Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)

1973-12-23 / 51. szám, Vasárnapi Új Szó

HATÁRIDŐ ELŐTT A járási pártszervezet plenáris ülése mindig fon­tos eseményt jelent a já­rási pártbizottság munkájá­ban. Komáromban, az egyik ilyen ülésen figyeltem fel Zakály Márton elvtársra, aki a járási pártbizottság plénumának tagja, a Ko­máromi Állami Gazda­ság Nová Stráž-i (őrs- újfalusi) részlegének trak­torosa. Csaknem vala­mennyi ülésein felszólal, s amit mond, annak súlya, je­lentősége van. Felszólalá­sai alapján is megítélendő, hogy harcos marxista. Abban az esztendőben született, amikor az NOSZF hatása hazánk területén is elérte tetőfokát: 1919-ben. Szegény család 6 gyerme­ke közül a legidősebbként, mint cseléd dolgozott. Ami­kor már-már úgy gondolta, hogy a maga gazdája lesz, jött a háború, mely tönk­retette ifjúságát. A felsza­badulás után nagy lelkese­déssel kapcsolódott be a szocializmus építésébe, mégpedig azon a munka- szakaszon, ahol szükség volt munkájára: a mező- gazdaságban. Az állami gazdaságban 1958 óta dol­gozik, s ekkor vették fel a pártba. A legnehezebb időszakban is síkraszállt a párt lenini ellveinek meg­valósításáért, érvényesíté­séért. Ezért a legnehezebb időszakban, 1969-ben bíz­ták meg az üiemi pártszer­vezet elnöki tisztségével. Neki köszönhető, hogy az állami gazdaságban vala­mennyi munkaszakaszon sikerült érvényesíteni 9 párt és a munkásosztály vezetőszerepét. 1971 óta pedig tagja a járási párt- bizottság plénumának. Sza­bad idejében minden időt arra használ, hogy megis­merkedjék pártunk törté­nelmi harcaival. Úgy gon­dolja, tanulni sohasem ké­ső az erős akarat sok nehézséget képes» legyőz­ni. Ű pedig erős akarattal rendelkezik, s minden tu­dását a dolgozók érdekeit képviselve hasznosítja. Kolozsi Ernő így hívta a zenei világ a bécsi hegedűművészt, virtu­ózt, akinek a sírja a prágai Slavínon található, ahová a nemzet nagyjait temették. Jozef Slavik, ez a nagy­szerű művész, száznegyven évvel ezelőtt, alig huszonhét éves korában, közvetlenül budapesti hangversenye előtt halt meg. Európa-szerte ismert és csodált zenei tehetsé­gét, művészetét a magyar közönség már nem csodálhat­ta. Utolsó útjára azonban nagy tömegben kísérte el. Zenetörténeti tanulmányok, életrajzi művek is leszö­gezik, hogy Slavíkot Budapesten temették el. A sírja mégis itt van, Prágában? ... A megfejtést megtalálhat­juk egy régi folyóiratnak, a Színházi Életnek 1933. évi 21. számában, mely hírt adott arról, hogy a hegedűmű­vészt halálának százéves évfordulóján exhumálták, ha­zájába, Csehországba szállították. A lap közölte Slavík mellképét, beszámolt a gyászünnepélyről, amelyen a ze­neköltő műveiből Petr Rybár, a prágai konzervatórium művésze előadott néhányat. Abban az időben Anton Straka, a magyar irodalom nagy barátja volt a budapesti csehszlovák követség saj­tóattaséja. Vajon emlékszik még Prágában élő özvegye a szóban forgó eseményre? Jól számítottunk: Véra Stra- ková nemcsak férje emlékét, hanem munkásságának tárgyi emlékeit is híven őrzi. így került elő a budapesti keltezésű, negyven év előtti Slavík-emléklap, melyet közlünk, és Straka csehül s magyarul elmondott szó­noklatának szövege is. A cseh Paganinit a híres prágai hegedű iskola nevelte, Friedrich Wilhelm Pixis volt a mestere, aki túlélte ta­nítványát. Slavík nemcsak maga bánt ördöngősen hege­dűjével, hanem szerzeményeivel, például a halála évé­ben komponált cseh népdalvariációkkal, virtuózhoz mél­tó művekkel gyarapította a zeneirodalmat. Szántó György DICSÉRIK MÉHÉSZTALÁLKOZŰ SZÉP AJÁNDÉK A komáromi hajógyárban a hajótestek egyenes részei­nek fémlemezeit a gyár legrégebben alakult szocialista munkabrigádjainak egyike állítja össze Ez a brigád 1960-ban alakult meg Király Dezső vezetésével, aki az idén a brigád öt másik tagjával együtt megkapta a „Szocialista munkabrigád tagja“ kitüntetés bronzjel­vényét. A megalakulástól eltelt 13 év alatt cserélődött ugyan a brigád tagsága, de az újak a régebbiekhez ha­sonlóan mindig szívvel-1 élekkel kapcsolódtak be a mun­kába. Érdemes tehát megemlíteni, hogy a brigádvezetőn kívül kik a kitüntetett dolgozók ebben a munkacsoport­ban. Varga Imre, a brigádvezető helyettese, aki megala­kulása óta tagja a brigádnak. Kopjáková Helena) az egyetlen női tag, aki 1964-ben végezte el a hegesztő- tanfolyamot* s utána mindjárt ebbe a brigádba került. A munkában, mint hegesztő állja a helyét a férfiak kö­zött. Kocka János lakatos, akit 1962-ben vettek fel a bri­gádba. Földes Gyula hegesztő csak kilenc éve tagja a munkacsoportnak, de jó munkájáért megérdemelte a ki­tüntetést. Ducho Ján, amikor a gyárba került, először a karbantartó részlegen dolgozott, megtanulta a hegesz­tést, s bekerült a munkacsoportba. Még csak 24 éves fiatalember, jó munkájával azonban bebizonyította, hogy a kitüntetést megérdemelten kapta. Egyébként a csoport szeretettel emlegeti Szabó Béla bácsit, a nemrég nyugdíjba vonult mestert, akinek na­gyon sokat köszönhetitek, akitől nagyon sokat tanul­tak. Tisztségét Kacz Lajos vette át. A teljesség kedvéért még illő megemlíteni, hogy a csoport legfiatalabb tagja Rosták Ján, aki nemrég fejezte be tanulmányait a gyári szakipari iskolában, szorgalmas, jó utánpótlásnak bizo­nyult eddig végzett jó munkája alapján. Sztrecskó Rudolf A Včelincei (Méhi) Hnb- hez tartozik közigazgatási­lag az alig 280 lakosú Lenke község. Illik rájuk a közmondás: Kicsi a bors, de erős. Illik, mert a la­kosok igazán példás mun­kát végeztek a Z-akció so­rán. Ebben a községben áprilisban kezdték melg a JEDNOTA fogyasztási szö­vetkezet épületének átépí­tését. A tervek szerint ezt a munkát csak 1974 tava­szán kellett volna befejez­ni, de már befejezték az átépítést. Az új esztendőt már ebben az újjáalakított épületben fogják köszönte­ni. Járdánházy Elemér, a hnb képviselője, a polgári bizottság elnöke és Sütő Sándor, a JEDNOTA fo­gyasztási szövetkezet helyi csoportjának elnöke úgy szervelzték és irányították a munkát, s a lakosok olyan lelkesedéssel dol­goztak, hogy az átépítést határidő előtt befejezték. Válent László ERŐS AKARATTAL A CSEH PAGANINI Nitrán már több beteg­től, illetve kórházban gyó­gyított dolgozótól hallot­tam, hogy a belgyógyásza­ti osztályon egy rendkívül ügyes, tevékeny, sokoldalú orvos gyógyítja a betege­ket. Megmondták a nevét is: dr. Ondrej Miroslav. Felkerestem. Meglepődtem, mert egy fiatal orvossal találkoztam. A tájékoztatás alapján ar­ra számítottam, hogy idő­sebb, amolyan általános ér­telemben vett jóságos dok­tor bácsi fogad majd. Té­vedtem. A korban téved­tem. Abban viszont nem, hogy jó orvos. Elmondta, hogy pályavá­lasztásához nagymérték­ben hozzájárult az, hogy szülővárosa, Piešťany, für­dőváros, s ott sok beteggel találkozott. Már gyermek­korában elhatározta: orvos lesz. Terve sikerült. Ta­nulmányait 1969-ben fejez­te be. A Zlaté Moravce-i (aranyosmarótij kórházban kezdte meg működését, mint kezdőt nem a legna­gyobb örömmel fogadták, de dr. Petrovsky főorvos segítségével, útmutatásával leküzdötte a kezdeti ne­hézségeket. Azután a nitrai kórházba került. Most arra törekszik, hogy tökéletesítse