Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)

1973-12-28 / 308. szám, péntek

Az enyhülési politika szellemében Szovjet lapvélemény az ENSZ tevékenységéről Moszkva — A Szovjetszkaja Rosszija hasábjain B. Szvetlov kommentárban foglalkozik az ENSZ-közgyűlés ez évi munká­jának értékelésével. „A világszervezet idei tevé­kenysége és a különböző fóru­main elhangzott viták azt bizo­nyítják, hogy a tagországok túlnyomó része rendkívüli je­lentőséget tulajdonít a nemzet­közi kapcsolatokban végbemenő kedvező változásoknak, melye­ket az utóbbi időben egyértel­műen a „hidegháborútól“ a köl­csönös együttműködés irányá­ba történő pozitív eltolódás jel­lemez. A világpolitikában és az erőviszonyokban a szocializmus javára történő erőeltolódás új impulzust jelentett az ENSZ te­vékenységében, a világszervezet tagországainak fokozott aktivi­tását vonta maga után. A közgyűlés munkája törté­nelmi eseménnyel indult: a vi­lágszervezet jelvette tagjai so­rába az NDK-t és az NSZK-t. Kétségtelen, hogy e rendkívül jelentős lépés a Szovjetunió és az egész szocialista közösség kezdeményezéséből került a na­pirendre, majd elfogadásra. A világszervezetben kedvező fogadtatásra talált a Biztonsági Tanács állandó tagországai ka­tonai költségvetésének 10 szá­zalékos csökkentésére vonatko­zó szovjet javaslat, amely sze­rint az így megtakarított össze­get a fejlődő országok megse­gítésére fordítanák. A szovjet javaslat időszerűségét bizonyít­ja, hogy a határozatot túlnyomó töblísóggel megszavazták. A közgyűlés a koreai kérdés megoldásában is jelentős hala­dást ért el. A józan ész, a bé­keerők és a koreai nép győzel­meként könyvelhető el, hogy megszüntették a „Korea egge sitésére“ alakított bizottságot. A közgyűlés résztvevői több­ször kifejezésre juttatták, hogy támogatják a gyarmatosítás minden formájának és a faj­gyűlölet szégyenteljes politiká­jának felszámolását. A szocialista közösség ós a fiatat afrikai és ázsiai fejlődő országok egyre szilárduló egy­ségének időszakában rendkívül feltűnő volt a pekingi politikai körök magatartása. A maoista diplomácia ismét bebizonyítot­ta, nem hajlandó az általánossá vált enyhülési folyamatot támo­gatni, és a legreakciósabb nyu­gati körök oldalára állt. A pe­kingi politika azonban nem ért el számottevő eredményt: nem sikerült elterelnie a világszer­vezet munkáját az időszerű, konkrét nemzetközi problémák ról. összegezve a közgyűlés mun­káját megállapíthatjuk, hogy va­lamennyi elfogadott határozat az enyhülés folyamatát szorgal­mazza. Az ENSZ tehát olyan világfórummá vált, amely aktí­van támogatja a nemzetközi életben tapasztalható enyhülési törekvéseket.“ öröm vagy üröm? Nyugat-Európában és Japánbűn megelégedéssel fogadták a kuwaiti döntést Szorosabb integráció — kedvező mérlege# A TASZSZ hírmagyarázata Kommentárunk L eonyid Brezsnyev a delhi nagygyűlésen hangoztat­ta, hogy az enyhüléshez veze­tő fordulatot a szocialista or­szágok és a felszabadult füg­getlen országok konstruktív békeszerető politikája befolyá­solja. Az enyhülés zónájának kiterjesztése az egész világra — Brezsnyev szavai szerint az ázsiai, afrikai és latin-ame­rikai országok erőfeszítései nélkül lehetetlen. A Szovjetunió joggal tekinti Indiát követőjének a béke és az ázsiai biztonság kollektív sza­vatolására irányult törekvésé­ben. Az indiai vezetők nemegy­szer kezdeményezték a nemzet­közi