Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)

1973-12-02 / 48. szám, Vasárnapi Új Szó

0) PROGRAM KOLfŠOVBAN

Holýšov az idén ünnepelte fennállásának 700. évfordulóját. A városban 75 évvel ezelőtt kezdődött az üzemtelepítés. Egy üveggyár épült, amely abban az időben a legmodernebbek közé tartozott hazánkban. A harmincas évek gazdasági válsága azonban ezt az üzemet sem kerülte el, kialudtak a kemencék, sőt a vállalkozók eladták a berendezéseket is, úgyhogy az üzemcsarnokok üresen maradtak. A második világháború alatt a megszálló német csapatok lőszergyártásra használták a csarnokokat.

Az üzem termelési programja és elnevezése a felszabadulás után többször is változott, s távlati termelési programot lényegében csak 1952-ben kapott,

amikor is kezdetét vette az autóbuszok generál ja vitása, majd később bevezették az autóbuszkarosszériák gyártását. Az üzem ezután ismét tett egy lépést előre, és 1969-ben ünnepélyesen átadták az üzemben készült 10 000. autóbuszt. A húszezredik autóbusz elkészítésére azonban már nem került sor ...

Ez év január 1-vel az üzemet a PRAGA törzshöz csatolták, de ez a „besorolás“ sem végleges még, mert a jövő évtől kezdve a LIAZ vállalat keretében kap valóban távlati termelési programot. Az autóbuszokat gyártó gépsorokat folyamatosan átalakítják, s az évi 2000 autóbusz helyett 13 000 LIAZ típusú tehergépkocsi-fülkét gyártanak majd. Ezt a termelési programot a Prága-Let- ňany AVIA üzemtől veszi át. A jövő évi programra természetesen az üzem folyamatosan tér át, ami azt jelenti, hogy már az idén — a negyedik negyedévben — elkészül az első 2000 darab gépkocsifülke. Az üzem ebben az időszakban kipróbálja az új technológiát, s párhuzamosan folyik a kapacitás bővítése. A LIAZ jelentős összeggel végez új beruházásokat, átépítik az üzemcsarnokokat, és új energetikai forrásokat létesítenek.

A korszerűsítés után az üzemben naponta 60 tehergépkocsi- fülkét gyártanak. Ez nem kis feladat. Emellett biztosítani kell a kabinok időbeni szállítását. A Holýšov—Beroun—Slaný — Mélník—Mladá Boleslav—Mni chovo Hradišté útvonalon naponta kilenc tehergépkocsi-sze telvény szállítja majd a kabinokat rendeltetési helyükre. Az üzemben természetesen gondoskodnak a pótalkatrészek gyártásáról is. A holýšovi autógyár mintegy kétezer dolgozójára te hát nagy feladatok várnak, s nagy erőfeszítést kell kifejte niök annak érdekében, hogy a Mníchovo Hradišté-i LIAZ gépkocsigyárban folyamatosan szerelhessék a tehergépkocsikat.

A LIAZ autógyár a jövő év végén áttér a tehergépkocsik 100-as típussorozatának a gyártására. Az új típusú teherkocsikhoz természetesen új típusú kabinok kellenek — s így a holýšovi üzem feladata kettős: biztosítani kell az új termék gyártásának befuttatását, és meg kell teremteni a feltételeket a legújabb típusú kabinok gyártásához. A holýšovi dolgozók büszkék voltak a KGST-orszá- gokba szállított autóbuszaikra. Nem kell szégyenkezniök a jövőben sem. A LIAZ tehergépkocsikat szinte az egész világon ismerik, és gyártmányukkal nagyban hozzájárulhatnak a hírnév öregbítéséhez.

—ský —

A külön ütközők nélküli rugalmas jronlrészt már 1968 an láthattuk a General Motors „Endura GTO" modelljén. Ennek továbbfejlesztését mutatja a GM újabb Chevrolet Impala—73 jelű prototípu sa. A képsoron jól látható, hogy ha oszlopnak ütközik a kocsi, annak eleje — az úgynevezett hfrő- rács — is deformálódik, majd akkor visszatolatnak, akkui roncsolásmenlesnek tűnik a kocsiorr. A nyomás hatására éppen úgy viselkedik egy ilyen konstrukció, mint a száraz spongy a. Renyomódik, majd visszaugrik. Persze, a GM kocsiknál is csupán 8 km/órás sebességű ütközésig számíthatnak a sértetlenségre, de a parkolási koccanásokra gondolva ez is nagy előny.

