgozott mennyiségnek. 1964- ben hazánkban először itt kezdték meg a kártolt technológiával készített füstszűrők gyártását. A füstszűrös cigarettákat egyre többen megkedvelték, s míg 1965-ben csak 134 tonnát igényeltek a cigarettagyárak, addig 1973-ban ez a m°nnviség már megtízszerernHrtn A kiállításon ott sorakoznak a járás egyik legfiatalabb üzeme, a Hurbanovói (ógyallai) Sörgyár termékei is. A sörgyár „Arany fácán“ védjeggyel ellátott térmékei idehaza és külföldön egyaránt kedveltté váltak. További munkalehetőséget biztosított a járás dolgozói számára a Zemianská Olčán (Ne- mesócsán) a Partizánskéi Augusztus 29. Cipőgyár egyik fiók- íizeme, amely 1971 óta működik. A továbbiakban a látogatók áttekintést nyernek a komáromi nyomda, az autójavító üzem, a prostöjovi Agrostroj vállalat mezőgazdasági gépeket gyártó üze* me, a járási építőipari vállalat* az ipari szövetkezetek, a különböző szolgáltatási vállalatok tevékenységéről. Ezek a vállala*A kiállítás egyik részlete. A komáromi hajógyárral egyidős a tanyi len- és kenderfeldolgozó üzem is, amelyet 1949- ben államosítottak. Az államosítás után korszerűsített lenkikészítő gyárban rohamosan változtak a termelési viszonyok, a dolgozók munkakörülményei, ami természetesen az évi termelés rohamos növekedését eredményezte. Az üzem az 1966 —68-as években fokozatosan a kender feldolgozására tért át. A kiállítás anyaga és az említett kiadvány még egy érdekes adatra hívja fel a figyelmet. A lenkikészítő gyárat egy újabb részleggel bővítik, ahol nem szövött technológiával állítanak majd elő bútorhuzatokat. 1975-ben indul meg a részleg próbaüzemeltetése, s a teljes üzemeltetésekor a tanyi len- és kendergyár munkatermelékenysége a jelenlegi szint tízszeresére növekedik. (Bíró Béla felvételei) tok, üzemek, kisebb vagy na- gyobb mértékben, de mind hozzájárulnak a komáromi járás arculatának megváltoztatásához, s az itt élő lakosság élet-- színvbnalának emelkedéséhez. A kiállítás rendezői nem feledkeztek meg a járás és a járási székhely iparosításának kezdeteire utaló anyagok ösz- szegyűjtéséről és bemutatásáról sem. írásos dokumentumok, reklámok,, ereideti okmányok., korabeli munkaeszközök bizonyítják, hogy Komáromban és vidékén a 17. és 18. században a különböző mesterségek műve^- lői céhekbe tömörülve dolgoztak. A járási pártvezetőség, s a Dunamenti Múzeum igazgatósága a jövőben még több hasonló akciót szeretnének rendezni. fPákozdyl) Az antibiotikumok felfedezésével és * a penicillingyártás megindításával új korszak kezdődött 25 évvel ezelőtt az ipari fermentáció terén a csehszlovák gyógyszeriparban is. Már számos antibiotikum gyártásának alapfeltételeit dolgozták ki az antibiotikumokkal és biotranszformációval foglalkozó kutatóintézetben a Prága melletti Rostokyban. Az utóbbi időben a kutatómunkát kiterjesztették olyan antibiotikumok gyártására is, amelyeket mezőgazdaságban használnak fel, pl. a takarmányok tápanyagértékének feldúsítására és siló- zási célokra. Felvételünkön: V. Matéjovská laboránsnő a V-Penicillin hatását ellenőrzi a laboratóriumban. 1973. XII. 5. 4