Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)
1973-12-02 / 48. szám, Vasárnapi Új Szó
Gyermekek az alvilágban Az egyik New York-i iskola udvarán öt 14 esztendős gyerek kerékpárlánccal veri egy 12 éves tanulótársát. Az odasiető tanítót megtámadják. Egy lakásban két 12 éves fiú lekötöz egy 6 esztendős gyermeket, és áramot vezet a testébe. Égési sebei életveszélyesek. Néhány nappal később két 14 esztendős fiú a nyílt utcán elrabol egy 9 éves kislányt, egy elhagyott parkban erőszakot követnek el rajta, majd ledobják a 20. emeletről. A lány a helyszínen meghal. Szórványos esetek? Nem! Az amerikai hatóságok jelentése szerint a fiatalkorúak delik- venciája megdöbbentő méreteket ért el. Fiatalkorúak delikvenciája? Enyhe kifejezés. Mert ha a 9 éves lány kábítószer élvező, a 10 esztendős fiú iszákos, a 7 esztendős útonálló, akkor ez már súlyos társadalmi probléma, egy olyan társadalomé, amely a gyermekeknek már semmit nem tud nyújtani, és amelyben az ifjúság — az amerikai szociológusok szerint — menthetetlen. New Yorkban 1971-ben a gyermekek 58 801 bűncselekményt követtek el. (Ezek között 44 gyilkosságot, 117 erőszakot, 3417 rablást, 692 súlyos testi sértést.) Ebben a városban az utóbbi években a gyermekek bfintevékenysége 650 %-kal nőtt, és a tettesek évről évre fiatalabbak. A tanítók panaszkodnak, mert tehetetlenek. Hiába hívják be a szülőket az iskolába, hiába írnak vagy telefonálnak, a szülők nem jelentkeznek, vagy meghallgatják a panaszokat, de nem változtatnak a helyzeten. Tommy ma hétéves. Három évvel ezelőtt ellopott egy kerékpárt — unalomból. így kezdte. Ma már „hivatásos“ zsebmetsző és egy banda feje. A banda tagjai — vele egykorúak — nagyon ügyesen bánnak a késsel, és rettegésben tartják a környéket. De nemcsak a szegénynegyedekben élő gyermekek csúsznak le az alvilágba, hanem az ún. jómódú polgárcsaládok tagjai is. A gyermekeknek hiányzik a családi otthon melege, a rendezett családi élet. Egy pszichológus szerint: „A probléma nemcsak a szegénységgel függ össze. Igen sok szülő nem szakít időt arra, hogy a gyermekével törődjön, mert többletmunkát vállal, hogy új autót vehessen, vagy fényűző nyaralóhelyen tölthesse a szabadságát. Ez fontosabb számukra, mint a gyermekük. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gyermekek azt csinálnak, amit akarnak, és a szülők azzal vigasztalják magukat, hogy utódaikat „önállóságra kell nevelni!“ Viszont köztudomású, hogy fegyelmezés nélkül nem lehet embert nevelni. Sőt a gyermeknek lelki szükséglet a vezetés és a fenti esetekben a szülők helyére valamelyik barát lép. Aztán következik az első találkozás az alkohollal és a kábítószerrel. Vannak gyermekek, akik 5 éves korukban már kábulatot „szívtak“, 6 éves korukban müanyaggőztől mámorosodtak meg, 8 évesen hasistartalmú cigarettát szívtak, 9 éves korukban már tablettát nyeltek, 10 évesen kábítószert árultak, és ma — 12 éves fejjel — sa- játkezűleg szúrják be maguknak a heroint. A másik tragédia: Amerikában ma 450 000 gyermek — alkoholista! Liz 11 esztendős. Hatéves korában ivott életében először sört. Aztán egy olyan bandába keveredett, amely mindennap — leitta magát. Hogy befogadják — velük ivott. Ma minden este részeg. A szüleit azonban ez nem aggasztja. A pszichológusok megállapították: „A gyermekek nem születnek alkoholistáknak, vagy a kábítószerek rabjainak. Csak úgy válnak azzá, ha hosszabb ideig élnek ilyenek társaságában!“ (Daily Mail) Hidegháborús hullámhossz r Ma már köztudomású, hogy az NSZK-ban működő, szovjetellenes „Liberty“-rádióállomás, valamint a szocialista országok ellen izgató Szabad Európa Rádió a CIA amerikai titkosszolgálat leányvállalata. Ezek a rádióállomások, 3590 alkalmazottal, a hidegháború termékei és már régen nincs létjogosultságuk, ha valóban igaz az az amerikai részről deklarált szándék, hogy a békét és az enyhülést keresik. De mit szóljon a közvélemény ahhoz, hogy 1973 júliusában a Fehér Házhoz közelálló „Washington Post“ megállapította: „Meggyőződésünk, hogy az adóállomások ma fontosabbak, mint valaha. Természetesen világos, hogy műsorukkal beleavatkoznak más országok belügyeibe.