AZ ORVOS SZEMÉVEL

. , ■' T - . ' :

1973. XII. 2.

Ki köteles elsősegélyt nyújtani?

Midőn az emberség legelemibb követelményeiről van szó, orvos nem szívesen hivatkozik törvényerejű rendelkezésekre. A közöny, sőt: a

segélynyújtás megtagadása azonban, úgy látszik, egyre gyakoribb közúti jelenséggé válik. Ezért kell tisztáznunk, hogy az életveszélyben vagy súlyos állapotban levő embernek mindenki köteles elsősegélyt nyújtani vagy közvetíteni. Aki önmaga vagy mások veszélyeztetése nélkül ezt megtehetné, ámde elmulasztja, hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Még súlyosabb a büntetése annak, aki hivatásából vagy foglalkozásából kifolyólag köteles ellátni a sérültet s kibúvik az elsősegélynyújtás feladata alól

Mindnyájunk állampolgári kötelessége tehát a gépjárművek vezetőit, de az autóbuszok, autók utasait, más járműveken utazó embereket (szekereseket, kerékpárosokat), de gyalogos járókelőket is kötelezi. Ha balesetet okozunk vagy akár csak tanúi vagyunk, azonnal álljunk meg. A segélynyújtást legjobb tudásunk szerint kezd jük meg. Gondoskodjunk az orvosi szolgálat kiértesítéséről s tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy ne Jöjjön létre újabb sérülés és ne rosszabbodjék a sérültek állapota. Nem hanyagolhatok el a rendőri szempontok sem: ha a sofőr, aki részese vagy tanúja a balesetnek, elhagyja ennek színhelyét, hogy elszállítsa a sérültet, kihívja a mentőket, ill. bejelentse az esetet a rendőrségen, köteles oda késedelem nélkül visszatérni. Oly esetben, ha sérült személyek kiszabadításáról és ellátásáról van szó, kivételesen elmozdíthatok a balesetben szereplő járművek, ügyelni kell azonban a nyomok megőrzésére, rögzíteni kell a baleseti helyzetet, minderről pedig részletesen tájékoztatni kell a rendőri szervet.

Közúti balesetek alkalmával legtöbb esetben a fej és a mellkas sérül meg; gyakori az eszméletlenség állapota s a nagy verőerek sérülése sem ritka. Ilyenfajta sérüléseknél az első percekben dől el, életben marad-e a sérült vagy sem. Ha sokat tétovázunk, lepereg a 4—5 perc, amely a létfontosságú szervek működésének visszaállítását még lehetővé teszi. A légzés és vérkeringés szünetelése folytán beállnak az elváltozások, amelyek a halált jelentik. Ezért — amíg megérkeznek a kiértesített mentők vagy a sérült orvoshoz kerül — haladéktalanul meg kell kezdeni a mentést.

Gyorsan és határozottan kell cselekednünk. Az eszméletlen embert hátrahajtott fővel oldalhelyzetbe fektetve stabilizáljuk, biztosítjuk légzőútjai átjárhatóságát. Ha a sérült nem lélegzik, a „tüdőből tüdőbe“ módszer szerinti mesterséges légzéssel igyekszünk felújítani a légzőrendszer működését. A mellkasba nyíló sebeket légzáró kötéssel látjuk el. Vérző sérülésnél a vérzést állítjuk el s ugyanakkor a sebet steril kötszerrel óvjuk a fertőzéstől. A sérült végtagokat kendőn függesztve vagy sínbe helyezve, nyugalmi helyzetben fixáljuk. A sérültek megfelelő elhelyezéséről, elszállításáról, egészen a szakszerű ellátásig kell gondoskodnunk.