együttműködés olyan for­máit, amelyek nagyon közel állnak a kollektív biztonság szovjet gondolatához. A két or­szág vezetői által aláírt nyilat­kozatban a Szovjetunió és In- difi megerősítette hogy külön­leges jelentőséget tulajdonít a kölcsönösen előnyös együtlmü- kß«<*s széles körű fejlesztésé­nek, az ázsiai béke és stabili­tás szilárdításának. A nyilatko­zatban mindkét fél egyetértett az ázsiai kollektív biztonság gondolatának alapját alkotó el­vekkel — ezek az erőszak al­kalmazásáról való' lemondás az államok kapcsolataiban, a szu­verenitásnak és a határok sért­hetetlenségének tiszteletben tartása, be nem avatkozás a belügyekbe, széles körű gazda­sági és egyéb együttműködés fejlesztése a teljes egyenjogú­ság és a kölcsönös előnyük alapján. Most, hogy Vietnamban bé­ke van és aláírták a laoszi megállapodást, most, amikor kilátások nyílnak a dél-ázsiai szubkontinens stabilitására, az ázsiai biztonság szavatolására irányuló kollektív törekvés sok­dása óta eltelt két és fél év alatt a KGST-országok több mint hatvan multilaterális meg­állapodást kötöttek egymássat. A Szovjetunió mintegy H00 tu­dományos kutató- és tervező intézete, valamint a szocialis­ta országok mintegy 900 ha­sonló intézete tart fenn szoros kapcsolatot egymással. A közös együttműködés konkrét példája az NDK-ban a napokban üzem­be helyezett Nord atomerőmű. A KGST-országok szempontjá­ból létfontosságú a Barátság­kőolajvezeték, a tagországok egységes energetikai rendszere és egyéb közös objektumok. A szocialista integráció sike­rei az élet valamennyi területén megnyilvánulnak és a szocia­lista internacionalizmus további elmélyülését eredményezik. „A HARMADIK BIRODALOM VÉGE“ címmel jelent meg Va- szilij Csujkov marsall új köny­ve. A szerző az 1944—45-ös évek olyan nevezetes hadmű­veleteiről számol be, mint a Be­lorusszia, a visztula-odera i és a berlini csata. A ZAIRE KÖZTÁRSASÁG külügyi protokolljában változás történt: az államfőnek kijáró díszsorttizet ezentúl tamtam dobok dübörgése váltja fel. IZRAELBEN négyévi börtön- büntetésre ítéltek egy arab új­ságírót, azzal a váddal, hogy Jordánia javára kémkedett. A 25 éves Mahmud Ben Maliit május 25-én a Jordán folyó megszállt nyugati partján tar­tóztatták le, s öt filmet koboz­tak el tőle, amelyeket az Izrael állam fennállásának 25. évfor dulója alkalmából rendezett ka­tonai párádén készített. KUBÁBAN „a forradalom győ­zelme 15. évfordulójának évé­vé“ nyilványították az 1974-es évet. Az intézkedésre a Kubai Dolgozók Központja a Kubai If­jú kommunisták Szövetsége és más társadalmi szervezetek tet­tek javaslatot. A GLASGOWI ITT Controls gépgyár munkásai elfoglalták az üzemet, miután az igazga­tóság visszautasította béreme lési követelésüket, és tömeges elbocsátásokat hajtott végre, majd a gyár bezárását határoz­ta el. ARGENTÍNA mintegy száz­millió dollár értékben szállít gépkocsikat Kubának — jelen­tette be Jósé Gelbard argentin gazdaságügyi miniszter. A SZOVJET—IRÁNI tudomá­nyos-műszaki vegyes bizottság határozata szerint a két ország szakemberei a jövőben együtt­működnek a Kaszpi-tenger szennyezettségének felszámolá­sában, az asztronómiában, a szeizmológiában, a mezőgazda­ságban, az egészségügyben és egyéb szakterületeken. CYRUS EATON, Nemzetközi Lenln-békedíjas a napokban töltötte be 90. életévét. Dobri- nyin szovjet nagykövet a neves amerikai közéleti személyiség­nek