“ Tehát nem is tagadják, hogy az amerikai külügyminisztérium anyagi hozzájárulásával ideológiai diver- ziót fejtenek ki és akadályozzák a békés egymás mellett élést. Jellemző, hogy míg 1973-ban a két leadó költségeinek fedezésére 45 millió dollárt irányoztak elő az USA állami költségvetéséből, 1974-ben az előirányzat 50,3 millió dollár. A Szabad Európa Rádió ki- rendeltségei ma kilenc európai országban működnek, többek között Angliában, Franciaországban, Belgiumban, Olaszországban, Görögországban és természetesen Bonnban Is. De már sikerült olyan semleges országokban is SZER-központo- kat létesíteni mint Svédország és Ausztria. A Radio Liberty le- adói ezenkívül megtalálhatók Spanyolországban és Portugáliában is. A leadóállomások hálózatát éppen az utóbbi időben növelik szokatlanul gyors ütemben, és ez azt bizonyítja, hogy a CIA tartósítani akarja a hidegháborús politikát. (Neue Berliner Illustrierte) A konyhasó és a vérnyomás „Számos jel mutat arra, hogy a közönséges konyhasó nem olyan ártalmatlan, mint eddig hittük“ — jelentette ki tír. J. V. Joossens professzor, belga belgyógyász és kardiológus. Köztudomású, hogy a magas vérnyomás szívinfarktusra hajlamosító tényező, valamint az is, hogy az öregedéssel egyidejűleg — de különösen ötven éven túl — a vérnyomás emelkedik. Ez nálunk már szinte törvényszerű, de a világon számos olyan — többnyire primitív — néptörzs él, akiknél a vérnyomás az életkorral nem emelkedik. Meglepő, hogy ezeknek a táplálékából hiányzik a konyhasó. Ezzel szemben az ún. civilizált világ hipertóniásai nagyok sok sót fogyasztanak, mert só nélkül íztelennek találják az ételt, holott éppen az erős és tartós sózás árt az ízlelő képességnek. A szakorvosi vizsgálatok igazolták, hogy az egyes országokban a konyhasófogyasztás növekedésével egyenes arányban emelkedik a hipertóniások száma. A kísérleti állatok a nagy sótartalmú táplálék hatására hipertóniát kaptak, de csak azok az egyedek, amelyek a magas vérnyomásra való hajlamot örökölték. Ebből kiindulva a belga orvos azt állítja, hogy azok az emberek, akik a jelentős sófogyasztás ellenére sem szenvednek vérnyomászavarokban, nem örököltek hajlamosító komponenseket. Egyidejűleg megállapította, hogy a hipertóniás betegeknél kedvező gyógyítási eredmények érhetők el sószegény diétával. I Medzinisnhe Wissenschaft) Esküvő és üzlet Anna angol hercegnő házassága legfeljebb néhány nyugati bulvárlapnak jelent szenzációt, de a súlyos gazdasági problémákkal küzdő szigetország polgárai közül éppen a legnagyobb réteg — a kisemberek — a kis fizetésű dolgozók és a jövedelem nélküli munkanélküliek semmi kedvet nem éreznek a lelkesedéshez. Ez a lehangoltság aggasztja az emléktárgyipar vezérkarát, akik arra számítottak, hogy ez az esemény 6,5 millió fontot ér az ország lakóinak, eny- nyiért vásárolnak a nevezetes esküvő alkalmából forgalomba hozott emléktárgyakat. A választék nagyon gazdag: olcsó áron kaphatók ízléstelen vásári tömegcikkek, de kapható 18 karátos aranyból készült doboz is — körülbelül ezer fontért. Az üzletemberek optimizmusa nem abból ered, hogy a szigetország lakói nagyon rajonganak az uralkodócsalád tagjaiért, hanem az angolok közismert és hagyományos gyűjtőszenvedélyére építettek. Természetesen a kincstár is reménykedik, hogy az emléktárgy-kereskedelem révén jelentős adótöbblethez jut. (International Herald Tribune) Macskák a szigeten A macskák elfoglalták Anant, Ishima japán sziget egyik kis kerületét. Csupán 370 — ember — főleg halász — lakik ebben a körzetben és mintegy 700 elvadult macskával kénytelenek háborúskodni. Az egyik szigetlakó — Hiroshi Somatomo — elmondta, hogy