tudását. Nem is tartja időpocséklásnak, ha munkaidő után is a kór­házban kell maradnia. Ke­vés a szabad ideje. Ha van, sportol, s ami igazán ritka a fiatal orvosok körében: a SZISZ tagjaként minden rendezvényben tevékenyen részt vesz. Joggal dicsérik tehát. Benkó Magda SZÍVVEL-LÉLEKKEL A Nőszövetség hodejovi (várgedei) szervezetének már öt éve az elnöke Sze- pesy Pálné. Vezetésével a szervezet sokrétű, érdekes és értékes tevéknységet végez, öt évvel ezelőtt njég csak 25 tagja volt a szer­vezetnek, most 50 tagot számlál. Járási viszonylat­ban az ellsők közé tarto­zik a várgedei szervezet. Ezt mi sem bizonyítja éke­sebben, mint az a tény, hogy bronz emlékérmet ka­pott a szervezet a Nőszö­vetség központi bizottságá­tól, melyet a szervezet leg­utóbbi, jubileumi gyűlésén adták át. Ugyanekkor Sze- pesy Pálné is dicsérő okle­velet kapott a járási bizott­ságtól. Micsurda Mária Szomotor községben mintegy 300 gyermek jár iskolába. Köztük 30 cigány­származású. Probléma ve­lük az, hogy nem velsznek rendszeresen részt az ok­tató-nevelő folyamatban. Vanczák elvtárs, az iskola igazgatója ezért amikor megszervezte a szülői ta­nács tevékenységét, első­sorban erre a problémára hívta fel a szülők figyel­mét. A helyi nemzeti bizottság is foglalkozott a problémá­val. Róth János elvtárs, a hnb elnöke javaslatot dol­gozott ki, mely szerint jö­vőre a cigánygyermekek számára napközi ellátású óvodát nyitnának. Ha ez a javaslat megvalósul, szép ajándékot jelelnt majd a cigánylakosok számára. Szivük Béla iGY IS LEHET Amikor Dolné Semerovce (Alsószemeréd) községben Laukó Pavel elvtárs, a hnb elnöke nyilvános gyűlésen arról számolt be, hogy mi­lyen módon alakul a hnb költségvetése, milyen fel­adatok megvalósításához kérik a lakosok segítségét, a vitában szót kért Bod­nár László elvtárs, a CSE­MADOK helyi szerve­zetének elnöke is. Be­jelentettel, hogy a szervezet tagsága a tervfeladatok teljesítése érdekében 300 brigádórás munkát ajánl fel. Erre nagyon nagy szükség lesz, mert bővíte­ni kell a kultúrházat, If­júsági klubot kell beren­dezni — terven felül. Varga Gábor Zeliezovcén (Zselízen) a méhészek találkozót ren­deztek, melyein mérlegelték az idei év eredményeit, s megbeszélték problémáikat is. Dudich Sándor titkár ismertette az elért ered­ményeket. Az idén egy méhcsalád átlagos mézho­zama 20,5 kg volt. A talál­kozó végén a méhészek be­jelentették az SZNF 30. évfordulója tiszteletére tett vállalalásaikat lende Józsej FELELföSttíGEL A két járási székhely, Komárom és Nové Zámky (Érsekújvár) között a biz­tonságos vasúti utazás at­tól függ, hogy Tanadaj Já­nos pályamester és két munkacsoportja hogyan végzi munkáját. Ez nem is olyan könnyű feladat! A vasúti pályán ugyanis nem­csak személy- és tehervo­natok közlekednek, hanem elég gyakran 100 km-es óránkénti sebességgel szá­guldó nemzetközi gyorsvo­natok is. Ilyen pályán min­dennek rendben kell lennie, még akkor is, ha a havonkénti ellenőrzések ki­mutatásai csak csekély változásokat jelelznek. Felelősséggel végzi mun. káját a pályamester, s eb­ben osztoznak vele mun­katársai. Mind a két cso­portnak 20—20 tagja van. Darázs Pál az egyik mun­kacsoport vezetője. A má­siké Mráz Tarsicius. Az idén eddig a Darázs Pál vezette munkacsoport jár a munkaversenyben élen, mert mindegyik negyedév­ben az első helyen végez­tek. Ez persze nem jelenti azt, hogy talán a másik csoport nem érdemel di­cséretet, hisz akik a két város közötti vasútvona­lon utaznak, bizonyíthat­ják: az utazás biztonságos. Holczer László

Next

/
Thumbnails
Contents