Nem mindegy, mily tudással és gyakorlattal nyújtunk elsősegélyt. Külföldi adatok szerint a közlekedési balesetek folytán elhalt emberek

2—3 százalékáért a szakszerűtlen elsősegélyt terheli a felelősség. Pedig a segélynyújtás elméletét és gyakorlatát a lVöröskereszt helyi csoportjában vagy akár a munkahelyen szervezett tanfolyamon is mindenki néhány óra alatt elsajátíthatja. Ma már valamennyi jármű felszerelésében ott a kötelező egészségügyi táska vagy doboz. Ahogyan a sofőrnek jól kell Ismernie a motorizmus többi kellékét, meg kell tanulnia az elsősegély valamennyi eszközének alkalmazását is.

Vezessünk óvatosan, hogy idejében kitérhessünk a balesetveszélynek, az esetben is, ha más jármű vezetője veszélyezteti a helyzetet. Sérült ember mellett pedig ne haladjunk el közömbösen; gondoljunk arra, hogy bármely percben magunk is rászorulhatunk egy ismeretlen járművezető emberiességére. Dr. SZANTÖ GYÖRGY

IIIGYAZAT - OLDALSZÉL!

Érdekes és hasznos tanulmány jelent meg az autók szélérzékenységéről a Quattroruote olasz szaklapban. S mivel a cikkből autós olvasóink is meríthetnek,

az alábbiakban kivonatosan ismertetjük az Autó-motor

feldolgozása alapján

Az oldalszél hatása akkor a legveszélyesebb a járművezetés biztonságára, ha hirtelen, lökésszerűen éri a kocsit. Ez bekövetkezhet akár azért, mert előzőleg szélárnyékos • helyen haladtunk és hirtelen érünk ki az erős oldalszél teljes sebességű hatóterébe, akár pedig azért, mert maga a szél természete is lökésekkel tarkított. Vannak járműtípusok, amelyek különösen érzékenyek az oldalszélre, míg más típusok jobban viselik az ilyen hatásokat, stabilabb vezetési tulajdonságúak Nézzük most azokat a gyakorlati kísérleteket, amelyeket a Daimler—Benz autógyár stuttgarti próbapályáján hajtottak végre, ahol megfelelő műszaki berendezések állnak rendelkezésre ahhoz, hogy 16 hatalmas ventillátor segítségével olyan erős oldalszelet lehessen előállítani, amelynek sebessége elérheti a 100 km/óra értéket is. A vizsgálatok céljára 80 km/óra szél- sebességet választottak, amely a Beaufort-skála fokozatai szerint 8-as szélerősségnek felel meg, azaz „mérsékelt vihart“ jelent

A jármüveknek 100 km/óra sebességgel kellett elhaladniuk a ventillátorok előtt, amelyek 32 méter hosszúságú pálya mentén létesítettek erős oldalszelet. A járművek vezetőinek természetesen nem volt szabad kormánykorrekciókat végezniük, hogy a járművek a szél hatására eltérített pályán haladjanak. A vizsgálatok alaposságát azzal is kiterjesztették, hogy a szóban forgó járműtípusokat megvizsgálták teljes terheléssel is, majd üres állapotban Is (a járművön csak a vezető foglalt helyet). A terhelést négy személy jelentette és 50 kg súlyú homokzsák

Az üres kocsival végzett kísérletek alapján az alábbi érdekes megállapításokat lehetett tenni:

© az elsőkerékhajtású járművek a legkevésbé érzékenyek az oldalszélre; valóban egyikük sem szenvedett nagyobb Irányté- rést, mint 3,6 m;

© a farmotoros kocsiknál találták a legnagyobb eltéréseket: legnagyobb részük még 6 métert is túllépő eltérítést mutatott;

© a hagyományos hajtórendszerű járműveknél (elöl elhelyezett motor, hátsókerékhajtás) egyes esetekben hasonló viselkedést tapasztaltak, mint az elsőkerékhajtású járműveknél, más esetekben viszont rosszabbat: egvikük eltérése sem volt azonban több 5 méternél;

O a középütt elhelyezett motorú jármű (VW—Porsche 914) átlagosan viselkedett: eltérése 3 méter volt.

Érdekes megfigyelés volt még az üres kocsikkal végzett vizsgálatokkal kapcsolatosan az, hogy a kombi járművek — az általános elképzeléssel ellentétben — némileg kisebb pályaeltérést mutattak, mint normál kivitelű típusváltozatai. Ennek ai a magyarázata, hogy a kombi járművek szélnek kitett oldal- felülete nagyobb, így az oldalszél-erők támadáspontja némileg hátrább kerül, és a súlyponttól való távolsága csökken. A tapasztalt különbségek azonban egyáltalán nem döntő jelentőségűek és nagyságuk sem számottevő.

A teljes megterhelésŰ kocsik vizsgálati tapasztalatai alapján érdekességként megállapítható, hogy a hátsó csomagtérrel rendelkező autók általánosságban kevésbé érzékenyek az oldalszéllel szemben, mint azok a járművek, ahol a csomagtér a kocsi elején van.

Tekintettel arra, hogy a nyári vakáció-időszakban nagyon sok autós — a csomagtér kis mérete miatt — kénytelen a jármű tetejére is elhelyezni néhány csomagot, néhány érdekes vizsgálatot végeztek ilyen terhelésű körülmények között is. A tetőre elhelyezett csomag súlya 50 kg-ot tett ki. Az eredmény rendkívül figyelemre méltó: ilyen esetben az oldalszéllel szemben való érzékenység növekszik, minthogy a súlypont helyzete és az oldalszél támadáspontja is feljebb kerül. Az így terhelt jármüveket nagyon érzékenyeknek találták az oldalszéllel szemben. Míg például a Fiat—127, amely minden vizsgálaton az abszolút elsőnek bizonyult, tetőre elhelyezett csomaggal csupán 3,05 méter eltérést szenvedett, a Ford-Escort nyomeltérése 5,75 méter volt, a Volkswagen—1600 típusé pedig 7,25 méter. Mit tehet ilyenkor, vagy hasonló esetekben a gépkocsi vezetője?

Ha oldalszéllel szemben különlegesen érzékeny járművel van dolgunk, csökkenthetjük a veszélyes szélhatást azzal, ha a terhelést megfelelően osztjuk el a kocsiban. Kézenfekvő követelmény az is, hogy a gumiabroncsokban az előírt légnyomás legyen, és a lengéscsillapítók hibamentesen működjenek. íme, néhány egyszerű gyakorlati tanács:

• Farmotoros kocsiban a csomagokat elsősorban elöl kell elhelyezni. Célszerű, ha a súlyosabb csomagokat az első csomagtartóba helyezzük, hogy hátúira már csak a könnyebbek maradjanak;

© Olyan kocsikban, ahol a csomagtér hátul van, a súlyos bőröndöket lehetőség szerint annak elülső részében helyezzük el, vagy, ha erre lehetőség van, tehetjük az utastérbe is;

© Súlyos, vagy különlegesen terjedelmes tárgyakat nem szabad a tetőcsomagtartón szállítani.

A veszélyhelyzetek elkerülése érdekében azonban nemcsak a kocsi terhelésére kell figyelemmel lenni, hanem különösen figyelmünket érdemlik meg azok az útszakaszok, amelyek fokozottan ki vannak téve a szélrohamok váratlan támadásainak; hidak, hegyi utak, vízparti szabad útszakaszok, alagutak kijáratai, bokros, erdős vidékek határzónái.

Különös figyelemmel kell gondolni a szélviszonyokra nagyméretű járművök mellett való elhaladáskor: akár előzésről, akár szembetalálkozásról van szó. A nagyméretű járműtest ugyanis felfogja a széllökések erejét mindaddig, amíg az ő „szélárnyékában“ halad járművünk; mihelyt azonban ebből kiér, hirtelen és váratlanul az oldalról jövő széllökések hatása alá kerül.

Végezetül három általános jellegű tanács:

© erős oldalirányú széllökések esetén lehetőség szerint számottevő távolságot kell tartani az úttest szélétől;

© szilárdan fogjuk meg a kormányt mindkét kézzel, és gyorsan végezzünk ellenkormányzó mozdulatokat, amelyek a kocsit oldalszél eltérítő hatásával szemben egyenes pályán tartják:

• ha az úttest csúszós, az ilyenfajta kormánymozdulatokat fokozatosan és mértékkel kell alkalmazni, hogy elkerüljük a kisodródás veszélyét;

© alapvető fontosságú tanács, hogy ilyenkor csökkenteni kell a sebességet, mert mennél nagyobb a kocsisebesség, annál nagyobb lesz az oldalszél által kikényszerített nyomeltérítés.