tizenkét évvel ezelőtt a szigeten elszaporodtak a patkányok, és ezért az anani városatyák megengedték, hogy néhány macskát „importáljanak“ az addig macskamentes szigetre. A patkányok száma ennek következtében valóban jelentősen csökkent, viszont még gyorsabban és hevesebben emelkedett a macskák létszáma. Ma már a négylábúak szabályosan terrorizálják a lakosságot. Az asszonyok kezéből kitépik a bevásárló táskát, és annak ellenére, hogy az emberek zárva tartják az ajtókat és az ablakokat, a cicák köny- nyedén bejutnak az otthonokba, mert megtanulták, hogyan kell kinyitni a könnyű japán tolóajtókat. Ha nem találnak ennivalót, — bosszúból — széttépik a ruha- és az ágyneműt. A szigeten élő tizenöt kutya, a kellemetlen tapasztalatok után messze elkerüli a doromboló ellenséget, és amikor a közelmúltban a szigetlakok mintegy száz macskát csónakba raktak, majd a tengerre kievezve, a tengerbe dobták őket, megdöbbenve látták, hogy az állatok minden különösebb megerőltetés nélkül kiúsztak a partra. A szigetlakók most azt mérlegelik, hogy idegenforgalmi látványosságként mutogassák-e a macskauralmat, vagy pedig elhagyják otthonukat, és egy másik szigetre települjenek át. (Die Welt) APIlHIllEHS ■ A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége (CSEMADOK) Központi Bizottsága pályázatot hirdet gazdasági részlege vezetői funkciójára. Feltételek: főiskolai végzettség, 10 éves gyakorlattal, vagy közgazdasági irányzatú középiskolai érettségi, 15 éves gyakorlattal, gazdaságilag hasonló intézménynél. Tökéletes szlovák és magyar nyelvtudás szükséges. Belépési határidő 1974. március 1., esetleg megegyezés szerint. Fizetési feltételek a nemzetiségi és művészeti szövetségek fizetési szabályzata szerint. Kérvényt káderkérdőívvel és életrajzzal 1973. december Népfelkelés dorongokkal Fürsteneck eléggé eldugott község Bajorország déli részén. A közérdeklődés csak 1969. október 17-én fordult a község felé, amikor is 725 lakosa, Georg Stotter lelkész biztatására és vezetésével „fellázadt“. A „népfelkelés“ oka: dr. Fritz Loew gyermekorvos a község üresen álló régi vendéglőjét kiegényelte, hogy ott a szellemileg sérült gyermekek számára otthont rendezzen be. Amikor a rokkant gyermekeket szállító első autóbusz megérkezett a faluba, mintegy száz — dorongokkal felfegyverzett — fürsteneck! polgár torlaszolta el az utat, azzal fenyegetve a megrémült gyermekeket, hogy a folyóba dobják őket, majd a csoport vezetőjét — Georg Villain 58 éves pedagógust — úgy megverték, hogy súlyos sérülésekkel kellett kórházba szállítani. A község lakói a győzelmet a szabad ég alatt ünnepelték meg, számtalan korsó sörrel, nyársonsülttel, és még örömtüzet is gyújtottak, amitől leégett az öreg vendéglő egyik melléképülete. Azóta négy év telt el és 75 bűnvádi feljelentés érkezett a tettesek ellen, de eredménytelenül. A hamburgi Zeit munkatársnője beszélgetett a fürstenecki férfiakkal, akik magabiztosan jelentették ki, hogy: „Mi csak azt mondjuk, hogy semmit sem mondunk. A falu összetart. Nem kell felkeresnie a polgármestert, mert az sem mond semmit!“ Néhány héttel ezelőtt végre a két felbujtó — a lelkész és Heinrich Brüning gépkereskedő — ügyében tárgyalást tűzött ki a passaui bíróság. Lázítás vádjával ültek a vádlottak padján, és a jelenleg érvényes törvények szerint ezért a bűncselekményért a tettesek három hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetők. A két vádlott azonban világosan megmagyarázta: ők ugyan valóban arra biztatták a tömeget, hogy üsse agyon a gyermekeket, de ez a biztatás csak amolyan „szólásmondás“, a bajor népnyelvben gyakorta használt kifejezés. A vád tanúi is csődöt modtak, első — terhelő vallomásaikat — visszavonták, és az ügyész végül nem tehetett mást, mint hogy pénzbírság kiszabását javasolja. A bíróság azonban elfogadta a „bajor népnyelvre“ való hivatkozást, hiszen ezt az érvelést