tolmácsolta Leonyid Brezs- nyevnek, az SZKP főtitkárának a jókívánságait. DAKARBAN 30 ország 800 küldöttének részvételével meg­nyílt a testvérvárosok VIII. kongresszusa. Washington — A Fehér Ház „örömmel értesült“ arról, hogy az arab országok mérséklik olajembargójukat Nyugat-Euró- pával és Japánnal szemben — mondta Gerald Warren, az Egyesült Államok elnökének egyik szóvivője. Egy újságíró kérdésére vála­szolva a Fehér Ház szóvivője annak a véleményének adott hangot, hogy a közeljövőben nem lehet számítani az Egye­sült Államokkal szembeni arab olajkiviteli embargó feloldásá­ra. Warren elmondta: Nixon el­nök mielőtt néhány napos pihe nésre Kaliforniába utazott vol­na, az energiagondokkal össze­függő problémákról tárgyalt Kissinger külügyminiszterrel és William Simonnal, a szövetsé­gi energiahivatal vezetőjével. Simon csütörtökön sajtóérte kezleten tájékoztatta a közvé­leményt arról, hogy milyen döntés született a benzinadago­lás esetleges bevezetéséről és egyéb korlátozásokról. William Simon a Washington Postnak adott nyilatkozatában többek között megállapította: az Egyesült Államok normális körülmények között kőolaj­szükségletének körülbelül tíz százalékát fedezi az arab ál­lamokból. Kuwait — A Kőolajexportáló Arab Országok Szervezetének (OAPEC) konferenciáján Ku­waitban négyórás vita folyt az arab olajembargóról. A konferencia résztvevői ha­tározatot hoztak, hogy teljes mértékben kielégítik Franciaor­szág, Nagy Britannia, Belgium, japán és a Fiilöp-szigetek kő­ül jasziikségleteit, azzal a szi­gorú kikötéssel, hogy ezek az országok nem reexportálhatják az arab kőolajat — közölték jólórtesült forrásból. New York — A Perzsa-öböl államai által bejelentett újabb olajáremelés nem okozott meg­lepetést az amerikai üzleti kö­rökben. Az intézkedés egyelőre nem érinti súlyosan az Egye­sült Államokat, de gazdasági körökben tartanak attól, hogy más kőolajtermelő államok —» nevezetesen Venezuela ós Ni­géria, amely 1,7 illetve 0,5 mil­lió barrell kőolajat szállít évente az Egyesült Államok­nak — szintén követheti 04 arab államok példáját. Edward Kennedy: További visszaesés várható .. • Washington — „Az Egyesült Államok 1973-ban történelmé­nek egyik legsúlyosabb inflá­ciós időszakát élte át“ — mondta Washingtonban William Proxmire szenátor, a kongresz- szus egyesített gazdasági bi­zottságának aielnöke. Egy másik amerikai politikus, Bible szenátor szerint a meg­élhetési költségek gyors emel­kedése a kormány súlyos hi­bákkal teli gazdaságpolitikájá­nak tulajdonítható. A drágaság főként a közepes- és alacsony jövedelmű családokat, továbbá a nyugdíjasokat sújtja. A kor­mány gazdaságpolitikája nehéz helyzetbe hozta az amerikai dolgozókat — mutatott rá Humphrey szenátor is. Edwarď Kennedy szenátor pe­dig így foglalta össze vélemé­nyét a súlyos gazdasági hely­zetről: „Az utóbbi időben az amerikaiak az évtized legsúlyo- sabb munkanélküliségével ta- lálták szembe magukat, s ez a munkanélküliség az infláció­val és a gazdasági visszaesés­sel függ össze. További vissza­esés, esetleg gazdasági depresz- szió is várható“. Alapvető tényező az egység megszilárdítása Súlyos összecsapások Dél-Vietnamban Moszkva — A szovjet fővá­rosban közös közleményt hoz­tak nyilvánosságra Nguyen Huu Thonak, a DNFF elnöksége el­nökének és a DIFK konzulta­tív tanácsa elnökének szovjet­unióbeli látogatásáról. kai