valamikor Julius Streicher náci-gauleiter is jogosnak minősítette. A két vádlottat felmentették. És mivel a két vádlott néhány napig vizsgálati fogságban is volt — kártérítési igényüknek is helyt adtak. Heribert Dietl bíró a tárgyalás után kijelentette, hogy „Nem a bíróság dolga volt a történetek erkölcsi kiértékelése“. Dr. Loew természetesen lemondott a régi vendéglőről, hiszen nem tehette ki a védenceit életveszélynek. Az épületet azóta egy magát megnevezni nem akaró „érdekközösség“ kibérelte, átalakíttatta, a leégett melléképületet felépíttette, és most ismét mint söröző szolgálja a köz érdekeit. Beavatottak tudni vélik, hogy az érdekközösség tagjai azonosak a „népfelkelés“ szervezőivel, vagyis Stotter lelkésszel és Weikersdor- fer polgármesterrel. Hol tanulták a vezérkedést? Nyilván a hitler jugendben. (Steril—Wochenpost I Gyilkol a rák Ausztriában Az osztrák fővárosban 1972- ben 5197 ember halt meg rákos megbetegedésben, ezek közül 1103 személy tüdőrákban. Ez egyben azt jelenti, hogy a tüdőrák a leggyakoribb betegség. Bécs tisztiorvosi hivatalának jelentése szerint 1965-től 1972-ig összesen csupán 35 470 személy vett részt a megelőző vizsgálatokon (szűrés) és minden háromezredik esetben állapítottak meg rosszindulatú tüdődaganatot. Tehát évente csupán kb. 4500 személyt vizsgáltak meg, vagyis a főváros lakóinak elenyésző töredékét. Ugyanakkor a jelentés azt is megállapítja, hogy: „mivel a betegség eredményesen csak a korai stádiumban gyógyítható^ a veszélyeztetettek — elsősor* ban a dohányosok — megelőző ellenőrző vizsgálata rendkívül nagy jelentőségű.“ Azonban, az egészségügyi hatóságok az országos prevenció helyett megelégednek azzal, hogy „figyelmeztessék a nyilvánosságot: minden — 40. évét betöltött — dohányos számára ajánlatos, hogy legalább évente egyszer tüdővizsgálatr» jelentkezzék.“ (Volksstimmej Üveggondok Angliában „Az, hogy a tejet házhoz szállítsák ugyanolyan természetes, mint az, hogy léleg- zünk“ — jelentették ki a szigetország kérdezett polgárai a szemfüles újságíróknak, akik az utóbbi időben egyre gyakrabban foglalkoznak az „üvegproblémával“. Ugyanis Sir James Baker, a Tejkereskedök Szövetségének elnöke bejelentette, hogy a jövőben kénytelenek lesznek beszüntetni a házhoz szállítást, mert nincs elég tejesüveg. Egyidejűleg felszólította a vásárlókat, hogy adják vissza az üvegeket, ugyanis ha csak minden 20. üveg esik ki a forgalomból, akkor is több mint 5 milliárd tejesüveg az évi veszteség. Néhány évvel ezelőtt egy tejesüveg élettartama 30—40 töltés volt, ma már csak 25. Az ipar viszont nem tudja kielégíteni a kereskedelem üvegéhségét és egyre több jel mutat arra, hogy a modern csomagolóanyagokkal sem tudják kellő mértékben ellátni a piacot. Újságírók és szakemberei: most arra szeretnének választ kapni, hogy a fogyasztók miért nem adják vissza a tejesüvegeket. (FA) 31-ig kell benyújtani a CSEMADOK Központi Bizottsága címére; Mierové nám. 3—4, 891 09 Bratislava. OF-190 BS A Banská Bystrica-i STA- VOINDUSTR1A (OZ HSV 1) Zvolenben azonnali belépésre felvesz: — autobaggerkezelőket, — autodarukezelőket, — földgyalukezelőket, — kezelő személyzetet exkavátorhoz és rakodógéphez. — kompresszorkezelőket, — gépkocsivezetőt — auto— gépkocsikísérőket, — hegesztőket. — esztergályosokat, — auto-villanyszerelőket, — automechanikusokat. Az érdeklődők az alábbi címen jelentkezhetnek: KP0, HSV 1, Zvolen, Bystrický rad. 7. ÚF-182 ■ Az Ifjú Szívek Magyar Dal- és Táncegyüttes, Bratislava, Mostová 8. felvesz: — gépkocsivezetőt —- auto- mechanikust Volga személygépkocsijára. ÚF-191 ■ Eladó Wartburg-Combi 353. Jelige: Megegyezés. 0-1307 ■ Eladó 180-as Mercedes kitűnő állapotban. Ár megegyezés szerint. Cím: Szolga Lajos, Rur0-1314 ■ Elcserélném 2 szobás levice! (lévai), szövetkezeti lakásomat štúrovói (párkányi) 2 szobás, szöv. lakással. Cím a hirdetőirodában. 0-1281 EHESS V E GYE S