eredményesebb lehet, mint bármikor a múltban. Annál is időszerűbb ez a feladat, mert a földrészen tovább tartanak a Indiát nyugtalanítja egyes közeli államok fegyverkezése. A közel-keleti tűzszünet még nem vezetett tartós és igazsá­gos békéhez. Ebben a helyzet­ben a békevágyból kifolyólag sok javaslat látott napvilágot persze anélkül, hogy ebből bár­kinek is egyoldalú előnyei szár­maznának. Peking a szovjet—indiai ba­rátság szilárdításának távlatai­val szemben is ugyanilyen el­lenséges álláspontra helyezke­dik. Jellemző, hogy az Üj-Kína sajtóiroda éppen Brezsnyev del­hi látogatásának előestéjén so­A Szovjetunió, India és az ázsiai biztonság az ázsiai, országokban. Széles körű vita tárgya a kollektív biztonság, hatékony és kölcsö­nösen elfogadható megoldáso­kat keresnek. Leonyid Brezs­nyev az indiai parlamentben aktív, széles körű és konstruk­tív vitára szólított fel, amely segítene mélyebben megértetni az időszerű feladatokat. Brezs­nyev szerint a jelenlegi ázsiai helyzet kellő feltételeket te­remt erre.­A szovjet elképzelés szerint nem valamilyen katonai tömb létrehozásáról, hanem az álla­mok közötti kapcsolatok és együttműködés fokozatos fej­lesztéséről, a békés egymás mellett élés bandungi elveinek érvényesítéséről van szó. Eze­ket az elveket a kínai vezetők is megerősítették aláírásukkal. Akkor viszont miért tiltakoznak ma oly felháborodottan a kol­lektív biztonság gondolatának megvalósítása ellen? Peking azt állítja, hogy a Szovjetunió állítólag „körül­zárni“, elszigetelni akarja Kí­nát. Nyilván azért tömték be a fülüket, hogy ne hallják a moszkvai nyilatkozatot: a biz­tonsági rendszer természetesen valamennyi ázsiai állam, tehát Kína részvételét is feltételezi, rozatos szovjet- és India-ellenes kirohanásokat követett el. Moszkva és Delhi nemegyszer kinyilatkoztatta, hogy együtt­működésük nem irányul semmi­lyen harmadik fél ellen, sőt, India nem is titkolja, hogy ér­deke kapcsolatainak javítása Kínával. Persze ez sohasem fog történni az indiai—szovjet ba­rátság kárára, mint Szvaran Szingh indiai külügyminiszter hangoztatta. A kínai külpolitika vezérel­vévé vált szovjetellenesség a forrása a pekingi diplomácia ama állandó törekvésének, hogy meghiúsítsa az európai feszültség enyhülését és támo­gassa a NATO legagresszívebb köreit. Ugyanilyen indítékai vannak Peking ázsiai lépései­nek is. A feszültség fokozása — ez a kínai alternatíva azzal a szovjet törekvéssel szemben, amely arra irányul, hogy a fe­szültség enyhülésének zónája az ázsiai földrészre is kiterjed­jen. Ám feltételezhetjük, hogy a feszültség fokozására Irányuló pekingi politikára nemcsak an­nak szovjetellenes irányzata hat ki. A „szuperhatalmak“ he­gemóniája és az „indiai terjesz­kedési politika“ elleni viharos propagandatámadások hátteré­ben Peking hegemonist a céljai rejlenek. Peking lehetőségeihez képest készíti elő a talajt szán­dékai megvalósítására. Ezért tesz szűnni nem akaró kísérle­teket India diszkreditálására, ezért folytatnak aknamunkát a dél- és délkelet-ázsiai maoista csoportok, ezért támogatják az itteni országok területi épségét és stabilitását veszélyeztető szeparatista elemeket. Az indiai honvédelmi kutatóintézet igaz­gatójának véleménye szerint a kínai vezetőség úgy véli, hogy belső nyomást fejthet ki, amely kellőképpen erős lesz India felmorzsolására. A tények ar­ra vallanak, hogy Peking egy­általán nem igyekszik javítani kapcsolatait Delhivel. Érthető, hogy a kollektív biztonság gondolata és a Szov­jetunióval szoros, baráti kap­csolatokat fenntartó erős és független békeszerető államok léte akadály a pekingi hege- monisták terveinek útjában. Egyet kell értenünk azokkal az indiai kommentátorokkal, akik Kína ellenséges magatartásá­nak okát a pekingi vezetőség­nek abban a vágyában látják, hogy India legyen gyenge és ne tudja akadályozni e tervek megvalósítását. India barátai és ellenségei Moszkva és Delhi erősödő barátságában India erejének, növekvő tekintélyé­nek és befolyásának egyik té­nyezőjét látják. A Szovjetunió­nak nagy érdeke India ilyen irányú fejlődése, mert az erős India az ázsiai stabilitás és bé­ke tényezője. ANDREI DOLGOV, az APN sajtóiroda hírmagyarázója A Nguyen Huu Tho vezette küldöttség találkozott Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP KB fő­titkárával Is. A felek megelégedésüket fe­jezték ki a laoszi béke helyre- állításáról és a nemzeti egyet­értésről és együttműködésről aláírt megállapodással kapcso­latban és kifejezték szolidaritá­sukat a kambodzsai hazafiak­kal. A Szovjetunió, valamint a DIFK ós a DNFF meggyőző­dése, hogy a jelenlegi körül­mények között különösen fontos a békeszerető, haladó és anti- imperialista erők egységének megszilárdítása szerte a világon. A látogatással kapcsolatos külföldi lapjelentések és beszá­molók rámutatnak, hogy Indo­kína térségeiben a DNFF és a DIFK a béke ós biztonság ko­moly tényezője. Ezt példázták a moszkvai megbeszélések is. Hanoi — Le Dúc Tho, a Viet­nami Dolgozók Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságá­nak tagja, a VDK kormányá­nak kiilönmegbizottja Párizsban tájékoztatta Nguyen Van Hieut, a dél-vietnami ideiglenes for­radalmi kormány párizsi tár­gyalásokkal megbízott nagykö­vetét, Kissingerrel folytatott megbeszéléseiről. Le Dúc Tho találkozott Geor­ges Marchais-M al, a Francia kommunista Párt főtitkárával, majd udvariassági látogatást tett Michel Jobert francia kül­ügyminiszternél. Saigon — Heves harcokról érkezett jelentés csütörtökön reggel a Mekong deltavidékó- ről. A Thieu rezsim csapatai szerdán támadást Indítottak e térségben a dél-vietnami felsza­badító erők ellenőrzése alatt álló területek ellen, de a ha­zafias erők visszaverték táma­dásukat. Hírügynökségek egybehangzó jelentése szerint az összecsa­pásban 150 támadó meghalt, s életét vesztette a Thieu-rezsim alakulatának parancsnoka és parancsnok-helyettese is. A Reuter értesülése szerint a Thieu-rezsim megerősítésként több mint 1500 katonát küldött az említett térségbe. A harcok folynak. Moszkva — A TASZSZ hír- magyarázatában foglalkozik a szocialista közösség országai­nak ez évi gazdasági mérlegé­vel. Amint az előzetes statisz­tikák bizonyítják, a szocialista országok sikeresen teljesítették az 1973-as tervfeladatokat, nö­velték nemzeti jövedelmüket, ipari és mezőgazdasági termelé­süket. A szocialista országok ipari termelésének üteme jóval meghaladta a kapitalista álla­mokét. A KGST-országok terme­lése már 1972-ben is 70 száza­lékkal túlszárnyalta Nyugat- Európa termelését. A szocialis­ta országok az idei év eredmé­nyeinek értékelésekor egyönte­tűen hangsúlyozzák a szocialis­ta gazdasági integráció rendkí­vüli jelentőségét. A komplex program elfoga-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents